Új Barázda, 1928. május (10. évfolyam, 111-122. szám)

1928-05-16 / 111. szám

4 Világ folyása­ ­Az olasz király ellen elkövetett mi­lánói merénylet tetteseit még nem nyo­mozta ki az olasz rendőrség. Annyi azonban már bizonyosnak tekinthető, hogy a merénylők az anarchistákkal szövetkezett kommunisták közül valók, akik nemcsak Olaszországban, hanem az egész világon mindenhol erőszakkal és minden eszközzel fel akarják borí­tani a mai társadalmi világrendet. Az oláh izgalmak fokozódtak Károly Volt trónörökösnek Londonból történt kiutasításával. A herceg csütörtökig maradhat Angliában és megbízottja, Ionescu, most jár Belgiumban és Franciaországban, hogy tartózkodási engedélyt szerezzen számára. Ennek megadása azonban kétséges, ámbár a párisi lapok nem bánnak keztyüs kéz­zel a hivatalos Romániával. Erősen tá­madják Ducát, Titulescu helyettesét, aki a letartóztatott külföldi újságíró­kat nem hajlandó szabadon bocsátani. Az angol újságírók viszont azt vetik szemére a bukaresti kormánynak, hogy a Népszövetség megkerülésével keres külföldi kölcsönt. A francia kormány belső, úgyneve­zett konszolidációs kölcsönnel akarja rendezni az állam pénzügyeit. A köl­csön jegyzése legközelebb befejező­dik és párisi hírek szerint máris nagy sikere van. Az északcsehországi és keletmorva­­országi német nemzeti párt Mährisch- Schönbergben tartott gyűlésén kimon­dotta, hogy nem működhetik együtt a német kormánypártokkal és ezeknek politikája ellen harcot indít. Tiencsin Tiencsin eleste elött (Az Új Barázda tudósítójától.) A Paekingból érkező jelentések szerint a délkínai csapatok vezére, Feng-Ju- Liang tábornok már Tiencsin kapui előtt áll. A városban lévő európaiak attól tartanak­, hogy Tiencsin eleste esetén a bevonuló kínai csapatok ugyanolyan vérfürdőt rendeznek, mint Sanghajban. Félő, hogy a közös védelemről máris elkéstek, ebben az irányban ugyanis semmilyen határo­zat nem történt, mert az amerikai kö­vet még nem kapott utasítást hazul­ról. Tiencsin veszedelme Pekingben is nagy izgalmat kelt s a külföldi diplo­máciai képviseletek s az idegen ál­lampolgárok már minden előkészületet megtettek, hogy elhagyják a fővárost. Hir szerint az északi kínai csapatok vezére, Csang-Cso-Lin is elutazik Pe­­kingből, sőt egy újabb távirat arról számol be, hogy páncélvonaton már el is hagyta a fővárost és Tiencsinbe utazott. Csang­ Cso-Lin hadserege egyébként előkészíti a védelmet San­­haikanban, a nagy kínai fal tenger­parti szélénél. VJBMMSXm 1928. joá­us 16, szerda NEGYVENNYOLC, VAGY HATVAN? M vén.Ö Vonyakos ü Üveggel és pohárral a Reszében bizo­­nyította a bíróság előtt, hogy a védence nese árdrágító­ lt bíróság felmentő ítéletet fogott "(Az Új Barázda tudósítójától.) érde­kes árdrágítás! pert tárgyalt kedden a budapesti büntetőtörvényszék. Két évvel ezelőtt Ifjabb Madarassy Gábor ország­­gyűlési képviselő volt főispán a pesti Dunakorzó-kávéházban egy pohárka jó konyakot kért A fizetésnél a fő­pincér két pengő hatvan fülért számított az egy pohárka konyakért. A képviselő árdrágí­tás címén feljelentette a kávéház tulajdo­nosát, az a keddi tárgyaláson azzal védekezett, hogy a legdrágább külföldi konyakot szol­gálták ki a képviselőnek és a konyakat nem adhatta olcsóbban, mert egy hétdecis üvegből, amely hatvan pengőbe kerül, csak negyvenkilenc kupicára való kerül­t­­ ki, viszont az előkelő kávéházban száz százalékos haszonnal kell dolgoznia. Az ügyész ekkor kijelentette, hogy a hétdecis üvegből nem negyvenkilenc, hanem hatvan stampedli konyak is kikerül. A védő a következő pillanatban elő­húzott a zsebéből egy hétdecis üveget és egy likőrös poharat és hét deci vízzel megkezdték a próbát. Közben az öntögetésnél egy kevés a po­hár mellé ment, mire az ügyész rögtön tiltakozott, hogy így nem igazi a próba. A mérésnek az lett az eredménye, hogy a hétdecis üvegből csak negyvennyolc po­hárka telt meg. A bíróság ezen az alapon a kávéház tulajdonosát felmentette az ár­drágítás vádja alól. ­i leggazdagabb cseh föld­­birtokos - a cse­g szociál­­demok­rata pdrt Jdr­ej Barázda tudósítójától.) Prágá­ból jelentik: A szociáldemokrata pártból kizárt Sakipa képviselő különböző pol­gári lapokban leleplezi a cseh szociálde­­mokrta párt kebelében uralkodó korrup­ciós állapotokat Halupa, aki a pártban a szövetkezetek élén állt megállapítja, hogy­­ a szocialista szövetkezetek a köztá­r­­­­saság leggazdagabb földtulajdonosai E szövetkezetek kezében huszonkét mara­­dék birtok van, melyeknek nagy részét a szociáldemokrata párt teljesen ingyen kapta a nagybirtokosoknak tett szolgála­tokért, pedig a párt kifelé mindig a leg­­hívesebb támadója volt a ma­re­dékbirtok­rendszernek, minthogy a földrefrom de­mokratikus értelmezése szerint a mara­dékbirtokokat is a földigénylő szegény nép között kellene parcellázni. Ezenkívül Halupa szerint a szociáldemokraták a nagybirtoko­soktól készpénzben is kaptak­ ajándé­kokat, de ezenfelül a szociáldemokrata párt ve­zető emberei személy szerint is részesei voltak a korrupciónak és igazán csak a koalíció jóindulata következtében mene­kültek meg a megérdemelt börtöntől, így például — mint a Rude Bravo is írja, — Podjebrád fürdő a közegészség érdekében szerette volna elérni, hogy a fürdő mel­lett levő Hohenlohe-bi­rtokból legalább száz hold erdőt kapjon gyógypark céljai­ra. Az erdőt azonban Soukup szociálde­mokrata szenátor, a szenátus alelnöke kapta meg. A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A kormány a legutóbbi években 192 millió pengővel csökken­tette az adóterheket (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A képviselőház pénzügyi­­ bizottsága kedden délután 6 órakor folytatta a megajánlási javaslat tárgyalását. Az ülésen a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök, Vass Jó­zsef népjóléti miniszter, Bod János pénzügyminiszter, Scitovszky Béla belügyminiszter, Vargha Imre és Sza­­bóky Alajos államtitkárok jelentek meg. A vita során Kátay Tibor, Mándy Samu, Sándor Pál és Neubauer Ferenc szólaltak fel s kifogásolták részben a városoktól követelt rendőrségi hozzá­járulást, részben a hadikölcsön káro­sultak segélyezésének azon kereteit, melyeket a javaslat megállapít. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolva a felszólalásokra, kijelen­tette, hogy a magyar törvényhozás azokon a helyeken, hol állami rendőr­séget létesítettek, mindenkor megkí­vánta a városok hozzájárulását. A törvényhozás tehát soha sem adta fel azt az elvet, hogy a városoknak a költségekre­: egy bizonyos részét vi­selniük kell. Bod János pénzügyminiszter be­szélt ezután a felszólalásában leszö­gezte, hogy a kormány a legutóbbi években­­ 192 millióval csökkentette­­z adóterheket. A földbirtokre­form pénzügyi megoldására néz­ve kijelentette, hogy azt lehető­leg a legrövidebb időn belül el­intézik. Ugyancsak kilátásba helyezte az exportkérdés megoldását is. Scitovszky Béla belügyminiszter be­jelentette, hogy a rendőrség fenntar­tási költségeihez való hozzájárulásnál hajlandó bizonyos enyhítésekre, így a 20 százalékot 15 százalékra mér­sékli. Eszerint a hozzájárulás, Buda­pestet is beleértve nem lesz több, mint évi 6 millió pengő. Vass József népjóléti miniszter szólalt fel még s a hadikölcsön káro­sultak segélyezéséről kijelentette, hogy igen nehéz a segélyezésre szo­rulók közül megállapítani, vájjon kik azok, akik legjobban rászo­rulnak a segélyre. Egyébként lehetetlennek tartja, hogy a hadikölcsönkárosultókon kívül mást is belevonjanak a segélyezésbe, mert az összeg olyan csekély, hogy akkor voltaképen senkit sem segítenének vele. A bizottság ezután általánosságban­­ elfogadta a javaslatot s szerdán déle­­ ben folytatja annak részletes vitáját. Fegyelmi vétségekről és büntetésekről tárgyalt a reformátusok országos zsinata (Az Új Barázda tudósítójától.) Balthazár Dezső dr. és Dobas Ernő főgondnok elnöklete alatt kedden foly­tatták a reformátusok Budapesti Ne­gyedik Országos Zsinatát. Az ülés megnyitása után a törvény­kezésről szóló egyházi V. törvénycikk tárgyalására tértek át, melynek vitája során elhatározták, hogy az egyház­­megyei bíróság elnökökkel együtt 5 tagból fog állani, az egyházkerületi bíróságba pedig az eddigi 6 tag he­lyett 7 tagot küldenek- Az egyetemes konventi zsinat kilenc taggal alakul. A délutáni ülésen, hosszú vita után törvénybe iktatták, hogy melyek azok a cselekmények, vagy mulasztások, melyeket fegyelmi vétségnek tekinte­nek, azután pedig megállapították azo­kat a büntetéseket, melyekkel a kü­lönböző fegyelmi vétségeket büntetik. Az ülést holnap folytatják, inl-n­m ellenőre sem lépett fel, mire a mulató be­­pörölte a néger táncosnőt A mai tárgya­láson hosszas vita indult meg a Párisban megkötött szerződés fölött, végül is a bí­róság elnapolta a tárgyalást és felhívta a mulató jogi képviselőjét, hogy a szerző­dést hiteles magyar fordításban nyújtsa be a bíróságnak. A bíróság előtt is sűrűn szerepel a néger táncosnő­ ­(Az Új Barázda, tudósítójától) Az egyik fővárosi mulatóhelyen szereplő né­ger táncosnő, Josephine Baker, sűrűn sze­repel a törvényszéki tudósításokban is. Csak a napokban dőlt el egy szerződés­szegési pere, ma pedig újabb szerződés­szegésért vonta felelősségre a bíróság. A néger táncosnő ugyanis 3000 dolláros fizetéssel leszerződött a Párisi Kalitka című pesti mulatóba s a szerződésben ki­kötöttél­, hogy ha bármelyik szerződő fél nem teljesítené a vállalt kötelezettséget, 3000 dollárt köteles, fizetni. Baker kis­asszony kikötötte még, hogy négy szobá­ból álló szállodai lakosztályt kell biztosí­tani számára s még a komornáját is a mulató tulajdonosának kell fizetnie. Ezek N©isiié 123 indulásra (Az Új Barázda tudósít­ójától) A Spitzbergákon levő Kingsdayból jelentik: Miután az időjárási viszonyok lényege­sen megjavultak, minden pillanatban vár­ják, hogy Nobile tábornok parancsot ad­jon az Italia Indulására. Nobile kisérő hajója, a Citta di Milano még mindig küzködik a jéggel, pedig a legénység a kingsboyi munkások segítségével igen sok aknát robbantott fel, hogy a hajót kör­nyező jeget megtörje s a hajót közelebb juttassa a parthoz. A Citta és Milánóról egyébként Nobile nagymennyiségű élelmi­szert vitetett léghajójára, mert arra szá­mít, hogy az Itáliának esetleg kényszer­leszállást kell végrehajtani. ­lse agyafúrt angol Angolországban egy kereskedő sürgősen át akart menni a Themse egyik partjáról a másikra. — Hej, fiuk! Ki tud úszni ka etiletek, — kérdezte az ott ácsorgó csónakos legé­nyektől. Egymást tassigálva nyomultak elő a legények s mind azt állították, hogy ki­tünően tudnak úszni. Csak egy volt, aki hátul maradt és nem szólt semmit. A kereskedő magához intette ezt a­ le­gényt és megkérdezte tőle is: — Tudsz úszni! — Nem tudok, uram, — felelte a csönd­kos legény. — Nohát akikor nyugodtan rád bízha­tom magamat, vigyél át, — szólt a keres­kedő. És szerencsésen átértek a löva partra.

Next