Új Barázda, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-03 / 74. szám

2929. április 3, szerda ammmaswmsm&Hsm® t)I BAKAIBA Bethlen István gróf nyilatkozata az időszerű ki- és belpolitikai kérdésekről orsmáig röviire a politikai M&nussolidaciónak­ és a£ államh­itástartás egyensúlyának pillérein nyugszik­ (Az „Uj Barázda" tudósítójától.) Az Uj Barázda húsvéti számában kö­zöltük Bethlen István gróf miniszter­­elnök nyilatkozatát a beruházásokról, a külkereskedelmi mérlegről és a Ház munkarendjéről. Az a nyilatkozat pe­dig, melyet Bethlen István gróf mi­niszterelnök a Budapesti Hírlap hús­véti számában tett, kiterjed az általá­nos politikai kérdésekre is és élesen megvilágítja az ország bel- és külpo­litikai helyzetét. A miniszterelnök elsősorban is arra a sokat hangoztatott vádra válaszolt, hogy a kormány reakciós és szembe­helyezkedik a politikai fejlődéssel. A miniszterelnök kijelentette, hogy az európai országokban nincsen olyan egységes politikai irányzat, melyet ál­talánosnak lehetne mondani, hiszen Európában vannak köztársaságok, al­kotmányos királyságok, vannak de­mokratikus berendezkedésű országok, vannak diktatúrák, van fasizmus és van szovjetrendszer is. Tehát nem le­het szemére lobbantani a magyar kor­mánynak, hogy nem követi az általá­nos európai politikai irányzatot, mert ebben az összevisszaságban nem lehet egységes irányzatot találni. A miniszterelnök ezután rámuta­tott arra, hogy milyen határtalan veszedelmekkel jár­hat egy nemzetre nézve, ha az más talajból fakadt jelszavakat és külföldi példákat követ. Szemléltető oktatásul éppen elég volt a Károlyi-féle forradalom s a rákö­vetkező bolsevizmus. A józan és reális politika követelménye, hogy minden ország és minden társadalom saját szükségletei szerint teremtse meg életformáit és alkotmányjogi szerveit. A magyar kormány tehát, — amikor ezen az elvi alapon áll, de egyrészt számol a modern haladás követelmé­nyeivel, másrészt megtartja a múltból azt, ami­­tiszta érték, — nem nevez­hető még reakciósnak, hanem ellenke­zőleg, a nemzet elsőrendű érdekeinek éber őre. A miniszterelnök ezután a­ titkos választójogra vonatkozóan nyilatko­zott és kijelentette, hogy kétségbe­vonja azt, hogy a legszélesebb körű és titkos választójog csalhatatlan bizto­sítéka volna a szabadságnak és a de­mokráciának. A tömegek fokozottabb politikai iskolázottsága szükséges ahhoz, hogy az általános titkos válasz­tójog ne vezessen a zsarnokság legveszedelmesebb fajtájához, a felelőtlen tömeguralomhoz. Teljes demokráciára egy nemzet sem születik, arra Csak fokozatosan neve­lődik. A szabadságjogok gyakorlása terén, ha állanak is fenn korlátozá­sok, azok megszüntetése folyamatban van, sőt a kormány olyan konkrét tör­vényjavaslatokkal jön a Ház elé, ame­lyek a kivételes hatalomnak a még fennálló rendelkezéseit is hatályon kí­vül helyezik. Természetes, hogy a kor­mányzat, amidőn a kivételes hatalom utolsó eszközeiről is lemond, garan­ciákról gondoskodik a jövő eshetősé­geivel és veszélyeivel szemben. Ez áll úgy a sajtójog, mint a gyülekezési jog terén. Bethlen István gróf miniszterelnök ezután kijelentette, hogy a ellenzék azért nem lehet erős tényezője a ma­gyar alkotmányos életnek, mert a maga harcát világnézeti kérdésekre és ellentétekre alapítja, nem ad programmot és nem je­löli ki azokat a feladatokat, ame­lyek megoldása szerinte alkal­mas volna arra, hogy az ország újjáépítése gyorsabban és keve­sebb áldozattal legyen keresztül­vihető, mint ahogyan a kormány és tábora a gyakorlatban teszi. Ha a polgári ellenzék erre a térre lépne, nagy örömmel kellene üdvö­zölni, mert ezzel meg lehetne terem­teni a lehetőségét egy egységes par­lamenti munkának. Gazdasági helyzetünkre vonatko­zóan a miniszterelnök kijelentette, hogy a sok baj és szenvedés ellenére is, amit tagadni nem lehet, lassú, de biztos haladás mutatkozik. A ter­melés emelkedésével párhuzamosan emelkedett a fogyasztás is, ami a la­kosság nagyobb vásárlóerejének tud­ható be. Nemcsak a vas- és szénfogyasz­tás emelkedett, hanem a cukor-, tej- és dohányfogyasztás is, ami azt bizonyítja, hogy a dolgozó néposztályok helyzete javult. A további fejlődés az ország gaz­dasági erőinek fokozottabb kihasz­nálásától függ. Meg kell teremteni mindenáron az összhangot a termelési ágak között, mert a további javulást nem várhatja egyik termelési ág sem a másik rovására. Közgazdasági hely­zetünk javulásában természetesen köz­rejátszik külpolitikai viszonyaink fo­kozatos tisztulása és megerősödése is. Az ország jövőjére nézve a minisz­terelnök kijelentette, hogy az kettős pilléren nyugszik: a politikai kon­szo­­lidáción és az államháztartás egyensú­lyán. Az előbbit a nemzeti erők egye­sítésével érjük el, míg az utóbbi meg­teremtésében a Népszövetség is részt vett. Most már elérkeztünk azokhoz a feladatokhoz, melyek a gazdasági élet talpraállítása mellett a magyarságon elkövetett igazságtalanságok jóvátéte­lének kiküzdésére irányulnak. A külföld kezdi beismerni, hogy Középeurópának ezen a pontján a magyar kérdés megoldása nél­kül az igazi béke nem állhat helyre. Ha ez a folyamat teljessé válik, nyitva áll az út a kormány számára, hogy alkalmas időben nemzetközi fórumok előtt is felvethesse ezt a kérdést, de ehhez még sok türelemre és kitartásra van szükség. Anglia és Olaszország baráti viszonyát erősítette meg Musso­­lini és Chamberlain firenzei találkozása (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Firenzéből jelentik: Ma délelőtt 11 órakor Mussolini felkereste Chamber­lain angol külügyi államtitkárt, aki néhány napi tartózkodásra a Firenze közelében levő Villa Gioiosa-ban szál­lott meg. A két államférfin hosszú ta­nácskozást folytatott, amelynek során kifejezésre jutott az a szívélyes és őszinte barátsági viszony, amely a két államférfit egymáshoz fűzi. Mussolini és Chamberlain behatóan megvitatták az általános európai helyzetet és köl­csönösen megállapították azt az egy­öntetűséget, amely Anglia és Olasz­ország kormányainak felfogásaiban és azok egymás közti baráti viszonyá­ban megnyilvánul. „HOL A PÉNZETEK?..." Világos nappal 150 000 pengőt rabolt három revolveres betörő Egy budapesti lakásból As ott lakó két asszonyt felhúzott fegyverrel rémítették kalálra (Az V) Barázda tudósítójától.) Kedden ■délben vakmerő rablótámadás történt Bu­dapesten a Horánszky­ utca 27. számú ház­ban. Az első emeleten lakik özvegy Ormay Mórné háztulajdonosnő a házvezető­nőjével. Délben jól öltözött fiatalember csengetett be a lakás ajtaján és — mint mondotta — a házban megüresedett helyiség bérlete ügyében akart tárgyalni a tulajdonosnő­vel. Ormayné gyanú nélkül beengedte a megnyerő hű fej­ű fiatalembert. Bent a szobában tárgyaltak néhány percig, mi­dőn másik két jól öltözött fiatalember csengetett a lakáson, ők is a bérlet ügyében érkeztek. Midőn már hárman voltak a háztulajdo­nosnő szobájában, hirtelen mind a hárman revolvert rántottak elő: — Fel a kezekkel! Hol a pénzelek? A háztulajdonon­ tagadta, hogy pénze volna, midőn azonban a vakmerő betörők /brazat­ott házi*, pipepesxsppaw és . J l * sym lEÉk. *****«"| 3 SÜRGŐS TÁVIRAT á Májegy dMtuldni' Wi^'vennZ. uijLVXMJ othJtA/ stihxr 'fitticn- Mp-U-ldi /Zr.Jli JU~ 9. ha- MoS*. zz.-MLfU $­.­­ét. Néhány nap múlva próbálnak ki egy távolbalátó készüléket Berlin és Lon­don között. Képünk Baird angol fel­találót mutatja be készüléke mellett. a revolver ravaszát is felhúzták és a hely­zet életveszélyessé vált, akkor a háztulaj­donosnő megmondta, hogy egyik szekrény­­fiókjában 13 pengő van. Ezt az összeget az egyik betörő a zsebébe gyűrte, majd míg egyik 3 kijáratot, a másik a két halálra rémült nőt őrizte felhúzott revolverrel, addig a harmadik feltörte az összes szekrényeket, mindent kiku­tatott, megtalálta a függöny mögött elrejtett vas pénzszekrényt, sőt a kul­csát is, kinyitotta a szelvényt és az ott őrzött tizenötezer pengőt magához vette. Ezután a betörők együttes erővel össze­­kötözték a két nőt, a sarokba állították őket, két nagy szekrényt húztak oda tor­laszul, majd az egyik ilyen fenyegetéssel illette őket: — Ha egy órán belül megmozdultok, Ó, halál fiai vagytok! A kirabolt nők dermedt rémületben töltöttek egy órát a szoba sarkában, csak azután mertek kimenni és az ablakon át az utcáról segítséget hívni. Akkorra ter­mészetesen a betörőknek hírül­ sem volt. A rendőrségről azonnal nagyobb bizottság ment a kifosztott lakásba. Hosszas vizs­gálódás után sem sikerült azonban olyan nyomot találni, amely a betörők üldözésé­nél a rendőrségnek segítségére lehetne. A két halálra rémült nő azonban pontos sze­­m­élyleírást tudott adni a vakmerő nappali betörőkről és ezen az alapon nyomoznak most utánuk. § Hézagpétlé­­sgakstőnywl Czapán Bertalan.-­ Gyümölcstermesztés! I cimű munkája II. kiadás. Meg­rendelhető lapunk kiadóhivatalában 3.20 pengős előzetes beküldése mel­lett VSgy nt&BT hitel. III mn......HÍM......

Next