Új Barázda, 1930. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

2 Újévi gondolatok Irta sokorópátkai Szabó István orszigety. képviselő, v. kisgazda­­miniszter Ismét egy mérföldkőhöz érkez­tünk­ el a népek országútján, ame­lyen több ezer éve törtel előre nem­zetünk. Az út kezdő határa valahol Ázsiá­ban eltűnt a feledés homályában; a jövendőt sűrű ködfátyol borítja. Az a szakasz, amelyet a most élő nem­zedék, mi jártunk, ragyogó, fényes, majd vérzivataros, gyászfátyolos mérföldkövekkel van jelezve. Gyászba borult ragyogó kor mö­göttünk.A sötét éjszakában remény­kedő lelkünk lobogó mécsesénél hur­coljuk, vonszoljuk előre, ezer aka­dályokba ütközve, trianoni nehéz keresztünket. Nehéz a kereszt, amelyet Trianon­ban ördögi vigyorgás közt raktak vállunkra. Sötét az éj, melyben har­colnunk kell. Kioltották a világító lámpákat, ledöntötték az útjelző táb­lákat. Kezünk-lábunk gúzsba kötve, rövidre vasalva. Csak ezt az egyet, ezt az utolsót, ezt­ a legmegszégyenítőbbet ne cse­lekedtek volna meg velünk, hogy legalább teljes erőnkkel gyújtogat­hatnánk ki az élet útját mutató jelzőlámpákat. Úgy könnyebb volna ez úti akadályok elgördítése, köny­­nyebb volna, sőt hamarabb lerázható volna a kereszt is. De így, legelső­orban a rabbilincsek lereszelgeté­­sével kell tölteni drága időnket. Nehéz ez a munka, rabláncunk ke­mény acélból van verve. De nem je­­gyüzhetetlen, csak erős akarat, ke­mény elhatározás és kitartás kell hozzá. Igenis­ össze fogja törni ez a nemzet rabbilincseit, földhöz sújtja, összezúzza a vállára rakott keresztet, amelyet pedig azért raktak reá, hogy alatta összeroskadjon, segítségre hajlandó Simeon se akadjon, ott pusztuljon, ott vesszen a trianoni át­­kos kereszt alatt. Nem! Soha sem! Nem fogunk megtörni, ne­m fogunk elpusztulni. Mi őseink jogán itt élni akarunk, élni is fogunk és tu­dunk is. Legyőzésünket kierőszakol­hatta a már azóta repedező szövet­kezett nagyantant, megfojtásunkat nem tudja, nem bírja keresztül erő­szakolni a rablánctartóul, börtönőrül mellénk állított kisantant. Harcos őseinknek volt a jelm­on- Rita, hogy ha rövid a kardod, toldd ■neg egy lépéssel. A harci mén ügyes­­ugrásával segítette a hőst és porba ■hullott az ellenség gőgös büszke feje. I Dolgozz, termelj többet, jobbat! Ez La jelszó most. Ezt keresztül fogja vin- Ini, kifogja erőszakolni a magyar szor- Igalom, a magyar élni akarás. [ Amidőn legmelegebb szívvel, leg-­lbensőbb óhajtással kívánok a válság­gal küzdő magyar földmivestársada­­lomnak boldogabb új esztendőt, arra kérem, hogy kitartása ne­ lanyhuljon, reményét ne veszítse el. Lankadatlan mozgalmunknál­ kéz­zelfogható eredménye külkereskedelmi, mérlegünk képén már mutatkozik. Sok millióval javult a kivitelünk, da­cára az olcsó áron való nehéz értéke­sítésnek és kisebb a behozatalunk, mint az előző évben volt. Többet, job­bat termeléssel javíthatjuk, fokozhat­juk kivitelünket, és ha felesleges mó­ DJ MR4£M föld termékét, magyar köz munkáját, magyar gyár gyártmányát, akkor ke­vesebb pénz vándorol tőlünk külföldre. Ezáltal tőkeszegénységünk egyre gyó­gyul, a nemzeti vagyon gyarapszik. A most dúló gazdasági háborút ezekkel a harci eszközökkel megnyer­jük. Lehull a bilincs rólunk, elvonul a borulás, kisüt a fényes nap a ma­gyar égen, ragyogóbban, mint valaha és napsütéses kék ég alatt élvezheti kitartó szorgalmának gyümölcsét a szabad, független, egységes magyar nemzet. A POLITIKA HÍREI Bethlen István gróf miniszter­­elnök fontos tanácskozásai a hágai konferenciával kapcsolatban (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök, ki hazatérése óta állandóan a hágai konferencia anyagának előkészítésével foglalkozik, tegnap este folytatta ta­nácskozásait Wekerle Sándor pénz­ügyminiszter és Walk­ó Lajos külügy­miniszterrel, mindazon kérdésekről, melyek a hágai konferencia kapcsán Magyarországot érintik. A miniszter­­elnök kedden délelőtt értesülésünk sze­rint meglátogatta lakásán Apponyi Albert grófot, kivel ugyancsak hosz­­szasabban tanácskozott a genfi tár­gyalások ügyében. A miniszterelnökségen különben Darányi Kálmán miniszter­elnökségi államtitkár elnöklete alatt értekezlet volt az adminisztráció egyszerűsítésé­vel kapcsolatban. Értekezlet a transitó* kereskedelem meg* könnyítéséről A pénzügyminisztériumban e hét vé­gén széleskörű és nagyfontosságú ér­tekezletet tartanak, melyre a kereske­delem képviselőit is meghívták, .^ér­tekezlet Szabóky Alajos állam^Hfe elnöklésével azokat a módozatoka­­ tatja meg, amelyek segítségével­­ a tranzitókereskedelem bajai orvosol­hatók. Ezen az értekezleten sorra ke­­rülnek a kereskedők kiküldötteinek előterjesztései is, melyek arra vonat­koznak, hogy az ellenőrzés mai nehéz­ségeit megszüntessék. Az értekezlet elé kereskedői körökben igen nagy vá­rakozással tekintenek. A debreceni törvényhatósági bizottság újra megválasz­totta a kisgyűlés tagjait: Hegymegi-Kiss Pál csak egy szavazatot kapott Debrecenből jelentik. A város tör­vényhatósági bizottsága Hadházi­ Zsigmond úr. főispán elnökletével ma tartott rendes közgyűlésén újra vá­lasztotta a kisgyűlés tagjait. A Hegy­­megi-Kiss P­ál-féle városi ellenzék ugyanis az első választást megfeleb­­bezte a közigazgatási bírósághoz, mert a rendes és a póttagok válasz­tása nem úgy történt, ahogy a tör­vény­ előírja: együttesen, hanem kü­­lön-külön. A bíróság az első szavazás eredményét meg is semmisítette. A mai közgyűlésen megválasztották a kis­gyűlés 36 tagját, melynek fele ren­des, fele pedig póttag. Hegymegi-Kiss Pál csak egy szavazatot kapott. A tör­vényhatósági bizottság ülésén megvá­lasztották ezután a bizottságokat, majd két órakor az ülést elnapolták január 2-ára. Új évi köszön­tő-sorok az Nyíli Barázda** szerkesztőségéhez Az új esztendő alkalmából szerkesz­tőségünk számos levelet kapott olva­sóink köréből. Rendkívül jól esik ne­künk a szeretetnek és ragaszkodás­nak ez a megnyilatkozása, mert arról tanúskodik, hogy munkánk nem ma­radt meddő és a magyar falvak népe megérti annak a harcnak a jelentő­ségét,­ amelyet mi nemes fegyverekkel, nagy önmegtagadással, de törhetetlen hittel és kitartással folytatunk a ma­gyar agrártársadalom érdekeiért. A hozzánk küldött levelekben a falvak vezetői is megszólaltal­, ami azt bizo­nyítja, hogy nemcsak egyesek, hanem nagy közösségek állanak mellettünk és ez a tudat még nagyobb erőt ad nekünk a további küzdelmekre. Ami­dőn hálás szívvel köszönjük meg a meleg sorokat, egyben mi is Isten ál­dását kérjük a magyar földművelőkre és ennek a szorgalmas, derék népnek kiváló vezetőiig, hogy az uj esztendő­ben virradjon rájuk megelégedésnek, az örömnek és boldogságnak a napja! Az alábbiakban a hozzánk beküldött levelek közül néhányat közlünk. Mélyen Tisztelt Fészer szerkesztőségét. Adja Isten, hogy az a siker, amelyet eddig elértek, az újévben hatványozódjon. Az Új Barázda gazdasági fontosságáról több kartársammal beszélgettünk. Úgy látom, néhányan talán­­nincse­nek teljesen tisztában az Uj Ba­rázda céljával, ezért szeretném, ha a csatolt újévi üzenetet leadnák a részükre. (Ezt az üzenetet lapunk más helyén közöljük. Szerk.) További őszinte ragaszkodásom­ról biztosítva a szerkesztőséget, Budapest, 1929. december 39. maradtam kiváló tisztelettel Peres Kálmán ük■ igazgató­. « Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Nem mulaszthatom el, hogy az újév elérkezte alkalmából fel ne ke­ressem soraimmal és ki ne fejezzem érzéseimet. Az Új Barázda a mi lapunk, amely a földm­ívelő nép ér­dekeien bátran és nagy céltudatos­sággal küzd és ért, aki nyolc esz­tendeje vagyok ennek a lapnak az állíthatom, hogy mi, i­gen sokat köszönhe­ 1950 január a kultúra emelése szempontjából is értékes szolgálatokat tett nekünk. Kívánom, hogy az uj esztendőben teljes erőben és egészségben végez­hesse a szerkesztőség minden egyes tagja nemes hivatását. Szerkesztő úr igaz híve: Nagy Kálmán községi bíró.* A Hangya szövetkezetek őszinte barátjukat üdvözlik az Új Barázdá­ban. Ez a lap a szövetkezeti eszmé­nek egyik szószólója és most, az új esztendő elérkezte alkalmával köszö­­netemet nyilvánítom az igen tisztelt szerkesztőségnek, hogy a földmivelő nép szövetkezeti szervezkedését hat­hatósan előmozdítja. Tisztelettel Békéscsaba Mihalik Lajos, szövetkezeti tag A magyar jegyzői testület egyik­ kiváló tagja is rendkívül meleghan­gú levelet intézett lapunk felelős szerkesztőjéhez, amelyben méltatja az Új Barázda munkásságát, annak eredményeit. Rendkívül jól esik ne­künk, hogy erről az oldalról is el­ismerés éri az Új Barázdát, mert ez azt jelenti, hogy a magyar jegyzői kar támogat­ bennünket abban, hogy a kisgazda és földmívelő nép érde­kében kikezdjük azokat a jogokat, amelyek őt megilletik és hogy a falu fejlődését előmozdítsuk. Ebben a törekvésükben a jegyzői kart is támogatjuk és együttműködésünk reméljük, mielőbb meghozza a Várt és kívánt sikereket. Novák József rákospalotai kisipa­ros a következő levelet intézte szer­kesztőségünkhöz : Amidőn előfizetésemet meghosz­­szabbítom, egyben kérem a szer­kesztőséget, fogadja jókívonataimat az új esztendő elérkezte alkalmából. Az Új Barázda a kisiparosom lapja is és egyik nagy szolgálata az, hogy ápolja az iparos és gazdatársada­lom között az egyetértést. Ez a két társadalmi réteg egymásra van , utalva, közös céljaik és törekvéseik vannak, ezért tartom szükségesnek, hogy a kisiparosok is az Uj Ba­rázda táborába tömörüljenek. Jó egészséget és boldogságot kívánva a szerkesztő úrnak és munkatársai­nak, kérem a jó Istent, hogy azt a célt, amelyet az Uj Barázda hasáb­jain hirdetnek, mielőbb siker koro­názza! Brilliárasköves arany­gyűrűt és drága csipke­­fátylat kapott nászajándékul a belga hercegnő Brüsszelből jelentik. Tegnap adták át ünnepélyesen Mária José hercegnő­nek a nemzet nászajándékát. Az egész kormány jelen volt az ünnepélyes át­adásnál. A hercegnő két nagyértékű tárgyat kapott. Az egyik egy hatalmas kék-fehér-rózsaszín sugarakat lövellő, csodálatosan csiszolt briliánssal kira­kott aranygyűrű, a másik pedig egy menyasszonyi fátyol, amely kézzel ké­szített brüsszeli csipkéből van. Az ajándékokat nyilvános gyűjtés útján szerezték meg. Külföldi forgalomban a válaszlevél bér-

Next