Új Barázda, 1925. augusztus (7. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

1935 augrusztusi, szombat • Befejeződött a Ruhr-vidék kiürítése Mühlheimből jelentik. A franciák ma kivonultak. Essenből is kivonulóban vannak az utolsó francia osztagok. A Ruhr-vidék tehát ma, miután az utolsó francia katonákat is kivonták, teljesen felszabadult. Ausztria és Magyarország ismét egy fedél alatt vannak“ Stambulból jelentik: A Stambul mellett lévő fennkörben fekvő osztrák-magyar nagykövetségi nyári rezidenciát felosztották Ausztria és Magyarország között. A magyar követ az épület egyik felében már letelepedett. A tudósítáj ezt a mondatot fűzi hozzá: Ausztria és Magyarország ismét egy fedél alatt vannak! (Szerencsére csak Jenikelben.) ki angol bányászszírájk veszélye simult A kormány támogatja a bányatulajdonosokat • A felmondásokat elhalasztották Az angol közvélemény érthető izgalommal kisérte azokat a tárgyalásokat, amelyek az angol kormány, a bányatulajdonosok és bányamunkások képviselői között folytak. Az ellentétek már áthidalhatatlanoknak látszottak, mert a bányatulajdonosok csak olyan feltételek mellett voltak hajlandók a munkásokat tovább is foglalkoztatni és kívánságaiknak eleget tenni, ha a kormány nagy ■összeget bocsát rendelkezésükre, amelyet sohasem követel vissza. A kormány viszont, legfeljebb kamatmentes kölcsönnel volt hajlandó a bányák helyzetén segíteni. A munkásszervezetek már készen álltak az országos bányászsztrájkra, amely könnyen általános sztrájkká nőhetett volna ki, mert a szállítómunkások kijelentették, hogy szükség esetén ők is beszüntetik a munkát, ha ezzel társaikon segíthetnek. Az utolsó pillanatban azután megenyhült a helyzet. A szénbányászok sztrájkjának veszedelme elmúlt. A helyzet enyhülése már tegnap megállapítható volt, amikor a bányamunkások Baldwinnal folytatott tárgyalásaikban kijelentették, hogy hajlandók részt venni az általa javasolt vizsgálatban, amelynek célja utakat és módokat találni az angol szénipar gazdaságosabbá tételére. Baldwin ennek ellenében kijelentette, hogy hajlandó a bányatulajdonosoknak a jövő évi tavaszig állami támogatást adni. Ezek alapján Baldwin kérte a munkásokat, hogy a felmondásokat vonják vissza. Ma a bányatulajdonosok szövetsége közölte, hogy a felmondásokat két héttel elhalasztotta. Ez idő alatt újabb tárgyalások indulnak meg azzal a céllal, hogy tavaszig érvényes bérmegállapodást létesítsenek. Arírek megerősítik fővárosukat Fezből érkező jelentések szerint a hífkabilok úgy látszik elállanak azon szándékuktól, hogy Uezzan irányában újabb támadást kezdjenek. Abd el Krím valószínűen számít a francia csapatok offenzívájára és minthogy spanyol oldalról is támadások várhatók, egyelőre csupán védelmi intézkedésekre fog szorítkozni. Aida fővárost a riffkabilók lázas tempóban látják el erődítésekkel, minthogy arra számíznak, hogy Al Huzemas kikötőjében partra szálló spanyol csapatok rövidesen megindulnak a főváros felé. A riffek Ain Bua Aicha közelében aláaknáztak és levegőbe röpítettek egy francia erődöt. Lapjelentések szerint Primo de Rivera spanyol miniszterelnök és Petain tábornok rövid időn belül újabb tárgyalást fognak tartani a közös haditerv megbeszélése céljából. A tetuani tanácskozások alkalmával mindkét fél csupán azon kívánságát fejezte ki, hogy aközöshaditerv közös végrehajtását okvetlenül nyélbe kell ütni. Ez alkalommal Primo de Rivera Petain tábornoknak a katonai érdemrend nagykeresztjét, Petain tábornok pedig Primo de Riverának a becsületrend nagykeresztjét nyújtotta át. A Misai csőcselék legyilkolja az angolbarát kereskedőket Honkongba is véres összeütközés volt a tüntetőik és a rendőrség között Pekingből jelentik, hogy Kínában a helyzet tovább kiélesedik. Több kínai városban azokat a kereskedőket, akiket angolbarátnak ismernek, a csőcselék meggyilkolta. Hongkongból jelentik, hogy a sztrájkolók, akiknek száma különben mind kevesebb lesz, garázdálkodó tüntetéseket rendeztek. A tüntetés alkalmával összetűzés volt a rendőrség és a tüntetők között. A rendőrök fegyvert használtak. Több tüntető elesett és sokan megsebesültek. Aki egy negyedóráig volt oroszlánszeliditő A megszállott Felvidéken jártam a napokban s egy kis faluba verődtem, ahol a cseh őrségen kívül egyéb csudabogarat nem láttam. Szó, ami szó, a cselákok ugyancsak fura figurák voltak, örökké hadonáztak hosszú majomkarjaikkal, minden pillanatban az ég felé lökték, mintha a háborúban nagyon belejöttek volna ebbe a mozdulatba... Én előbb meguntam őket, mint ők ezt a cseh nemzeti sportot, másfelé néztem tehát. Valaki figyelmeztetett, keressem fel az orszlágszeliditőt. Felcsillant a szemem. :— Ez éppen nekem való! Végre egy ember, aki világot járt s bizonyára érdekes históriákat tud mesélni. Elvezettek hozzá. Gyönyörű, régi kúriában lakott, sohasem hittem, hogy az oroszlánszeliditők így megszedhetik magukat. — Bizonyára Franciaországbal került ide — gondoltam — itt élvezi veszedelmes foglalkozásának gyümölcseit. Nagy volt a meglepődésem, amikor szemben állottam vele. Hét mérföldről feritt az arcáról, hogy magyar ember. Mosolyogva hallgatta meg kérésem, beszéljen valamit a »pályájáról«. — Kedves öcsém, — mondta jókedvűen —, sohse foglalkoztam én ilyen szamársággal. Az oroszlánt vadnak teremtette az Úristen, mire való tehát kiverni belőle, amit Isten adott neki. — De hát, azt mondja ki . — Hogy oroszlánszelidítő vagyok ? — nevetett. — Voltam is, egy negyedóráig... úgy történt a dolog, hogy a szomszéd városban valamilyen fránya frankos cirkuszos egzecéroztatta az oroszlánjait. Nem láttam őt, nem telik ilyesmiben kedvem. Nem is tudtam volna róla semmit, ha nem történik, ami történt, úgy volt, hogy amikor a cirkuszos felszedte a sátorfáját s szekerekre rakta a ketreceit, valahol a komisz után nagyot zökkent az egyik szekér s ledőlt róla az egyik ketrec. Össze is tört, de ennél is nagyobb baj volt, hogy az oroszlán meg kiugrott belőle. Hátra se nézett, el se köszönt, hanem nekiiramodott a határnak s eltűnt a vetésben. Éppen a legvadabb állat volt, a Néró... Kedves öcsém, ha látta volna, micsoda riadalom támadt ! Az emberek ki sem mertek menni a házukból, feléje se néztek a vetésnek smég a csecsszopó gyermeknek is kést nyomtak a kezébe: védje magát, ha jönni talál a rettenetes Néró. Az pedig nem is mutatkozott, mégis mindenki látta, még a holdban is az ő képét vélték felfedezni. ■ — No, — gondoltam magamban — ha ő nem jön, utánanézek, itt van-e még a határban? Úgyse láttam még eleven oroszlánt; az igaz, hogy holtat se... Fogom a botomat s kimegyek a határba. Elkóricázok a búzaföldeken, megjárom az erdő szélét is, de bizony csak nem látom a fenevad nyomát. — Ez is humbug, mint minden frankos dolog! — zsörtölődöm csendesen s ezzel veszem az utam hazafelé. Amint a ház elé érek, látom ám, hogy egy rettentő nagy kutya gyón felém. Ahogy közelebb ér, látom, hogy nem is kutya, hanem macska, de igen nagy macska ám! Még közelebb jön s csak akkor veszem észre, hogy még macskának se macska, hanem maga a Néró, az oroszlán. . — No, Gazsi, — biztatom magam — most már mondj búcsút a világnak ! Váratlan volt a találkozás, de még váratlanabb volt, ami ezután történt. Mert az oroszlán olyan alázatosan lépegetett felém, akár a kutyám verés után. Megállt előttem, hízelegve csóválta farkát s olyan szomorúan, könyörögve nézett reám, hogy — Isten öccse — majd, hogy ríni nem kezdtem ! Lekuporodott s hát csak emeli az egyik lábát s mutatja a talpát. Megnézem, hát ménkű nagy tövis volt leprefuródva. — Ni te, — mondom neki — rossz helyre jöttél, nem én vagyok a lódoktor... De ha már itt vagy, segítek, ne mondd, hogy nincs izgalom a magyar ember szivében. Szempillantás alatt kirántom a tövist, hát még megnyalja a klezem s úgy dörzsölgette hozzám a buksi nagy fejét, hogy majd levert a lábamról. Ez volt a fizetség. — Ha már jóba vagyunk, — mondom — akkor útba is igazitlak. Ezzel a sörényébe kapok s szép csendesen megindulok vele a város felé. Annak a szélén találkoztam a frankos cirkuszos emberrel, éppen sopánkodott a drága állatja miatt, ám mikor meglátta, hogy milyen barátságban, csendesen jövünk felére, hányat esett a meglepetés től. Néró aztán visszakerült a ketrecbe, rajtam pedig holtomig megmarad az Oroszlánszelidítő cím. Hát így volt ez, kedves öcsém.. Nyomoráról ad hírt a milliárdos sikkasztó nő Tornai Rózsi levelet írt Annak idején részletesen beszámoltunk arról, hogy a Faértékesítő Részvénytársaság vezérigazgatójának, Német Ferencnek titkárnője, Tornai Rózsi mintegy három milliárd korona elsikkasztása után megszökött Budapestről. A rendőrség a nyomozást azonnal megindította az ügyben, elrendelte Tornai Rózsi országos körözését, valamint értesítette az összes külföldi rendőrhatóságokat is, ezeknek a munkája azonban mindmáig eredménytelen maradt. Ebben a nagyszabású sikkasztási ügyben néhány nappal ezelőtt váratlan fordulat állott be, amenynyiben egy ismert budapesti ügyvéd Tornai Rózsától levelet kapott, amelyben a sikkasztó titkárnő bejelenti, hogy az elsikkasztott összeget részben felélte, részben spekulációkon elvesztette, úgy, hogy jelenleg pénz nélkül áll és szeretné, hogy ha azt a feljelentést, amelyet annak idején Német Ferenc vezérigazgató ellene tett, most visszavonatná. Az ügyvéd kötelességszerűen megmutatta a levelet Német Ferencnek, aki azonban semmiféle lépést nem tett az ügyben. Tornai Rózsi nagyon ügyesen eltitkolta a helyet, ahol tartózkodik és az a levél bélyegzőjéről sem állapítható meg, mert, mint Tornai Rózsi írja, nem abban a városban tartózkodik, ahol a levelet feladta. Az ügyvéd bemutatta a levelet a rendőrségnek, a levélből annyit sikerült csupán megállapítani, hogy Tornai Rózsi valószínűleg valamelyik francia fürdőhelyen tartózkodik és onnan ért Budapestre. A rendőrség, mint értesülünk, ma újabb megkeresést intéz a francia rendőrhatóságokhoz, hogy azok Tornai Rózsi kézrekerítésére minden szükséges lépést tegyenek meg. A szerződés különös felbontása Kikapta az ügyvéd kezéből a szerződést az egyik fél és elfutott Vakmerő rablás történt tegnap délután Jobbágy Jenő dr. Rákóczi úti ügyvédi irodájában. Az ügyvéd hosszabb idő óta üzleti tárgyalásokat folytatott nagyobb érdekcsoportokkal s sikerült is megállapodást létesíteni. A szerződő felek az ügyvédi irodában tegnap alá is írták a szerződést, amely 800 millió koronáról szól. Nem sokkal az aláírás után az egyik fél megjelent az ügyvédnél s betekintés végett elkérte tőle a szerződést. Az ügyvéd átadta neki, mire az hirtelen zsebrevágta és kifutott a szobából. Az ügyvéd utána vetette magát, dulakodás kezdődött közöttük, végül is az idegennek sikerült elmenekülnie. Az ügyvéd rablás címén feljelentést tett a főkapitányságon. Holttest a csónakház tintája alatt Fürdés közben a Dunába fúlt Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától . Ma délután az Újlaki rakparton a Pannónia csónakház egyik tutaja alatt egy holtteret találtak. Értesítették a rendőri bizottságot, amely a csónakház tutajának padozatát felbontatta és az alatt egy 12—14 évesnek látszó, ruha nélküli fiú holttestét találták, amelyet a Duna sodort a tutaj alá. A kisfiú valószínűleg fürdés közben fulladt a Dunába és több hete lehetett a vízben. Személyleírást venni Tólra nem lehet, mert a holttest már erősen oszlásnak indult. A holttestet beszállították a törvényszéki bonctani intézetbe. A rendőrség a kisfiú személyazonosságának megállapítása végett a nyomozást megindította.