Új Barázda, 1930. július (12. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-02 / 147. szám
előfizetési Arak » m. a* findmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelent szak* kiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások* címü főzetekkel együtt. Egész évre 1? pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 60 fillér. Egyes példány ára 6 f* vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint Tesz fel a tdadóhivataL -rtJ~?\ f/Yr^ 1930 .IMI. 7 A ^ 1930 juliut 2, txerda Ara 6 fillér FŐSZERKESZTŐ SCHANDL KÁROLY dr. 1 / Budapest, XII. 4vf. 147. sa, SZERKESZTŐSÉG GS KIAdóHIVATAL: Budapest VII. kerület, József TeSrút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőd: József ♦68-07. József 468-08. Éjszaka: Automata 140—7. Kiadóhivatal: József 463-09. LEVELEM: Budapest 4. mim. Fiókbérlő. MEGJELENTS HÉTFŐ KIVÉTELÉVE! MINDENNAP A gabonajegy A képviselőház megkezdte a gabonajegyekről szóló törvényjavaslat vitáját. Azt hisszük, hogy ez a vita nem lesz hosszadalmas. A tőzsde és a spekulációt védők utolsó fellángolása nem fogja felégetni azt a védővárat, amelyet a kormány a mezőgazdaság részére épít. Mert, hogy itt ilyen védővárról van szó, azt ma már senki nem tagadhatja, aki az előadó beszédét hallotta. És azzal is tisztában lehet mindenki, hogy olyan intézkedések foganatosításáról van szó, amelyekhez a dolog természete szerint a kormány nem ragaszkodik mereven. Ha arról lesz szó, hogy az épülő védővár falairól itt-ott lepattog és hullik a vakolat, akkor következik az, aminek következnie kell: — a tatarozás. Mert nagyon helyesen mondotta a javaslat előadója, hogy ez nem politikai, hanem tisztán gazdasági jellegű törvényjavaslat. Akármennyire igyekezzenek is egyesek politikát csinálni belőle, ez a tervük az érdekelt társadalom tisztánlátásán fog hajótörést szenvedni. És mert a közmondás szerint is minden csoda három napig tart, a közvélemény már régen napirendre tért azok felett az erőfeszítések felett, amelyekkel a gabonajegyekből országos politikai megmozdulást akartak csinálni, akiknek mozgató erejéről tudjuk, hogy hol gyökerezik és milyen érdekek a forrása. Az érdekelt termelő és fogyasztó közönség látja, hogy az egész világon folyik a gabonacsata és látja, hogy éppen annyiba kerül, ha nem többe, minden egyébi szükségleti cikk, mint ha a búza harminc pengő lenne. Látja tehát, hogy a gazdasági igazságtalanság egyoldalú lévén, a sürgős segítség is csak a veszélyeztetett oldalon szükséges. Egyebekben pedig a gabonajegyeken túl és azokon kívül mindenki más fronton várja az olcsósági hullámot. Azon a fronton, ahol az árak mai napig mozdulatlanok és ahol eddig nem vettek tudomást a gabonaárak csökkenéséről. A társadalom érzi, hogy komoly lépések előtt áll, amelyeknek célja a magánháztartások szanálása és nyugodtan várja ezeket a lépéseket, amelyeket a kormány már megígért. Nem politikai, gazdasági javaslatról van szó! — Nem politikai, hanem gazdasági javaslatról van szó, — mondotta, — amelyet a magyar mezőgazdaság elesettségének parancsszava hozott létre. A magyar mezőgazdaságon segíteni annyi, mint az országon segíteni. Végzetes hiba lett volna, ha a kormány nem nyúl hozzá ehhez a kérdéshez, vagy sokáig várt volna a segítéssel. Külföldi példákra hivatkozva, hangsúlyozza, hogy úgyszólván minden országban történtek mélyreható intézkedések a gabonatermelés biztosítására és a mezőgazdaság felsegítésére. ölhetett kézzel mi sem nézhetjük tehát, hogy a mezőgazdaság katasztróf Az „Új Barázda" tudósítójától.) Almásy László elnök ma tíz órakor nyitotta meg a parlament ülését és néhány apróbb javaslat harmadszori olvasása után szavazásra bocsátotta Podmaniczky Endre bárónak a nyolcórás ülésekre vonatkozó indítványát. A Ház kimondta, hogy a gabonajegyekről szóló törvényt nyolcórás üléseken tárgyalja. A szocialisták szégyenletes lármával fogadták a sürgősség megszavazását és állandó zajongással kísérték az ülést mindaddig, amíg csak Berky Gyula számszerű adatokkal fejükre nem olvasta, hogy a javaslat a gabonaüzérek és tőzsdespekulánsok gazdálkodásainak meg-fába kerüljön és meglazuljon az a fundamentum, amelyen a magyar gazdasági élet nyugszik. A mezőgazdasági termelés a hitelkamaton múlik. A legjobban berendezett gazdaság nem képes 5 százaléknál nagyobb jövedelmet elérni, 14—15 százalékos kamtozású kölcsönpénzzel gazdálkodni pedig egyenesen lehetetlenség. A földadó elengedése nem segítene. Ez 32 millió bevételi veszteséget jelentene az államnak anélkül, hogy a terményárak emelkednének. Az ipar csak a mezőgazdaság életképességén keresztül boldogulhat és ebből a szempontból kell a kormánynak a vámpolitika is csinálni, akadályozására szolgál. Berky súlyos adatainak pörölycsapásai alatt aztán alábbhagyott a lárma; a sarokba szorított szocialisták lassan kint kisompolyogtak a folyosóra. Vass József népjóléti miniszter az Országos Társadalombiztosító Intézet pénzügyi rendezéséről terjesztett be törvényjavaslatot, majd Temesváry Imre a honvédség és egyéb fegyveres testületek tagjainak pótdíjára vonatkozó bizottsági jelentést terjesztette be. Szilágyi Lajos napirend előtt a finnországi atléták budapesti mérkőzésére hívta fel a figyelmet, majd Marschall Ferenc lépett az előadó emelvényre, jutott csődbe és velük együtt a kisipar, kiskereskedelem is válságba került a nehéz gazdasági viszonyok miatt. A mezőgazdasági birtokok 1240 millió pengő kölcsönnel vannak megterhelve, minek a fele közép- és kisbirtokokra esik. Ez a javaslat egyet céloz: a mezőgazdaság megsegítését és ezt el is érjük vele. Hagyjanak fel a szocialisták már az izgatással, mert a falusi társadalomnak elég volt a forradalomból. Ha a kormány elengedné a földadót, akkor tényleg osztálypolitikát csinálna, így azonban a búza és a rozs árának feljavításával tényleg az eredeti szándékot szolgálja. A közraktári hitelek és a zöldhitel bevezetése alkalmas a kisbirtokosság érdekeinek megvédésére. Ezután az egész Ház osztatlan felháborodása mellett pontos adatokkal ismerteti azokat a lehetetlen árakat, amelyeken a gazdák kénytelenek voltak termékeiket értékesíteni. A javaslat a kisemberek érdekeit szolgálja . Ki merné azt itt követelni, —• folytatta Berky Gyula — hogy néhány uzsorás kedvéért áldozzuk fel a gazdák millióit? (Élénk helyeslés a jobboldalon). Ennek a javaslatnak egyetlen rendelkezésével évi 5 millió pengőt mentünk meg a gazdáknak. A gabonajegy alkalmas a gabona és liszt között mutatkozó árkülönbözet megszüntetésére. Ha tényleg a szívükön fekszik baloldali képviselőtársaimnak a fogyasztók érdekeinek megvédése, úgy csak helyeselhetnek ennek a javaslatnak. Kénytelen a javaslat megtorlási lehetőségeket is felsorolni a kenyérárak felemelése ellen, mert a spekuláció ma már mohóságában nem ismer határt. Hiába akarják a baloldalról kenyérdrágítás jelszavával megbolygatni a tájékozatlan közvéleményt, at kormány biztosítja, hogy kenyérdrágítás nem lesz. Statisztikát ismertet, melyből kiderül, hogy a 20 millió mázsa búzatermésből 17 millió a kisbirtokon terem, nyilvánvaló tehát ebből, hogy a javaslat a kisemberek érdekében készült. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE Berky Gyula hiteles adatokkal bizonyította, hogy a gabonajegyekről szóló törvény megakadályozza a zöldhiteluzsorát és megjavítja a gabona árát Hitelhez jutnak, a gazdák Ezután a javaslat egyes részleteit ismerteti, majd rámutatván arra, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után a gazdák rövidlejáratú hitelhez juthatnak, így fejezte be beszédét! Nem várhatjuk ölhetett kezekkel a búzaár kialakulását, a kormánynak segíteni kell a mezőgazdaságon, mert biztos ráfizetéssel mégsem lehet a kenyérgabona termelést folytatni. A taps és éljenzéssel fogadott előadói beszéd után, régi szokás szerint Kéthly Anna mondotta el a szocialista párt észrevételeit, bízva abban, hogy mint nő igényt tarthat a többség részéről elnéző lovagiasságra. Berky Gyula a következő szónok, aki megbélyegzi a szocialista képviselőnő felszólalását, majd így folytatja: Megdönthetetlen számadatok ! Ez a javaslat a társadalom úyitjt venni, hogy 945 ezer hold föld eladó galmát célozza. Tessék tudomásul ! az országban, 10 ezer törpebirtokos