Új Barázda, 1928. június (10. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
1923. julius 1, péntek " Mözfiasztiasági egyetem fjivatása, hogy tanítson és rá magyar kereskedőiket neveljen "(Az „Új Bálásáé," tudósítójától.) .Sonder Pál országgyűlési képviselő csütörtökön interpellációt jegyzett be a Házban ama beszéd tárgyában, amelyet a kormányzó a közgazdasági egyetem doktoravató ünnepélyén mondott. Az interpellációval kapcsolatban Klebenberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter az alábbi nyilatkozat közlésére hatalmazta fel a Magyar Távirati Irodát: — .Jelen voltam, amikor a kormányzó tir őlő méttósága, a közgazdasági egyetem ünnepélyén beszélt és megállapíthatom, hogy szavainak eg itáliai alatt semmi éle nem volt a magyar kereskedelemmel szemben. A kormányzó úr nem is a jelenről beszélt, hanem buzdítás volt a járőre nézve az, amit kijelentett. Elmondotta a kormányzó nő, hogy szoros összefüggés van a külföld bizalmának mértéke és a kereskedelem megbízhatósága között. Éppen azért az a nagy hivatása a közgazdasági egyetemnek, hogy ne csak tanítson, hanem neveljen is és hozzáértő, jellemen és megbízható kereskedőket adjon a nemzetnek. Szabadlábra helyezték a gyújtolatással vádolt mérnököt (Az ..Új Barázda tudósítójától.) A Pozsonyi-uiti Silos raktárbeli legutóbbi tűzesettel kapcsolatosan a rendőrség őrizetbe vette Korner Sándor mérnököt, akinek ott egy galvanizáló műhelye van és akit egy rendőr jelentett fel amiatt, mert a mérnököt az éjjeli órákban műhelyéből távozni látta. A rendőrség annak idején szabadlábra helyezte Wollnert, később azonban különböző gyamokok alapján újból beidézte és letartóztatta őt. A vizsgálóbíró fentartotta ezt az előzetes letartóztatást, de a vizsgálóbíró eme végzése ellen Gál Jenő dr. védő felfolyamodást jelentett be. Ottrubay Dezső dr. törvényszéki tanácselnök elnöklete alatt ma délben foglalkozott ezzel a felfolyamodással a vádtanács és elrendelte Wollner Sándor szabadlábra helyezését. Az indokolás szerint nincs bizonyíték arra, hogy ő gyújtogatott volna, egyébként sem lehetett ez az érdeke, mert megállapítható, hogy a műhelyben levő ingóságok nagy része idegen tulajdon és azok elpusztulása esetén a biztosítási díj nem őt illette volna. AZ ASSZONY BECSÜLETE MIATT... Borzalmas kegyetlenséggel gyilkoltak meg Maglódon egy fiatal gazdát (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt.. Maglódon pünkösd másodnapján éjszaka. Laczkó István, 22 éves maglódi fiatal gazdaembert hajnalban a község lakói vérbefagyva találták. A holttest szíve táján hatalmas késszúrások tátongtak, a koponyáját pedig valósággal széjjel verték a borzalmas ütések. A csendőri nyomozás két napig tartott, míg végre eredményt ért el. Megállapították, hogy a szerencsétlen Laczkó Istvánt apósa, sógornője és apósának két ismerőse ölték meg. A borzalmas gyilkosságnak előzményei két évre nyúlnak vissza. Ekkor nősült meg Laczkó István, ki feleségül vette az egyik maglódi gazdaembernek. Hajdú Istvánnak leányát, Erzsébetet. A fiatal pár a legbékésebb boldogságban élt mindaddig, mig a falu szájára nem vette az asszony becsületét. A pletykákat, melyekkel csakhamar tele lett a falu, Gyenes Pál földmives terjesztette s ezek a pletykáik csakhamar megkeserítették a fiatal pár életét. A féltékenységi jelenetek mind gyakoribbak lettek, míg végre Laczkó István elhatározta, hogy beadja a válópert felesége ellen. Válásra azonban mégsem került a dolog, mert a ROBBANÁS EGY MŰHELYBEN Égő gyula felrobbantotta a benzinem kordét egy pesti trssszítóintézetben Két alkalmazott sülyssasa megsebesült (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Csütörtökön délelőtt a Király utca 15. számú ház udvarán lévő Király Gőzmosoda műhelyében robbanás történt, melynek következtében két ember súlyosan megsebesült. Az udvaron egy barakképületben végezték a tisztítási munkát. A műhely, egyik sarkában benzinnel telt nyitott hordó állt. A nyitott tetőn kerészül valószínűen égő gyufa hullott a hordóba, amelynek tartalma felrobbant. A hordóközelében tartózkodott Csarmanek László 17 éves kelmefestőtanonc és Kovács Imre 31 éves kelmefestőmester. A műhely messze fekvő sarkában állt Csarmanek Júlia 14 éves leány, akit a robbanás ereje a falhoz csapott. Csarmanek László és Kovács Imre égő ruhával menekültek a lángban álló teremből s az udvaron összeestek. A tanonc súlyos, életveszélyes égési sebeket szenvedett, de súlyosan megsebesült a kelmefestőmester is. A lángnyelvek felgyújtották a barakképületet. Nagy pánik keletkezett az épületben, a lakók menekülni akartak, de az időközben megérkezett tűzoltók megnyugtatták a megijedt embereket. A tűzoltóknak sikerült a szomszédos épületeket megmenteni, de a barakk leégett. A mentők Csarmanek Lászlót és Kovács Imrét a Rókus-kórházba szállították 3 VÉRES DRÁMA POLGÁR KÖZSÉGBEN „Tolvaj népség, fiát nem tudod, kinek vesz?*' m&nátaagassáa & vasvillával leütötte a fufiás&i Asz egyik fu&ássí me®I alt, a másik súlyosan megsebesült A Két gusit letartóztatták "(Az „Uj Barázda" tudósítójától.) A tilosban való legeltetés sok perlekedésre, sőt gyakran verekedésre adott már okot. A gazdák mindig felháborodással értesültek arról, ha legelőjükre áthajtottak idegen jószágot, hiszen elvégre ez a lopással egyenlő cselekmény, és büntetik is azokat az embereket, akik állataikat tilosba hajtják. Nem mindig lehet azonban leleplezni, hogy a nagyobb kiterjedésű legelőn mikor járt idegen állat, csak a kopasz területről veszi észreutólag a gazda az ilyen cselekedetet. Éppen ezért nagy felháborodással fogadják rendszerint a gazdák az ilyen betolakodókat. Polgár község határában két juhász és két gazda között odáig fajult tegnap a dolog, hogy a tilosban való legeltetésnek emberi halál lett a vége. Zolcsák Rugó József és Toldi György gazdák tegnap Polgár község határában levő földjükre mentek és már messziről látták, hogy a juhászok az ő területükre hajtották az állatokat. — Megállj, ezekkel most elbánunk! — mondta Zolesak a társának. — Hátulról megkerüljük őket, hogy ne terelhessék el a jószágot, így is történt. Óvatosan megkerülte a két gazda azt a területet, ahol a juhászok legeltettek. Lábas István és Bányász István juhászok nyugodtan támaszkodtak görcsös botjukra, mikor elébük toppant a két gazda. Zolcsák Rugó József gazdának valósággal vérben forgott a szeme, mikor ráordított a juhászokra: — Mit kerestek itt, bitangok? •— Legeltetünk! •— mondta nyugodtan az egyik juhász és rántott egyet a vállán. •— Tolvaj népség, hát nem tudod te, kinek a földje ez? — De tudom. Közlegelő. Ik'SS'k — Ez közlegelő? A következő pillanatban Zolcsák Rugó József gazda kezében megcsillant a vasvilla és a szerencsétlen Lábas István juhász az első sujtása után borzalmas kiáltással lebukott a földre. Zolcsák Rugó még akkor is azt kiáltozta: „Ez közlegelő?" — és folyton újabb csapásokat mért a szerencsétlen emberre. Bányász István, a másik juhász, szintén nem volt rest és a fütykössel védeni akarta társát, a nagyerejű gazda azonban a másik juhászra is súlyos csapást mért. A halálos tusakodás után Zolcsák Rugó József fölindultan vágott neki a földeknek, a másik gazda, Toldi György azonban beszaladt a faluba. Az orvosi segítség már későn érkezett, mert Lábas István juhász szétroncsolt koponyával, holtan feküdt a legelőn. Súlyosan megsérült a másik juhász is, őt kórházba kellett szállítani. Az indulatukban emberölésre vetemedett gazdákat, Zolcsák Rugó Józsefet és Toldi Györgyöt a csendőrség letartóztatta és a nyíregyházi ügyészség fogházába szállította, fiatalok kibékültek és tovább is egymás mellett maradtak. Az após azonban nem nézte jó szemmel a békét, mert a megindított válóper igen sok pénzébe került. Meg is tiltotta vejének, hogy "betegye lábát portájára. Ezután történt, hogy Gyenes Pál, a rágalmak és pletykák terjesztője, udvarolni kezdett Laczkó István sógornőjének s ezt az udvarlást az após is helyeselte. Laczkó István hiába tiltakozott a készülő házasság ellen, nem tudott semmit előírni. Pünkösd hétfőjén Hajdú Istvánék nagy mulatságot rendeztek, melyen részt vett Gyenes Pál földmives is. Laczkó István tudomást szerzett erről s lesbe állt apósa udvarán, hogy leszámoljon felesége rágalmazójával. Amint Gyenes Pál kilépett a ház ajtaján, Laczkó is előállt és rövid szóváltás után arculatötte ellenfelét. Hogy mi történt ezután, nem lehet pontosan megállapítani, mert rövid dulakodás után csak anynyit hallottak a házbeliek, hogy Laczkó elkiáltotta magát: — Gyilkos. Megszűrt, segítség! A nyomozás megállapította, hogy Gyenes Pál segítségére sietett az egész mulatozó társaság. Késekkel, botokkal felfegyverezve nekiestek a szerencsétlen Laczkó Istvánnak és addig ütötték-verték, mig csak élet volt benne. A szerencsétlen ember védekezett s ő maga is elég súlyos sebet ejtett Gyenes Pálon. Miután a csendőrök a tényállást megállapították, Gyenes Pált beszállították Pestre az Erzsébet-kórházba, az öreg Hajdút, leányát, valamint a negyedik verekedőt, Potocska Istvánt a községházára vitték. Itt eleinte tagadtak, végül azonban beismerték, hogy együtt gyilkolták meg a fiatal gazdát, hogy borzalmas munkájukban résztvett a fiatal leány is. A gyilkosság tetteseit letartóztatták s átszállították apestvidéki, törvényszék fogházába. Résiderfet a biztosítási kötvények átértékelési lejelettítéséről (Az ..Új Barázda,1 tudósítójától.) A hivatalos lap június elsejei száma egy pénzügyminiszteri rendeletet közöl, mely a valorizáció alá eső biztosítások bejelentésével foglalkozik. A valorizációs törvény szerint életjáradék vagy más biztosítások átértékelésére csak az tarthat igényt, aiki a biztosítást 1932 január elseje előtt magyar pénznemben kötötte és 1928 április 1-én állandóan Magyarország területén lakott. Mindazok a felek, kik ily nem is biztosítási kötvény birtokában vannak, három hónap letelte előtt, tehát augusztus 31-ig jelentkezzenek az illető biztosító társaságoknál, hol annak idején a szerződéseket megkötötték. Az úgynevezett hadikölcsönbiztosításokat nem kell bejelenteni, mert azokat nem valorizálják.