Új Barázda, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
4 A nagybeteg spanyol trónörökös Már régóta tudott dolog, hogy a spanyol király legidősebb fia nem a legjobb egészségnek örvend, ami méltán aggodalommal tölti el a spanyol királyi családot. A trónörökös, aki a büszke Astoria hercegei címet viseli, 1907 május 10-én született és rövid 19 évével máris számtalan betegségen esett keresztül. A trónörökös jelenleg Párisban tartózkodik és a legutóbbi híradás szerint, ismét súlyos betegen fekszik egy Szajna menti szanatóriumban. tíz egyiptomi konzul átnyújtotta Mayer János miniszternek az egyiptomi királyi gazdasági egyesület díszoklevelét Sourour Mohamed bej, Egyiptom budapesti konzulja, ma délután teát adott Vass József helyettes miniszterelnök, valamint Mayer János földmivelésügyi miniszter tiszteletére. A fogadáson elsőnek Fouad Abazabej, az egyiptomi királyi gazdasági egyesület igazgatója üdvözölte a minisztereket, rámutatva Magyarországnak a kiállításon való szereplésére, amely a szakkörökben világszerte nagy elismerést keltett , megteremtette a kapcsolatot Egyiptom és Magyarország között. Ezután Sourour Mohamed bej, Egyiptom budapesti konzulja, átnyújtotta Mayer János földmivelésügyi miniszternek a kairói kiállítás emlékére vett emlékérmet és a díszoklevelet, hangsúlyozva a két ország gazdasági összeköttetéseinek nagy fontosságát s kifejezve azt a reményét hogy azokból a kezdő lépésekből, amelyeket a két állam összeköttetése tekintetében a kairói kiállítással kapcsolatosan megtettek, élénk és szeretetteljes viszony fejlődik a jövőben.Mayer János földmivelésügyi miniszter meleg szavakban mondott köszönetet az egyiptomiak elismeréséért és barátságáért, amellyel a kiállítás egész tartama ■alatt s azóta is lépten-nyomon találkozott s biztosította a konzult, hogy a magyar kormány mindent megtesz a gazdasági összeköttetés minél élénkebbé tételére és a két ország közötti barátságos viszony fejlesztésére. A meghitt ünnepség után Sourour Mohamed bejteát adottt a megjelenteknek. Szeptemberben folytatjuk a pénzügyi tárgyalásokat a jugoszlávokkal A prágai magyar delegáció a hét végén visszatér Budapestre A prágai magyar delegáció a hét végén visszatért Budapestre, hogy részletesen beszámoljon a legutóbbi tárgyaláson a végleges tarifális szerződés ügyében kialakult helyzetről és újabb utasításokat kérjen. A delegáció vezetője szeptember első heteiben a magyar kormány képviseletében valószínűleg más természetű fontos diplomáciai megbízatásnak kénytelen megfelelni és ezért csak szeptember második felében vehet ismét részt a magyar-cseh tárgyalásokon. Ugyancsak szeptember végén tervezik a magyar és jugoszláv pénzügyi természetű tárgyalások lefolytatását. Ezeken a tárgyalásokon intézik el a még hátralévő pénzügyi kérdéseket. gÍJ BABÁDBA 1926 szeptember 1. szerdát Furcsa fegyver, amelyik visszatér gazdájához és a pajzs mögé bújt ellenfelet hátulról találja el A csodálatos bumeráng, a legújabb sporteszköz — Mivel mulatnak az angol ifjak — Még a feketebőrűektől is lehet tanulni Különös fegyver, vagyis inkább sporteszköz kapható legújabban minden angol sportkereskedőnél. Abumerang ez a furcsa fegyver, az angol ifjúság mulatságának legfrissebb eszköze. Látszólag nem egyéb az egész furcsaság, mint lapos, középen kissé vastagodó, sarlóalakú falap. Hanem ha valaki érti a forgatását és kidobja, akkor ez elámult néző különös dolgot lát. A sarlóforma bumeráng hirtelen harminc méter magasságra felszökken, aztán egyetkettőt fordulva, még száz méter magasságig lendül, hogy végül a felrepüléssel ellenkező irányban visszafelé szállva, a kidobó elé térjen vissza és ott essék le engedelmesen. Ez hát a csodafegyver, amiről már a régiek beszéltek, aminek párját költötte a magyar nép is a hüvelyből parancsszóra kiugró és küzdelem után parancsszóra visszatérő kardról. Csakhogy a bumeráng valóság és feltalálói nem műveit emberek, hanem a messzi Ausztrália fekete bennszülöttei, akiknél az angol gyarmatosítások először látták használatban ezt a furcsa hadieszközt. Ott ez a nemzeti fegyver és ahogy régebben Európaszerte vitézi tornákat rendeztek, úgy versenyeznek Ausztrália bennszülöttei a bumeráng-dobásban, mégpedig a díj rendszerint egy kövér disznó és azé lesz, aki eltalálja. Általában minden ünnepély fénypontja a bumeráng-verseny és ebben mesterek is a versenyzők. Kidobják a bumerángot úgy, hogy a föld felett vízszintesen halad, közben érinti is a talajt , egyszer, vagy többször és csak aztán emelkedik a magasba. A visszatérés is igen változatos lehet. Legegyszerűbb eset, hogy a bumeráng visszaesik a kidobó lábához. De kis kört is irhat le a kidobó feje körül, csak azután esik le előtte, vagy a kis kör után ellenkező irányban újra nekilendül, hatalmas ívben felszáll és azután kerül vissza a kiindulási pontra. De a bumeráng igazi célja a harc és a harci bumeráng széthajló formájával az ütést, sértést szolgálja, ilyen főként a szarv-bumeráng, amelyet felfelé hajló nyúlványa miatt neveznek így, minthogy a védekező ellen pajzsáról visszapattan és nyúlványával hátulról találja el . Az első európai megfigyelők valósággal „lelkes fegyvernek” mondták a bumerángot, mert csodát láttak benne. Pedig egyszeri természeti törvény okozza működését. A bumeráng csavart lapja a levegőben olyan sajátságosan tér el útjából, mint például ha egy papírlapot hajítunk el. A bennszülöttek meg is magyarázták, hogy a bumeráng sajátságos alakját még ősapáik lesték el, akik megfigyelték, hogy az eukaliptusz-fa lehulló levele milyen különös módon száll a lomb körül. Ezért utánozták a levél alakját és így keletkezett a bumeráng a természet ujjmutatása szerint, nem pedig csodaképen. Egyébként a növényvilágban nem egyszer látunk csavarszerűen elhajlott leveleket, a növénymagokon pedig valóságos csavarszárnyakat és ezek mintául szolgálhattak az ausztráliai bennszülötteknek a bumeránghoz orozott anyarozs megromlik. Száraz években a mi gyógyszerészeink az anyarozsszükségletüket külföldről kénytelenek beszerezni, mert akkor nálunk nem terem. De az idén az országban annyi termett, hogy külföldről való behozatalra semmi szükség nincs. Minthogy a lisztbe vagy korpába elkeverő anyarozs emberre, illetőleg állatra nézve mérges, azért az idén a szokottnál sokkal gondosabban kell a rozsot megrostálni. Arra kell ügyelni, hogy semmiféle sötét szürkeszínű, belül fehér szem vagy töredék ne maradjon, mert az nem egyszerűen földrögöcske, hanem anyarozs. Felvilágosításul szolgáljon, hogy az anyarozs tulajdonképen száraz gomba, amely az erdőmezőn termő kalaposgombánál persze lényegesen kisebb és alakra nézve is egészen más, de azért van olyan mérges, mint akármelyik nagytermetű »bolond gomba«. Régebbi időkben a rozs alapos kirostálásával keveset törődtek az emberek. Azért nedves években, amikor sok anyarozs termett és keveredett el a lisztbe, járványszerű betegségek támadtak. A történelem tanúsága szerint így történt pl. 1577-ben Németországban, 1588- ban Sziléziában, 1761-ben Svédországban, 1855-ben Németország egyes vidékein. Egy alkalommal valamely talpban százhuszan betegedtek meg tőle és közülök száztizenöten meg is haltak. A betegség első jelei gyanánt kezdetben a kéz és a láb ujjaiban kellemetlen, majd igen fájdalmas bizsergés érezhető, ami utóbb az egész testre átterjed, végül kínos görcsökben szenved a beteg. Hogy a betegséget valóban az anyarozs okozza, az tudományosan minden kétséget kizárólag meg van állapítva. A lisztben vagy a korpában az anyarozs jelenléte, tudományos módszerekkel, kémiailag is, meg mikroszkóppal is, a legpontosabban kideríthető. Mikroszkóppal egy gyüszünyi vagy egy késhegyi lisztben vagy korpában is szemmel láthatólag kimutatható. Egyébiránt mai nap a nagy gőzmalmokban a gabonát őrlés előtt külön arra a célra szolgáló gépekkel jól megrostálják és megtisztítják, úgy, hogy a jóféle lisztbe anyarozs alig kerülhet bele. De már az olcsóbb lisztre és a korpára nézve több okunk van gyanúperrel élni, mert néha bizony lelkiismeretlenül járnak el és a rostaalját is beleőrlik az olcsóbb áron adandó lisztbe és korpába. Bernátsky. Ne felejtsük el, hogy az anyarozs mérges! A gazdák, az orvosok és a gyógyszerészek régóta ismerik az anyarozsot. Azaz a magyar gazdák nem mifjd ismerik, mert nálunk ritka. Száraz években nyoma sem akad. Amikor azonban rendkívül hosszantartó nedves időjárás uralkodik, mint az idén volt, akkor minden rozstáblában bőven található. Némely vidéken varjúkörömnek is nevezik. Arról ismerhető fel, hogy a kalászban a rendes szem helyett, jóval nagyobb, a kalászból feltűnően kiemelkedő, néha 2—3 cm. hosszúságot is elérő szem fejlődik, amely kívül sötétszürkés szinti, némi ibolyaszinü árnyalattal, de belül fehér mint a mész. A kalászból könnyen kihull, cséplés alkalmával össze is törik. Gondatlan gazda alig veszi észre. De aki alaposan körülnéz, az élő rozstáblán hamar felismeri s cséplés után a töredékeit a rozsszemek között is meglelt. Az idén nagyon sok anyarozs formáit. Márpedig az anyarozs emberre ipeg házi állatra nézve is mérges. A lisztbe vagy a korpába keveredő anyarozstól már nagyon sokan súlyosan megbetegedtek, sőt bele is haltak és nagyon sok házi állat elhullott, amiről kétségtelenül bebizonyított adatok vannak. Némely esetben az orvosok orvosságnak írják elő. Természetesen csak pontosan lemért, csekély adagokban és csak akkor, ha bizonyos baj ellen szükségesnek látják. De minden, ami helyesen és kis mértékben alkalmazva orvosság, az egészséges emberre nézve és nagyobb mennyiségben huzamosabb időn át fogyasztva, méreg. A gyógyszerészek és drogkereskedők a gazdáktól vagy az anyarozs gyűjtésével foglalkozó emberektől vásárolják össze az anyarozsot. Még pedig minden évben friss árut tartoznak beszerezni s azt gondosan, igen száraz helyen kötelesek raktározni, mert a régóta álló vagy hibásan rakta Négy kiránduló gombatmérgezése A budai hegyekben gombát szedtek és megmérgezték magukat.Eszméletlen állapotban találtak rájuk Vincze János városi altiszt, Nagy Imre szabómester, Nagy Imréné és ifj. Nagy Imre tanuló kirándulni voltak a budai hegyekben, ahol gombát szedtek. Hazatérve, Nagy Imréné elkészítette Vincze lakásán a gombát és azt vacsorára elfogyasztották. Vacsora után mind a négyen rosszul lettek, mérgezési tünetek közben megbetegedtek. Másnap eszméletlen állapotban találtak rájuk és kórházba szállították őket. Már túl vannak a veszélyen és eszméletüket is visszanyerték. A szántóföld helyes mivelése Irta: Gyárfás József.______Ara 37.800 K Szántóföldi szálastakarmány termelés Irta: Konkoly Thegs Sándor. Ara 95.000 K bérmentve, utánvételes küldéssel a könyvek ára 4000 K-val drágább. Megrendelhető kiadóhivatalunk köönyvosztálys útján. Budapest, VI. ker., Onton 10. sk