Új Barázda, 1929. január (11. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

1929. február 1. péntek M­ezőgazdák tudósítója A kunyaten­yésztő egyesületek a veszettség elleni a védekező oltások elrendelését kérik Amióta Franciaország egyik legnagyobb tudósa, Pasteur, felfedezte, hogy a ve­szettség kitörését védekező oltással a leg­több esetben eredményesen meg lehet előzni, azóta a világ minden civilizált ál­lamában egyrészt azzal védekeznek a veszettség ellen, hogy a kutyák által megmart embereket arra hivatott intéze­tekben védekező oltásokkal kezelik, más­részt­ pedig, hogy időről-időre ebzárlatot rendelnek el. Legújabban azonban több országban oly módon előzik meg a veszett­ségét, hogy a kutyákat ás a veszettségre hajlamos mindenféle háziállatokat előre beoltanak és ilyen módon éppen úgy tel­jes mértékben visszaszorítják a veszettsé­get, mint például az általános himlőoltás­sal a himlőt. . • Az utóbbi időben tudományos körökben Magyarországon is foglalkoztak a ve­szettség ellen az általános védőoltásokkal, most pedig azok az egyesületek, amelyek­nek tagjai ebtenyésztők és ebtartók, be­adványban fordultak a földmivelésügyi A lovak tö­rzskönyvelése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lótenyész­tési bizottságának ülésén Konkoly-Thege Sándor előterjesztette a lovak törzsköny­­velésével foglalkozó albizottság tervezetét, amelyet a bizottság elfogadott. A ló törzs­­könyvelés újabb szervezete alkalmas a kisgazdák kezén levő lóállománynak a cél­tudatos tenyésztői munkába való bevoná­sára. Farkas Géza országgyűlési képvi­selő a külföldi lóértékesítés javítására indítványt terjesztett elő, melyet a bi­zottság elfogadott és felterjeszt a földmű­velésügyi és honvédelmi minisztérumhoz. Járási értekezlet Sarkadon. A megcson­kított nagyszalontai járás megmaradt köz­ségei Zich Károly főszolgabíró, vezetésé­vel értekezletet tartottak­, amelyen a csonka járás községeinek jegyzői, bírái vettek részt A Faluszövetséget az érte­kezleten Szekeres László dr. főtitkár kép­­viselte. Az értekezlet különösen a falu szervezkedési kérdéseivel foglalkozott. Zách Károly ismertette a gazdaszervezke­dés szüksé­gességét. Utána Szekeres László a tejtermelés fontosságáról beszélt. Megemlítette továbbá az olasz gabonahá­­borút is, amely annyira előrehaladt már, hogy Olaszország ki tudja nemsokára ter­melni azt a gabonamennyiséget, amely évi szükséglete. Ezt az a csodálatos össze­fogás és észszerű termelés eredményezte, amely Olaszország minden gazdáját ennek a gondolatnak a szolgálatába állította, miniszterhez és a minisztert arra kérik, hogy a jelenleg fennálló egyrészt elavult, másrészt a kutyatartókat sokféleképpen céltalanul zaklató rendelkezéseket a mo­dern irányoknak megfelelően változtassa meg. Budapesten és több nagyvárosban ugyan egyszerre csak néhány hónapra rendeli el a hatóság az ebzárlatot, azonban ezek a néhány hónapos ebizárlatok immár hosszú évek óta egyhuzamban folyamatosak és így tulajdonképpen ma már állandó az ebzárlat. Pedig nem is a gondozott és szá­­montartott kutyák a veszedelmesek, ha­nem az ellenőrzés nélkül botorkáló gazdát­lan állatok. A kutyatenyésztő egyesületek együttes­­beadványukban éppen ezért azt kérik, hogy, engedélyezze a földmivelésügyi miniszter a védőoltásokat az egészséges kutyákra, mint ez ma már a legtöbb or­szágban alkalmazásban van, viszont szo­rítsa ennek megfelelői­g kisebb területre az ebzárlati korlátozásokat. Szilárd a határidőpiac A külföldi javulás nálunk is kedvező hangulatot teremtett és elősegítette, hogy a realizálás céljából felajánlott kisebb tételeket már a nyitáskor 20 fillérrel a tegnapi árbázis fölött adhassák el. A magas kurzusoknál véleményes eladá­sokat is bonyolítottak le, ez a kínálat csak a rozspiacon idézett elő mérsékelt lanyhulást. A készárupiacon a tegnapi árvesztesé­get úgy a búza, mint a tengeri behozta. A felajánlott búzatételek tömege külföldre került, belföldi célokra csak 100 mázsa cserélt gazdát 10 filléres áremelkedés mellett. A rozs árát SCO mázsás forgalomban 13 fillérrel emelték. Réziárupiac Paja tiszavidéki 77 kg-os 25.05—25.20 . 78 „ 25.30-25.45 . 70 „ 25.50-25.60 ’ 80 , 25.65-25.75 _ felsőtiszai 77 , 24.90—25.05 78 a 25.15—25.30 ' 79 , 25.35-25.45 m „ 25.45-25.55 0 egyéb T1 kg.-os 24.65—24.8 • 7 ?S „ 24 JO—25.05 ’ * 19 , 25.15-25.25 1­­­80 , 25.30—25.40 Rozs, pestvidéki 22.55—22.65 Rozs, egyéb 22. 5—22.65 Tengeri,­ tiszavidéki 27.' 5—27.40 Tengeri, egyéb 27.00—27.25 VIBUUZMs Zab elsőrendű 23.20—25.50 „ másodrendű 24.85—25.10 Sörárpa elsőrangú 26.50— 27.00 „ egyéb " 26.00 - 26.50 Takarmányárpa elsőrendű 25.00—25.50 „­­ másodrendű 21.75—25.00 Búzakorpa 19.001-19.25 Katáridőpiac Búza márciusra 25.04—25.05 Búza májusra 25.84—25.85 Búza októberre 25.83—25.84 Rozs márciusra 23.12—23.14 Rozs májusra 23.92—23.94 Rozs októberre 23.67—23.68 Tengeri májusra 28.67-­­28.68 ÁRUPIAC Fűszerek: Feketebors 5.50—6.25, kö­mény 1.27—1.36, Santos Príma kávé 4.50 —5.10, Santos Su­perior 4.35—4.35, mák elsőrendű kék 108—rézgálic elsőren­dű minőség ISPV82 pengő. Az irányzat csendesedő, az üzletmenet kielégítő. Húsvásár. Készlet: 110 nagymarha, el­adás: 80, 10 növendékmarha, eladás 4, 104 borjú, eladás 90, 25 birka, eladás 25 darab. A forgalom közepes volt. Árak: marhahús elsőr. egészben 204—220, há­­julja 220—352, eleje 196—212, másodenev egészben 140—156, hátulja 16­1—180, eleje 124—140, kicsontozni való 92—116, nö­vendékmarha elsőr. e­gészben 160, har­madrendű 70, bobtja elött bödben 210—250, juh elött nyúzott elsőrendű 130—140, má­sodrendű 120—128, zsiger 52—70, faggyú 55—90, csont 24—100, marhafej 140—230, orr és köröm 20—30, láb 4 darab 20­1— 400, pacal egészben 80—110, kg.-ként 12 ,—I0, marhabél 600—750, borjúfodor egész­ben 1o—70, kg-ként 12—20, juhbél 120, marhavér IS fillér kg.-kém. Ferencvárosi sertésvásár. Felhajtás 2560, eladatlan maradt 176 darab. Az állományból 90 darab angol hússertés. Vi­dékre élve elszállítottak 86 darabot. Árak élősúlykilogrammonként: zsírsertés öreg elsőrendű 143—146, kivételesen 148, má­sodrendű 120—140, fiatal nehéz 152—156, közép 150—154, könnyű 132—140, kivéte­lesen 144, szedett közép 144—150, szedett silány 120—180, angol hússertés 300 kg.-on felül 188—143, 130—300 kg.-ig 138 143, 120—150 kg.-ig 140—150 fillér. Zárt­vásáron a felhajtás 69, eladatlan maradt 11. Árak élősúlykilogrammonként: fiatal nehéz 152—156, szedett közép 140—142 fillér. Szalonna nagyban 170, zsír 200, sza­lonná® hasított sertés 174—190 fillér kilo­grammonként. Vágómarh­avásár. Felhajtás 744, eladat­lan maradt 41 darab. Az irányzat lanyha volt, elsőrendű marha ára 2—5 fillérrel emelkedett, a többi változatlan. Árak élő­súlykilogrammonként: bika magyar má­sodrendű 86, tarka elsőrendű 94—104, má­­sodrendű 82—92, harmadrendű 70—80, ökör magyar elsőrendű 90—108, másod­rendű 68—93, harmadrendű 44—66, tarka elsőrendű 90—112, kivételesen 120, ma­Az ipari érdekeltségek építkezéseiket sür­getnek a Társadalombiztosító Intézetnél. A Munkásbiztosító Pénztárnak átszerve­zésével kapcsolatban a kerületi pénztárak jelentékenyen megnövekedtek és nagyobb hivatali helyiségek biztosítása vált szük­ségessé. Hír szerint ezt a kérdést a­ nép­jóléti minszter házvételek formájában akarja megoldani. Az ipari érdekképvise­letek a felmerült tervekkel kapcsolatban feliratot intéztek a népjóléti miniszter­hez , rámutattak azokra a rendkív­ül fon­tos érdekekre, amelyek az ipar foglalkoz­tatása mellett szólanak, azt kérve, hogy ez a közpénzekből fentartott Intézmény ne kész épületeket vásároljon meg, hanem külön hivatali épületeket emeltessen. Ezen álláspont mellett szól még a vidéki váro­sokban tapasztalható lakáshiány is, amely­nek a növelésével járna, ha a jelenleg la­kás céljára szolgáló épületek ezen rendel­tetésüktől elvonatnának és hivatalokká alakíttatnának át. Februártól megszűnik a pék­ipari ter­mékekkel való házalás. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, amely feb­ruár 1-től kezdve megtiltja a sütőipari termékeknek házról-házra járva való áru­sítását. A miniszter a rendelet indokolá­sában a közegészségügyi érdekekre hi­vatkozik. A tilalom nem vonatkozik a megrendelt sütőipari termékeknek a­­ meg­rendelőkhöz való szállítására. Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgató­sága január 31-én tartott ülésében meg­állapította az 1920. üzletév mérlegét, mely 3,411.339.46 pengő tiszta nyereséggel, zá­rul, az előző évi 2,232.818.71 pengővel szemben. Ez a mérlegeredmény lehetővé teszi az osztalékjogosult részvénymennyi­ségnek 50 százalékkal való megszaporo­dása ellenére is az előző évi osztalék fel­emelését. A nyereség felosztása tekinteté­ben az igazgatóság tehát azt a javaslatot fogja a február 16-ára egybehívott ,33. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy ab­ból osztalékul 2.520.000 pengőt (tavaly 1.560.000 pengő), vagyis részvényenként 7 pengőt (14 százalék, a tavalyi 13 szá­zalékkal szemben) fizettessék ki. A mérleg a bank kezelésére bízott ide­gen tőkéknek, úgyszintén kihelyezéseinek és általában r­ész üzletének újabb örven­detes fejlődéséről tanúskodik. A mérleg főösszege egy-egy oldalán 173 millió pen­gő, az előző évi 136 millió pengővel szem­ben, ami 21 százalékos növekedésnek felel meg.­­ A forgalmi adatok is megfelelő emelkedést mutatnak. A betétállomány az előző évi 53,4 millió pengőről 75,3 mil­lió pengőre szaporodott. A forgalomban levő saját kibocsátású 7 és fél százalékos dollár és font-záloglevelek állománya (az OKH-nak továbbított 5.7 millió pengő összegű dollár-kölcsönökön felül) 1.500.000 dollár és 100.000 angol font, ami együtte­sen 11.4 millió pengő (tavaly 5.7 millió pengő). A bank által kezelt idegen tőkék összege tehát 132 millió pengő, az 1927. év végén kimutatott 96.4 millió pengővel szemben, ami 37 százalékos emelkedést je­lent. A bank mobilitását az jellemzi leg­jobban, hogy a fenti 75.3­ millió pengő ösz­­szegű betétállománnyal és a hitelezők kö­zött szereplő 6.8 milió pengő külföldi pénz­­intézeti betétekkel, összesen tehát 82.1­ millió pengővel szemben 77.5 millió pengő összeg áll rendelkezésre elsőrendű mobi­litási­ vagyon­tételekben. Az értékpapírok tételeinek növekedése elsősorban a Spódium-gyárnak a „Hun­gária” Műtrágya-, Kénsav- és Vegyiipar Rt.-gal és az Újlaki Téglagyárnak, vala­mint az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt-nak a „Nagybátony-Újlaki" Egyesült Iparművek Rt.-gal történt” fúziójával ösz­­szefüggő tranzakciókkal, továbbá néhány, a bank érdekkörébe tartozó pénzkze­szei­nek és iparvállalatnak tőkeemelésével áll kapcsolatban, úgy az értékpapírtárca, mint az ingatlanok ezúttal is a legszigorúbb el­vek szerint értékeltetők, úgy, hogy a téte­lek igen jelentékeny belső tartalékot rej­tenek magukban. Az 1928. üzletévi eredményszámla sze­rint az intézet 7.3 millió pengő bruttó­­nyereséget ért el a tavalyi 5.5 millió pen­gővel szemben. Könnyítés a kereskedők rak­tárkönyvei­­nek vezetésénél. A cukor után fizetendő forgalmi adóváltságra vonatkozó rendelet arra kötelezte a kereskedőket, hogy az eladott cukormennyiségeket, még a lég­­■kisebb tételeket is a raktárkönyvbe té­telenként bevezessék. A rendelet ezen in­tézkedése ellen a kamara felterjesztéssel élt a pénzügyminiszterhez, amelyben kérte, hogy a detailkereskedők a 10 kg.-on aluli mennyiségben eladott és adóváltság alá eső cukrot a raktárkönyvbe naponta egy tételben vezethessék keresztül. A felter­jesztés eredménnyel járt, amennyiben a pénzügyminisztéru­m 106.975/VIII. 928. sz. rendeletével megengedte, hogy a de­­tailkeresked­ők a 10 kg.-on aluli napon­kénti eladást egy tételben vezethessék be a raktárkönyvbe, tekintettel arra, hogy a 10 kg.-on aluli sok apró tétel bevezetése a kiszolgáltatásnál nagy időveszteséget okoz. sásá má­ sodrendű 70—88, harmadrendű 46—60, te­h­én magyar másodrendű 76-7­ 99,, tarka el­sőrendű SS—110, kivételesen 116, másod­­ rendű 62—86, harmadrendű 34—00, bivaly magyar 48—60, növendékmarha 52—96, s kicsontozni való 28—40 fillér. Pénz és Szövetkezetek Az agrárszövetkezeti üzletrész j­egy­zési aszozga­­tássinak nem szabad ellanyhalnia A vidéki agrárszövetkezetek körében az elmúlt év folyamán nagyszabású mozga­lom indult meg a üzletrészek jegyzésére vo­natkozóan s a­­ földmivelőnép mindent megtett, hogy intézményeinek erejét pó­tolja s megadja nekik a fejlődés le­hetőségét. Kétségtelen, hogy­ a magyar szövetkezetek sem állhatnak­ még azon a fejlődési fokon, amelyhez három évtizedes munkájuk után értek el, mert további feladatokat, kell megoldandók, így a szö­vetkezeti termelés és értékesítés kérdését. A földmivelőnép csak úgy tudja mun­kájának gyümölcsét teljes egészében meg­kapni és ennek vásárlóerejét száz száza­lékig kihasználni, ha minden vonalon tö­mörül­ő szövetkezetek segít­ségével igyek­szik szükségletét beszerezni, ezekét, elő­állítani és a maga produktumait értéke­síteni. A külföldi államokban is ilyen irányban fejlődnek az agrárszövetkezetek ,s azt látjuk, hogy aluol a szöv­etkezetek fejlőd­nek, terjednek, erősödnek, ott a mező­gazdaság is szilárd alapokon áll. A magyar földmivelő népnek is életér­deke tehát, hogy szövetkezetei mellett hű­séggel kitartson s adja meg nekik a szük­séges tőkét, amellyel fejlődésük bizto­sítható. A múlt évben megindult ü­zletrészjegy­zési mozgalom az utóbbi hetekben nem vett újabb lendületet. Ennek oka kétség­kívül az, hogy a földmivelő nép anyagi ereje kiapadt. Bizonyos, hogy h­a a ke­reseti lehetőségek ismét megnyílnak, az agrártársa­dalom nem fog­­megfeledkezni arról a kötelességéről, amellyel szövetke­zeteit illetőleg tartozik. Addig is azon­ban, amíg a tavaszi munkák megindulnak s értékesíteni való produktum akad, foly­tatni kell az üzletrészjegyzetsi mozgalmat, mert ha valaki­ .ma nem is tartja ezeknek értékét befizetni, akár tavasszal egy ösz­­szegben, akár pedig hosszabb időn át apró részletekben is törlesztheti a jegyzett ösz­­szeget. A fontos az, hogy minden faluban le­gyen egy-két letkon férfiú, aki minden egyes családot felkeres s kifejti, miért■ vm szükség az agrárszövetkezetek meg­­erősítésére. A még hátralevő téli heteket' fel 'kell használni a propagandára, amely a sikert feltétlenül biztosítja. A földmivelő nép ne felejtse el, „hogy amidőn szövetkezeti üzletrészt jegyez s újabb tőkét visz a szövetkezetek életébe, ezzel nem áldozatot hoz, hanem a maga életének sorsát viszi biztosabb révbe s gondoskodik ily módon arról, hogy mun­kájának értéke teljes egészében az E­C ér­dekeit szolgálja.

Next