Új Barázda, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

A szekszárdi bortermelő kisgazdák kívánságai A szekszárdi kisgazdák egyesülete ja­nuár hó 31-én, vasárnap, nagyszabású gyű­lést tartottak, melyen Bátaszék, Sióagdrd, Mozi és Sarpiics községek küldöttségei is képviseltették magukat. A gyűlésen meg­jelent Örffy Imre nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sülete részéről pedig Baross Endre dr igazgató vett részt. Nagy Lajos szőlősgaz­dának, a Kisgazdák Egyesületének elnöki megnyitója után Föglein József kisgazda, az egyesület titkára, szervezkedésre hívta fel a kisgazdákat. Ezután Baross Endre dr. ismertette a szőlősgazdák helyzetét és kérte a gyűlést, hogy határozati javaslatban tiltakozzék a borfogyasztási adót illető minden olyan megoldás ellen, mely nem radikálisan szállítja le a borfogyasztási adót. Csodál­kozásának adott kifejezést az osztrák bor­termelők viselkedése felett, akik a keres­kedelmi tárgyalásokat nehezíteni igyekez­nek. A szigorú adóvégrehajtásokkal kap­csolatban megállapította, hogy ez a bor­vidékekre katasztrófát jelent. Orffy Imre nemzetgyűlési képviselő a képviselők munkáját ismertette és rámu­tatott bizonyos eredményekre, melyeket már eddig, is sikerült elérni. Kijelentette, hogy a maga részéről mindent el fog követni, hogy a szőlősgazdák kívánságai teljesüljenek. Szóba került még a söradó felemelése, mert az eddigi felemelés nem jel­nt semmi előnyt a bortermelőkre nézve. A szőlős­gazdák, akik a vidékről összegyűltek, szinte az elkeseredés hangján szólottak közbe és a gyűlés lefolyásából is arra lehetett következtetni, hogy a szőlővidékek mivelőinek elkeseredése sokkal nagyobb, semhogy sürgős cselekvés elől el lehetne zárkózni. A magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sülete a legközelebbi jövőben hasonló ülések megtartását vette tervbe a Balaton­­vidéken, Csongrádon és Egerben. Az Országos Földbirtokrendező Bíráság nyilvános tárgyalásai — Az UJ BARAZDA tudósítójától — Az Országos Földbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó­ utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: A III. számú tanácsban 1926. évi február hó 9. napján, délután fél 5 órakor Dinnyeberki község földmeg­váltási ügye. Dunaszentgyörgy község földmegváltási ügyében pót javaslat. Bá­­ta község földmegváltási ügye. 1926. évi február hó 10-án tárgyaló bizottság javaslata a Nagyagörbő köz­ség földmegváltási ügyében. Nagyszé­kely község földmegváltási ügyéb­en a tárgyaló biró jelentése. 1926. évi február hó 11-én Nagy­­barnag, Vöröstő, A­agyar-­barnag, Urkui, Németbarnag községek földmegváltási ügyében a tárgyalóbizottság javaslata. Sajószentpéter, Sajóbábony, Sajóscs­a, Sajókápolna, Sajó­oszló, a va, Radostyán, Parasznya és Kandó községek házhely­­rendezési és földmegváltási ügyében a házhelyek vételára, a csereterü­let nagy­sága és a földek után járó haszonbér kérdésében az 1924: VII. t.-c. 13. §-ban szabályozott eljárás során hozott ítélet felülvizsgálata, u. a. ügyben a tár­gyalás vezetésével megbízott bíró fel­terjeszti a 35602/1924 CFB számú íté­let szerint Bán Lukács és feleségének járó csereingatlan tárgyában létrejött egyezséget. A IV. számu­ tanácsban február hó 10-én, délután 5 órakor Nyirkércs köz­ség földmegváltási ügye. (Báró Podma­­niczky Gézáné Nyirbakta, Lórántháza, Rohod és Nyirjákő községekben fek­vő birtoka után); február hó 11-én, csütörtökön dél­után 4 órakor Cégánydányád község földmegváltási ügye (házhelyrendezés­sel együtt.) (Kende György birtoka, Idaák Elemér, penyigei birtoka vv., Grósz Dávid és Elemér porosalmai bér­lete, Járay Gyuláné, Gulácsi Ilona po­rosalmai birtoka.) Penyige község föld­­megváltási ügye: február hó 12-én, pénteken délután 4 órakor Nyircsaholy község földmeg­­regváltási ügye. (Berger Miklós va­­gonváltságköteles földjével kapcsolata ügy). Egy házashollós (vas várm.), Hi­­dashollós, Döröske községek házhelyren­­dezési és földmegváltási ügye, kapcso­latos a hg. Batthyány hitbír, uradalom vagyon váltságával­­. Minden újságárustól követelte az „UJ BORngJDá“-t. Köln lelkesen ünnepelte a felszabadulást Hindenburg elnök és a kancellár elis­merése a rajnai németek hűségéért A kormány a második és h­armadik szóna kiürítésére töre Ksssik Kölnből jelentik. A kölni dóm ha­rangjai éjfélkor ünnepélyesen megszó­laltak. Adenauer főpolgármester az éj­félkor tartott felszabadulási ünnepen a kölni­ dóm előtt beszédet mondott, a­melyben üdvözölte a felszabadulás órá­ját és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy Európa népeit ezután valóban új szellem fogja áthatni. Ezután Braun porosz miniszterelnök tartott hosszabb beszédet, amelyben a rajnai tartomány lakosságának köszö­netét fejezte ki a nehéz időkben tanús­í­tott férfias hűségért és példa nélkül álló áldozatkészségért. A megszállott Rajnavidék első zóná­jának kiürítése alkalmából Hindenburg birodalmi elnök, valamint Luther biro­dalmi kancellár táviratot intézett Fuchs koblenzi kerületi eln­ökhöz. Hindenburg táviratában legmelegebb üdv­­eletét küldi a lakosságnak. Köszönetet mond a ha­zához való hűséges kitartásukért. Végül kijelenti, hogy minden németnek forró óhajtása, hogy a többi megszállt te­rület részére is mielőbb elérkezzék a szabadság napja. Luther birodalmi kancellár kijelenti, hogy a birodalmi kormány minden gondolata a második és harmadik zóna sorsára irányul. Az első zóna lakossá­gának a kormány szívből fakadó ősz­é­­te köszönetét küldi a haza­ias hűségért. A liberálisok hasztalan eről­ködéssel hajhásszák a botrányt a frankü­gyben Rak© Oissky István mint Vázsonyi Vilmos rofeamistája — Az ÚJ BARAZDA tudósítójától — Nem csodálkozunk rajta,­ hanem a kártyákbalátás csendes mosol­ával kí­sérjük a liberálisok erőlködéseit, ame­lyekkel a frankhamisítás ügye mint a kormányt terhelő botrányt akarják felszínen tartani. Vázsonyi és elvba­rátai nem olyan legények, akik be­ismernék csúfzos vereségüket s emel­lett ismerjük el, hogy tényleg na­gyo kellemetlen részükre, hogy ha a v 1. pecsenyéjükből — amelyre liberáli vágyaik éheztek — semmi sem lett. Heteken keresztül laza roham­r­a elfogytak a szocialista és liber­­­ da­liák, mint, a hó­, amelyre rásüt­ a nap, mert kisült, hogy rémítő kardjuk pa­pír volt és mag nélkül vautokisekkel puffogtattak. éppen jókor jött meg tehát Rakovszky István, ez a jól is­mert vihart keverő to­rán é­s Cseh­országból. Rakovszkynak­ megérke­zése után az első dolga az volt, hogy jelentkezzék I. Vázsonyit-Weiszfeld Vilmosnál és mint volt dragonyos­­kapitány, összeütve es­te bokájáé, pa­rancsait kérte. Vázsonyi nem késet, vállára veregetni a Rakovszky Ste­finek és ezzel a frankügy rohamistá­­jává tette meg. Rakovszky pedig nem késett vállalni azt, hogy a nem­zetgyűlés szerdai ülésén egy ki , amolyan hamisitatt a Rakovszky­­vihart csináljon, sok széllel, mag né­kül. Mert arra ugyancsak kiváncsi­k vagyunk, hogy milyen jósért zsültsé­get szerzett Vázsonyitól az a Ra­kovszky, aki régóta távol volt. Cseh­országban ? Rakovszky Istvánra — aki mind­ Andrássy Gyulának az előfutárja — nagyon jellemző, hogy ismét össze­házasodott azzal a Vázsonyival, a­kivel 1918-ban Tisza István ellen ro­hamozott. Andrássy Gyula akkor is a háttérben állott és a mostani ösz­­szetalálkozás is minden gond­okodó ember előtt nagyon gyanús abból a szempontból, ha Andrássy Gyula és társainak a lesbenállására gondol. Emlékezünk arra, hogy Rakovszky­nak, Andrássy Gyula által támogat­va, Vázsonyival együtt 1913-ban si­került elérnie, hogy Tisza István erős kezéből gyengébb kezekbe siklott­­ a kormányzat. Az a gyenge kor­mányzat is hozzájárult ahhoz, hogy a forradalmak szennyes hulláma lep­te el az országot, hogy megcsonkít­va, a szenvedések ezer poklán kell még most is keresztülmennünk. 1918 még nem olyan régen múlt el. És ismételten oda kell mondanunk, ezeknek a halottaiból visszatérő kí­sérteteknek, akik a múltnak minden bűnét felid­ézik előttünk, hogy mi nem felejtünk és akkor sem felejte­nénk, ha ők soha többé vissza nem merészkednének a szereplés teré­n. Azonban az a merészség, amellyel újra kísérleteznek, egyre jó­, hogy még erősebben emlékezetünkbe idéz­zük azokat a bűnöket, amelyeket az ország és a népe ellen elkövettek. Nem csodálkozunk Vázsonyi és társai vakmerőségén, ez liberális jel­lemvonás. Nem csodálkozunk An­drássy és híveinek aknamunkáján, mert ez mindig rávallott Andrássy Gyulára, nem tudunk csodálkozni Rakovszky Istvánon sem, mert ő is szellemi és erkölcsi súlyának értéke szerint megy ebbe a komolytalan játékba, amely játék azonban a nem­zet, az ország becsületére megy. A szerdai nap is el fog m­ulni, tör­ténhet újabb botrány is, ha csak Ra­kovszky István időközben meg nem gondolja magát. Amint őt ismerjük, ezt nem fogja megtenni — pedi­g iga­zán megtehetné önmagának. Az or­szág hírnevére áskálódó, becsületé­re törő kül- és belső ellenségeknek lesz talán egy újabb jó napja, azon­­ban a semmi Rakovszky István fel­szólalásával sem lesz valami. Leg­feljebb az ő jellemvonásához meg­­állapított adalékok fognak megerő­södni. —----­ A mezőgazdasági ingatlanok va­­gyonváltság fejében fizetendő búza árát a pénzügyminisztérium február hó­napra métermázsánként 350000 koroná­ban állapította meg. A vámok és mérlegpénzek fizetése szempontjából az aranykorona át­számítási kulcsát február 1-től 14-ig terjedő időre a pénzügyminisztérium 14.500 papírkoronában állapította meg. A malmok által január hónapban természetben megkeresett gaboná­nak az általános forgalmi adó alap­jául szolgáló átlagos árát a pénzügy­minisztérium métermázsánként a követ­kezőképpen állapította meg: rozs (két­szeres) 244.000 K, árpa 243.000 K, ten­geri 184.000 K, zab 254.000 K, köles 200.000 K, tatárka 200.000 K, ocsu 175.000 korona. Kiep dr., a kiszemelt új budapesti német követ Welczek gróf budapesti, német követet kormánya Madridba helyezte ügyvivőnek. Utódául Kiep dr.-t emlegetik, aki most a német kormány sajtófőnöke. Kiep dr. a budapesti politikai és diplomáciai körökben, általános rokonszenvnek örvend, mert mint követségi tanácsos hosszabb ideig mű­ködött nálunk. Képünk az Újonnan kine­vezendő német követet ábrázolja. ,.M­iden igaz magyarnak támogatni kell most a kormányt*" Prohászka püspök a magyarság tömörüléséről Az UJ BARAZDA tudósítójától — Székesfehérvárról jelentik: Fejér­vármegye ma megtartott közgyűlésén Prohászka Ottokár dr. megyéspüspök nagyhatású beszéd keretében rámuta­tott a szociáldemokrata párt mostani viselkedésére, az ország mai szomorú helyzetére és annak szükségességére, hogy minden magyar embernek tömö­rülnie kell a kormány mögött, hogy a külföld előtt tekintélyünket fenntart­hassuk. Indítványozza tehát, hogy sza­vazzanak a kormánynak bizalmat. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette ma­gáévá az indítványt. Furlngos kocsitól vaj Felkére tízke­dett a kocsira és elhajtott vele Tegnap délelőtt Kiss Gyula földm­­­­ves kétlovas kocsijával hazafelé haj­tott Gombára. Útközben a kocsira fel­­kéredzkedett egy 50 év körüli ember és kérte, hogy vigye el Pestszentlőrincig. Kiss Gyula felvette kocsijára, Kispes­ten egy trafik előtt megállította Kiss a kocsit és bement a trafikba dohányt vásárolni. Mire visszatért, az idegen el­hajtotta a kocsit. A KATHREINER KNEIPP || MALATAKÁVÉ valódi, gazi |p| és legfinomabb malátából elő­­állított kávé. — A KATH- jjj| REINER nemcsak pörkölt KÉ árpa. — A tisztelt háziasszo­­ply nyok nem engedik magukat ||| utánzatoktól megtéveszteni.Té­­l|| védéseket elkerülendő, kérje-­­ nek bevásárlásnál eredeti cső- H magolása KATHREINER S KNEIPP MALATAKÁVÉT, fi KNEIPP plébános arcképével ! ||| \ \ | % \ |i

Next