Új Barázda, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
é Az első Széchenyi Székház írta Csúcs József Szeged Alig két éve, hogy a magyar újjászületés elindult Szegedről, hogy hazát csináljon a magyarnak, amikor — éppen ott — az első népfőiskola is megszületett, hogy az is bejárja majdan a népkultúra hódító jegyében ezt az országot. 1921-et írtak, midőnmegalakult a Szegedi Népfőiskolai Széchenyi Szövetség. Alig voltunk többen, mint az apostolok, de a hit Széchenyiben erőt adott nekünk és soha nem lankadó kitartással vittük előre a Zászlót, hirdettük azt, hogy: »In hoc signon vinces!« (E jelben győzni fogsz!) S ahogy az emberek látták az ifjú generáció törhetetlen hitét a »Legnagyobb magyaréban, jöttek és követtek bennünket. Jött a vidék, az ország számos része és látván a »szegedi példát«, csatlakoztak hozzánk. A megfeszített munka most mutatja már eredményét. Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyéspüüspökiméltósága saját épületéből egy különálló részt átengedett szövetségünknek, népfőiskolai tanfolyamok tartására és egyben székházul. Az átalakítási munkálatokhoz Szeged város 27.500.000 koronával járult hozzá. Az anyagösszehordási és feltöltésfuvarozási munkálatokat a szövetség tagjai ingyen végezték. Negyven kocsi dolgozott egy-egy munkanapot. A szegedi gazdák Hangya Szövetkezete, a Szegedi Népbank és a földűvelésügyi kormány nagylelkű anyagi támogatásával már be is rendeztük. Úgy érezzük most, mintha az a nagy gondolat, az eszme testet öltött volna. Széchenyi kultúrájának hirdetésére hajlékot emelt a magyar áldozatkészség. Láttunk már mi magyarok sok szép gondolatot szürke négy fal között hódító útra indulni. Talán az egyszerű kezdet adja meg azt az igazi őserőt, mely alantról az isteni magasság felé törtetni készüi a haladni vágyó embert? Ne kutassuk! Van a magyarnak Széchenyije, vannak ilyen vezérei, kik a jövő Magyarország felépítésének legszilárdabb biztosítékai. Széchenyi István gróf szelleme és híveinek magyar becsülete nekünk a régeken megnyugtató tudat, mert körülöttünk olyan tábort látunk, melyen nem vesz erőt az ármány. Széchenyista testvérek! Hirdessétek büszkén mindenütt a magyar feltámadás nagy prófétájának eszméit. Ha majd mindnyájan úgy hisztek benne, mint mi, fiatal úttörők, nem kell többé sírni Csonkamagyarországon, mert lesz akkor Nagyit Magyarország. Az első népfőiskolai Széchenyi-Otthon házszentelése és felavatása, az ez évi közgyűlés ünnepélyes keretében fog megtörténni. .. Amerika közvetít Kína és a szemben álló hatalmak között Washingtonból jelentik. A kínai követ a külügyminisztériumban átnyújtotta a pekingi kormány tiltakozó jegyzékét a hatalmak Kínával szemben való fellépése ellen. Az okmány átnyújtását hosszas tanácskozás követte, amely washingtoni politikai körökben sok magyarázatra ad alkalmat. Úgy tudják, hogy Amerika hajlandó bizonyos közvetítő akcióra Kína és a vele szemben álló hatalmak között. Ebben az ügyben a külügyi államtitkár és a kínai követő hk szerint, a jövő hét folyamán újra tárgyalni fognak, addig a washingtoni külügyminisztérium Angliánál puhatolózni fog abban az irányban, hogy a közvetítő akció milyen sikerre számíthat. dIBARim *93* Július 1, szerda Borzalmas földrengés pusztitól Santa Barbara kaliforniai városban Rengeteg ház és középület összeomlott — Egy szálloda lakói eltűntek — Az eddigi hírek szerint 65 az emberáldozatok száma San Franciscoból táviratozzák. Santa Barbarában a föld- és tengerrengés nagy pusztításokat okozott. A földből hőforrások törtek elő, a vízművek gátjai megrepedtek s így a város nagy része viz alá került. Rengeteg ház beomlott. Kilenc helyen tűz támadt, de sikerült hamarosan elfojtani. Az eddigi jelentések 65 emberáldozatról számolnak be. Részletes adatok nincsenek, mert a várossal megszakadt az összeköttetés. Newyorki jelentések szerint a Santa Barbara-i földrengés után borzalmas látvány tárult az emberek elé. A legtöbb középület, közöttük a templomok és kórház összeomlott. A katasztrófa alkalmával az utcák kövezete úgy hullámzoit, mint a tenger áradata. Egy nagy szálloda lakói, szám szerint háromszázan, úgy eltűntek, hogy senki sem tudja, hová lettek. Ahol a nyomor rongyait árulják Séta a Hallér-téri szegénypiacon — Az UJ. BARÁZDA tudósítójától — A ragyogó fény mellett ottfeketül a sötét árnyék, a gazdaság, pompa mellett ott jajgat a szegénység, a nyomor... Aki Pestnek csak hatalmas bérpalotáit, drága árukkal dúsan telizsúfolt boltjait, autókon, hintókon tovasuhanó, elegáns ruházatú embereit látja, nem is sejti, milyen sok éhező, rongyos szerencsétlen szenved a külvárosi alacsony, szennyes házak odvaiban. A háborúval, forradalmakkal ránkszakadt csapások sok embert a nyomor legszörnyeibb mélységeibe zuhantottak s ezek nem is máról-holnapra, hanem félnapról félnapra tengetik életüket... Az általános „leépítést”, a nagy munkanélküliség arra kényszerítik őket, hogy legutolsó rongyaikat is eladják, mert enni muszáj. .. Az egész tér zug és zeng az adóvevők hangjától, kiabálásától, összetákolt bódékban, ponyvákon, zsáktángyokon mindent árulnak itt, amire az embernek csak szüksége lehet. Uj és ócska felsőruhát, alsóruhát, fehérneműre való vásznat, cipőt és kalapot, bútort, képet, varrógépet, ekét, kapát, ásót s egyéb szerszámokat, könyveket és nótásfüzetet, harmonikát, hegedűt, kenyeret és kolbászt, gyümölcsöt és lacipecsenyét is a jó Isten tudná elsorolni: mi mindent még! Az eladó minden portékájáért olyan magas árat kér, amellynyiért a legelőkelőbb üzletben is meg lehetne vásárolni azt, de hosszas alku után potom pénzért odaadja, csak vigyék, vigyék! A pesti zsibvásár hosszú éveken keresztül a Teleki-teret foglalta el, a rendőrség azonban a város végén szétesülő Hallertérre tette át, talán azért, hogy a pesti szegénypiac szomorú képe minél kevesebb ember szemébe ütközzék. A napokban körsétát tettünk a Haller-téri „zsibajon, s egész nagy, komor valóságában fölrémlett előttünk a pesti nyomor... Rongyos öregasszony elnyűtt gyermekcipőt árul. Harmincötezer koronát kér érte s végül tízezerért adja oda. Mikor megkérdezzük, miért kótyavetyéli el a holmiját, siránkozva feleli: — Hát micsináljak, kérem?... A leányom hadiözvegy, nem tud dolgozni, mer tüdőbajos, négy gyereke van és nincs otthon egy falat kenyér se.... Ez a cipő az egyik unokámé volt, most már nincs iskola, eljárhat szegény mezléláb is... . — Sovány, sápadt fiatalember viseltes kék mellényt kinálgat. Huszonötezer koronát kér érte, de ő is odaadja tízért. — Itt húztam le magamról a mellényt egy kapu alatt... Fővárosi tisztviselő voltam, B-Astára teltek, uj állást nem tudtam kapni... hát most már itt tartok: eladom testemről az utolsó ruhát... Szegény iparosasszony hat darab vánkoshuzatot, két dunyhahuzatot, két lepedőt ad el, kap érte százezer koronát, holott a vászonneműek mind igen jó állapotban vannak. — Az uramat kitették a gyárból — mondja szomorúan — most csak affélealkalmi munkás*, hol keres, , hol nem — de inkább: nem... Holnap elseje, házbérre kell a pénz... És egyre jönnek a Haller-térre a rongyos, éhségtől sovány, sápadt, ezer gondtól meggyötört emberek, hozzák kis, kevés, szegényes holmijukat, felbőszílően csekély pénzekért túladnak rajtuk, mert enni kell, lakni kell, munka, kereset pedig nincs... Mi lesz ezekkel a szerencsétlenekkel, ha legutolsó rongyaikat is eladták?... Fájó, szomorú kérdés, amelyre egyelőre nincs felelet. A magyar sorson keseregve, hagytuk oda a Haller-téri szegénypiacot... Vidéki ipartestületek ünnepségei Az elmúlt ünnepen több vidéki ipartestület tartott ünnepséget. Thirring Oszkár felsőipariskolai igazgató, műszaki főtanácsos, a kereskedelemügyi kormány képviseletében vasárnap délelőtt nyitotta meg a szegedi ipartestület által az ipartestület székházában rendezett ipari kiállítást. Az üdvözlő beszédet Pálfy Dániel kormányfőtanácsos, az IPOSz elnöke mondotta. — A körmendi ipartestület tegnap ünnepelte harmincegy éves fennállásának évfordulóját. — A szombathelyi Iparos Kör dalárdája tegnap ünnepelte 25 éves jubileumát. A jubileumon a városból és környékéről tizenkét dalárda vett részt. A szombathelyi ipartestület új zászlóját igen szép ünnepség keretében avatták fel. Az ünnepségen a környék is nagy számmal volt képviselve. * Letartóztatták a balkáni leánykereskedelem vezérét Újvidékről jelentik. A belgrádi rendőrség már régebb idő óta észrevette, hogy Szerbiát egy nagyszerűen szervezett leánykereskedő banda hálózza be, amely egyre vakmerőbben űzi bűnös mesterségét. A nyomozás szálai Újvidékre vezettek, ahol hosszas hajsza után sikerült Dzsavidbegovics Rasid dúsgazdag üszkubi kereskedőt, aki az egész bűnszövetkezet vezére és pénzembere, elfogni éppen abban a pillanatban, amikor el akart utazni. Dzsavidbegovicsról kiderült, hogy sűrűn megfordult Szabadkán és Zomborban és innen szállított leányokat Délszerbiába és a Balkán más részébe. A vezér letartóztatása után remélik, hogy rövidesen az egész Balkánon garázdálkodó leánykereskedelem főmozgatói hurokra kerülnek." Közeledés a magyar-csehi tárgyalásokon a tárgyaló felek között Azt hiszik, hogy ez év végéig életbetét a szerződés A magyar küldöttség vasárnap érkezett vissza Prágából, a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalásokról. A tárgyalásokat még nem fejezték be, hanem július hó 6-án Bécsben folytatják. A prágai tárgyalásokon a legtöbb tételre nézve közeledés jött létre a tárgyaló felek között. Arra számítanak, hogy ez év végéig életbe léptetik a magyar-cseh szerződést. Összeégett kisleány Magára rántotta az égő gyorsforralót Müller Mária négyéves kisleány szüleinek Erzsébet királyné úti lakásán magára rántotta az égő gyorsforralót, amitől a leányka ruhája lángba borult. Mikorra az előrohanó házbeliek segítségére siettek, ruhába csavarták és így eloltották a tüzet, a kisleány teste összeégett. A Szent István-kórházban ápolják a szerencsétlenül járt kisleányt, akinek állapota súlyos. Vakmee-i rablás az arad-övisi vonalon Vasúti rablók elaltattak és kifosztottak egy asszonyt . Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától , Aradról jelentik. Özvegy Tóth Péternét, egy volt állami tisztviselő özvegyét, az arad—tövisi vonalon kifosztottak. A fülkében, ahol az asszony ült, Piski körül két jólöltözött fiatalember szállott be, akik Tóthnéval szemben helyezkedtek el. A két fiatalember cigarettára gyújtott s a füstöt látszólag véletlenül az asszony felé fújták. A füstnek édeskés illata volt, amelytől Tóthnén bágyadtság vett erőt és hamarosan elaludt. Csak a tövisi állomáson ébredt fel, akkor azonban a két fiatalember már nem volt a fülkében, de eltűnt az asszony 30.000 lejt tartalmazó táskája is, amelyet állandóan a kezében szorongatott. A cigarettában valószínűen ópium volt és a vakmerő fosztogatók ezzel altatták el áldozatukat. Ez is betegség Sarna szépen — A feleségem ma elájult! — Ne mond! Súlyos lefolyású volt? — Számomra igen, mert csak akkor tért magához, amikor egy új kalapot ígértem neki! „ x« ✓ : Festő a gazdához: Kérem, nincs kifogása ellene, ha az ön földjén fogok festeni ? Gazda: Dehogy van! Úgyis szükségem van egy madárijesztőre! Mázasi szükségletét legelőnyösebben a »rüngya« vidéki szövetkezeteiben szerezheti be. Kapható: Férfi és női ruhának való szövetek, fehérneműre, ágyneműre való chiflon, vászon, zefir, kanavász. Szabókellékek, kész fehérneműek és felsőruhák, úgyszintén mindennemű rövid-, kézmű-, konfekció- és díszműáruk. Tartalékpénzek legelőnyösebben mint áruelőleg vagy folyószámlabetétek a Hangya 3 központnál gyilmllcsöztethetők. 1 ^is. .. I . U. '1... . II. L. J...L 1 ■ in.L 1 I l.l ■Ilii.......i . Uj Barázdát, | «• terjesszük **• 1 ...- '• -1 ...