Új Barázda, 1930. december (12. évfolyam, 275-297. szám)

1930-12-02 / 275. szám

UB9 rszternjei ,i, kellü JUHHAZM Karácsony előtt a Ház elé terjesztik a községek terheinek csökkentéséről szóló törvényjavaslatot (Az „Új Barázda“ tudósítójától.)­­A múlt héten igen fontos tanácskozá­sok folytak Wekerle Sándor pénzügy­­miniszter és Scitovszky Béla belügy­miniszter között a községek háztartási terheinek csökkentéséről. A megnehe­zedett gazdasági viszonyok következ­tében ugyanis a községekben az adók csak igen kis mértékben folytak be és már régóta felmerült az a kíván­ság, hogy a községek terhein, melyet már a lakosság min bír el, valain­képpen segíteni kell. Scitovszky Béla belügyminiszter a legrövidebb időn belül a képviselőházba terjeszti a ta­nácskozás eredményeképpen azt a ja­vaslatot, mely rendezi a községek ház­tartását, csökkenti a lakosság terheit és olyan megoldást talál, amelynek alapján a községek közi­gazgatásánakk költségei a jövőben a legteljesebb mér­tékben biztosítva lesznek. A törvényjavaslat elkészítésénél a kormányt az az elgondolás vezeti, hogy a nagy- és kisközségeknél sz igazgatási kiadásokat egy közös for­rásból fedezzék. A törvény elgondo­lása szerint egy alap létesítéséről le-­­het szó, melybe befolynának a közsé­geknek azok a jövedelmei, amelyeket eddig az állam a községeknek engedett át, mint például a kereseti adó, a ház­adó, a tant­emadó és a fogyasztási adóban való részesedés. Ezekből a jö­vedelmekből teremtették meg azt az alapot, amelyből a községi jegyzők, községi bírák és az egész közigazga­tási személyzet, fizetése és a dologi­­kiadások kikerülnének. A legtöbb köz­ségben ugyanis eddig pótadókat ve­tettek ki, hogy a közigazgatási kiadá­sokat fedezni tudják, ez alap révén azonban megszűnnének most már a pótadók, illetőleg azokat szociális és kulturális célra lehetne felhasználni. A javaslatot különösen sürgőssé teszi az a körülmény, hogy egyes községek­ben 150—200 százalékos a pótadó. Értesülésünk szerint Scitovszky Béla belügyminiszter már a legköze­lebbi napokban tanácskozásra hívja össze a megyék és városok közigazga­tásánál, vezetőit és velik együtt be­széli meg e nagytantosságú javaslat részletkérdések. E kérdéssel kapcsolatban­ alapos re­vízió alá veszik e községek háztartásá­ban keletkezett­­üzemeket is, mert a tö­rekvés az, hogy minden olyan üzemet, amely a magánváltakozóknak indoko­latlan konkurrenciát csinál,, vagy pe­dig ráfizetéssel dolgozik, meg kell szüntetni. A kormány felfogása sze­rint csupán közhasznú és a magánvál­lalkozás keretein túlmenő üzemeket szabad megtartani. A községek háztartására vonatkozó törvényjavaslat előreláthatóan még karácsony előtt a Ház elé kerül. Gyűlés volt Ha­­t­­íbi Csörmén­yben Hajdúböszörmény, tvov. db. Napsütéses, szinte tavaszi­as idő virradt vasárnap reggel Hajdúböször­ményre. A városháza előtt — a Bocakay szobor terén — csak úgy fe­ketéiik a sok ünneplős ruha, és tü­körfényes csizmák verik vissza a lan­­gyos meleg napfényt. Áll az „ember­­­vásár". A „földműves kaszinó".­­Templom után és dobszó előtt­­itt be­szélik meg minden vasárnap a város, no meg az ország állapotét. Mivelhogy politikus itt minden ember. Most is gyűlés lesz majd a volt megyeháza udvaron. A ,,Nemzeti Párt"­ zászló­­bontása. Odaszegődöm az egyik nagy cso­porthoz. Barátságos ,,aggyon Isten" felel a köszöntésemre. A gyűlés pla­kátját olvassák. Az egyik gazda megszólal: — Nem program kell ide, hanem megélhetés. A programból már van elég! . . * A fajvédők kaszinójában te, ahol tt pesti vendégek köré gyülekeztek a kör tagjai, sok a híve „Gál Miskának/' Azt mondja Somogyi uram, egy bar­­naképü, köpcös gazda: — Azért mégis csak büszkék va­gyunk arra, hogy ebben a nagy vá­rosban idevalósi gazdaember a kép­viselő !* A dobszó után egyszeriben meg­tel­ük a régi megyeháza, hatalmas ud­vara. Lehetnek vagy harmadfélezren. Azt mondom a mellettem álló polgár­társnak: — Azért mégis csak nagy pártja van itt­ a Csorba ügyvéd úrnak. Lám, milyen szép számban jöttek össze. — Nem a Csorba doktor úr pártja ez — feleli a szomszédom. — Itt voltunk mi kérem három hét­tel ezelőtt is, amikor a cucilisták programoztak. Aztán végig hallgat­tuk két­­héttel ezelőtt Budavári Lászlót is, aki barnainges legé­nyekkel szavalt, itt és csakúgy meg­tapsolták, mint a most vasárnap Gál Miskát. Ma is ugyanaz a közönség van itt, — gazdák és szegénység, elegyest — mint máskor szokott lenni. Meghallgatunk mi, kérem, minden szónokot, mivelhogy ebédig úgysem lehet okosabb dologgal töl­teni az időt.* A gyűlésről kevés a mondanivalóink Egy volt nemzetgyűlési képviselő és egy ellenzéki újság főszerkesztője vol­tak a gyűlés főszónokai. Sötét színek­ben ecsetelték a helyzetet — mint ahogyan Magyarország miniszterel­nöke is megállapította már, hogy sú­lyos a gazdasági helyzet, de nemcsak nálunk, hanem világszerte, mindenütt. És másutt még jobban, mint nálunk! De azokról az üdvös torrmány­intézke­désekről, amelyet­ a gazdasági jogok | Ho$f felem megi A rheumás bajok pasi késelése­met : ül­. tagiáa&er Mr pú** Rheumás betegeknek nélkülözhetetlen Kapható az VJ eaHA2Da kiadóhivatalánál, Budapest, ViIi. kerület, József­ körut 5. szám, Ára■ csakis a pénz előzetes beküldése ellenében P 2.4Q, orvoslására tör bérnek és jógamozőm* vannak, itt nem­ esett szó. 'A‘ mezőgaz­daság fekegélyezéséről. A közmunkák­ról se üdvös beruházásokról. IA ha­j­­d­uböszörményi választók* ?~ület eddig már három iskolát és több kormány­­segélyt kapott és éppem most van fo­lyósítás alatt 17 ezer pengő azoknak, akik még nem kaptak házhelyet.­ Erről nem beszéltek a szónokok. Sem a ruházkodási- és lábbeli-akcióról. Meg a fagykársegélyről, amelynek visszafizetésére újból halasztást kap­tak a böszörményiek is . Mindezeket pedig nem az ujj­­u­kból szoptuk ki, hanem ott, a gyűlés szín­helyén, tekintélyes gazdaember­ektől hallottuk. Olyanoktól, akik megértik a szónokokat, de­­ gondolkodni is tudnak. És cselekedni te. Mert ilye­tén beszédet is hallottunk. — Idevaló, ISO köblös gazdaem­ i­ a KÖZPONTI TEJCSARNOK TfBfixcrx (lok Vaie­nt­iben ex tej lesaAUIfon Ara mesédés Kimérve 1 Hu­t 32 HAét Palackozva 1 lilét­­43 hitet Adiftégmen­tesen­ &né&ox MXYHUfWiC bér a mi képviselőnk. Megmondja a mi hibáinkat szemtől-szembe, de harcot is értünk, mert hiszen a­mi nekünk fáj, az neki is fáj. Szép­­szép ez a sok beszéd, de azért mi csak kitartunk a mi képviselőnk mellett. Gyűlés után hazamentek az embe­­rek. SZEGHALOM KULTÚRÁJA III i I I x i ■ ii ' ~i i „Miíidoni ttemistnek axtxtys élet" ereje vatl, amennyi Mié van f* mondotta K&pl püsp&k ifeegtadosutcaia, a prot®** tin» irodalmi out*épségeiül Szeghalomról jelenti az Uj Barázda tudósítója. A Magyar Protestáns Iro­dalmi Társaság vasárnap szép irodal­mi ünnepséget, rendezett Szeghalom­­ban, ahol egy ezerötszáz holdas gazdaem­­ber gimnáziumot alapított és az Intézet élére kitűnő igazgató ke­rült, aki a környék minden kul­turális megmozdulásának a lelke. A vasárnapi irodalmi ünnepségre Szeghalomra érkezett Kapoi Béla dr. duná­ntúii evangélikus püspök, Török Pál dr. akadérmia­i törnyvtászok és so­kan mások. Az irodalmi ünnepségen Kupi Béla püspök nagyszabású előadást tartott, így kezdte: — Bizonyéá­g könnyebb és hálátóbb volna a karácsonról a magyar kará­csonyról legzsirat, arról, hogy jön azt igazság, hogy a m nemzet a­­müge dicső­ségének palástjában végigszáguld a történelem terein. De ma inkább szük­séges a nemzet adventjáról szólani, mert ez mindig felfelé mutató időszak, m­ert ebben mindig benne van egy or­szág, egy nép jobb élet után való vágya, megtisztulása és önmaga feltalálása, a történelmi igazságtalanság és az isteni igazság kiegyenlítődése . Minden nemzetnek annyi élet­ereje van, amennyi hite van; nincs fontosabb nemzeti kötelesség, mint az, hogy hitre tanítsuk meg egymást­ Amikor rémiétó halálmadárként Átkotlr­kol­ják közöttünk, a­ halotti prédikációt, ■meg kell mondanunk, hogy hiszünk a jövőbeli, a hivatá­s­sulikban, a boldog ategyar ka­rácsonyban ... Sápi püspök előadását­ Nagy Miklós reálgimnáziumi igazgató köszönte meg. IZGALOM FEJÉRMEGYÉBEN EGY ÖNGYILKOSSÁG WATT Ssea&a&yMn&or ahonyl m&olga* bíró a Margit-Sidról a huhába ugrott és a vi&he fűlt A nxoly­obb­ól néhány nappal exelött tunya lúgra ítélte a vármegye köxlyaxgalától bíróit* núga — Mi volt az öngyilkosság oka ? (Az „Uj Barázda" tudósítójától.) Nagy izgalmat okozott vasárnap Fe­jér megyében Szabad­y Andor dr. ado­­nyi szolgabíró, tiszteletbeli főszolga­bíró ön­gy­i­lkosságának híre. A szolgabíró a Margit-híd gya­logjárójáról hirtelen átdobta magát a korláton, lezuhant a Duna hullámai közé, a motoros mentőőrség minden kutatás elle­nére sem találta meg az öngyil­kost.­ A rendőri nyomozás csakhamar kife­­rítette, hogy Szabady Andor adenye szolgai író ugrott a hullámok­ közé. Szabady szolgabírót az elmúlt he­tekben fegyelmi büntetéssel sújtotta felettes hatósága. Hétfőre idézte be az alispán Székesfehérvárra Szabady szolgabirót, hogy előtte a fegyelmi ítéletet kihirdesse­ . Fejér megye fegyelmi vizsgá­lata után a közigazgatási bizott­ság Szabady Andor szolgabirót dorgálásra és előléptetésének két évi megvonására ítélte, mert a szolgabiró hivatalában sok ki­hágási ügy kevert elintézetten­l, ezek az ügyek elévültek, Így azután a pénzbírságok be nem hajtása miatt a kincstárt meglehetős károkozás érte. A 37 éves szolgabiró ezt a kárt azóta, pótolta és a kincstár vol­­takép nem szenvedett károso­dást A szolgabiró barátai arra gondolnak, hogy a fegyelmi vizsgálaton kívül valószín­ileg más ok is közrejátszha­tott a végzetes tett elhatározásánál. Állítólag a jó családból való szolga­­bíró az utóbbi időben rossz társaságba lév«redut* te micín»finkiu vínüst

Next