Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

1928. szeptember 1. szombat ttl BARÁZDA Mezőgazdák tudósítója Szeptember a méhgazdaságban Mézelőnövén­yeink közül ebben a hó­ban még virít a napraforgó, here fél­ék, a tarlóvirág törk, dinnye, uborka és több gyomnövény Sajnos, az idei nagy száraz­ság miatt általában nincs hordás s így őszi méhészeti növényeink legnagyobbrészt Virágport szolgáltatnak. A méhcsaládok megkezdik télire való berendezkedésüket. Minthogy az idei nyár bordástalan volt, a telelést segítenünk kell, a téli élelmet most már haladékalanul pótoljuk lehetőleg mézzel vagy 1:1 arányú tiszta cukoroldatl­a. Az oldatba kevés borkő vagy citromsavat öntünk, esetleg literenként egy evőkanálnyi ecetet keve­rünk. Az etetést este végezzük és az élel­met egy-egy kilós adagokban melegen nyújtjuk a méhcsaládoknak. Minden méh­családnak a téli időre 10—12 kg. elraktá­rozott élelmének kell lennie. A hasban tejelő u. n. magméhek téli szükségletének megállapítása a kas súlya szerint törté­nik. A közepes nagyságú 40—50 literes szalmakas súlya — a méhek és az épít­ménnyel együtt — 4—5 kg; a többi a méz súlya, tehát a hiányos téli készlet súlyát most már nem nehéz megállapítani. A kaptárakban tenyésztett családok téli élelmikészletének a súlyát pontosan meg­határozhatjuk, ha ismerjük egy keret le­pecsételt méz súlyát. Az országos méretű mézzel teljesen meghordott és befedett mézes lép egy kg.-ot nyom. Itt tehát a számítás nagyon könnyű. A téli fészket a család maga elkészíti, de ha valami oknál fogva ez nem tör­ténne meg, ak­kor megunk rendezzük be és pedig az álló kaptároknál úgy, hogy a fészek felső sorában tele mézes lépek, az alsóban pedig résziben mézes íjas és üres lépek legyenek. A családot túlságosan szűk térre ne szorítsuk. Az ablakot egé­szen a lépekig rakjuk be. A küszöbdesz­­kát egy kissé megemelhetjük, az alsó ki­járás kaptárainál egészen el is távolít­hatjuk, hogy a levegőc­serét minél jobban elősegítsük. A fekvő és rakódó kaptáraik­ban a mézes lépek úgy álljanak, hogy a méhek téli fészket a lépek alsó — kijáró nyílás felőli — részében alkothassák meg s Így a csomó oldalt vonuláskor minde­nütt élelmet találhasson. A kasokban levő családokat ne kinéz­zük le, hanem doboljuk ki vagy szédítsük le őket s vagy csupaszon adjuk el őket, vagy pedig a gyengébb családokat erő­sítsük fel velük. A méhészeti kártevőik ellen is védekez­zünk, főként a halálfejes pille, méhterdlés a viaszmolyok ellen. Rendezzük méhészeti feljegyzéseinket, nézzünk utána mit kell javítani és újítani méhészetünkben 04—10, kg.-ként 12—20, jutobél 95, mar­­havér 18 fillér. — Ilusvásári ■forgalmú. Na­gymarha: készlet 382, eladás 340, nö­vendékmarha: készlet 34, eladás 26, bi­valy: készlet 2, eladás 1, borjú: készlet 576, eladás 300, birka: készlet 185, eladás 150. Az irányzat élénk. Sertésvásár. Felhajtás 1704 darab ser­tés, melyből 1224 maradt eladatlan. Vi­dékre élve elszállittatott 16 darab. Árak: elsőrendű öreg zsirsertés 188—190, má­sodrendű 164—174, fiatal nehéz 195—200, közép 186—190, szedett közép 164—174, könnyű 110—130, urasági angol 160—174, szedett angol 144—158 fillér kg.-ként. Az irányzat változatlan. — Vágóhídi zártvá­­sár. Felhajtás 276 darab, melyből 169 maradt eladatlan. Az áraik változatlanok. Borjúvásár. Felhajtás 515 darab. Árak: elsőrendű borja 136—149, kivéte­lesen 152, másodrendű 120—128 fillér ki­logrammonként. Az irányzat élénk volt, az árak 8 fillérrel emelkedtek kilogram­monként. Motorkezelői tanfolyam. A M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet m­otorkezelői tanfolyamot rendez, amelyen a jelentkezőket elméletileg és gyakorlati­lag képezi ki a kisipari és mezőgazdasági motorok, autók, traktorok s más gép­erejű járművek kezelésére. A tanfolyam hat hétig tart. A tandíj 20 pengő. Be­iratkozni lehet az Intézet irodájában, Bu­dapest, VIII., József­ körút 6. A tanfolyam kezdete szeptember 17-én. A dun­aparti élelmiszerpiac. Közel 600 környéki gazda- és bulgárkocsi, három to­latással 12 vagon — ebből 91 rakomány — 2 dunai uszály hozta be a terményeket a ma hajnali prára. Erős forgalom, kü­­­lönböző árhullámzások mellett végered­ményben az árak a tegnapiak maradtak. A búza 13 a rozs olcsóbb, a tengeri drágább a gabona* tőzsdéss A ha­táridőüzleti forgalomban gyengült az irányzat és a búza s a rozs ára visz­­szaesett. Ezzel szemben a tengeri kivéte­lesen szilárdan alakult és újabb árnyere­séget ért el, kétségtelen bizonyságául an­nak, hogy a tegnapi esőzés már nem ja­víthatta meg a terméskilátásokat. A készáru piacon a tengerentúli gabona­piacok lanyhább jelentései következtében lanyhuló irányzat érvényesült, amelyet nagymértékben fokozott az, hogy a buda­pesti malmok l­­eszü­ntették a vásárlásai­kat, úgy, hogy a gabonafélékben az erős árukínálat nem talált megfelelő keres­letre. Kénsázvpíac Búza tiszavidéki 77 if­^-os 26.55—26.75 78 „ 26.75-26.76 , 79 , 27.00-27.20 . „ 80 , 27.25—27.35 , felsőtisza. 77 , 26.45—26.65 . „ 78 , 26.65-26.85 „ , 79 , 26.93-27.10 „ , 80 , 27.10-27.25 „ egyéb 77 kg.os 26.35—26.55 . , 78 , 26.55—26.80 „ , 79 , 26.80-27.00 „ „ 80 „ 27.00—27.10 Rozs, pestvidéki 24.35—24.60 Rozs, egyéb 24.33—24.60 Tengeri, tiszántúli Tengeri, egyéb 31.35—31.60 Zab elsőrendű 20.75—26.25 , másodrendű 25.25—25.50 Sörárpa elsőrendű 28.50—30.75 „ egyéb 28.00 29.50 Takarmányárpa elsőrendű 27.25—27.75 „ másodrendű 27.00—27.25 Buzakorpa 20.75—21.00 határidőpitta Búza októberre 27.04—27.06 Buza márciusra 29.52—29.54 Búza májusra 30.28—30.30 Rozs októberre 25.71—25.72 Rozs márciusra 27.72—27.74 Tengeri májú­ra 28.42—28.44 ÁRUPIAC Húsvásár. Marhahús elsőrendű egész­ben 200—212, hátulja 210—240, eleje 192 —204, másodrendű egészben 148—184, hátulja 168—188, eleje 130—148, cson­tozni való 92—116, növendékmarha első­rendű egészben 152—176, borjú 196—232, juh 140—152, zsiger 32—52, faggyú 55— 96, csont 16—64, marhafej 120—224, orr és köröm 20—30, láb 4 darab 100—220, pacal egészben 80—100, kg.-ként 12—14, marhabél 700—800, borjúfodor egészben 5 Pénz és Szövetkezetek Az Iparban alkalmazott gyermekek és nők védelme Az országgyűlés az év folyamán tör­vényt alkotott az iparban és más vállala­tokban alkalmazott gyermekek, fiatalko­rúak és nők védelméről. A kereskedelmi minisztérium elkészítette a törvény vég­rehajtási utasítáásáról és büntető intéz­kedéseiről szóló rendelettervezetet. A mi­nisztérium a tervezetet most megküldte az ipari érdekképviseleteknek, köztük a ke­reskedelmi és iparkamaráknak. A vidéki kiskereskedelem a Miellá­­tásért. Ismeretes, hogy a kormány egy­millió pengős hitelkeretet bocsátott a kis­kereskedelem rendelkezésére a hiteligé­nyek kielégítésére. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöksége érte­kezletet tartott a hiteltervezet megol­dása érdekében. Az OÍMKE elnöksége megállapította, hogy a kiskereskedelmi hiteligények céljaira rendelkezésre bo­csátott egymillió pengő nem elégséges a szükségletek fedezésére, de ennek ellenére is nagyjelentőségű lépés a kiskereskedők érdekében. Az elnökség álláspontja sze­rint a kibocsátandó hitelkeretből nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki kiskereskedő­ket is részesíteni kell. A fővárosiján a Kisipari Hitelintézet r.-t, vidéken pedig a helybeli pénzintézetek folyósítják a kölcsönöket. A kiskereskedők szükséges­nek tartják, hogy úgy a főváros, mint a vidéki városok a maguk háztartásából ugyancsak járuljanak hozzá az állami hi­telkeret bővítéséhez. A kereskedők vidéki érdekképviseletei megfelelő akciót kezde­nek a cél érdekében. A „Hungária" Műtrágya, Kénsav és Vegyi Ipar Részvénytársaság és az Első Pesti Spódium és Enyvgyár Részvénytár­sulat közötti fúzió jogerőssé válván, a részvényei, folyó évi szeptember hó 5-től kezdve becseréltetnek. Ezen időponttól kezdve a „Hungária" Műtrágya, Kénsav és Vegyi Ipar Részvénytársaság pénztára (V., Árpád-utca 8. sz.), délelőtt 10—12-ig két „Spódium" részvény ellenében egy „Hungária" részvényt fog kiszolgáltatni. Az élet- és járadékbiztosítások bejelen­tési határidejének meghosszabbítása. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az ártértékelés alá eső élet- és járadékbiz­tosítások bejelentésére megállapított ha­táridő meghosszabbítása tárgyában. A rendelet célja, hogy bejelentéseiket azok is megtehessék, akik bármely okból a bejelentést az előírt határidőn belül el­mulasztották. A bejelentési határidő 1928 november 30. A biztosítottaknak saját ér­dekük, hogy bejelentéseiket a most emlí­tett határidőn belül megtegyék. A kamara elnöksége viszont az ipartes­­tü­­leteket és szakmai érdekképviseleteket hívta fel véleményezésre és ezek beérke­zése után teszi meg észrevételeit a terve­zetre vonatkozólag. A minisztérium az érdekelt­ek állásfoglalása utn véglegese­n határoz a kérdésben s azután rövidesen életbe lép a kenyértkereső gyermekek á­ nők védelmét biztosító törvény, Szerbia gazdasági válságban. Az an­gol kereskedelmi minisztérium ma adta ki hivatalos jelentését Jugoszlávia 1927. évi gazdasági viszonyairól. A jelentés sze­rint a múlt év kivételesen rossz termése súlyosan érintette Jugoszlávia gazdasági helyzetét és a kereskedő-cégek nagy része a hosszú és súlyos depresszió folytán tönkrement. A fizetőképtelenségek száma elérte az 1000-at, amivel minden rekordot felülmúlt. A külkereskedelmi mérleg erő­sen passzív és a földiár veseég spekulá­cióra adta magát és lábon álló termését kölcsönökkel terheli meg, amelyekért né­ha még évi 100 százalékot is fizet. Mind­­ezek az aggasztó tünetek a kormányt be­avatkozásra kényszerítették, egy morató­­riumrendelet és a kamatláb kényszerű leszállítása alakjában. A takarmányhiény megtizedelte az állatállományt és egyes vidékeken olyan éhínség tört ki, hogy az államnak segélyakciót kellett finanszíroz­nia. ÉRTÉKPIAC Ismét kedvetlen az értéktőzsde. A kül­földi tőzsdékről érkező kedvező jelenté­sei ellenére az értéktőzsdén ma ismét kedvetlen volt a hangulat. A spekuláció tartózkodása folytán számottevő forga­lom nem alakult ki, sőt a megnyitás utáni első kötései lebonyolítása után teljesen üzletelenné vált a piac. Csupán egy-két érték iránt mutatkozott érdeklő­dés, minek következtében ezek 2—3 szá­zalékos árnyereségre tettek szert. Ezek között megemlítendő a Beocsini, Cement, Ganz Danubius. Különben az értékekben lényegesebb változás nem volt. A valutapiacon csak egyes valuták­nál mutatkozott jel­téktelen áreltérés. Árfolyamok Angol font 27.90—28.05. „Belga" 79.65—79.95. Cseh korona 16.93— 17.01. Dán korona 152.75—153.85. Dinár 10.-----10.06. Dollár 570.30—572.30. Fran­cia frank 22.45—22.65. Hollandi forint 229.45—230.45. Lengyel zloty 64.15—64.45. Leu 3.47—3.52. Líra 30.-----30.25. Német márka 136.45—136.95. Norvég korona 152.95—153.55. Osztrák schning 80.60— 80.95. Spanyol peseta 9495—95.55. Svájci frank 11023—110.75. Svéd korona 153.25 —153.83. I­DZÍIDÍP pOBCSÁVÁZ° |f Éj|É^\ dm 111 |p| ||| néHhfiifixhe^etlen a haladó gazdának a V@toma0VSk |­íj|| &|i |p ||| ||Jpf SÍI III ||| sjjj ||| m n|: minden betegség {köll a aSg, tiópenész, s­tb.) ellen aasé- | IP® Sf ÉK mLmi® |&JSf n HH iluit" Legjobb és legolcsóbb­ terortUu. Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek R. T. I Budapest, ViIl. kerület, Ürömvölgyi utca 8. szám.­­

Next