Új Barázda, 1926. május (8. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

H46 május 1, neatleM UMRAZM5 Mire tamil asz élet XIV. Otthon... A lemenő­ nap sugarai aranyos hálóba szőtték az öreg tölgyfaerdőt. Smaragdszi­­nüen ragyogott a moha s a fa kérge arany foglalat volt­ hozzá. Búcsút csicse­regtek a madárkák. A vadgalambok bele­kacagtak. Az országúton hosszan terült el az árnyék.­­ Hu? a gyalogjárón lépegetett. Lenézett a magas partról az öreg Balatonra, szem­be vele kéklett az ibolyaszint Bada­csony, mint apró pontok fehérlettek al­ján a házak. Aztán sűrűbb lett az erdő a part felé, az itt is balra tért — még csak néhány perc. Leszaladt a kis lejtőn az országútra. S a sötétzöld élő lombkoszoruban az or­szágút végén, előtte feküdt a falu. Az ő faluja! Menyasszonyos fehérvirágos akác­fái integettek feléje, a gyümölcsösökhe­l messzire eléje piroslott az érett cseresz­nye. A kis fehér templom harangja meg­szólalt s áhitatosan kongott, csengett,­­éne­kelt a tiszta jégbe. A nap lecsúszott a kék hegyek mögé, a bíboros fény fakult, az ég halvány sár­gára színtelenedett s a Balaton nyugta­lanul csapta fehér tarajos hullámait a parthoz. Uj, esőt hozó felhők kandikál­tak a szem­határon. S az erősödő szellő a természet m­inden májusi, orgonás, akácos, buja iscézes illatát csapta az ar­cába.­­ Ilus torkát sikollt is fojtogatta. Nem, nem tudta miért. Ö, nem bírta szavakba önteni a vágyat, a reményt, a tavaszt, amit érzett, amivel az édes otthont kö­szöntötte. Futott. A harmadik házi . — Zsófikám! — Husi­k» . Összeborultak. Több volt, a testvérek egyszerű öröménél az örömük. Szegény kis árva Zsófi ölelése az anyai meleg­séget esdekelte nénjétől. Uus az ottho­nát, vágyát, szerelmét, a hazai földet kö­szöntötte, ölelte Zsófiban. — fiát a többi? — Hogy vagy ?­­ — Alig vártam, hogy lássalak. — Nehezen vártalak. És ölelkezve­­mentek befelé. Kocsi for­dult be a szomszéd portán. — Hé te, Csillag! — Te, a Pista — suttogta Ilus — a szive dobogott, ketyegett a torkában, a térdei remegtek. — A Pista — felelte Zsófi ijedt suttogás­sal. Most egy vonalba ért velük. Az ud­var közepén jártak. Ilus odafordította ró­zsás arcát. A sipkát a szemébe húzta Pista, alig látszott aranybarna színű ar­ca. Csak a szeme villámlott ki alóla. A sugara találkozott Ilus szelíd, kék sze­me fényével. Bíboros lett a legény arca­­vagy tán csak sötétéül.­ Az ujja hegyé­vel felbökte a sapkáját. — Jó estét — mondta közönyös hangon és hátra terelte a lovakat az istálló felé. Manci jött eléjük a konyhaajtón. Pi­ros kendővel menyecskésen hátra körü­tte a haját. Barna engedetlen fürtöcske a füle mellett kikondorodott a kendő alól. — Isten hozott! Jancsi kifutott, maga után húzta az egyik cipőjét a zsi­nórjánál fogva. — Jancsikám, hogy megnőttél ! — Hát végre hazakerültél — száladt meg Gyenge s nehezen állt­ fel a lócáról Uus megrezzent — de megöregedett! Szegény... S Manci milyen szép! A konyha nem tiszta, a szobánk rossz sza­gú. Ezek voltak első gondolatai. Amikor leült a többi közé a zsír­­foltos, piszkos, piros teritős asztal mellé és kezébe vette az érdes szélű pléh­­kanalat s lenyelte a­ híg leveses papri­káskrumplit, eszébe jutott a pesti fehér cserépfalas gyönyörű konyha. Eszébe jutottak az ízletes gazdag va­csorák, a saját kis, tiszta, illatos szo­bája, szekrénye, ágya és idegennek érezte a rég vágyott otthont. Alig várta a va­csora végét-Végre egyedül maradt Zsófikéval a konyhában. • Összebújtak a zizegő szalma­zsákon. Húga fürtös feje a keblén pi­hent, mint régen meleg könnyei nedve­sítették a testét. Ilus érezte, hogy mégis otthon van. Az ő könnyei is megered­tek. A viszontlátás, a nagy* tavaszi örö­me elmúlt és borús bánattal vette vil­láb­a az­ otthon minden gondját. * ’ wrtnr. r ■. j'B.ufPl Rovatvezető: T­öreökné Arányi Mária A védőhimlő­­oltásról A fekete himlő halálos és pusztító betegsége ellen 1796-ban hozta nyil­vánosságra Jenner Edward angol or­vos találmányát, a védőoltást. Nálunk Magyarországon a köte­lező oltás több, mint egy század óta megmentette az emberiséget a fe­kete himlő addig szörnyű garázdál­kodásai elől. Nem szeszély tehát az a rendelet, hogy gyermekeinket be­­oltassuk. Az oltás körülbelül 5—6 évre biztosít, hogy a beoltott nem kapja meg a fekete himlőt. Rend­szerint kétszer szoktuk gyermekein­ket oltatni, többször csak akkor szük­séges, ha a közelben fekete himlő megbetegedés fordult elő. Először a gyermeket fél éves ko­rában, de legkésőbb egy éves ko­ráig oltatják. Az orvosok rendsze­rint késő tavasszal, vagy kora ősszel végzik az oltást. Ha az oltás nem fogamzik meg, úgy vagy a szervezet nem fogé­kony a betegségre, vagy rossz volt az oltóanyag. A megfogamzott oltás helyén 3—4 nap után a bőr megduzzad é­­megpirosodik, közepén kis hólyagsze­­rű gömb képződik, melyből az első hét végére savóval telt hólyag fej­lődik, körülötte a bőr duzzadt, gyul­ladásos. 1—2 nap múlva bágyadt­­ság, nyugtalanság, esetleg láz ész­lelhető. A 10-ik naptól kezdve las­san beszárad. A harmadik hét vé­gén a pörk magától leszáradtan le­esik s alatta van az uj, heges bőr. A beoltott gyermek láza, nyugta­lansága Tí—12 napra a beoltás után rendszerint megszűnik. Az oltás után is füröszthetjük a gyermeket, mig a láz beköszönt, azontúl csak langyos szappanos víz­zel lemossuk. Ha nem a leírt je­lek szerint folyik le az oltás, for­duljunk az orvoshoz. Nagyon ügyeljünk­, hogy a gyer­mek az oltási sebhez ne nyúljon, le ne kaparja, mert az oltás sebe nagyon hajlamos fertőzésre. Legjobb, ha az oltást védő tapasz­­szal fedve tartjuk, amíg a pörk ma­gától leszárad és leesik. Ne mulasszuk el beoltani­ minél előbb gyermekeinket, hiszen kedves nekünk gyermekünk élete, sőt szép­sége is. A fekete himlő örökre tönkreteszi az arcbőrt. RÁDIÓ-MŰSOR Szombaton 9.30, 12 és 3: Hírek, közgazdaság. 5.30: Előadás »A magyar atlétikáról.* 6: Hangverseny. 7: A M. Kir. Opera­ház ,"Rigoletto« előadása. 10: Cigány­zene. Vasárnap 9.30: Újsághírek, kozmetika. 10: Ze­nés mise a belvárosi plébániatemplom­ból. Marczell Mihály dr. pápai kamarás, a Pesti Szent Imre Kollégium igazga­tója prédikál. 11.45: Hangverseny. 12.30: A M. Kir. Földmivelésü­gyi Mi­nisztérium Növényvédelmi és Növény­forgalmi Irodájának előadása. Ber­nátsky József dr.: »A virágoskert gon­dozása... 3: Bergengócz bácsi mesél. 5.30: Hangverseny. 7: A Faluszövetség előadása. 3.30: Daleste. 10: Jazz-band. Hétfő 9.30, 12 és 3: Hírek, közgazdaság. 4: A Pesti Főiskolai Szent Imre Kol­légium elöljáróságának pedagógiai elő­adás sorozata. Knoll István dr. prefek­tus felolvasása: »A munka és az egyé­nisége. 5:­ Szórakoztató zene. 7:­­Mit üzen a rádió 8.30: Hangverseny. 10: Kamarazene. A RÁDIÓ,A legolcsóbban beszerezhető Kari Testvérek Bpest, Ferenc-körút 40. Vidéki vevő készülék 200 km hatáskör­rel, detektorral fejhallgatóval összesen­­ 400.000 Utasításunk alapján kezelést minden laikus azonnal meg­­tanulgatja. A jó konyha Főzz egy nappal előbb jó erős hús­levest, szűrd meg, szedd le a zsírját. Fél órával tálalás előtt készíts egy híg világos rántást vajjal, ereszd fel a hi­deg húslevessel, habarj le 4 tojás sár­gáját, 4 evőkanál tejjel és öntsd rá az elkészített levest, közben folyton ha­bard. Stefánia-sütt Végy egy nagy szelet hosszú fel­­sült, verd puhára, sózd meg, borsozd meg, 3 kemény tojást tégy bele ke­resztbe, göngyöld be a húsba, kösd össze, mint a kötözött sonkát szokás, tedd forró zsírba, egy kis vízzel ön­tözd, 2 óra hosszat párold a tűzhelyen. Éles késsé, vágd szeletekre s tálald levében. Tejbe burgonya Főzz héjában burgonyát,­­ hámozd meg, törd át burgonyatörőn, sózd meg, tégy hozzá forró tejet és egy darabka vajat, habard tűzön, míg a vaj elolvéd, tálalásig tedd gőzre. Madártej Válaszd külön hat tojás sárgáját a fehérjétől. Fehérjéből verj fel kemény habot, a sárgáját kavard kilenc evő­kanál porcukorral fél óráig. Közben tégy a tűzre egy liter tejet, ha jó forr, evőkanállal főzz be galuskákat a tojás habjából, tedd a kifőtt galuská­kat szitára, habard a tojás sárgáját töltsd rá a forró tejet, melyben a galuskákat már kifőzted, tedd tűzre s habard, mig sűrű lesz. Töltsd tálba s körbe tedd a ■ habgaluskákat, hidegen tálald. Karisbadi leve. n / _ • - ' *—*^**w^^*v^.. az átka a mai üzletembernek. Minden lépés, amit a kemény bőrsarkon teszünk, kis kalapácsütés­ként hat agyunkra és idegeinkre és tűrhetetlenné fokozza a szenvedést. Kímélje meg szervezetét a felesleges rázkódtatástól és hordjon P­ÁLMA­SARKOT és TALPAT. Egyszeri kísérlet meggyőzi, hogy viselésük mily jótéte­mény és pihenés megkínzott idegeink­nek. — Elegáns forma. — Ellent­­állóbb és olcsóbb a bőrnél. Minden háziasszony tudja mán fele annyi kell, mint más kávépótlékból — Ilus, Huss­ein — a fél kezében

Next