Új Barázda, 1930. december (12. évfolyam, 275-297. szám)
1930-12-02 / 275. szám
UB9 rszternjei ,i, kellü JUHHAZM Karácsony előtt a Ház elé terjesztik a községek terheinek csökkentéséről szóló törvényjavaslatot (Az „Új Barázda“ tudósítójától.)A múlt héten igen fontos tanácskozások folytak Wekerle Sándor pénzügyminiszter és Scitovszky Béla belügyminiszter között a községek háztartási terheinek csökkentéséről. A megnehezedett gazdasági viszonyok következtében ugyanis a községekben az adók csak igen kis mértékben folytak be és már régóta felmerült az a kívánság, hogy a községek terhein, melyet már a lakosság min bír el, valainképpen segíteni kell. Scitovszky Béla belügyminiszter a legrövidebb időn belül a képviselőházba terjeszti a tanácskozás eredményeképpen azt a javaslatot, mely rendezi a községek háztartását, csökkenti a lakosság terheit és olyan megoldást talál, amelynek alapján a községek közigazgatásánakk költségei a jövőben a legteljesebb mértékben biztosítva lesznek. A törvényjavaslat elkészítésénél a kormányt az az elgondolás vezeti, hogy a nagy- és kisközségeknél sz igazgatási kiadásokat egy közös forrásból fedezzék. A törvény elgondolása szerint egy alap létesítéséről le-het szó, melybe befolynának a községeknek azok a jövedelmei, amelyeket eddig az állam a községeknek engedett át, mint például a kereseti adó, a házadó, a tantemadó és a fogyasztási adóban való részesedés. Ezekből a jövedelmekből teremtették meg azt az alapot, amelyből a községi jegyzők, községi bírák és az egész közigazgatási személyzet, fizetése és a dologikiadások kikerülnének. A legtöbb községben ugyanis eddig pótadókat vetettek ki, hogy a közigazgatási kiadásokat fedezni tudják, ez alap révén azonban megszűnnének most már a pótadók, illetőleg azokat szociális és kulturális célra lehetne felhasználni. A javaslatot különösen sürgőssé teszi az a körülmény, hogy egyes községekben 150—200 százalékos a pótadó. Értesülésünk szerint Scitovszky Béla belügyminiszter már a legközelebbi napokban tanácskozásra hívja össze a megyék és városok közigazgatásánál, vezetőit és velik együtt beszéli meg e nagytantosságú javaslat részletkérdések. E kérdéssel kapcsolatban alapos revízió alá veszik e községek háztartásában keletkezettüzemeket is, mert a törekvés az, hogy minden olyan üzemet, amely a magánváltakozóknak indokolatlan konkurrenciát csinál,, vagy pedig ráfizetéssel dolgozik, meg kell szüntetni. A kormány felfogása szerint csupán közhasznú és a magánvállalkozás keretein túlmenő üzemeket szabad megtartani. A községek háztartására vonatkozó törvényjavaslat előreláthatóan még karácsony előtt a Ház elé kerül. Gyűlés volt Hatíbi Csörményben Hajdúböszörmény, tvov. db. Napsütéses, szinte tavaszias idő virradt vasárnap reggel Hajdúböszörményre. A városháza előtt — a Bocakay szobor terén — csak úgy feketéiik a sok ünneplős ruha, és tükörfényes csizmák verik vissza a langyos meleg napfényt. Áll az „embervásár". A „földműves kaszinó".Templom után és dobszó előttitt beszélik meg minden vasárnap a város, no meg az ország állapotét. Mivelhogy politikus itt minden ember. Most is gyűlés lesz majd a volt megyeháza udvaron. A ,,Nemzeti Párt" zászlóbontása. Odaszegődöm az egyik nagy csoporthoz. Barátságos ,,aggyon Isten" felel a köszöntésemre. A gyűlés plakátját olvassák. Az egyik gazda megszólal: — Nem program kell ide, hanem megélhetés. A programból már van elég! . . * A fajvédők kaszinójában te, ahol tt pesti vendégek köré gyülekeztek a kör tagjai, sok a híve „Gál Miskának/' Azt mondja Somogyi uram, egy barnaképü, köpcös gazda: — Azért mégis csak büszkék vagyunk arra, hogy ebben a nagy városban idevalósi gazdaember a képviselő !* A dobszó után egyszeriben megtelük a régi megyeháza, hatalmas udvara. Lehetnek vagy harmadfélezren. Azt mondom a mellettem álló polgártársnak: — Azért mégis csak nagy pártja van itt a Csorba ügyvéd úrnak. Lám, milyen szép számban jöttek össze. — Nem a Csorba doktor úr pártja ez — feleli a szomszédom. — Itt voltunk mi kérem három héttel ezelőtt is, amikor a cucilisták programoztak. Aztán végig hallgattuk kéthéttel ezelőtt Budavári Lászlót is, aki barnainges legényekkel szavalt, itt és csakúgy megtapsolták, mint a most vasárnap Gál Miskát. Ma is ugyanaz a közönség van itt, — gazdák és szegénység, elegyest — mint máskor szokott lenni. Meghallgatunk mi, kérem, minden szónokot, mivelhogy ebédig úgysem lehet okosabb dologgal tölteni az időt.* A gyűlésről kevés a mondanivalóink Egy volt nemzetgyűlési képviselő és egy ellenzéki újság főszerkesztője voltak a gyűlés főszónokai. Sötét színekben ecsetelték a helyzetet — mint ahogyan Magyarország miniszterelnöke is megállapította már, hogy súlyos a gazdasági helyzet, de nemcsak nálunk, hanem világszerte, mindenütt. És másutt még jobban, mint nálunk! De azokról az üdvös torrmányintézkedésekről, amelyet a gazdasági jogok | Ho$f felem megi A rheumás bajok pasi késelésemet : ül. tagiáa&er Mr pú** Rheumás betegeknek nélkülözhetetlen Kapható az VJ eaHA2Da kiadóhivatalánál, Budapest, ViIi. kerület, József körut 5. szám, Ára■ csakis a pénz előzetes beküldése ellenében P 2.4Q, orvoslására tör bérnek és jógamozőm* vannak, itt nem esett szó. 'A‘ mezőgazdaság fekegélyezéséről. A közmunkákról se üdvös beruházásokról. IA hajduböszörményi választók* ?~ület eddig már három iskolát és több kormánysegélyt kapott és éppem most van folyósítás alatt 17 ezer pengő azoknak, akik még nem kaptak házhelyet. Erről nem beszéltek a szónokok. Sem a ruházkodási- és lábbeli-akcióról. Meg a fagykársegélyről, amelynek visszafizetésére újból halasztást kaptak a böszörményiek is . Mindezeket pedig nem az ujjukból szoptuk ki, hanem ott, a gyűlés színhelyén, tekintélyes gazdaemberektől hallottuk. Olyanoktól, akik megértik a szónokokat, de gondolkodni is tudnak. És cselekedni te. Mert ilyetén beszédet is hallottunk. — Idevaló, ISO köblös gazdaem i a KÖZPONTI TEJCSARNOK TfBfixcrx (lok Vaientiben ex tej lesaAUIfon Ara mesédés Kimérve 1 Hut 32 HAét Palackozva 1 lilét43 hitet Adiftégmentesen &né&ox MXYHUfWiC bér a mi képviselőnk. Megmondja a mi hibáinkat szemtől-szembe, de harcot is értünk, mert hiszen ami nekünk fáj, az neki is fáj. Szépszép ez a sok beszéd, de azért mi csak kitartunk a mi képviselőnk mellett. Gyűlés után hazamentek az emberek. SZEGHALOM KULTÚRÁJA III i I I x i ■ ii ' ~i i „Miíidoni ttemistnek axtxtys élet" ereje vatl, amennyi Mié van f* mondotta K&pl püsp&k ifeegtadosutcaia, a prot®** tin» irodalmi out*épségeiül Szeghalomról jelenti az Uj Barázda tudósítója. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság vasárnap szép irodalmi ünnepséget, rendezett Szeghalomban, ahol egy ezerötszáz holdas gazdaember gimnáziumot alapított és az Intézet élére kitűnő igazgató került, aki a környék minden kulturális megmozdulásának a lelke. A vasárnapi irodalmi ünnepségre Szeghalomra érkezett Kapoi Béla dr. dunántúii evangélikus püspök, Török Pál dr. akadérmiai törnyvtászok és sokan mások. Az irodalmi ünnepségen Kupi Béla püspök nagyszabású előadást tartott, így kezdte: — Bizonyéág könnyebb és hálátóbb volna a karácsonról a magyar karácsonyról legzsirat, arról, hogy jön azt igazság, hogy a m nemzet amüge dicsőségének palástjában végigszáguld a történelem terein. De ma inkább szükséges a nemzet adventjáról szólani, mert ez mindig felfelé mutató időszak, mert ebben mindig benne van egy ország, egy nép jobb élet után való vágya, megtisztulása és önmaga feltalálása, a történelmi igazságtalanság és az isteni igazság kiegyenlítődése . Minden nemzetnek annyi életereje van, amennyi hite van; nincs fontosabb nemzeti kötelesség, mint az, hogy hitre tanítsuk meg egymást Amikor rémiétó halálmadárként Átkotlrkolják közöttünk, a halotti prédikációt, ■meg kell mondanunk, hogy hiszünk a jövőbeli, a hivatássulikban, a boldog ategyar karácsonyban ... Sápi püspök előadását Nagy Miklós reálgimnáziumi igazgató köszönte meg. IZGALOM FEJÉRMEGYÉBEN EGY ÖNGYILKOSSÁG WATT Ssea&a&yMn&or ahonyl m&olga* bíró a Margit-Sidról a huhába ugrott és a vi&he fűlt A nxolyobból néhány nappal exelött tunya lúgra ítélte a vármegye köxlyaxgalától bíróit* núga — Mi volt az öngyilkosság oka ? (Az „Uj Barázda" tudósítójától.) Nagy izgalmat okozott vasárnap Fejér megyében Szabady Andor dr. adonyi szolgabíró, tiszteletbeli főszolgabíró öngyilkosságának híre. A szolgabíró a Margit-híd gyalogjárójáról hirtelen átdobta magát a korláton, lezuhant a Duna hullámai közé, a motoros mentőőrség minden kutatás ellenére sem találta meg az öngyilkost. A rendőri nyomozás csakhamar kiferítette, hogy Szabady Andor adenye szolgai író ugrott a hullámok közé. Szabady szolgabírót az elmúlt hetekben fegyelmi büntetéssel sújtotta felettes hatósága. Hétfőre idézte be az alispán Székesfehérvárra Szabady szolgabirót, hogy előtte a fegyelmi ítéletet kihirdesse . Fejér megye fegyelmi vizsgálata után a közigazgatási bizottság Szabady Andor szolgabirót dorgálásra és előléptetésének két évi megvonására ítélte, mert a szolgabiró hivatalában sok kihágási ügy kevert elintézettenl, ezek az ügyek elévültek, Így azután a pénzbírságok be nem hajtása miatt a kincstárt meglehetős károkozás érte. A 37 éves szolgabiró ezt a kárt azóta, pótolta és a kincstár voltakép nem szenvedett károsodást A szolgabiró barátai arra gondolnak, hogy a fegyelmi vizsgálaton kívül valószínileg más ok is közrejátszhatott a végzetes tett elhatározásánál. Állítólag a jó családból való szolgabíró az utóbbi időben rossz társaságba lév«redut* te micín»finkiu vínüst