Új Barázda, 1930. jűnius (12. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

1930 juntus 1, vasAmap OBidSlUi Wfcgg^cmu aatfMgjai «n» _^3BM Karp­ath y Kamillot neveszte ki a Kormanys&G a J&onv&flseg uj faparancsnokava (Az „Uj Bardzda“ tudositojatol.) Nagybanyai vitez Horthy Miklos kor­­manyzo szombaton a honvedsig uj fo­­­parancsnokdvd Karpdthy Kdtmillo al­­tábornagyot nevezte ki. Az uj fopa­­rancsnok kinevezese nagy öromet kel­tett a honvédség körében, mer­t Kár­oothy Ketmillo személyében a honvéd­­ségnek egyik legkitű­nőbben képzett, legkiválóbb filtisztje kerü­l a hadsereg Heze. Gyor vdrosa n­dvdsl­ at minissterelnek­ a purists!­eredm MMMMMMMMHMU. j*r.» „Asz elismer&s, KSsx&net es Jfr&la­szas&la­stii Jfrcajtsuk­ meg Nagymelto&dgod el&tt” ( Az „Vj Bardzdd­“ tuddsitdjdtdl.) Gyor szabadkiralyi varos legutobb tartott rendkivü­li kozgyu­lesenek hata­­rozatabol Szaliter Ferenc dr. polgar­­mester ma reggel hodolo taviratot kial­­dott Bethlen Istvan gr’of miniszterel­­nbknek, a kovetkezo szoveggel: ,,A hagai es parizsi t&rgyalfisok ne­­hez napjaiban a nemzet mint egy em­ber allott Nagym£lt6siigod mellett es kiserte aggodo szorongassal a ma­­gyarsag legszentebb erdekeiert foly­­tatott nagy ku­zdelem kimenetelet. Bar a hagfli es parizsi targyalasok nem hoztak meg az ohajtott eredme­­nyek teljesseget, megis ketsegtelen, hogy­­az adott viszonyok es lehetosegek kiizott Nagymeltdsagod elerte mindazt, ami a magyarsag erdek£ben el­­erhetd volt. Fajd szivvel lattuk ezert, hogy a magyar’sag koreben levo kevesek ezt a nagy eredmenyt, mondhatni gybrel­­­aet, nem az elismeres is holla erzesi­­vel, hanem a Nolgymeltdadgod szemi­­lye etlen irdnyuld m­eltatlan tdmad­ds­sal fogadtok. Gyor szabadkiralyi varos kozonsege politikai partallasra valo tekintet nel­­kul a magyar egyseg gondolataval vertezetten hajtja meg az elismeres, koszo­net­es hala zaszlajat Nagymeltu­­sagod eltitt azert az onfelaldozo, szinte emberfe­­letti munkassag£rt es azert az bnzet­­len faradozksert, amellyel a magyar­­sag erdekeit a legutobbi hagai es pa­rizsi targyala­sok alkalmaval megve­­deni, illetve a magyar allaspontot gyo­­zelemre vinni meltoztatott; azokert az el nem mulo erdemekert, amelyeket Nagymeltosagod megesonkitott ha­­zank kormanyanak elen immdr egy ev­­tizeden &t As ku­lonos­en a legutobbi ha­gai es a parizsi targyalasok folyamin a magyar ü­gy vedelmeben szerzett, Gyor szabadkiralyi varos, tör­venyha­­tosagi bizottsaganak rendkivu­li koz­­gyulese inditvanyomra egyhangu lel­­kesedessel, torhetetlen bizalmavol biz­­tositja Nagym£ltosagodat. Szauter Ferenc dr. polgarmester". Belugyminiszteri rendelet a tengerentuli orszagokba szolo utle­­velek kiallitasarol A belu­g­yminiszter korrendeletet in­­tezett az utlevelkiallito hatosagokhoz, amely a tengerentuli allamokba szolo utlevelek kiallitasara vonatkozik, ki­­veve Kanadát es az Egyesu­lt Allamo­­kat; az e ket utobbi allamba szolo ut­levelek kiallitasát ugyanis korabbi rendeletek szabalyoztak. A ku­rrendelet ramutat arra, hogy a tengerentuli ál­­lamokban a kozgazdasagi viszonyok es a kereseti lehetosegek is igen kulonbb­­zok es allandoan valtoznak, éppen ezert az oda kivandorlas cimen szolo utleve­lek kiallitasanak az engedilyezeset a belu­gyminiszter tovabbra is maganak ta­rtja fen. A belu­gyminiszter a tengerentuli államokba valo kivandorlast csak az esetben engedelyezi, ha a kivandorolni szandekozonak az általa megnevezett illamban valo megelheteset biztositva lrtja es meggyozodest­ szerez arrol, hogy az illeto allam bevandorlasi sza­­balyainak is megfelel. A tengerentuli tillamokba kivándo­­rolni szand£koz6k az esetben, ha ot­­tani csaladtagjuk által hajojegyet kü­l­­detnek maguknak, csakis Magyaror­­szagon kivandorlok szdllitdsdra enge­­dellyel biro hajostarsasagok valame­­lyikenek halo­jar­a szdlo hajojegyet kuldhessenek­; mert e hajostarsasago­­kon kivu­l mas hajostarsasag­oket el nem szallithatja. Az ily utazasra fel nem hasznal­­hato hajojegyek termeszetesen erze­­keny kart okoznak a kivandorloknak, illetoleg a hajojegy vevojenek, mert a hajbjegyet annak megvastdja vissza­­adhatja ugyan a hajostarsasagnak, illetoleg a hajostarsasag azon ü­gynok­­segenek, melynel azt vasarolta, de az csak a vetelarnak kilenctizedriszet te­­riti meg, sot gyakran meg ennel na­gyobb levonasokat is tesz. Gyakran elofordul, hogy a tengeren­tuli allamokba kert kivandorlasi, utle­­velkiallitasi es utleveltattamozasi (vi­ 3­ zum) u­gyekben ku­lonbozo foglalko­­zasu es legtobbnyir­e arra egyaltalan nem alkalmas es nem hivatott egyenek (kijarok) igyekeznek a hatosagoknal kozbenjarni es ezaltal maguknak kony­­nyu uton nagy jovedelmet szerezni. A belu­gyminiszter figyelmezteti az utle­­veleket kerelmezo kozonseget, hogy ki­vandorlasi, utlevelkiallitasi, valamint utlevellattamozasi (vizum) u­gyekben mindennemu­ kozbenjaras felesleges, mivel az ezekkel kapcsolatos eljartis oly egyszeru­, hogy azt a hatdsagok ut­­mutatasa mellett ,a f­elett maguk­is konnyen elvegezhetik s ezt az utmuta­tast es felvilagositast az illetekes ha­­tosagok dijmentesen kotelesek meg­­adni. Ha a szobanforgo u­gyekben koz­­benjarok szolgalataikat felajanljuk, azt a kozdnseg n­ecsak visszautasitsa, hanem az illetoket a rendorhatosagnál jelentse fel. A kivandorloknak egyebkent akar levelileg, akar szobelileg fordulnak hozza, mindenkor a legpontosabb es legmegbizhatobb felvilagositast nyujt barmely ü­gyben a ..Magyar Kivan­­dorlokat es Visszavandorlokat Vedo Iroda“ (Budapest, VIII., Fiumei­ ut 4. szam).

Next