Új Barázda, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

4 falu csaknem valamennyi gazdája r­észt vett. Egész hosszú kocsisor ha­ladt a vetések között levő dülőutakon s vizsgálta végig az aranyló kalászos földeket. A határbejárás után Végh József gazdasági tanácsnok elnöklete mellett összeült a bizottság és a kö­vetkezőknek juttatott dijat: I. Az „Új Barázda" értékes tisz­­teletdiját, az ezüstórát, továbbá a kamara oklevelét búzáért, ro­zsért és tehénért Prozinger Vendel volt községi biró kapta. II. A Hangya által felajánlott nik- acelóra Lascsik Vendel tulajdona lett. A kamara hat pénzdíját Pécsi Ist­ván, Katona László, Váczi István, ifj. Pécsi György, Mintler■ István és Lakner Lajos kapták. Szép árpaveté­séért külön díjazásban részesült Var­ga József és Faragó Ignác. Ezenkívül Szely Imre róm. kath. plébános, a leg­szebb répáért, kukoricáért és zabért kamarai díszoklevelet nyert. Sokorópáskai Szabó László fajta­­összehasonlító és műtrágyázás­ kísér­leteiért ugyancsak kamarai díszokle­velet kapott. Az elő­díj és jutalom itt is a volt miniszter fiát illette volna, de ő már eleve lemondott erről más­nak a javára. A díjkiosztás a plébánia udvarára összesereglett gazdák előtt este 8 órakor történt. Mille Géza kamarai főtitkár lelkesítő szavak kíséretében osztotta ki a díjakat. Végh József gazdasági tanácsos, mint a bíráló bi­zottság elnöke, hálás szavakkal köszönte meg az Új Barázda szerkesztőségének a felajánlott tiszteletdíjat és fel­hívta a gazdák figyelmét az egyetlen agrár napilap fontos­ságára kérte annak szerkesztőségét, hogy­­tartson ki továbbra is a gazdaközön­­ség érdekei mellett. Az Uj Barázda jelenlevő szerkesz­tője néhány szóval ismertette a lap céljait, leszögezte, hogy az Uj Barázda ezután is csak a nép boldogulásáért és jólétéért harcol. Kolbay Károly akadémiai segédtanár mondott ezután hosszabb beszédet, majd Prozinger Vendel köszönte meg a nyertesek nevében az ajándékokat s hívta­ fel a gazdákat, hogy sorakozza­nak egy táborba az Uj Barázda mel­lé. Rajki Tóth Lajos, az ujmalomsoki községi bíró tolmácsolta a község üd­vözletét, végül sokorópoltkai Szabó István hívta fel a gazdákat, hogy a jövőben is épp olyan kitartással és szeretettel dolgozzanak, mint eddig. (dr.­ Sokorópoltkai Szabó István mmmxs& 1923. július 1. vasárnap smatmBSm’SB&assmsBSüafr Emlék­em stínsz régielíjről... Egy napra, az aratás időszakának első vasárnapjára elpihent a kasza, elhallgatott a marokszedő leányok kedves bús dala. J­ulius első napjára majd én vágom hát le a történelmi évfordulók mára jutó kalászait és én dalolom el az emlékezés dalát a ré­giekről. Első dalom az ártatlanul bűnhődő, korán észhaju magyar királyról, a mohácsi csatában elesett II. Lajosról, a magyar bűnök első áldozatáról szól. Július elseje volt, az 1506-ik esztendő­ben a nap, amelyen II. Ulászló király fia, II. Lajos ott fenn, magas Buda­várában megszületett. A történelem ■minden bűnt kérlelhetetlenül ki­egyenlítő ereje II. Lajos életéért any­jának, Anna királynénak életét köve­telte. Kandaléi Anna, a királyné meghalt abban az órában, amelyben újszülött gyermeke tragikus életét elkezdette. Második dalom a fehérholló dala, a legritkább regös ének, amely a­ról az egyetlen osztrák tábornokról szól, aki az ' '05-ik esztendő július elsején jót mondott és jót irt a magyar nem­zetről. Mannsfeld gróf a neve az osztrák tábornoknak, aki julius else­jén írott leveleiben bátran oda­mondja úgy Ausztriának, mint az egész németségnek, hogy a magyarok derék, vitéz, becsületes emberek. A magyarok országukat, nemzetüket fo­gyasztják el a kereszténységért és ha századok óta nem ontották volna a magyarok drága vérüket oly bőséggel a keresztért, a nyugati kultúráért, akkor a győzelmesen előnyomuló török már a­ németeket is kiszorította volna tulajdon hazájukból. Ritka ■ ember, különös levél, fehér helló, igaz írás. Nincs igaza tehát annak, aki azt mondja hogy ma már felesleges erőpocsékolás a múltról való emlékeség. Zádor Tamás. A ceglédigas fagyislés Még mielőtt az idén kissé elkésett aratás megkezdődnék, összegyűlnek a magyar gazdák Cegléden, Kossuth Lajos városában, hogy égetően sür­gős ügyekről tanácskozzanak és kí­vánságaikat, amelyeknek soha nem szabad a közérdekkel ellenkezniük, az arra illetékes kormány és parlament elé juttassák. A Magyar Gazdaszövetség mai ceg­lédi gazdagyűlése azokkal a kérdések­kel kíván foglalkozni, amelyeknek megoldása valóban közérdek. A ter­melés biztosításáról lesz szó a mai gyűlésen, a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének helyreállításáról. Szó lesz tehát az adókról és illetékek­ről is, amelyeknek méltányos megálla­pítása és még inkább méltányos be­hajtása ma a földművelő nép egyik legelsőrendűbb kívánsága. Szó lesz végül a vám- és kartellkérdésről, ame­lyeknek sürgős rendezése nélkül sem termelni, sem értékesíteni nem tud a magyar földművelő. Ha a termelés válságáról beszélünk, ma mindnyájan tudjuk, hogy első­sorban tulajdonképpen az értékesítés válságról van szó. Vámok és kartel­lek egymást kiegészítő tevékenysége és hatása ugyanis két irányban érvé­nyesül. Először megdrágítja a terme­lést, másodszor lenyomja a mezőgaz­dasági termények árát. Ha mindezek­hez hozzávesszük a trianoni mértékű adóterheket és a külföldi piacoknak, különösen pedig a szomszéd országok piacainak mesterséges elzárkózását, tisztán látnunk lehet a megcsonkított ország mezőgazdaságának válságos és súlyos helyzetét. Egy ország, amely iparának, sőt közszükségleti cikkeinek nyersanyagát háromnegyed részben elvesztette, úgy hogy csak mezőgaz­dasága maradt meg, n­em boldogulhat külföldi piacok nélkül, nem boldogul­hat, ha határain szuronyos finánc áll és minden busásán megvámol, amit be, vagy ki akar vinni. A mai Magyarországnak mindad­dig, m­íg határai meg nem változnak, egészen különleges, az adott viszo­nyokhoz mért és semmiféle külföldi­­ példa után nem igazodó vám, adó és kereskedelmi politikára van szüksége. Ennek a gazdasági politikának útjait és eszközeit fogják keresni a gazdák a ceglédi szószéken és az egész ország szempontjából fontos, hogy meg is ta­lálják. A tanácskozások helyét mindeneset­re nagyon jól választották meg. Kossuth Lajos híres magyar földmi­­velő városa hivatott arra, hogy falai közül induljanak ki eszmék és gondo­latok, melyeknek valóra válása az egész ország földművelését lendítse előre. Cegléd gazdái a nagy magyar Alföldnek legjelesebb gazdái közé tartoznak. A ceglédi rónán műtrágyá­ba vetett és nemesített vetőmagból kelt kalászt arat ma már a legkisebb tanyai gazda kaszája is. Kossuth La­jos hajdani választóinak unokái nem­csak a magyar nemzeti érzésnek, ha­nem a mezőgazdasági kultúrának is fáklyahordozói az Alföldön. Megérdemlik tehát, hogy megnyi­latkozásuk, amelyet az ország minden részéből egybegyűlt gazdák tesznek súlyosabbá, figyelmet és meghallga­tást, megértést és rokonérzést kelt­sen országszerte. Megérdemlik, hogy mai gyűlésük után a jól végzett pol­gári kötelesség tudatával kezdjék meg az aratást. A vasárnapi ceglédi gazdagyű­lés programmj­a a következő: 1. Bernet István elnöki megnyitó beszéde; 2. Ivády Béla előadása a többterme­lés feltételeiről; 3. Erdélyi Aladár előadása az adók és illetékekről; 4. Gaal Gaston előadása a vám- és kartellkérdésről. fenlík S'áotma! focllalkozó gazdák figyelmébe! Most jelent meg: Traktorok és motorekék üzemzavarainak elhárítása lila: Barsch Ottó főmérnök Ara bérmentes küldéssel P3.50, utánvéttel P 3.70 Megrendelhető s kapható az UJ BARÁZDA könyv­­tafítlyában, Budapest, József-körút 5. sz. Tapolcsamylban Illés a magyar (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Azokkal a cseh erőfeszítésekkel szemben, amelyekkel el akarják hitetni a világgal, hogy az elszakított területen élő magyar­ságnak irigylésreméltó helyzete van, ugyancsak furcsán fest a valóság. A hazugságon és megtévesztésén felépült cseh állam nagyobb dicsőségére Tapol­­csányban, ahol Masaryk elnök szokott nyaralni a József királyi hercegtől elra­bolt kastélyban, plakátokat ragadtattak ki, amelyeken felszólítják­­ a lakosságot, hogy, ne beszéljen magyarul. A felhívást a cseh zsoldban álló tót liga adta ki s külön tetszésére bízza a zsidóknak, hogy héberül, vagy tótul beszéljenek. Csak ma­gyarul nem szabad, mert a magyar szó nyilván zavarná az elnök nyári pihené­sét. Jellemző egyébként, hogy a napok­ban egy rendőrt feljelentettek, mert ma­gyarul válaszolt egy hozzája forduló és magyarul kérdezősködő­­ asszonynak. A rendőrt a jegyző elé idézték, aki elbo­csátással fenyegette meg, ám még egyszer magyarul beszél. Hát ilyen a felvidéki magyarság irigylésreméltó jóléte és sza­badsága. JS válasz: Pulszky Ágostonról köztudomású volt, hogy alig akadt a tudásnak olyan terü­lete, amelyen ne lett volna otthonos. E­gyszer a parlament folyosóján valaki ugratni kezdte: — Mondd, Guszti, te minden hírűire tudsz válaszolnit — Azt hiszem, — válaszolta félvállról Pulszky. — Akkor mondd meg nekem, melyik az legbölcsebb közmondás a világon. Pulszky gondolkozott kissé, aztán így válaszolt: — A legostobább ember is több kérdést tud feladni, mint ahányra a legbölcsebb ember válaszolni tud. Kissi Béla nena Seldbtbes a bécsi bíróság ítélete Al­esa (Ás „Új Barázda" tudósítójától.) Beszámoltunk arról, hogy a bécsi bírósá­gok Kun Bélát háromhónapi fogházra ítél­ték. Kun Béla az ítélet ellen nem jelen­tett be felebbezést, hanem h­áromnapi gon­dolkozási időt kért, hogy a további lépé­seket ügyvédjével megbeszélhesse. Mint most Pécsből jelentik, Kun Béla legutóbb kijelentette, hogy minden jogorvoslatról lemond és megkezdi büntetésének kikezdését. Ha ez a híradás a valóságnak megfelel, úgy az ítélet jogerőssé vált és a Kun Bélára kiszabott büntetés július 26-án, jár le. Ugyancsak Bécsből jelentik, hogy Kun Béla védőjével megindultak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy a hírhedt bolse­vista népköztársasági elnököt hogyan tá­volítsák el Ausztria területéről. Annyi bi­zonyos, hogyha az útirányt kijelölték, az eltávolítás a legnagyobb csendben, minden feltűnőség nélkül, azonnal megtörténik. - ------- . _ +4 h$A\ n 1910 ÓTA KÉPVISELŐ­I HáHM ARTIVE ÉS TÁRSAI | Budapest, IV., Kossuth Lajos­ u.12. VAN COSKI^APEST.­I FökBSQH traktorokban Úrral rendelkezünn. — XádttaL c*onnsd zaullítsni. ij Kérge ax i­es s x d na u prospelelustzn 3c a t. "19

Next