Új Barázda, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-01 / 172. szám

1926 augusztus 1. Talán»Jo­vr BXRlasa. Ugyan, kérem!­ ­* A mexikói események érthető lázban tartják a radikális és nemzetközi sajtót. É­rthető ez a láz és egészen természetes. Hiszen Mexikóban az államhatalom ha­dat üzent az egyháznak, hadat üzent a templomoknak, hadat üzent a hitnek. (És­pedig a keresztény hitnek, amelynek m­ár a római császárok is próbáltak hadat üzenni és nem tudtak felette győ­zedelmeskedni, bár a cirkusz fenevad­jait szerezték meg szövetségeseiknek a fegyvertelen keresztények ellen. Túlzó radikális és marxista körökben talán nem gondolnak ma már a cirkuszok fene­vadjaira, de hogy némi kis rokonszen­­vük az egyház ellen harcoló államhata­lom mellett van, azt a sorok között elárulják. Azt olvassuk ugyanis az egyik pesti aszfaltújságban, hogy a kereszté­nyek, a katolikus hívek összeütköztek a szociáldemokratákkal, amiből véres harc keletkezett. Ugyan, kérem, miért nem mondják m­eg nyíltan, hogy a szociáldemokratá­kat és a keresztényeket a természet rendje szerint, két különböző párthoz tartozóknak tekintik? Megmondhatnák, hiszen nem is olyan nehéz elhinni. Csak­ az a kérdés, hogy miért magán­ügy akkor a vallás, ha a szociáldemokrá­cia egyenlő a vallástalansággal? Az állat drága, vigyázzunk rája és használjunk állandóan nyers LYSOFORM­.O, mely minden fertőzéstől, betegségtől megóv! * „A fertőtlenítés a gazdaságban" című nagyon tanulságos füze­tünket minden érdeklődő­nek díjmentesen megküldi a Dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyár rt. Újpest — A főerdésznél éjszakázott a bes­­— gyuladt fel agyában a meg­alázottság lángja, de néhány perc múltán a szokott nyájassággal, öle­léssel, csókkal üdvözölte Esztikét, aki ebből azt következtette, hogy Mis­­kája csakugyan a zsérdi vágásban töltötte az éjszakát. Az első kirándulás sikere felbáto­rította az asszonyt. A főerdászt is elbizakodottá tette az első kísérlet. Hetenként aztán ki is rendelte az őrt éjjeli szolgálatra a távolabb fekvő pagonyokba. Két hónapig folytak már Esztike­­éjjeli látogatásai anélkül, hogy az ura egyetlen szóval is formát adott volna fájdalmának. Sztankóczi úgy viselte magát, mint ahogyan egy félesztendős, fiatal férj kötelessége. Egyszer aztán furcsa dolog történt a­­ faluban. A főerdész eltűnt. Né­hány napig csak vártak rája, de mi­kor egy hét múlva sem mutatko­zott, bejelentették az egész várme­gyében nagy izgalmakat keltő ese­tet a csendőrparancsnoknál. A nyomozás tehát megindult, de sehol egyetlen gyanús nyom, ami fellibentette volna a titokzatosság fá­­tyolát. — Kár érte, mert jó ember volt — mondta egyik este Esztike az ura Stében. — Jó ember volt — felelte Miska aztán egy meleg csók más irányba terelte mindkettőjük gondolatát. Sztankóczi és a felesége között ritkán esett szó a főerdészről. A A Rákosi-per más tárgyalásán még egy védő beszélt, azután pedig Rákosi Mátyás szólalt fel az utolsó szó jogán. A vádlott ezt az alkalmat is felhasz­nálta arra, hogy a kommunizmusról propagandaizó beszédet tartson. Azt fej­tegeti, hogy Oroszországban három­vizsgálóbíró is félretette az ügyet, mert a nyomozás eredménytelen volt. Hónapok teltek el eközben és a fa­luban is lassanként napirendre tértek a szenzáció felett. Kinevezték az új főerdészt is, aki családos ember volt. Ezzel aztán mindenki elfelejtette a rejtélyes eseményt. Egy év múltán ismét beszélgettek a faluban az eltűnt főerdészről. A Sztankócziék lakását egy regge­len füstölgő hamuban, pernyében ta­lálták. Az erdőörökről sem tudtak semmi bizonyosat. Bennégtek talán, vagy megmenekültek? Két év tellett már el, mikor vélet­lenül bizonyos irányban mégis csak nyitjára jöttek a rejtek­ű­eknek. Egy falusi gyerek szarkafészekért kúszott fel egy odvas bükkre, mi­kor nagy csodálkozására egy puskát látott a fa korhadt belsejében. Kí­vánságból bepillantott az odúba, de ijedtében le is pottyant a fáról, mert egy ember csontváza volt ott a rozsdás fegyver mellett. A következő napon kijött a hely­színre a vizsgálóbíró is. Felbontották az odút és csakugyan ott találták a csontembert, amelyben a fegyverről és a ruhafoszlányokról könnyű volt ráismerni a két­ esztendő előtt el­tűnt főerdészre. Csak az maradt örök titoknak, hogy mi módon került a bükk odvába. Az egyetlen ember — aki felvilá­gosítást adhatott volna — a Sztan­kóczi, az ott szántogat Dél-Ameriká­­ban valamelyik estancián, millió kommunista tartja kezében a ha­talmat, nem pedig hatszázezer, mint az ügyész mondotta, de ha még csak ennyi is volna, nincs a világon ország, ahol hatszázezer burzsoa lenne. Szerinte Ma­gyarországon a burzsoák száma tizen­ötezer, a többi pedig proletár. Beszél a munkanélküliségről, a földreformról és kijelenti, hogy el fog jönni az idő, amikor majd kíméletlen földosztást fog­nak végezni. Véleménye szerint a kommunista pártnak nagyon sok teen­dője van a közszabadságok, a gyüle­kezési szabadság, a választói jog és a sajtószabadság körül is. Azt mondja, hogy a kommunisták is Trianon ellen harcolnak Szovjetor­szág segítségével. Nem engedik magukat eltéríteni céljaik­tól sem a törvények, sem a bebörtönö­­zés által... Az elnök itt erélyesen közbeszólt: — Nem engedem, hogy a törvény ellen izgasson! Üljön le. •Még néhány vádlott adta elő véde­kezését, azután pedig az elnök a tár­gyalás folytatását hétfőre halasztotta, amikor a még hátralevő vádlottak be­szélnek az utolsó szó jogán. Háromi a­z utolsó s­zó jogán is Kommunista propaganda bosszúdót mondott A törvényem­ ellen izgatott, mire az elnök meg­­vonta tőle a szót — A Rákosi-per mai tárgyalása — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A csecsemők és anyák védelméről törvény készül A nemzet jövőjére oly nagyfontos­­ságú gyermekvédelem ügye hatalmas lépésekkel jut előre ama törvényjavas­lattal, amely most készült el a népjó­léti minisztériumban és előreláthatólag az ősz folyamán már nemzetgyűlési tárgyalásra is kerülhet. Ez a­ törvényjavaslat a dolgozó nők védelméről, az anyákról és cse­csemőkről szól. Fontosabb rendelkezései a javaslatnak, hogy a gyermekágyas nők segélyt kapnak kezelésük ideje alatt és amennyiben nem tagjai a munkásbiztosító pénztár­nak, e segélyt közpénzekből utalják ki. Szabályozza a javaslat a csecsemőgon­dozás kérdését, azt, ki vállalhat cse­csemőt gondozásra és elrendeli a kö­telező dajkavizsgálatot. További intéz­kedése a javaslatnak a csecsemő- és anyavédő intézménynek országos meg­szervezése. Előre is örömmel üdvözöljük a ja­vaslatot, amely határozottan megszab­ja a nemzet zsenge virágainak védel­mét s a kérdést nyugvópontra viszi. Tűz a párisi állatkertben Kiszabadultak a majmok és ellepték a közeli ligeteket — Egy nagy majom megharapta az elősiető tűzoltók egyikét — A papagályok meg­fulladtak a füstben A párisi állatkert területén tegnap éjszaka még eddig fel nem derített okból tűz támadt, amely rohamosan terjedt egyik pavillonról a másikra. Kivonult Páris egész tűzoltósága és tömérdek rendőr élesre töltött fegy­verekkel, mert félő volt, hogy a tűz­vész a ragadozó állatokat megriasztja és a fenevadak kiszabadulnak. Az egész állatkertet kordonnal vette kö­rül a rendőrség. A pusztulás mére­­teiről még nem lehet képet alkot­ni. Az állatkert igazgatósága csak annnyit közöl, hogy sok ritka állat elpusztult, a majmok pedig az utol­só szálig kitörtek ketreceikből. A személyzet még éjszaka elszé­­ledt a várost övező ligetekben és sikerült is sok majmot a bokrok­ban és a fák ágain összefogdosni, egy részük azonban még nem ke­rült meg. Egy tűzoltót egy nagy ma­jom veszedelmesen megharapott. Ezt az embert még éjszaka bevitték a Pasteur-intézetbe. A papagályok egy­­től-egyig megfulladtak a nagy füst­ben. Ötszáz áldozata van a délamerikai forgószélnek Newyorki jelentések szerint az Antillák szigetén pusztító ciklon sokszorosan felül­­rrmlja­ az eddig végbement szélvészek pusz­tításait. A Batama szigeteken nyolcmillió dollár a kár és e szigetcsoporton több mint 150 ember vesztette életét. A vihar oly váratlanul lepte meg a floridai tenger­part halászait, hogy a kritikus éjszakán kétszáz halászbárka semmisült meg a há­borgó tengeren. Mossán kikötőjében az ott horgonyzó hetven hajó közül mindössze három maradt sértetlenül. Portoricóban­­és Floridában tízmillió dollár a kár és 300 ember vesztette életét- 3 TILLant., — .......— —---—-----------------------*■—**»■ A­­ LEGJOBB ■ H A T A' j l| STIMULALÓ-VETŐMACCJA’VAZÓ SZEI*, 1 kg. elegendő 10—16 métermázsa búza rozs, árpa nedves utón való pácolásához. MEZŐGAZDASÁGI KERT Budapest, X., Hölgy-utca 14. ­ Győry Lóránd­­ A magyar gazdatársadalomnak, a­­szövet­kezeti és­ agráreszmének gyásza van.. Győry Lóránd nyugalmazott földmivelésügyi mi­niszter hunyt el váratlanul, tetterős­­ férfi­korban. A magyar föld egyik rajongó sze­relmesét, a magyar nemzet egyik kiváló fiát, a föld dolgozó népe költői­ lelkű, vég­telen jóságú, mélységesen érző barátjét veszítette el benne. . Aki ezt az őszfejű, törékeny, testű egész férfit megismerni szerencsés volt, lehetet­len, hogy büszke ne lett volna arra a m­agyar fajra, amelynek sorja volt. Az az ember volt, akiben a magyar faj minden erénye egyesült és akiből ennek a faj­nak majdnem minden hibája hiányzott. És alkotó munkásságának delén az az egy hiba döntötte korai sírba, hogy magyar szivének, magyar lelkének hárfája nagyon érzékeny volt. A szeretett nővér halála fölött érzett fájdalom ölte meg nemes szivét. Győry Lóránd a magyar agrárvilág ha­lottja. A magyar föld népe veszítettő vele és benne legtöbbet! Megrendülve állunk koporsója előtt mindannyian, akik fárad­hatatlan közéleti munkásságától teljes jog­gal várták a földmivelés terén az ered­ményeket. Győry Lóránd a földmivelésügyi minisz­­tériumban kezdte pályafutását. Darányi Ignácnak volt titkára, majd az elnöki osz­tály vezetője. Vámpolitikai kérdésekben sok­szor képviselte is­ikerrel és széleskörű tudás­­sal a magyar földmivelés érdekeit és te­vékeny részt vett a gazdatársadalmi moz­galmakban is. A kommunizmus alatt őt is letartóz­tatták a bolsevisták és ezt a letartóz­tatást nagyon megsínylették gyenge idegei. A bolsevizmus bukása után a Friedrich­­kormányban egy ideig földmivelésügyi mi­niszter volt, nemsokára azonban visszavo­nult és csak irodalommal és társadalmi munkával foglalkozott. Ötvennégyéves ko­­rában érte a tragikus halál. Temetéséről a földmivelésügyi miniszté­rium gondoskodik és ravatalánál Miny­ett János földmivelésügyi miniszter mond bú­csúztatót. A Magyar Gazdaszövetség, amelynek ügy­vezető alelnöke volt, halála alkalmából a következő gyászjelentést adta ki: »A Magyar Gazdaszövetség mélyen meg­rendülve jelenti, hogy ügyvezető alelnöke- Győry Lóránd nyug. m. kir földmivelésügyi miniszter stb.­Budapesten folyó évi július hó 30-án el­hunyt A magyar föld minden munkása szen­teljen egy kalászt annak a férfiúnak em­lékezetére, akinek jóságos szive a ma­gyar földért dobogott, aki nagy tudását, végtelen szorgalmát, apostoli erényekkel ékeskedő szelíd költői lelkét a magyar mezőgazdaság érdekeinek oltárán áldozta fel. Az isteni Gondviselés minden földmivel magyart gyászba borított, mikor úgy ren­delkezett, hogy ez a férfiú akkor térjen meg hazája imádott földjébe, mikor egy csonka ország népének reményteljes tekin­­tete fügött nemes vonásain és ezrek vár­tak töld bizalommal alkotó nemzeti munkát. A Megboldogult kihűlt porait augusztus hó 2-án, hétfőn délután 4 órakor a Kerepesi-út melletti temető halottasházi­­ból temetjük. Legyen emléke áldott 4* örökké élni*

Next