Új Barázda, 1931. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931 lomtár 1, «Bí»istók9 UJBARAZm ■ a Mim­in......mii­­mt3 Előzetes jelentés Az évente megismétlődő és számos vevőnk által annyira várt januári esemény, a 14 napos téli Corvin-Vásár ezúttal elképesztően alacsony árak jegyében szombaton, január 10-én kezdődik Kitartás! — üzeni Holdermere sova a magyar nemsetnek: jl Trianoni Évtizeti után beláláik a Remény Éviisette Senki sem meri kétségbevonni, fiogy a jog Magyar­­ország oldalán van — Magyarország vissszakapja­­há­rom és félmillió elszakadt fiát — Európánál* Kettős­­pálatartossága van a magyar nemzettel s­zemben A Magyar­­Távirati Iroda jelenti? Lord Rothermere felkérte a Magyar Revíziós Ligát, hogy következő üze­netét tolmácsolja a magyar nemzet­nek: A Magyar Nemzethez! Lord Rother­­mere újévi üzenete. London, 1931. január 1. Szomorúsággal és csalódással tel­jes év zárult le Magyarország szá­mára a tegnapi napon. Ez volt a Tria­noni Évtized. Ma új és vidámabb korszak kez­dődik: a Remény Évtizede. Az egyes nemzetekre, épúgy mint fi férfiakra és asszonyokra, a Sors a szenvedésből aránytalanul súlyos terhet mért­ Legalább egy üdvös el­lenhatása azonban van ennek a csa­pásnak is: önállóságra nevel, bátor­ságra ösztönöz és megedzi a türelmet. Ezek azok a tulajdonságok, amelye­ket a magyar faj elődeitől örökölt. A mai nemzedék teljesen méltónak bizo­nyult a nemzet e nagy tradícióira. Felszegett fejjel állja a súlyos meg­próbáltatást, amelyet egy kíméletlen és vérszomjas békeszerződés jutta­tott osztályrészéül. Nekem mélységes meggyőződésem,, hogy az az évtized, amelynek útjaira,­ a világ ma rálépett, tanúja lesz a ma­gyar igazság elismerésének. Senki sem meri kétségbe vonni, hogy a jog Magyarország olda­lán van. Az egyetlen védekezés, amelyet a tria­noni­ szerződés oltalmazói igazolásul előterjeszthetnek, az, hogy alkalmas megoldásnak bizonyult. Ezt a becste­len érvelést egyre gyorsabban ássa­ alá a művelt világ lelkiismerete,, amely ma már teljesen ráeszmélt azokra a sérelmekre, a­melyek Magyarországot érték. Amióta én három­ és fél évvel ezelőtt­ síkra szálltam Magyarország mellett, világszerte nőttön-nő és még egyre növekszik a közvélemény ereje a magyar határok alapos revíziója mellett. * Minden országban rájöttek már ér­telmes emberek, hogy ez lényeges fel­tétele annak, hogy Középe­urópá­ban ál­landó békés állapotok teremtethesse­nek. Nemcsak el lehetne hárítani­ ez­zel azoknak a nagy háborús veszedel­meknek egyikét, amelyeknek árnyéka még mindig az európai kontinens fe­lett lebeg, hanem azonnal fel lehetne lendíteni a nemzetközi kereskedelmet. Ma a helyzet az, hogy három és félmillió magyar kény­telen akarat ellenére, mint ide­gen uralom alatti kisebbség az európai nyugtalanság tényezői közé sorakozni. Abban a pillanatban, amint visszacsa­tolják ők­et szülőhazájukhoz, a szilárd egyensúly tényezőivé lesznek a nem­zetek közösségében. Egy megelégedett, békés, virágzó Magyarország hasznos szomszédnak bizonyulna. Véget érne a kereskede­lem tespedése és az ínség, amely ab­ból fakad, hogy könnyelműen leampu­tálták Magyarország természetes pia­cait. Középeurópában helyre állna a gazdasági egyensúly és Magyarország könnyen központjává válhatna egy olyan vámuniónak, amely megszüntet­né a kereskedelem céljaira önkényes és bosszantó határokat, amelyek ma útjában állanak úgy Magyarország, mint szomszédai ipari és mezőgazda­­sági fejlődésének Szerencsekívánataimat küldöm a magyar nemzetnek ahoz az önmeg­ta­gadáshoz és józansághoz, amelyet az elmúlt évtizedben tanúsított. A legna­gyobb gonddal kerültek minden provo­káló aktust és a közrendet változatla­nul fentartották a legsúlyosabb gaz­dasági megpróbáltatások közepette és ezzel nagymértékben járultak hozzá, hogy még leg­féltékenyebb szomszédai és ellenségei érzületét is lefegyverez­­zék. Magyarország kiérdemelte az egész világ tiszteletét azzal a méltóságteljes magatartással, amelyet nagy bajok közepette ta­núsított. Gyorsan közeledik az idő, mikor a jó­indulatot, amelyet itt szenett, javára fog­j­a elkönyvel­he­tni, Magyarország barátainak száma a külföldön növekvőben van. Nemcsak Mussolini olasz miniszterelnök, aki­vel sok biztató megbeszélésem volt Magyarország jövő kilátásait illetőleg, hanem más országok befolyásos állam­­férfiai is teljesen megegyeznek Magyarországgal arra irányuló igénye tekintetében, hogy a rá­rótt békefeltételeket észszerű re­vízió alá vegyék. Arra buzdítok minden magyart, hogy ne lankadjanak egy pillanatig sem és méltósággal, de határozottan tárják bajaikat a világ elé. Európának el kell ismernie, hogy a magyar nemzettel szemben kettős hálatartozása van. Ha a magyarok nem szálltak volna vitézül szembe a törökökkel a XVI. században, a nyu­gati civilizáció száz évvel mögötte lett volna annak a pontnak, amelyet elért. Ha nem léptek volna bátran fel a bolsevizmus vérszomjas önkényural­ma ellen 1919-ben, ez a halálos beteg­ség megvethette volna lábát az euró­pai kontinens szívébe. Én abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy jobban tudom­, mint bárki, aki nem magyar, milyen keserű szenvedéseken ment és megy keresz­tül még ma is a magyar nép. Az önök politikai és gazdasági életét olyan gondos figyelemmel kísérem, mint a magam országáét. Mélyen átérzem azokat a súlyos következményeket, amelyeket a gabonaneműekben világ­szerte bekövetkezett áresés az önök mezőgazdasági népessége számára je­lentett. Ez a baj nem szorítkozik kizárólag Magyarországra, bár hatásai sokkal súlyosabban jelentkeznek egy olyan országban, amelyet szántszándékkal legyengítettek. Más nemzetek — ak­kora távolságra, rz­int az Egyesült Ál­lamok,­­Kanada és Argentína —, ahol a földművelés a nemzetgazdaságnak szintén nagy tényezője, ugyancsak komolyan megérzik a gabona világárá­ban bekövetkezett példanélk­ü­li zuha­nást. Ennek okai nem egészen világo­sak. Egy-két év is eltelhet, amíg az egyensúlyt a termelő és a fagyasztó erő között helyre lehet állítani s ez­zel állandó és jövedelmező árat bizto­­sítani a világ, mezőgazdasági lakos­sága produkciójának. Ez a körülmény azt jelenti, hogy egyelőre­ nem szűnnek meg a nehéz idők, amelyek miatt az önök földműves lakossága szen­ved, bár ami azt illeti, a helyzet nem kü­lönb más országok hasonló foglalko­zási ágaiban sem. Rokonszenvemet küldöm Magyarország ipari és többi osztálya tagjainak is, akiknek ener­giája számára az önök megcsonkított országa nagyon csekély érvényesülési teret enged. Mégis a múlt csalódásai és a jelen nyomott hangulata ellenére is azt üzenem: kitartás! Az igazság nagyon gyakran ólomba­bakon jár, de tizenkétmillió magyar tántoríthatatlan akarata■, siettetni fogja a rajtuk esett kiáltó igazságta­lanság orvoslását. Nem lehet bizonyosabb politikai jóslatokba bocsátkozni az elkövetkező évtizedet illetőleg, minthogy hosszú idővel az évtized lejárta előtt Magyar­­ország visszak­apja három■ és félmillió idegen uralom alatt szenvedő fiát az­zal a területtel együtt, amelyet bené­pesítenek. Rotherm­iere. B. n. é. k-LEOPOLD GYULA hirdető vállalat VI­., Erzsébet-kö­nt 39. sz. Telefon: József 421—55.­ Alapittatott 1896.

Next