Új Barázda, 1928. november (10. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-03 / 249. szám
immaovtabtr 3. saomlml OKUSZM EMLÉKEZZÜNK... „Tisza István élete az Igazság volt" Kegyeletes emlékünnep Tisza István gróf mártírhalálának tizedik évfordulóján . Zsitvay Tibor hatalmas beszédben emlékezett meg a nagy állatmférfiú érdemeiről (Az „Uj Barázda tudósítójától.) Október 31-én, szerdán volt tizedik évfordulója annak, hogy Tisza István gróf mártírhalált halt. A Tisza István Társaskör és a Tisza István Emlékbizottság épp úgy, mint az előző esztendőkben, most is kegyeletes és nagyszabású ünnepséggel hódolt a nagy államférfiú emlékének. Az emlékünnepélyen igen nagy számban jelentek meg a közéleti kiválóságok és a politikai élet kitűnőségei, József főherceg, Vess József népjóléti miniszter, Darányi Kálmán, Sztranyavszky Sándor, Dréhl Imre és Bárczy István államtitkárokkal élükön. A díszterem emelvényén Balogh Jenő és Beöthy László, a Tiszakör elnökségi tagjai, Horánszky Lajos, a kör igazgatója, továbbá Zsitvay Tibor házelnök, az ünnepi szónok foglalt helyet. Beöthy László emelkedett hangú megnyitóbeszéde során megrázó szavakkal ecsetelte azt a nagy veszteséget, amelyet Tisza István máigűrhalála jelentett Magyarországnak, majd felkérte Zsitvay Tibort, Tisza István életének és lelkének egyik leghivatottabb ismerőjét, hogy tartsa meg emlékbeszédét a nagy halott felett. Nagy éljenzéssel fogadták BeöthyLászló megnyitó beszédét, mely után Zsitvay Tibor emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta : — Sok gyászos, szomorú nap van a magyar történelem könyvében. De csak egyetlen lap van, melynek gyászos mondatait nem vérrel és könynyel, hanem gyűlölettel és gyalázattal írták. Ezen a lapon megszakad az erkölcs, a becsület és a hit fonala, ami az előzőket szorosan összefűzi. És mégsem szakíthatjuk ki 1918. október 3-nak lapjait a magyar történelemből. Nem tehetjük, mert oktalanság volna szemet hunyni a szörnyű tanulságok előtt, továbbá, mert kitéphetetlenné teszi október 31-ét egy feloldhatatlan szent pecsét, Tisza István magyar vérének pecsétje. — 1918. október 21-én szembe állottak egymással a mélységén a magasság, a halál és az élet. És az élők a halált jelentették a nemzetnek, a magányos halott pedig az életet, a rendületlen erkölcsi erőt, a feltámadás csíráját, a hitet, az igazság elmaradhatatlan végső diadalában. Tisza István élete az igazság volt. Nem akart nemzetének új csalódást hozni, méltatlannak tartja saját jelleméhez és a magyar nép ítélőképességéhez egyaránt, hogy fátylak mögé rejtse a veszélyeket, melyeket világosan lát és a célokat, melyeket követnie kell úgy áll népe elé, mint a pap az oltár elé: kitárja hazájáért aggódó fehér lelkét, érzi, tudja, hogy új, Mohács előtt állunk. A magyar nép józan ítélőképességére épít és az indulatok légköréből a reálpolitika mezejére akarja rávezetni nemzetét. Tisza István a jelszavak és a népszerűség hatásánál erősebb, tartósabb és józanabb kapcsolatot sürget a vezetők és a nép között. A népet nem álomképekkel kell csalogatni, hanem hétköznapi gondjaiban felkeresve és támogatva, lépésről-lépésre kell rávezetni a reálpolitika útjára. Azt hirdeti, hogy egyeseknek épp úgy, mint államoknak jövője függ attól, vájjon helyesen értjük-e meg az új korszak szavát, melynek előfeltétele az emberi méltóság megszerzése a nagy tömegek számára. Gazdagságról, haladásról, jólétről beszélni is hiábavaló volna, ha abban a nemzet egész egyeteme nem részesül, ha nem javulnak az alsóbb néposztályok összes életviszonyai. A nemzetnevelésnek, a céltudatos reálpolitikának egy célja van, hogy mindenki, gazda és iparos, munkás vagy munkaadó, tőkés vagy proletár, mindenesefelett magyarnak érezze magát, Tisza István a jövőbe látott. Pedig nagy átok, ha annak, aki tisztán és világosan lát, azt kell látnia, hogy vesztébe rohan a nemzet. Ez az átok a nemzettragikuma lett. Tisza István annak idején nem tudta egy táborba szólítani a nemzet minden rétegét és a fegyencdiktatúra és Trianon sorscsapása kellett hozzá, hogy meghallják és megértsék Tisza István és az igazság szavát. — Terjesszük az ő hamisítatlan szellemét, fejezte be beszédét ZsitvayTibor, mely minden megújuló lélekben fényt és hitet áraszt és csak a sötétséggel nem fér össze, mert maga a világosság. Zsitvay Tibor hatalmas és mélyenszántó fejtegetéseit hosszantartó lelkes éljenzéssel és tapssal fogadták, majd Beöthy László köszönte meg pár szóval a nagyhatású emlékbeszédét. Egy ukrán diák revolveres merényletet követett el Prágában a lengyel fökonzul ellen Egy üveg benzint gyújtott fel a fökonzul hivatali helyisége előtt (Az „Új Barázda tudósítójától.) Prágából jelentik: A lengyel főkonzulátus épületében szerdán délelőtt megjelent egy fiatalember és az első emeleten, Lubaceysski főkonzul hivatali szobája előtt benzines üveget vágott a földhöz, a benzint felgyújtotta s aztán elmenekült. A kapuban találkozott a főkonzullal, akire revolveréből rálőtt, de a golyók nem találtak. A tüzet eloltották, a merénylőt pedig letartóztatták. Kihallgatása alkalmával kiderült, hogy Pazin Tádé Miklósnak hívják, ukrán diák, aki a merénylettel a „gyűlölt lengyel nemzeten“ akart bosszút állni. A prágai rendőrség most a memerénylő esetleges bűntársai után kutat, bár a diák úgy vallott, hogy nem voltak bűntársai és azért követte el a merényletet, mert a lengyel katonai törvényszék halálra ítélte a titkos ukrán szövetség két tagját. Merénylete nem a főkonzul személye, hanem a lengyel állam ellen irányult. Mámoros lelkesedéssel fogadták a visszaérkedő Zeppelint A léghajó ingyenutasát szerződési ajánlatokkal fiaimosták el — Éjszakai fek*lyásmenet Zeppelin gróf sírjáihoz (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A Bodeni-tó partján százezernyi tömeg őrjöngött lelkesedésében, amikor a világ minden tájára szétröpült a hír: a Graf Zeppelin csütörtökön reggel 7 óra 10 perckor szerencsésen kikötött a friedrichshafeni repülőtéren. A hetven órás légi út tehát dicsőséges véget ért, a diadalmas léghajó ismét végigverekedte magát ködön és viharon s másodszor is legyőzve az óceánt, visszatért kiindulási helyére. A Graf Zeppelinnek különösen Ujfundland fölött kellett nagy viharral megküzdenie, órák hosszáig tartó viaskodás után azonban kijutott a viharból is és ettől kezdve szép időben ^WdM«r, BEAZAY házi-, pipereszappan és sósborszesz^ jk *®**ftm *<***' ■. - -- - j_j_»,L»n»rrr » folytatta útját Európa felé. Csupán Franciaország fölött került ismét kedvezőtlen időjárásba, mert sűrű köddel kellett birkóznia. Hajnali fél hat órakor érkezett a friedrischhafeni hangár fölé a léghajó, a sötétség miatt azonban még nem szállott le. A tóparti hatalmas lapályon beláthatatlan tömeg ■ várta már a Gráf Zeppelint s egetverő ujjongással üdvözölte az óceáni utak, hősét. A kikötés simán ,ment végbe, noha a tömeg lelkesedésében áttörte a rendőrkordont. A Gráf Zeppelin körülbelül 6500 kilométeres utat tett meg 70 óra alatt s az út befejeztével még kép órára való üzemanyaga maradt. A léghajó 111.683 levelet hozott Amerikából s ezt a postát a friedrichshafeni postahivatal a leszállás után tíz perccel már át is vette és megkezdte továbbítását. Igazi német pontosság és gyorsasági A fogadtatás mindert képzeletet felülmúlóan ünnepélyes és lelkes volt. Friedrichshafen valamennyi harangja megszólalt, mozsarak durrogtak, de minden zajt felülmúlt a százezernyi tömeg mámoros diadalordítása. A léghajó utasai meglehetősen kimerültek voltak, a lelkes fogadtatás azonban szemmel láthatólag meghatotta őket., Eckener kijelentette, hogy a léghajó’ pompásan bevált s bizonyságot adott a rendes óceáni forgalom lehetőségé- ről. A legnagyobb, érdeklődés,amint várható volt, a léghajó ingyen utasát, Clarence Terhunyt vette körül. A vállalkozó szellemű, amerikai fiút csaknem széttépték, mindenki ölelgette , máris elhalmozták jobbnál jobb állást biztosító ajánlatokkal. A nyurga szőke fiú elmondta, hogy alaposan befogták munkára, de bőségesen kapott enni- és innivalót. Kijelentette, hogy nem akar hosszabb ideig Németországban maradni és reméli, hogy hamarosan visszatérhet Amerikába. Arról nem nyilatkozott, hogy ezt az utat is ilyen kalandos körülmények között akarja-e megtenni... Csütörtökön este nagy ünnepséget rendeztek a Graf Zeppelin utasainak tiszteletére. Elsőnek a freiburgi egyetem tanári kara üdvözölte Eckener dr.-t és a léghajó építőjét, Dv.rr főmérnököt, díszdoktori útlevelet nyújtva át nekik. Számos lelkes üdvözlőbeszéd után Eckener dr. válaszában kijelentette, hogy az óceáni légiforgalom lehetséges, de erősebb motorokra és nagyobb léghajókra van szükség. Az ünneplés a késő éjszakai órákban ért véget. A bankett után a Zeppelin-művek alkalmazottai és munkásai fáklyás felvonulást rendeltek Zeppelin gróf sírjához, így hódoltak annak az embernek emléke előtt, akinek testet öltött gondolata, a kormányozható léghajó megszerezte Németországnak a tegnapi dicsőséget. Kozma MM hentesárugyár legmodernebbül berendezett főüzlete Vili, Hökk Szilárd utca 12. sz. alatt megnyílt A mindenkinek érdeke, hogy a Magyar Héten ezen látványosságszámba menő üzletet meglátogassa és szükségletét úgy olcsóság, mint kiválóság szempontjából ott beszerezze! Uradalmi fajsertés, borjú* és marha*húsok legolcsóbb napi áron.