Új Barázda, 1929. december (11. évfolyam, 274-296. szám)

1929-12-01 / 274. szám

4 Mi a revíziót békés eszközökkel óhajtjuk elérni. A mi mozgal­munk eszközei éppoly békések, mint céljai, amelyekkel meg akarjuk előzni Európát a fenye­gető háborús veszedelmektől. Trianon gennyedő seb, mely lappangó lázban tartja Középeurópa szervezetét. Állandóan halljuk a szomszédban a katonai körök kardcsörtetését. Egy­­ügyűség volna azt hinnünk, hogy a Trianonba való beletörődéssel elejét vehetjük minden bajnak. Gondoljunk a keleti jóvátételre és jusson eszünkbe, hogy Prágában most is forgalomban vannak a térképek, amelyekben Buda és a Balaton északi partja cseh birtok. Bukarestben pedig nemrégiben hivatalos helyről hirdették, hogy Nagyromániának joga és kötelessége, hogy kiter­jessze határait a Tiszáig. Ezeken a térképeken a Hajdúság és Deb­recen is román földön van. — A mi harcunk küzdelem a művelt emberiség közömbössége ellen, fegy­vere az igazság és taktikája a világ alvó lelkiismeretének felébresztése. Egy amerikai publicista mondta: Önök el fogják érni azt, amit akar­nak, mert Önöknél a főherceg ugyan­úgy beszél, mint a liftesgyerek. Ezután Herczeg Ferenc köszönetet mondott a magyar sajtónak, mely pártkülönbség nélkül céltudatosan és önzetlenül támogatja a Revíziós Li­gát, majd üdvözölte a magyar mun­kásság megjelent képviselőjét. Her­­czeg Ferenc beszéde után Eckhardt Tibor mondott nagyhatású beszédet, a revízió kilátásairól, megállapítva, hogy Magyarországnak a nemzetközi lelki­­ismeretre kell appellálnia. Ezután Lu­kács György ismertette a kisebbségek ügyét, majd Berkes József református lelkész, Józan Miklós unitárius püspök és Hevesi Simon dr. főrabbi tartottak beszédet. Fali Endre, a Liga ügyvezető igaz­gatója kimutatta, hogy a Liga meg­számlált és ellenőrzött tagjainak szá­ma közel kétmillió. A Liga belföldön a revíziós mozgalom kimélyítésére, külföldön pedig a felvilágosító moz­galomra fekteti a súlyt. Jancsó Benedek egyetemi tanár a megszállott erdélyi magyarság hely­zetét ismertette. Dr. Vaszkó Endre és dr. Kru­ger Aladár beszéde, után felolvasták Gratz Gusztáv ny. miniszter beszé­dét, amelyet azért nem mondhatott el, mert­ Bécsben megbetegedett. Az előadás címe: „A gazdasági helyzet és a revízió", amelyben Gratz Gusz­táv gazdasági szempontból foglalko­zik a revízió kérdésével. A felolvasás után az ülést felfüg­gesztették és vasárnap délelőtt, foly­tatják. ) SUIYOS SZERENCSÉTLENSÉG A KÜLVÁROSBAN $£et ISrep immh­ÁsH&K maga* &lét temette lat&őkt Marseille-ben­ A® áldozatok nagyrészt Manelllesből jelentik. Tegnap a külvá­rosban két öreg ház nagy robajjal össze­dőlt. Az összeomlott házak romjainak el­takarítása k­özben egy nőt holtan húztak ki a törmelék alól. Két nő holttestét még nem tud­ták kiszabadítani. A felszínre hozott sebesültek száma kilenc. Körülbelül Tíz ember sorsáról még nem tudnak biztosat. A rontok eltakarítása fo­lyik. A házbeomlás a külvárosban történt. Csupa munkás­­család lakta a bedőlt házakat, amelyek ötven évvel ezelőtt épültek. A há­zakból csak romhalmaz maradt. Az áldo­zatok nagyrészt asszonyok és gyermekek. A szerencsétlenség reggel 9 órakor tör­tént, vagyis olyan időben, amikor a fér­fiak már munkába mentek. Mentés köz­ asszonyok és gyen­ekei­ ben szívbemarkoló jelenetek játszódtak le. A betemetettek Jajgatva ritvánkodtak *»■ sií*égért. Az egyik asszony, aki maga is súlyo­san megsérült, elfúló hangon könyör­göm, hogy ne őt mentsék ki, hanem gyermekét. A mentők csak nagy üggyel-bajjal tud­tak hozzáférni a szerencsétlenekhez, mert a fennakadt falrészel­ minduntalan bedő­­léssel fenyegettek. A polgármester maga is a helyszínére sietett, hogy a sebesültek gondozásáról személyesen intézkedjék. A házak — mint kiderült — olyan el­hanyagolt állapotban voltak, hogy a lakók már régebben sürgették a város tanácsá­nál a megrepedezett falak megtámasztá­sát. Téli séta az Állatkertben A nagyközönség, úgy maguk a főváro­siak, mint a Budapestre rándult vidékiek, rendszerint nyári szórakozásnak tekintik az Állatkert látogatását. Pedig a főváros Állatkertje télen is érdekes, szórakoztató és ismereteket gyarapító látnivalókat n.Vájt és okosan cselekszik az a falusi ember, aki Budapesten tartózkodva, télen is rászán egy-két órát arra, hogy az Állat­­kertet megtekintse. A délszaki állatok téli levegőzése Az állatok nagy része most természete­sen „szobalevegőre"­ van kárhoztatva és csak zárt helyiségekben tekinthető meg, bár például az elefántok a legszigorúbb télben is egy-egy órát a külső ketrecek­ben tartózkodnak és újabban a napsütéses déli órákban a nagy ragadozókat, orosz­lánokat, tigriseket is a külső ketrecekbe engedik ki egy kis friss levegőre, sis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a téli levegőzés csak használ az egészségük­nek. Két szelíd farkas Az északi állatok, mint például a jeges­medvék, taranc­ szarvasok és a közép­­ázsiai k­ecskefélék viszont, télen élik jó világukat. Nekik akkor a legkellemesebb a klíma, mikor az állatkerti jégpályán ví­gan folyik a korcsolyázás. Hasonlóképpen szeretik a telet a Bagolyvár ketreceiben élő farkasok. Érdekes, hogy ezek közön egy pár olyan szelíd, mint a leghízelgőbb házi kutya. Sáros időben nem is­mer Je­menül hozzájuk ápolójuk, mert csupa sze­­retetből össze-vissza sározzák, mikor rá­ugrálnak, lábainál hemperegnek és kezét­­arcát összenyalják. Ez­ a két farkas, me­lyek közül a hatalmas erejű hím pacs­ot is ad, mint a kutya, eleven cáfolata an­nak, hogy a farkas soha nem szelídül meg. ÚJ BARAZDA 1929 december­­, vasárnap I AZ ERNST-MUZEUM AUKCIÓI XLIII.1 1 BUDAPEST, VI„ NAGYMEZŐ-UTCA S. | ® Ezüstgyüjtemény főúri birtokból, ® I kiéllités: Gróf Szapáry László “Snak ««ié: 1 & Fónagy Hadár -féls (fépsyi­]temíny, j jl p d. e. 9-töl napomként g 1 d. ti, 5-t¡?. rralamid­ fS«H és más magánbirtokból száz­ t*_ Cj |] *’ mazó festmények, műtárgyak és bu­torok. Élet a ragadozók házában A nagy ragadozók házában is víg élet folyik. A Böske nevű nősténypárduc két kis kölyke naphosszat játszik a szórakoz­tatásukra beadott fagolyóval. Ugyanezt teszik a Cesarina nevű nősténytigris fiai, két félig kinőtt, igen szép kölyöktigris, amelyekre méltán büszke lehet az Állat­­kert. Jóé ezeken a csemetéken kívül van még a Szaksza nevű jávai tigrisnek is három kölyke. Ezek deszkakerítéssel gon­dosan el vannak zárva a kiváncsi szemek elől és még néhány hétig nem láthatók, mert a kölykek­ féltő ideges és szerfelett­­dühös anyjuk vagy magában, vagy a köl­y­­kökben tehetne kárt, ha zavarnák. Télen aludni akar a medve A barlangban lakó medvék ápolójának most van a legnehezebb munkája. Regge­­lenként csak nagy fáradság árán tudja belső ketrecükből kihajtani a téli álomra vágyó öreg mackókat. Ha leesik a hó, ezek rendszerint körülbástyázzák magukat hófallal, úgy, hogy alig lehet őket vackuk­ból kimozdítani. A vastagbőrűűek házában lustán fekszik a meleg almon Pityu, a nyár elején szer­zett fiatal orrszarvú. Mióta az Álltukert lakója, hat centimétert növekedett orrán a szarv és a3 maga vállban tizenkét centi­métert nőtt. Hogy ne unatkozzék, két fehér kecskegálát tettek melléje és ezek­kel meleg barátságot kötött. Vele szem­ben Bandi és Arany, a két óriási víziló lustálkodik a meleg artézi-vizü medencé­ben. Aranynak a tavasszal született fia szintén itt van és már közel lehet súly­ban a hat méter máztahose. Anyai örömök elé néz az elefánttehén Legérdekesebb állata azonban az egész Állatkertnek Zseni, az elefánttehén, amely anyai örömöket vár. A legnagyobb ritka­ságok közé tartozik, hogy az elefánt fog­ságban szaporodik és hogy Zseninél ez be fog következni, azt elárulja hatalmas-r­ megduzzadt tőgye, amely az elefántoknál minden más hasonló állattól eltérően, a két első láb között van. Raitsits Emil dr. állatorvosi főiskolai tanár, az Állatkert orvosa, és Cerva Károly főtiszt naponként vizsgálják az anyai örömöket váró Zsenit, abban a reményben, hogy az Állatkertnek nemsokára olyan szenzációja lesz, ami­lyennel eddig csak a londoni híres állat­kert dicsekedhetik. — elefántborjút lát­hat az, aki nem sajnálja az Ülőt arra, hogy télen is elsétáljon az Állatkertbe. zonyosan újból megvizsgálják. A kormány nem fejt ki makacs ellenállást, de az ed­digi javaslatok alkalmatlanok a megol­dásra. Reméli, hogy a nagyhatalmak meg­értéssel kezelik ezt a kérdést A nagyváradi oláh diás­ok maagyarelle­­nes zavargásairól ír egy angol lap, a t­i­­lozsvári magyar színtársulat vendégsze­replése alkalmából. Kiemeli, hogy a diá­kok tettleg bántalmazták a színház ma­gyar közönségét, megtámadták a rendőr­séget és végül a tűzoltóknak vízsugaruk­­kal kellett őket szétkergetni. Világ folyása Az orosz-kínai viszály elsimítását célzó előkészítő tárgyalásokon nehézségek me­rültek fel A mukdeni (mandzsuriai) kor­mány előbb a delegátusok kinevezését kí­vánja, ezzel szemben a szovjetkormátag mindenekelőtt a fegyverszüneti feltételek azonnali és feltétlen teljesítését követeli. Clemenceau újságírói tevékenységéről érdekes statisztikai adatokat közölnek most a francia lapok. Eszerint a ,,tigris" összesen 47­0 cikket írt mint szerkesztő és újságcikkeiből száz, 350 oldalas kötet kerülne ki. Liapcseff bolgár miniszterelnök a trón­beszéd feletti vita végén nagy beszédet mondott, amelyben mindenekelőtt meg­állapította, hogy a rablóbandák tevékeny­sége a múlt évben csökkent és hogy a kor­mány erélyesen üldözi a banditákat. A gazdasági válság után a jóvátétel kérdé­sére tért át és kijelentette, hogy Bulgária helyzetét ebből a szempontból egészen ki­ Szülei mimén­g íeil£^r^síl€o a régi, ismert, népszerű, a min­dig forgalmas Király­ utcának a 32. szám alatt lévő „Olcsó Ma­radékvásár és Textilraktár" nevű üzletét, amelynek „Csak az udvar­ban" című reklámjait és hirdetéseit immár harmincöt éve ismeri, lesi és várja a jó, de nagyon olcsó portékát, kedvelő közönség. 35 év, amelybe bele­esnek: a világ nagy eseményei, igen­igen, nagy idő, olyan nagy, hogy — éppen a felsorolt katasztrofális idők miatt — legalább is duplán számít egy üzletház életében. Az a tény, hogy a „Csak az udvarban" lévő „Olcsó Maradékvásár és Textilraktár" ilyen hosszú idő után is páratlanul nép­szerű, valami érdekes titkot rejt. Kell, hogy a sablonos üzletvezetésen túl az üzletvezetésnek valamilyen speciális módszere érvényesüljön ott, ahol minden akadályon keresztül nap­­ról-napra csak fejlődik és napról­­napra csak népszerűbb lesz egy üz­letház. A jubiláló cég agilis főnökei és vezetői nem is zárkóznak el az elől, hogy eredményes üzletvezetésük tit­kait elmondják. — A mi üzleti hit­vallásunk az alapítás óta, — mondja a cég legidősebb főnöke — „Becsüle­tes kiszolgálás hűséges vevőket ne­vel!" — jelmondatunk pedig:, — „Olcsó ár a legjobb reklám". A ve­vőink az egyszerű napszámostól kezdve a nagybirtokosig, a társadalom min­den osztályából egyaránt rekrutálód­­nak, mert hiszen még a grófnőknek is fontos, hogy vásárlásaiknál vala­mit megtakarítsanak. Egy nagy láda levelünk van, színültig telve spontán itt és nem megrendelt elismerő leve­lekkel. A postakönyvünk igazolja, hogy naponta, még a mai nehéz gaz­dasági viszonyok között is, 30—40 csomagot küldünk vidéki megrende­lőinknek. Rendkívül ügyelünk arra, hogy mindenki meglegyen a külde­ménnyel elégedve. Törzsvevőink kö­zött rengetegen vannak, akiknek már szülei és nagyszülei is nálunk vásá­roltak. Nálunk gyakran látni, hogy a messze lakó vevők tarisznyájukból, kosarukból­ előszedik az elemózsiát s itt fogyasztják el ennivalójukat. A vevőink itthon érzik magukat és hűségesek. Igaz, hogy olyan ol­csók vagyunk, hogy többnyire el sem akarják hinni, hogy ennyiért tudjuk adni az árukat. Most, hogy a harmincöt éves jubileumhoz, hét­főtől, december 2-ától, teljes hat hé­ten át azzal kedveskedünk vevőink­nek, hogy sok-sok ezer méter szövet, vászon, zefir, flanell és kanavász árut, még az eddigieknél is ol­csóbban árusítjuk, hadd legyen a mi jubileumi örömünkből kézzel fogható és kiadós haszna annak a hűséges kö­zönségnek, akinek ezt a jubileumot köszönhetjük. Bőrkiütésnél, viszketegségnél Borókakenőcsöt és szappant vegyen

Next