Új Barázda, 1930. szeptember (12. évfolyam, 198-222. szám)

1930-09-02 / 198. szám

\­ ­ _ ' Nem történtek Szent Istvánkor olyan rendőri intézkedések, amelyeket kifogásolni lehetne, írja Vass József miniszterelnökhelyettes Apponyi Albert gró­fhoz intézett levelében (Az „Uj Barázda“ tudósítójától.) Ismeretes az Uj Barázda olvasói előtt az a nyílt levél, amit Zichy Já­nos gróf intézett a miniszterelnökhöz a Szent István-napi fegyveres készült­séggel kapcsolatban állítólag kiadott rendelkezések miatt. Ezt az ügyet egyes sajtóorgánumok mindenáron fel akarták fújni, mig most a miniszter­elnök-helyettes Apponyi Albert grófhoz — a legitimista főurak ve­zéréhez — intézett levele végre pon­tot tett a mondat végére. Az ügy vég­leges befejezéséről a következőket je­lentjük: . A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről felhatalmazták az alábbiak közlésére: Az állítólag egy királypuccs ellen tett kivételes rendőri intézkedésekről szóló hírekkel és az erre vontakozólag állítólag illetékes helyről kiadott kom­münikében foglalt, a királyi családra nézve sérelmes tételekkel kapcsolato­san Apponyi Albert gróf felvilágosí­tásokat kért a miniszterelnök Úrtól, aki, mivel mindezek az ő távollétében történtek, Wass József miniszterelnök­helyettes urat bízta meg az ügy meg­vizsgálásával. A vizsgálat eredményét a követke­zőkben közölték Apponyi Albert gróf­fal, aki — bár ezt mindenben meg­nyugtatónak nem találta, — tudomásul vette annak, hivatalos megállapítását: 1. hogy a kérdéses intézkedések ál­talános tűzbiztonsági szempontból történtek és 2. nemnél olyan utasítás nem ada­tott, amely a királyi személyiségek méltóságát érintette. A vizsgálat eredményét Vass m­i­­niszterelnökhelyettesnek Appolfyi grófhoz tartezett következő levele tar­­talm­azz& : „Kegyelmes Uram! Tisztelt Bará­tom! A J.miniszterelnök úr Hozzád in­tézett válaszlevelében megírta, hogy engem fizett meg annak megvizsgá­lásával, s minő rendőri és katonai intéz­kedések i­s minő célzattal történtek az augusztus 19-én és 20-án lezajlott ün­nepekkel kapcsolatban. Válaszomat két részre osztom és először vagyok bátor közölni a máso­dik kér­dés kapcsán nyert eredményt, mert eíz világítja meg magukat az in­tézkedéseket célszerűségük és helyén­valóságuk szempontjából. a) A Szent Imre évvel kapcsolatos ünnep­­ségeknek a rendőrség tervei sze­rint itt jelzett két napon kellett a leg­nagyobb mértékben kibontakoznia. Az bi­ztos volt már napokkal előbb, hogy­hat bíboros és igen sok egyházi és világi előkelőség érkezik fő- s városunkba. Az elszakított or­szágrészekből, a kül­földi , s magából az országból fel­­özöt­ltt tömegek nagyságára nézve azonban mást, mint fantasztikusnak látszó­­ számokat a kormány s a fővá­ros illetékes szervei nem kaptak. Fel kellett tehát rendészeti szempontból jegy ezideig esetleg isn/(«­red­eiv méretű feladat lebo­nyolítására készülni. b) A szociáldemokrata munkásság az ekketes jelek szerint teljesen lojá­lisan és csendesen kívánt viselkedni az ü­nnepek alatt. Nem volt azonban ugyanez ilyen mértékben remélhető a szervezetek szélsőbal irányza­táról és a szervezeteken kívül álló turbulens elemekről. #1 Tetézte az illetékesek gondját az a makacsul bel- és külföldön újra és újra felbukkanó híresztelés, hogy az ünnepségeket bizonyos ténye­zők a trónkérdésnek rajtaütés­szerű megoldására kívánják fel­használni. Ismeretes volt előttünk különösen Excellenciád felfogása és nyilatkoza­ta, amely szilárd megnyugvást keltett az irányban, hogy ez a rendkívül fon­tos ügy csak alkotmányos úton nyer­het megoldást. Egy pillanatig sem merült fel senki illetékeiben aggoda­lom, hogy akár a legitimista tábor bölcs és higgadt vezetői, akár az egy­házi fejedelmek valamely kalandos kí­sérletet engednének vagy támogatná­nak, ám azoknak, akik felelősek az ország rendjéért, figyelembe kellett venniök a nem valószínű eshetőséget is, amelyet, — ismétlem, — az érte­­sültségnek látszatával rendelkező for­rások is emlegettek. E három pontból világosan kibon­takozik a rendészeti feladat nagysága. Rendelkezésre állott négyezer rendőr és három csendőrszázad. A rendőrség­ből forgalmi, útvonalbiztosítási, ki­sérő, sorfal, díszőrség és egyéb az ün­nepségek rendezésével kapcsolatos cé­lokra elvontatott háromezerötszáz fő, maradt tehát mindössze ötszáz rendőr és négyszázhatvan csend­őr. A maradék rendőrség és egy század csendőrség mint rendészeti tartalék szerepelt esetleges tömegtorlódások, nagyobb arányú balesetek rendészeti levezetésére, két csendőrszázad pedig el volt osztva legfontosabb középüle­tek megfigyelésére és biztosítására. Ez az erő nem mutatkozott elégsé­gesnek egy esetleges pánik vagy kom­munista megmozdulás ijedelmének és a tömeg hullámának sima elosztására annyira nem, hogy már a rendező főbizottság is gondolt a katonaság igénybevételére. Ezért és csak ezért, — bár vonako­­dóan — lépett a rendészeti főhatóság érintkezésbe a városparancsnoksággal azzal a kéréssel, hogy a Budapesten állomásozó katonaság a két ünnepna­pon permanenciában legyen. Vizsgálatom megállapítását meg­világítja ama másik szintén megálla­pított tény, hogy az augusztus elején a belügyminisztériumban, a magyar óceánrepülők esetleges ideérkezésével kapcsolatban megtartott értekezlet ki­mondotta, hogy ha a repülők az augusztus 15-e és 20-a között lezajlott ünnepségek alatt érkeznek, a rendé­szeti célokra szükséges karhatalomról a katonaságnak kell gondoskodnia, mert az ünnepségek a rendőrségnek és az ide vezényelhető csendőrségnek egész erejét igénybe veszik. B) A rendészeti feladat vázolásával lényegben megadatott a válasz a má­sik kérdésre. Egyetlenegy pontot kí­vánok kiemelni, amely az intézkedések sérelmezhetősége szempontjából kü­lönösen fontos. Az a kérdés, adatott-e ki rendelkezés, hogy a beérkezési vo­nalak kirendeltsége, ha egy gyászfá­tyolos hölgy és egy 18 év körüli fiatal­ember érkezik, az említetteket állítsa elő és vigye a legközelebbi rendőrszo­­bába. Augusztus 19-én jelentés jött, hogy a mátyásföldi repülőtérre várat­lanul három repülőgép érkezett. Ki­adatott a rendelkezés, hogy a repülőgépen érkezőket, vala­mint a vámvonalakon áthaladó idegen autók utasait igazoltatni kell, azután feltűnés nélkül megfigyelni, ha pedig az a gyanú merülne fel, hogy az ille­tők az előbb említett magas sze­mélyek, azonnal jelentést kell tenni a központnak. Arra, hogy előállíttassanak, vagy őr­­szobára vitessenek, vagy bármi mó­­don molesztáltassanak, sem a belügyminisztérium, sem a főkapitányság, sem semmiféle fórum utasítást nem adott ki; az erre vonatkozó állítás tehát nem felel meg a valóságnak. Összefoglalva vizsgálatom eredm­éé­nyét, megállapítom, hogy a tett ren­dészeti intézkedéseket a maguk teljes egészében igazolja a rendészeti fel­adat nagysága. Olyan intézkedések, amineket joggal kifogásolni le­hetne s aminek a nagy nyilvá­nosság előtt tényleg súlyos bírá­lat alá vonattak, nem történtek. Mikor még megemlítem, hogy e le­­vél másolatát egyidejűleg a miniszter­­elnök úrnak is megküldtem, őszinte tiszteletem nyilvánításával, vagyok kész hived Budapest, 1930 augusztus 29. Dr. Vass József s. ui. A helyettes miniszterelnök őszinte nyilt levele az egész országban meg­nyugvást keltett és ezzel ez az ügy, — amelyet éredekelt helyeken akar­tak mindenáron felfújni — végleges befejezést nyert. 4 ÚJ BARÁZDA4930 szeptember 2. kedd Agyonverte a kolontári molnárt a segédje A gyilkos molnársegédet kerékpáros csendőrök fogták el (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Pálfi József kolontári molnársegéd meg­látogatta Molnár Antal kolontári molnár­­mestert. Beszélgetés közben szóváltás tá­madt közöttük, mire Molnár­­kiutasította Pálfit lakásáról. Pálfi vonakodott eltá­vozni, ezért Molnár kilökte őt az udvarra, botot ragadott és azzal Pálfit megütötte. Pálfi zsebkést rántott elő, Molnárt megszúrta, majd Molnár kezéből a botot kicsavarta és azzal addig ütötte Molnárt, míg meg nem halt. A cselekmény elkövetése után a község határába menekült. A csendőrség kerék­páron vette üldözőbe a menekülő tettest és hosszú üldözés után elfogta. A nyomo­zás befejezése u­tán a veszprémi királyi ügyészségnek fogják Pálfit átadni. E­ltem­ken­ék­­ Széchheg­yi Géza grófot A temetésen megjelent Bethlen István gróf miniszterelnök is, ezután visszautazott Inkére (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Sopronból jelentik: Impozáns részvét mellett temették el Nagycenken Széchenyi Géza grófot, a Széchenyi-nemzetség nesz­torát, a nemzetség családi sírkertjében. A temetésen a Széchenyi, Hoyos, Zichy, Hunyady és Szegedy főúri családok szá­mos tagja jelent meg, köztük Széchenyi Bertalan, a felsőház alelnöke és Széchenyi Emil gróf. Részt vett a végtisztességen Bethlen István gróf miniszterelnök fiával, Ifj. Bethlen István gróffal együtt, vala­mint Somssich László gróf, az OMGE elnöke, Mikes János szombathelyi püspök, Östör József országgyűlési képviselő. A szertartást Róka József kormánytanácsos, pápai kamarás végezte. A temetés után Nagycenkről Sopronba utazott a miniszterelnök és fia, ahol a Pannónia-szállóban Széchenyi Pál gróf családja, Rohonczy báró és Pataky báró nyugalmazott ezredes társaságában meg­ebédelt, majd délután 3 órakor fiával együtt visszautazott Inkére. HHEJVr. A­z európai kisebbségek genfi kongresszusa szerdán kezdi üléseit Genfből jelentik. Az európai ki­sebbségek kongresszusa szerdán kez­di meg Genfben hatodik ülésszakát Wilfan dr. (Trieszt), az olasz parla­ment egykori szlovén képviselőjének elnöklete alatt. A négy napig tartó munkálatokban, mint minden évben, ismét számos európai állam nemzeti kisebbségeinek képviselői vesznek részt. A napirenden első ízben szere­pel azoknak az általános elvi következ­tetéseknek a vitája, amelyek az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló jelentésekből levonhatók. Különösen érdekes lesz továbbá a kisebbségek ál­lásfoglalása Briandnak az európai ál­lamszövetség megalakítására vonat­kozó tervével szemben. A kongresszus, mint ismeretes, már múlt évi tanács­kozásai alkalmával nyomatékosan azt az álláspontot képviselte, hogy a fe­lekezeti, nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak hathatósabb védelme nélkül egy európai államszövetség megszer­vezéséről szó sem lehet. A kongresz­­szus, melynek előkészítését ismét Amende dr. főtitkár, vette kezébe, fog­lalkozni fog továbbá az európai orszá­goknak más államokban élő fajtestvé­reikhez való viszonyának érdekes kér­désével, valamint a népisme és a szer­vezési problémák általános kérdései­vel. Hétfőn reggel kezdődtek a francia hadgyakorlatok Maginot francia hadügyminiszter több tábornok kíséretében végigjárta a francia-olasz határvonalat Párizsból jelentik. Maginot hadügymi­niszter az elmúlt napokban hosszabb utat tett a délkeleti határon. A hadügyminisz­ter Ricolfi helyettes hadügyi államtitkár kíséretében volt.­­ Yeygand tábornok, a francia nagy vezérkar főnöke, több m­ás tábornok kíséretében szin­tén részt vett az inspekciós uton, amely az egész francia-olasz határ­vidékre kiterjedt. A hadügyminiszter megtekintette az Al­­pesek összes nevezetesebb erődítményeit Maginot inspekciós útjának az a körül­mény kölcsönöz különös jelentőséget, hogy az inspekciós út közvetlenül a nagy alpesi őszi hadgyakorlatok előtt történt meg. A hadgyakorlat hétfőn reggel kezdő­dött. A manőver stratégiai feladata az, hogy vissza kell verni a Mont Cenis Irányából Modane felé előnyomuló ellenséget. A francia csapatok az Arc völgyének ma­gaslatait tartják megszállva és innen próbálják majd visszaverni a támadást. Küldeményeinek akadálytalan kézbesíté­sét szolgálja, ha azokra a címzett nevét, a rendeltetési helyet és a közelebbi lakcí­met pontosan, tisztán és olvashatóan fel­írja. *

Next