Új Barázda, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

1920. december 1. szombat UJ BARÁZDA Gaal Gaszton hatvan éves Az ország niiis­en részéből tömegesen üdvözlik a Ui??Mitő politikust, akit Balaton­boglár és Lengyeltóti díszpolgárrá választott (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A mai napon Balatonboglár felé tekint az egész ország politikai és gazdasági világa, hogy melegen üdvözölje és jó­kívánságait fejezze ki Gaal Gaszton országgyűlési képviselőnek, aki ma töltötte be hatvanadik évét. Gaal Gasztont pártkülönbség nélkül minden politikus tiszteli és nagyra­­becsüli, mert erős, harcos ellenzéki ál­láspontját eddigi politikai pályafutá­sa alatt mindig össze tudta egyeztetni az ország érdekeivel és el lehet mon­dani róla, hogy soha egyetlen lépése, vagy cselekedete nem volt, melyet ne a köz érdekében végzett volna. Gaal Gaszton különösen közel áll a falu né­péhez, mert politikai pályafutása alatt 1906. óta állandóan a falusi kisembe­rek érdekeiért küzdött és egyetlen pil­lanatot sem mulasztot el, amikor ar­ról volt szó, hogy súlyos szavával és nagy befolyásával a falusi társadalom segtségére siessen. Gaal Gaszton 1858-ban született Székesfehérváron és a magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Balaton-menti birtokán gazdálkodott. 1906-ban választotta meg első ízben a lengyeltóti kerület függetlenségi és 48-as programmal országgyűlési kép­viselővé. Az 1910-es választásokon már nem lépett fel és a forradalom idején visszavonult a politikától és amikor a kommunisták birtokát elvették, de an­nak kezelésével megkínálták, a legha­tározottabban visszautasította ezt az állást és azon a négy hold földön ker­tészkedett, melyet a bolsevikiek meg­hagytak számára. A Friedrich-kor­mány alatt Somogy, Tolna és Baranya vármegyék kormánybiztosa lett, 1920- ban pedig egyhangú lelkesedéssel küldte be a lengyeltóti választókerület az első nemzetgyűlésbe. 1921. július 30-án a nemzetgyűlés elnökévé válasz­tották és ezt a pozíciót megtartotta a második nemzetgyűlésen is, hová ugyancsak a lengyeltóti választók bi­zalmából jutott be. A kormányzópárt­ból a földadó-javaslat miatt lépett ki és ek­kor köszönt le elnöki méltóságá­ról is. Eleinte mint pártonkívüli képviselő fejtett ki közérdekű tevékenységet, ké­sőbb, 1926-ban megalakította az ag­rárpártot, melynek elnöke lett. A mos­tani képviselőházban már az új agrár­párt programja alapján került be. Gaál Gaszton különösen mezőgazda­­sági kérdésekkel foglalkozik a mostani parlamenti ülésszak alatt is, habár néha élesen szembefordul a kormány intézkedéseivel, mindenki elismeri jó­szándékát és azon igyekezetét, hogy csak a köznek érdekét kívánja szol­gálni. Gaal Gaszton születésnapján tartot­ták a boglári díszközgyűlést, melyet Pintér József községi bíró nyitott meg és melyen Szabó Ferenc terjesztette elő a Gaal Gaszton díszpolgárságára vonatkozó indítványt. A képviselőtes­tület egyhangú lelkesedéssel fogadta el Szabó Ferenc indítványát, mely után Sümegi Vilmos kérésére elhatá­rozták, hogy Gaal Gaszton arcképét megfestetik a közgyűlési terem részé­re. A községi, képviselőtestület tagjai ezután átvonultak Gaal Gaszton kas­télyába és vele együtt a kis fehérhegyi templomba mentek, amelynek falai kö­zött már összegyűltek Balatonboglár községének lakói. Délután 4 órakor a balatonboglári ipartestület székházá­ban köszöntötték Gaal Gasztont külön­böző egyesületek. A­ lengyeltótiak dísz­oklevelét nagyobb küldöttség élén Re­­gedy Péter dr. lengyeltóti főszolgabíró hozta, míg Somogy vármegye részéről Weissenbach Iván báró főjegyző kö­szöntötte fel a jubilánst. A székházban még igen sok üdvözlő beszéd hangzott el különböző falvak, egyházközségek és más egyesületek kiküldöttei részé­ről. A kiküldöttek valamennyien át­nyújtották Gaal Gasztonnak egyesüle­tük dísz- és tiszteletbeli tagságáról szóló jegyzőkönyvét. Az Új Barázda szerkesztőségét a jubileumi ünnepsé­gen Vantsó Gyula, a Magyar Gazda­szövetség igazgatója képviselte. A személyes üdvözléseken kívül ter­mészetesen százszámra érkeztek a le­velek és táviratok az ország különböző részeiből, így többek között Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke és Ap­­ponyi Albert gróf intézett hosszabb köszöntőlevelet Gaal Gasztonhoz, Rá­kosi Jenő pedig, ki már hetek óta fekvő beteg, Sümegi Vilmos útján kül­dött üdvözletet. A­ jövő héten hallgatják ki Forgács Jrrmiu­s szüleit •Pichfler dr. millstatti orvos Kihallgatása napokon keresztül fog tartani Az Erdélyi-per szombati tárgyalá­sán megjelenik Pichler Antal dr. millstatti orvos, aki Forgács Annát kezelte. Vallomása rendkívüli súllyal esik latba a bűnperben, mert ő előtte tette Forgács Anna azt a kijelentést, hogy úgy érezte, mintha férje lelökte volna őt. Pichler dr. kihallgatása na­pokon keresztül fog tartani, így a magyar tanúk csak a jövő hét folya­mán kerülnek át bíróság elé, közöttük Feuer Géza és felesége, Forgács Anna szülei is, akik tanúkihallgatásra je­lentkeztek. AZ OKH SZEKSZÁRDON A­z­orssságot nemi a lomondók, han­em 12 Kissakoálók és erős­ Qituck épitik újra, mond­otta Schandel­l Károly Egyre szélesebb hullámokat vet az Országos Központi Hitelszövetkezet tőkegyűjtő propaganda akciója. Leg­utóbb Szekszárdon a vármegye vezető hatóságainak, a gazdasági szervezetek­nek és a községek vezetőinek részvéte­lével tartottak értekezletet, amelyen Jankó Ágoston főispán elnökölt. Az értekezleten résztvett Szévald Oszkár alispán, vitéz Vendel István polgár­­mester, Kis Lajos apátplébános, Döry Frigyes, a vármegyei gazdasági egye­sület elnöke, Jeszenszky Andor és Jó­zsef báró, Sztavkovanszky Tibor s a megye vezető gazdái nagy számban. Az elnök megnyitószavai után, amelyben támogatásáról biztosította a magyar gazdatársadalom szövetkezeti megmozdulását, általános figyelem kö­zepette Schandl Károly állott fel szó­fiáéra és tartotta, meg nagyvonalú elő­adását. Részletesen fejtegette a ma­gyar gazdatársadalom szervezkedésé­nek és egy frontba tömörülésének szükségességét, amelyet a szövetkezeti tőkék fokozása és gyarapítása révén érhetünk el. Kitért a szövetkezeti pro­pagandamozgalom társadalmi vonat­kozásaira is, hangsúlyozta a mozga­lomnak azt a bekövetkezendő eredmé­nyét, amely a társadalmi osztályok megbillent egyensúlyának helyreállítá­sában nyilatkozik majd meg. Ezután így folytatta: — Noha a népek közt támadt gaz­dasági verseny napról-napra élesebb lesz, mégis optimizmussal látom a ma­gyar gazdatársadalom helyzetét, ami­kor azt mondom, hogy közvetlen ka­tasztrófától nem kell tartani. De ha a népek gazdasági verse­nyéből támadó gazdasági válság alapokát, a mezőgazdasági hitel kérdését nem szervezzük meg, úgy kétségtelen, hogy ez a ka­tasztrófa 8—10 esztendő múlva matematikai pontossággal bekö­vetkezik. Ki kell jelentenem, hogy a kommu­nizmus csíráit még nem sikerült tel­jes mértékben kipusztítani­ a magyar földből, de rendíthetetlen meggyőző­désem, hogy igazi szövetkezeti szolida­ritással, a nem­es erőknek összefogásá­val és központosításával sikerülni fog az országban lappangó felforgató esz­méknek a gyökeres kipusztítása. A diósgyőri vasgyár munkásai az igazi szociálpolitika megtestesítését hitel­szövetkezetünk áldásos működésében látják. A csongrádi szervezett kuliku­sok is büszkén vallják magukat első­sorban szövetkezett embereknek, mert önmagukon tapasztalták, hogy a szö­vetkezeti önsegély és szövetkezeti tö­mörülés többet használ nekik, mint a marxizmus. fi­a r.ds.f iitf ij| házi-, pipereszappan és I! sósfe­s rszesz * I É " v i 3 — Ezek és hasonló társadalmi ered­mények is szemeim előtt lebegnek ak­kor, amikor a magyar nép legszélesebb rétegeiben hirdetem a szövetkezeti tő­kék gyarapítását, a nemzeti összefo­gás nélkülözhetetlenségét. Bevallom, hogy telhetetlen ember vagyok, ha ar­ról van szó, hogy a közügyet szolgál­jam. Hogy a célt elérjem, nem állok meg a vármegyei értekezleteknél, ha­nem tovább megyek és községről-köz­­ségre, sőt ott, ahol kell, portáról-por­­tára fogom hirdetni a magyar mező­­gazdaságnak és ezzel az egész nemzet­nek megteremtését célzó mozgalom fontosságát. Az OKH tőkeszaporító mozgalma nem anyagi ügy, hanem nagy erkölcsi és nemzeti célokat szol­gál. Ide természetesen Széchenyi Ist­ván hite és Károlyi Sándor akaratere­je szükséges, mert bizonyos, hogy az országot nem a lemondók, hanem a bizakodók és erőshitűek építik újra. Az élénk tetszéssel fogadott beszéd után Szévald Oszkár alispán kilátásba helyezte a vármegye támogatását, vi­téz Vendel István polgármester pedig a város csatlakozását jelentette be a mozgalomhoz. Döry Frigyes a várme­gyei gazdasági egyesület nevében szó­lott, Kiss Lajos apátplébános pedig a mozgalom erkölcsi vonatkozásait tette szóvá. Végül Szilágyi Béla főszolga­bíró terjesztett elő határozati javasla­­tot, amelyben felhívja az értekezlet a megye kis-, közép- és nagybirtokosait, hogy a szövetkezeteket üzletrész­jegyzések és betétek elhelyezése révén támogassák. A határozati javaslatot az értekezlet egyhangúan elfogadta. Világ folyása MWWIHIHN­ —........ Az angol király a csütörtöki napot nyu­godtan töltötte, üdítő álma volt s a pihe­nés erőt öntött szervezetébe. Most már mindenki űzik a felgyógyulásban, ez azonban még hosszú időt fog igénybe­­venni. Az osztrák elnökválasztás december ötödikén lesz, de még mindig nem tudtak megegyezni a pártok az új elnök szemé­lyében. A keresztényszocialista párt vál­tozatlanul ragaszkodik Miklós képviselő­nek, a nemzetgyűlés elnökének jelölésé­hez. A népszövetségi tanács decemberi ülés­szakát nem Genfben, hanem az olaszor­szági Luganoban tartja, figyelemmel arra, hogy Chamberlain angol és Stresemann német külügyminiszter hat hónapi beteg­ség után, mint gyengélkedők vesznek részt és egészségüknek inkább használ az enyhe olaszországi éghajlat, mint a genfi téli időjárás. A két államférfi találko­zása elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Franciaország óriási katonai hatalmá­ról ír egy angol lap. Megállapítja, hogy a francia költségvetés kiadásainak negyed­részét katonai célra költi. A franciákat a németektől való félelem vezérli és mind­addig nem akar kivonulni a Rajnavidék­­ről, amíg a határon ki nem építi erődeit .Úgy látszik, a franciák teljesen értékte­lenek tartják a locarnói szerződést, mert a mai hatalmas hadsereg valósággal Út­mutató új háború felé. Az afgán király, Amanullah, akiről megírtuk, hogy az európai szokások és műveltség meghonosításán fáradozik or­szágában, elrendelte, hogy jövő évi már­cius elsejétől kezdve a fővárost felkereső személyek európai ruházatot és kalapot tartoznak viselni. A rendelet ellen vétőket pénzbírsággal sújtják. ingyen s varrógép hímz tanfolyam . Igen tisztelt vevőinket meghívjuk az 1928 . december 1-ével kezdődő hímzőtanfolyamunkra, R melyen megtanítjuk teljesen díjmentesen hímezni, B­ stoppolni, szegélyezni, zsinórozni stb. Amidőn H ezúton kérjük vevőinket, hogy a tanfolyamon R részt vegyenek, egyúttal meg íriv mnit min- 9 d­en olyan fjölgyet is, aki varrógép iránt érdeklődik és azokat vételkényszer atlatül ugyanolyan dijmentes­­ tanításban részesítünk. Jidtas Bépkeresk­edelmi Rt.­ Budapest, V., Széchenyi­ utca 5. sz. g® Vidékre képes árjegyzéket 8 filléres bélyeg ellen­t­ nében küldünk.

Next