Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
1929. február 1. péntek Mezőgazdák tudósítója A kunyatenyésztő egyesületek a veszettség elleni a védekező oltások elrendelését kérik Amióta Franciaország egyik legnagyobb tudósa, Pasteur, felfedezte, hogy a veszettség kitörését védekező oltással a legtöbb esetben eredményesen meg lehet előzni, azóta a világ minden civilizált államában egyrészt azzal védekeznek a veszettség ellen, hogy a kutyák által megmart embereket arra hivatott intézetekben védekező oltásokkal kezelik, másrészt pedig, hogy időről-időre ebzárlatot rendelnek el. Legújabban azonban több országban oly módon előzik meg a veszettségét, hogy a kutyákat ás a veszettségre hajlamos mindenféle háziállatokat előre beoltanak és ilyen módon éppen úgy teljes mértékben visszaszorítják a veszettséget, mint például az általános himlőoltással a himlőt. . • Az utóbbi időben tudományos körökben Magyarországon is foglalkoztak a veszettség ellen az általános védőoltásokkal, most pedig azok az egyesületek, amelyeknek tagjai ebtenyésztők és ebtartók, beadványban fordultak a földmivelésügyi A lovak törzskönyvelése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lótenyésztési bizottságának ülésén Konkoly-Thege Sándor előterjesztette a lovak törzskönyvelésével foglalkozó albizottság tervezetét, amelyet a bizottság elfogadott. A ló törzskönyvelés újabb szervezete alkalmas a kisgazdák kezén levő lóállománynak a céltudatos tenyésztői munkába való bevonására. Farkas Géza országgyűlési képviselő a külföldi lóértékesítés javítására indítványt terjesztett elő, melyet a bizottság elfogadott és felterjeszt a földművelésügyi és honvédelmi minisztérumhoz. Járási értekezlet Sarkadon. A megcsonkított nagyszalontai járás megmaradt községei Zich Károly főszolgabíró, vezetésével értekezletet tartottak, amelyen a csonka járás községeinek jegyzői, bírái vettek részt A Faluszövetséget az értekezleten Szekeres László dr. főtitkár képviselte. Az értekezlet különösen a falu szervezkedési kérdéseivel foglalkozott. Zách Károly ismertette a gazdaszervezkedés szükségességét. Utána Szekeres László a tejtermelés fontosságáról beszélt. Megemlítette továbbá az olasz gabonaháborút is, amely annyira előrehaladt már, hogy Olaszország ki tudja nemsokára termelni azt a gabonamennyiséget, amely évi szükséglete. Ezt az a csodálatos összefogás és észszerű termelés eredményezte, amely Olaszország minden gazdáját ennek a gondolatnak a szolgálatába állította, miniszterhez és a minisztert arra kérik, hogy a jelenleg fennálló egyrészt elavult, másrészt a kutyatartókat sokféleképpen céltalanul zaklató rendelkezéseket a modern irányoknak megfelelően változtassa meg. Budapesten és több nagyvárosban ugyan egyszerre csak néhány hónapra rendeli el a hatóság az ebzárlatot, azonban ezek a néhány hónapos ebizárlatok immár hosszú évek óta egyhuzamban folyamatosak és így tulajdonképpen ma már állandó az ebzárlat. Pedig nem is a gondozott és számontartott kutyák a veszedelmesek, hanem az ellenőrzés nélkül botorkáló gazdátlan állatok. A kutyatenyésztő egyesületek együttesbeadványukban éppen ezért azt kérik, hogy, engedélyezze a földmivelésügyi miniszter a védőoltásokat az egészséges kutyákra, mint ez ma már a legtöbb országban alkalmazásban van, viszont szorítsa ennek megfelelőig kisebb területre az ebzárlati korlátozásokat. Szilárd a határidőpiac A külföldi javulás nálunk is kedvező hangulatot teremtett és elősegítette, hogy a realizálás céljából felajánlott kisebb tételeket már a nyitáskor 20 fillérrel a tegnapi árbázis fölött adhassák el. A magas kurzusoknál véleményes eladásokat is bonyolítottak le, ez a kínálat csak a rozspiacon idézett elő mérsékelt lanyhulást. A készárupiacon a tegnapi árveszteséget úgy a búza, mint a tengeri behozta. A felajánlott búzatételek tömege külföldre került, belföldi célokra csak 100 mázsa cserélt gazdát 10 filléres áremelkedés mellett. A rozs árát SCO mázsás forgalomban 13 fillérrel emelték. Réziárupiac Paja tiszavidéki 77 kg-os 25.05—25.20 . 78 „ 25.30-25.45 . 70 „ 25.50-25.60 ’ 80 , 25.65-25.75 _ felsőtiszai 77 , 24.90—25.05 78 a 25.15—25.30 ' 79 , 25.35-25.45 m „ 25.45-25.55 0 egyéb T1 kg.-os 24.65—24.8 • 7 ?S „ 24 JO—25.05 ’ * 19 , 25.15-25.25 180 , 25.30—25.40 Rozs, pestvidéki 22.55—22.65 Rozs, egyéb 22. 5—22.65 Tengeri, tiszavidéki 27.' 5—27.40 Tengeri, egyéb 27.00—27.25 VIBUUZMs Zab elsőrendű 23.20—25.50 „ másodrendű 24.85—25.10 Sörárpa elsőrangú 26.50— 27.00 „ egyéb " 26.00 - 26.50 Takarmányárpa elsőrendű 25.00—25.50 „ másodrendű 21.75—25.00 Búzakorpa 19.001-19.25 Katáridőpiac Búza márciusra 25.04—25.05 Búza májusra 25.84—25.85 Búza októberre 25.83—25.84 Rozs márciusra 23.12—23.14 Rozs májusra 23.92—23.94 Rozs októberre 23.67—23.68 Tengeri májusra 28.67-28.68 ÁRUPIAC Fűszerek: Feketebors 5.50—6.25, kömény 1.27—1.36, Santos Príma kávé 4.50 —5.10, Santos Superior 4.35—4.35, mák elsőrendű kék 108—rézgálic elsőrendű minőség ISPV82 pengő. Az irányzat csendesedő, az üzletmenet kielégítő. Húsvásár. Készlet: 110 nagymarha, eladás: 80, 10 növendékmarha, eladás 4, 104 borjú, eladás 90, 25 birka, eladás 25 darab. A forgalom közepes volt. Árak: marhahús elsőr. egészben 204—220, hájulja 220—352, eleje 196—212, másodenev egészben 140—156, hátulja 161—180, eleje 124—140, kicsontozni való 92—116, növendékmarha elsőr. egészben 160, harmadrendű 70, bobtja elött bödben 210—250, juh elött nyúzott elsőrendű 130—140, másodrendű 120—128, zsiger 52—70, faggyú 55—90, csont 24—100, marhafej 140—230, orr és köröm 20—30, láb 4 darab 201— 400, pacal egészben 80—110, kg.-ként 12 ,—I0, marhabél 600—750, borjúfodor egészben 1o—70, kg-ként 12—20, juhbél 120, marhavér IS fillér kg.-kém. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás 2560, eladatlan maradt 176 darab. Az állományból 90 darab angol hússertés. Vidékre élve elszállítottak 86 darabot. Árak élősúlykilogrammonként: zsírsertés öreg elsőrendű 143—146, kivételesen 148, másodrendű 120—140, fiatal nehéz 152—156, közép 150—154, könnyű 132—140, kivételesen 144, szedett közép 144—150, szedett silány 120—180, angol hússertés 300 kg.-on felül 188—143, 130—300 kg.-ig 138 143, 120—150 kg.-ig 140—150 fillér. Zártvásáron a felhajtás 69, eladatlan maradt 11. Árak élősúlykilogrammonként: fiatal nehéz 152—156, szedett közép 140—142 fillér. Szalonna nagyban 170, zsír 200, szalonná® hasított sertés 174—190 fillér kilogrammonként. Vágómarhavásár. Felhajtás 744, eladatlan maradt 41 darab. Az irányzat lanyha volt, elsőrendű marha ára 2—5 fillérrel emelkedett, a többi változatlan. Árak élősúlykilogrammonként: bika magyar másodrendű 86, tarka elsőrendű 94—104, másodrendű 82—92, harmadrendű 70—80, ökör magyar elsőrendű 90—108, másodrendű 68—93, harmadrendű 44—66, tarka elsőrendű 90—112, kivételesen 120, maAz ipari érdekeltségek építkezéseiket sürgetnek a Társadalombiztosító Intézetnél. A Munkásbiztosító Pénztárnak átszervezésével kapcsolatban a kerületi pénztárak jelentékenyen megnövekedtek és nagyobb hivatali helyiségek biztosítása vált szükségessé. Hír szerint ezt a kérdést a népjóléti minszter házvételek formájában akarja megoldani. Az ipari érdekképviseletek a felmerült tervekkel kapcsolatban feliratot intéztek a népjóléti miniszterhez , rámutattak azokra a rendkívül fontos érdekekre, amelyek az ipar foglalkoztatása mellett szólanak, azt kérve, hogy ez a közpénzekből fentartott Intézmény ne kész épületeket vásároljon meg, hanem külön hivatali épületeket emeltessen. Ezen álláspont mellett szól még a vidéki városokban tapasztalható lakáshiány is, amelynek a növelésével járna, ha a jelenleg lakás céljára szolgáló épületek ezen rendeltetésüktől elvonatnának és hivatalokká alakíttatnának át. Februártól megszűnik a pékipari termékekkel való házalás. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely február 1-től kezdve megtiltja a sütőipari termékeknek házról-házra járva való árusítását. A miniszter a rendelet indokolásában a közegészségügyi érdekekre hivatkozik. A tilalom nem vonatkozik a megrendelt sütőipari termékeknek a megrendelőkhöz való szállítására. Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága január 31-én tartott ülésében megállapította az 1920. üzletév mérlegét, mely 3,411.339.46 pengő tiszta nyereséggel, zárul, az előző évi 2,232.818.71 pengővel szemben. Ez a mérlegeredmény lehetővé teszi az osztalékjogosult részvénymennyiségnek 50 százalékkal való megszaporodása ellenére is az előző évi osztalék felemelését. A nyereség felosztása tekintetében az igazgatóság tehát azt a javaslatot fogja a február 16-ára egybehívott ,33. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy abból osztalékul 2.520.000 pengőt (tavaly 1.560.000 pengő), vagyis részvényenként 7 pengőt (14 százalék, a tavalyi 13 százalékkal szemben) fizettessék ki. A mérleg a bank kezelésére bízott idegen tőkéknek, úgyszintén kihelyezéseinek és általában rész üzletének újabb örvendetes fejlődéséről tanúskodik. A mérleg főösszege egy-egy oldalán 173 millió pengő, az előző évi 136 millió pengővel szemben, ami 21 százalékos növekedésnek felel meg. A forgalmi adatok is megfelelő emelkedést mutatnak. A betétállomány az előző évi 53,4 millió pengőről 75,3 millió pengőre szaporodott. A forgalomban levő saját kibocsátású 7 és fél százalékos dollár és font-záloglevelek állománya (az OKH-nak továbbított 5.7 millió pengő összegű dollár-kölcsönökön felül) 1.500.000 dollár és 100.000 angol font, ami együttesen 11.4 millió pengő (tavaly 5.7 millió pengő). A bank által kezelt idegen tőkék összege tehát 132 millió pengő, az 1927. év végén kimutatott 96.4 millió pengővel szemben, ami 37 százalékos emelkedést jelent. A bank mobilitását az jellemzi legjobban, hogy a fenti 75.3 millió pengő öszszegű betétállománnyal és a hitelezők között szereplő 6.8 milió pengő külföldi pénzintézeti betétekkel, összesen tehát 82.1 millió pengővel szemben 77.5 millió pengő összeg áll rendelkezésre elsőrendű mobilitási vagyontételekben. Az értékpapírok tételeinek növekedése elsősorban a Spódium-gyárnak a „Hungária” Műtrágya-, Kénsav- és Vegyiipar Rt.-gal és az Újlaki Téglagyárnak, valamint az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt-nak a „Nagybátony-Újlaki" Egyesült Iparművek Rt.-gal történt” fúziójával öszszefüggő tranzakciókkal, továbbá néhány, a bank érdekkörébe tartozó pénzkzeszeinek és iparvállalatnak tőkeemelésével áll kapcsolatban, úgy az értékpapírtárca, mint az ingatlanok ezúttal is a legszigorúbb elvek szerint értékeltetők, úgy, hogy a tételek igen jelentékeny belső tartalékot rejtenek magukban. Az 1928. üzletévi eredményszámla szerint az intézet 7.3 millió pengő bruttónyereséget ért el a tavalyi 5.5 millió pengővel szemben. Könnyítés a kereskedők raktárkönyveinek vezetésénél. A cukor után fizetendő forgalmi adóváltságra vonatkozó rendelet arra kötelezte a kereskedőket, hogy az eladott cukormennyiségeket, még a lég■kisebb tételeket is a raktárkönyvbe tételenként bevezessék. A rendelet ezen intézkedése ellen a kamara felterjesztéssel élt a pénzügyminiszterhez, amelyben kérte, hogy a detailkereskedők a 10 kg.-on aluli mennyiségben eladott és adóváltság alá eső cukrot a raktárkönyvbe naponta egy tételben vezethessék keresztül. A felterjesztés eredménnyel járt, amennyiben a pénzügyminisztérum 106.975/VIII. 928. sz. rendeletével megengedte, hogy a detailkereskedők a 10 kg.-on aluli naponkénti eladást egy tételben vezethessék be a raktárkönyvbe, tekintettel arra, hogy a 10 kg.-on aluli sok apró tétel bevezetése a kiszolgáltatásnál nagy időveszteséget okoz. sásá má sodrendű 70—88, harmadrendű 46—60, tehén magyar másodrendű 76-7 99,, tarka elsőrendű SS—110, kivételesen 116, másod rendű 62—86, harmadrendű 34—00, bivaly magyar 48—60, növendékmarha 52—96, s kicsontozni való 28—40 fillér. Pénz és Szövetkezetek Az agrárszövetkezeti üzletrész jegyzési aszozgatássinak nem szabad ellanyhalnia A vidéki agrárszövetkezetek körében az elmúlt év folyamán nagyszabású mozgalom indult meg a üzletrészek jegyzésére vonatkozóan s a földmivelőnép mindent megtett, hogy intézményeinek erejét pótolja s megadja nekik a fejlődés lehetőségét. Kétségtelen, hogy a magyar szövetkezetek sem állhatnak még azon a fejlődési fokon, amelyhez három évtizedes munkájuk után értek el, mert további feladatokat, kell megoldandók, így a szövetkezeti termelés és értékesítés kérdését. A földmivelőnép csak úgy tudja munkájának gyümölcsét teljes egészében megkapni és ennek vásárlóerejét száz százalékig kihasználni, ha minden vonalon tömörülő szövetkezetek segítségével igyekszik szükségletét beszerezni, ezekét, előállítani és a maga produktumait értékesíteni. A külföldi államokban is ilyen irányban fejlődnek az agrárszövetkezetek ,s azt látjuk, hogy aluol a szövetkezetek fejlődnek, terjednek, erősödnek, ott a mezőgazdaság is szilárd alapokon áll. A magyar földmivelő népnek is életérdeke tehát, hogy szövetkezetei mellett hűséggel kitartson s adja meg nekik a szükséges tőkét, amellyel fejlődésük biztosítható. A múlt évben megindult üzletrészjegyzési mozgalom az utóbbi hetekben nem vett újabb lendületet. Ennek oka kétségkívül az, hogy a földmivelő nép anyagi ereje kiapadt. Bizonyos, hogy ha a kereseti lehetőségek ismét megnyílnak, az agrártársadalom nem fogmegfeledkezni arról a kötelességéről, amellyel szövetkezeteit illetőleg tartozik. Addig is azonban, amíg a tavaszi munkák megindulnak s értékesíteni való produktum akad, folytatni kell az üzletrészjegyzetsi mozgalmat, mert ha valaki .ma nem is tartja ezeknek értékét befizetni, akár tavasszal egy öszszegben, akár pedig hosszabb időn át apró részletekben is törlesztheti a jegyzett öszszeget. A fontos az, hogy minden faluban legyen egy-két letkon férfiú, aki minden egyes családot felkeres s kifejti, miért■ vm szükség az agrárszövetkezetek megerősítésére. A még hátralevő téli heteket' fel 'kell használni a propagandára, amely a sikert feltétlenül biztosítja. A földmivelő nép ne felejtse el, „hogy amidőn szövetkezeti üzletrészt jegyez s újabb tőkét visz a szövetkezetek életébe, ezzel nem áldozatot hoz, hanem a maga életének sorsát viszi biztosabb révbe s gondoskodik ily módon arról, hogy munkájának értéke teljes egészében az EC érdekeit szolgálja.