Új Barázda, 1930. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1930-11-01 / 250. szám

2 Hadik János grófnak, a KOSz elnöké­nek, azt a javaslatát, amelyet ő 1930 augusztus 20-án a bajbajutott kisgaz­dák szanálása érdekében előterjesztett memorandumának kiegészítéséül ki­dolgozott. — Ki kell még térnem arra, foly­tatta Pesthy Pál volt igazságügymi­niszter, hogy a bizottság értesülése szerint egyes községekben megjelentek egyének, akik a bizottság meg­bízottainal tüntették fel magu­kat, közbenjárásukért költség­előleget szedtek egyes gazdák­tól. Minthogy, a bizottság senkit közve­títéssel meg nem bízott és a jövőben sem fog megbízni, tudomására hozom a bizottsághoz fordulni óhajtó gaz­dáknak, hogy semmiféle közvetítőre szükség nincs. Kérelmeiket közvetlenül intézzék akár a bizottsághoz, akár a szanálási akció­ban közreműködő három altruista in­tézethez. A lőt katasztrális holdon aluli földbirtokkal bíró gazdák kér­vényeiket lehetőleg a KOSz-hoz, az­­ezenfelüli földbirtokkal rendelkezők­­pedig a Magyar Földhitelintézethez, ■illetőleg a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéhez nyújtsák be. Tisanai István­­emlékünnepély Ma este Tisza István halálának tizen­harmadik évfordulóján a Tisza István Társaskör emlékünnepélyt rendezett, ame­lyet a megnyitó beszédet Bersericsy Al­b­ert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondotta. — Ha valakiről — mondotta Berze­­viczy — Tisza Istvánról el lehetett mon­dani, hogy a kormányzást nem uralom­nak, hanem szolgálatnak tekintette, szinte rabja volt vállalt kötelezettségeinek. A legnagyobb államférfiús gondok mellett ráért mindennel foglalkozni, csak eggyel nem, önmagával. Amikor a közhatalmat kivették kezéből, nem ellenzékieskedett, hanem elment a harctérre szolgálni a ha­zát. Harcolt az ellenség ellen, de nem akart harcolni azok ellen a politikai ellen­felek ellen, akiknek hatalmát megmu­tatni könnyű lett volna, de akiket nem akart támadni oly időben, mikor ennek a támadásnak a súlyát a haza érezhette volna meg. Az ünnepi beszédet Horámzky Lajos tartotta, megemlékezve Tisza Istvánról, mint emberről s mint politikusról. — Tisza István konzervatív volt — mondotta többek között — belső erők vé­delmében, de nem akadályozta meg az erők szabad mozgását. Kern üldözött esz­meket, sem egyéneket, színsen fogadta a tiszta elvi harcokat, de kérlelhetetlenül sújtott minden demagóg frázist és szélső­séget, mely a nemzet érdekeit veszélyez­tethette. A jogkiterjesztés túlzásait nem a néptől féltette, hanem a jelszavaktól megrontott, fél­műveit, demagóg izgatásai­tól, melyek, ha szabad utat nyernek, a nép lelkületét is megmérgezhetik. Hogy meny­nyire igaza volt, azt az októberi katasz­trófa igazolja, mely az országra rászakadt és­ amelynek Tisza István is áldozatul esett. A magyarság­ életkérdése, hogy meg­értse és kövesse Tisza Istvánt. Széchenyi alkotó lánglelke, Deák bölcs önmérsék­lete és Tisza István önfeláldozása meg­mutatja az utat, amely a jövő igéretföld­­j­éhez vezet. Gyárzközgy­ű És Tisza­ István erróf emlékezetére Kiskunfélegyházáról jelentik : A város képviselőtestülete pénteken gyászközgyű­­­lést tartott díszpolgárának, a mártírhalált halt Tisza István gróf emlékezetére. Tar­jáni Béla városi főjegyző ismertette az emlékünnep jelentőségét, majd Illyés Kálmán református lelké­sz modott nagy­­hatásű­ em­léki teszédül. A mencser fest, tisztit, más Gallértisztitás és száraz vegytisztítása vezet. Budapest, IV., Eskü­ ut 5. Külön vidéki osztály. Mennyiségre és minőségre gyengébb volt az idei termés a tavalyinál A földművelési minisztérium hivatalos vetés­jelentése A m. leír. földművelésügyi minisz­térium szombaton jelentést tett közzé a vetések állásáról, melyben többek között a következőket közli: A legutóbbi hivatalos vetésjelentés közzététele óta eltelt három hét idő­járását változó hőmérséklet, tartós és bőséges esők jellemzik. A nappali fel­­melegedések igen változóak voltak, az éjjeli lehűlések nem voltak számot­tevőek. A csapadék mennyisége min­denütt meghaladta a szokásos mérté­ket. Legtöbb eső Nagykanizsán esett, ahol 146 mm-t mértek, a legkevesebb pedig Egerben, ahol 36 mm-t. Az őszi szántási és vetési munkála­tok a legtöbb vidéken befejezéshez kö­zelednek, sőt a korábban elvetett őszi búza, őszi rozs és őszi árpa már jól kikelt és szépen fejlődik. A búzatermés eredménye minőségre nézve gyengébb volt a múlt évinél, mennyiségre azon­ban megközelíti a múlt évi eredményt. A búza idei learatott területe 2,862.781 katasztrális hold volt. Ezen a területen, a 807.263 holdnyi nagy­birtokon az átlagtermés 7.69 méter­mázsa, az összes termés 6,206.591 métermázsa, a 2,055.518 holdnyi kis­­birtokon pedig az átlagtermés 6.69 métermázsa, az összes termés pedig 19,958.540 métermázsa. A kisebb ter­méseredmény teljesen a holdankénti átlagtermés csökkenésének a követ­kezménye, mert búzát az idén 255.408­­holddal nagyobb területen termeltek, mint a múlt évben. Legjobb a búza­termés Baranyában, ahol 5.9 méter­­mázsa az átlagtermés, a leggyengébb pedig Zemplénben, ahol 5.3 méter­mázsa a holdankinti termés. A rozs terméseredménye szintén nem kielégítő. A rozs leara­tott területe nagybirtokon 312.282, kisbirtokon pedig 792.596 katasztrá­lis hold. A nagybirtokon átlag 6.64 métermázsa, a kisbirtokon átlag 5.85 métermázsa, az egész országban átlag 6.08 métermázsa rozs termett hold­an­­kint. A nagybirtokokon összesen 2,074.172 métermázsa, a kisbirtoko­kon pedig 4,639.076 métermázsa, ösz­­szesen tehát 6,713.248 métermázsa rozs termett. Az idén holdanként 91 kilogrammal, összesen 1,269.000 mé­termázsával kevesebb rozs termett, mint a múlt évben. Az összes rozs­­termés 30.90 százalékát a nagybirtok, 69.10 százalékát a kisbirtok termelte. Legjobb volt a rozstermés Baranyá­ban, ahol 7.9 métermázsa, a leggyen­gébb Szabolcs és Ung vármegyében, ahol holdankint 5.3 métermázsa ter­mett. Az árpa is gyenge termést adott. Az árpa le­aratott területe nagybirtokon 267.234, kisbirtokon 526.794 hold, összesen 79­1.028 katasztrális hold. A nagybir­tokon átlag 7.33, a kisbirtokon 6.44 m­étermázsa termett holdankint. Az átlagtermés 6.74 métermázsa. A nagy­birtokon összesen 1,958.976 méter­mázsa, a kisbirtokon 3,396.226 méter­mázsa árpa termett. Az összes árpa­termés 5,355.202 m­étermázsa. Az ösz­­szes árpatermés 36.58 százaléka nagy­birtok és 63.42 százaléka kisbirtok­­termése volt. Legjobb volt az árpa­­termés ugyancsak Baranyában,, ahol átlag 9.4 métermázsa, s a leggyen­gébb Zemplénben, ahol átlag 4.9 mé­termázsa termett. A zab különösen gyenge termést adott. A zab idei területe nagybirtokon 194.249, kisbirtokon 253.436, összesen 447.684 hold volt. A nagybirtokon át­lag 5.43 métermázsa, kisbirtokon 4.65 métermázsa zab termett. Országos át­lagban a termés 4.99 m­étermázsa. A nagybirtok összes termése 1,054.805 métermázsa, a kisbirtoké 1,179.148 métermázsa, összesen tehát 2,283.953 métermázsa zab termett. A múlt év­ben a nagybirtokon 8.64 métemázsa, kisbirtokon 7.24 métermázsa, együt­tesen 7.83 métermázsa volt holdankint az átlagtermés. Az idei zabtermés hol­dankint 284 kilogrammal, összesen 1,873.000 métermázsával kevesebb, mint a múlt évi volt. Az összes zab­termés 47.22 százaléka a nagybirto­ki írni k­inwinji maassazxmo­kon és 52.78 százaléka kisbirtokon ter­mett. Legjobb volt a zabtermés Csa­­nádmegyében, ahol átlag 7,1, a leg­gyengébb Nógrád megyében, ahol hol­dankint 4 méter mázsa zab termett. A szemestengeri termés mennyisége és minősége általában gyenge, csak a dunántúli dombos vi­déken volt a termés kielégítő. A ten­geri valószínű területe az­ idén nagy­birtokon 506.409, a kisbirtokon 1.367.080 katasztrális hold, összesen tehát 1,873.489 katasztrális hold. Nagybirtokon holdankint átlag 8.32 métermázsa, kisbirtokon 6.63 méter­mázsa, összesen tehát 7.09 métermázsa kukorica termett. A nagybirtok ösz­­szes termése 4,216.176 métermázsa, a kisbirtoké pedig 9,075.550 métemá­zsa, összesen 13,291.726 métermázsa tengeri termésre számítanak. Az idei termés holdanként 211 kilogrammmal, összesen 4,649.000 métermázsával ke­vesebb a múlt évinél. Az idén 77.557 holddal kisebb területen termeltek tengerit, mint a múlt évben. A ten­geri termés 31,76 százaléka nagybir­tok és 68.24 százaléka kisbirtok ter­mése. Legjobb volt a tenegeri termés Sopron megyében, ahol 10.8 méter­mázsa, a legrosszabb Csongrád me­gyében, ahol holdankint 2.4 métermá­zsa tengeri termett. A burgonya késő fajtáinak betakarítása még fo­lyamatban van, a terméshozam álta­lában gyenge. A vetés területe nagy­birtokon 121.757, kisbirtokon 357.009, összesen 478.766 katasztrális hold. A nagybirtokon holdankint átlag 41.12, kisbirtokon 31.32 métermázsa, együt­tesen 33.81 métermázsa termett. Nagybirtok összes termelése 5.006.648 métermázsa, a kisbirtoké 11,183.619 métermázsa volt. Az országban tehát 16,190.267 m­étermázsa burgonya ter­mett. Az összes burgonyatermésnek 30.93 százalékát a nagybirtok, 69.07 százalékát a kisbirtok termelte. Leg­jobb volt a burgonyatermés Veszprém megyében, ahol holdankint átlag 54,00 métermázsa s a leggyengébb Csongrád megyében, ahol holdankint 13,1 mé­termázsa burgonya termett. A cukorrépa fejlődését a nyári szárazság sokáig visszatartotta, a fejek több vidéken nem eléggé fejlettek. A termésered­mény általában véve gyenge. A takarmányrépa az esőkre némileg javult, az őszi repce szépen kikelt, a kerti vetemények ál­talában kielégítő termést adtak, a paprika közepes termést adott, a vö­röshagyma termése ugyancsak köze­pes, a bab termése általában gyenge, a borsóé és lencséé közepes, a ká­posztáé jó közepes, a komlóé közepes, a kölesé és tatárkáé gyenge közepes termést adott, a dohány minősége jó, menyisége közepes, a takarmányok gyenge termést adtak. A gyümölcsök szedését jórészt befejezték. A smlott és a dió közepes, az alma, körte és őszibarack gyenge termést adott. A szőlő szüretelését legtöbb helyen be­fejezték, kivéve a nagyobb szőlőura­dalmakat és a tokaj-hegyaljai szőlő­­területeket, ahol a szüret most van folyamatban. A musttermés fekvés és fajta szerint igen nagy eltéréseket mutat, 14—35 hektoliter között vál­takozik. A mustok cukortartalma a Klosterneubourgi-mérő szerint IC—28 fok között váltakozik. A bortermés tehát úgy mennyiségileg, mint minő­ségileg kielégítőnek mondható. A must ára literenkint fajták és minő­ség szerint 11 fillértől 50 fillérig ter­jed. Móri mustok iránt Ausztria, sőt Lengyelország érdeklődést mutat. Az eddigi kiszállítás 2—3000 hektoliter. Az ó-borkészlet még elég nagy, de ke­reslet nincs. Az ó-bor ára literenkint, vidékenkint és fajták szerint 36—80 fillér. Mustkereslet és kínálat lanyha. A RÁDIÓ SZABADEGYETEM MŰSORA A1 társadalom és a Kérdése a A Rádió Szabadegyetem november 2-án, vasárnap délután négy órakor kezdődő műsorát a Magyar Kamara Énekkar nyitja meg, amely Kunst Frigyes kar­nagy­ vezetésével régi magyar egyházi népénekeket ad elő. Utána Zebery Lajos dr. miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanár tart előadást „A társadalom feladatai a gyermekek­ és fiatalkorúak bűnözésének csökkentése terén" címmel. Régi igazság, hogy a bűnöző gyermekek legtöbbnyire a környezetük áldozatai, ép­­ pen­ esső gyermek rádióban ven ezért a társadalom igen sokat tehet abban az irányban, hogy ezeket a szá­nandó teremtéseket, a bű­n sokszor tudat­lan emberbű­nbölt kimentse káros környe­zetükből és becsületes életre nevelje őket. Zeb­ery Lajos dr. előadása tehát igen fon­tos társadalmi problémára hívja fel a rádió közönségének figyelmét. A műsort régi magyar egyházi népénekek fejezik be, ezúttal is a Magyar Kamara Énekkar elő­adásában. RÁDIÓ MŰSOR Szombat, november 1. Bpest. V: Hírek. 10: Egyházi ének. Jír: Harangszó, Utá­na időjelzés, majd­ katona­zene. 2: Dramot­onhangver­seny. 5: „Marsigli, Magyar­­ország 2000 év előtti termé­­szeti kincseinek búvára*4. 5.30: Hangverseny. 6.30. ..Missziós üzenetek*•. 7: Mi­ről beszél a sírkereszt ?** 7.20 Verdi Beaniem‘*-jének elő­adása az Operaházban. Utá­na: Időjelzés, 103jd hang­verseny. Vasárnap, november 1. Bpest 6: Hírek. 10: Egyházi ének és szentbeszéd. 11.15: Evangélikus istentisztelet. Utána: Időjelzés, majd 1 hangverseny. 2: Gramofon- I hangverseny. 3.15: ,,Idő-­­ szerű gazdasági tanácsadó *. 4: Rádió Szabadegyetem. 5.15: A Székesfővárosi ze­nekar hangversenye. 7.15: Hangverseny. 3.20: ,,Az el­esettek harangja*­. A halottak napjának elő­estéjére való tekintettel a­ rádió további műsort nem­­ ad ! Hétfő, nov. 2. Budapest. 0.15: Hírek, 1ö: Egyházi ének és zene 12.05: Hang­verseny. 4*. Asszonyok ta­nácsadója. 5.10: ..Halottak napján 1'. 5.20: Gramofon­hangverseny. 6.30: ,,A Do­berdó hősi emlékművel**'. 7: Hangverseny. 5.15: ,.A mol­nár és gyermeke 1*. Dráma. Utána: Időjelzés, majd ka­­tonazene. Kedd, november 4. Bpest. 9.15: A Postászenekar hangversenye. 12.05: Hang­verseny. 3.30: Meseóra. 5.10: ,.Egy téma rádióval és rádió nélkül*4. 5.30: Szalonzene. 6.30: Magyar művészek ott­honában — Odry Árpádnál. 7.05: Francia nyelvoktatás. 7.40: ,.A bűvös rózsa*. Me­­seoperett. 9.15: Énekhang­­verseny. Utána: Időjelzés. 3­0.15: Olasznyelvű előadás. Majd cigányzene. 930 novemb­er 1. Szom­bat LÉRVBII szakorvos, vér-, bőr- EV* a a­üss KO­H és nemibetegeknek rendel egész nap. Budapest, VII., RÁKÓCZI-UT 3? 1. EM. 1. AJTÓ. Rókas­ tgrházzal szemben

Next