Új Barázda, 1931. augusztus (13. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
s Lázár Miklós szólalt fel elsőnek,aki a javaslatot nem fogadta el. Szilágyi Lajos pártonkívüli képviselő volt a következő szónok, aki a törvényjavaslatot elfogadta s azután az egész ellenzéket, különösen pedig Gaal Gastont viharos jelenetek közepette támadta. . . A közbeszólásokkal, elnökirendreutasításokkal tarkított felszólalás után Gaal Gaston válaszolt személyes kérdésben, ami az amúgyis puskaporos hangulatot még jobban kiélesítette és végül is Gaal Gaston és Szilágyi Lajos között oly súlyos sértések hangzottak el. —■ Szilágyi Lajos Gaal Gastont „svindlernek" nevezte, aminek lovaglás ügy lesz a folytatása. A vihar lecsillapulta után Lakatos Gyula következett szólásra, aki sajnálattal állapította meg, hogy ettől a fontos javaslattól személyeskedésekkel térnek el, ezzel vonják el az időt annak tárgyalásától. Kifejtette ezután, hogy a feleslegekből öt év alatt egymilliárd pengőt ruházott be a kormány. Ez munkaalkalmakat jelentett és legnagyobbrészt produktív beruházásokra fordították a feleslegeket. A kormány tevékenységéből látható, hogy európai mértékkel is mérve, szolid gazdálkodást folytatott. Az a véleménye, hogy könnyebb Magyarország helyzetén segíteni, mint akár Németország, akár Anglia helyzetén, mert mi agrárország vagyunk, ahol a konjunkturális kilengések nem oly nagyok, mint az ipari államokban és mert a mi gazdasági életünk bázisa teljesen egészséges. A törvényjavaslatot elfogadja. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Fábián Béla következett és a költségvetés boncolgatásával foglalkozott. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Peyer Károly a szociáldemokrata párt álláspontját fejtegette. Utána Reisinger Ferenc az idő előrehaladottságára való tekintettel, beszédének holnapra való elhalasztását kérte, amihez a Ház hozzájárult. Czettler Jenő elnök a vitát megszakítja é.... bejelenti, hogy Temesvári Imre indítványt terjesztett be, hogy a Ház a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot annak sürgősségére való tekintettel 15 órás ülésen tárgyalja. Az indítvány fölött a házszabályok értelmében a legközelebbi ülés napirendjének megkezdése előtt dönt a Ház. A spanyolországi Valencia városában a felkelők és a sztrájkolók felborították a villamosokat. A sztrájkolókat a lovascsendőrség verte szét. Több helyen számos halott és sebesült esett áldozatul. Mindenkit érdeklő könyvek: Dr. Szepesit Afizm!j/.,'Mindenki jogi tanácsadója ....... P 3.50 Dr. Szepesi Mihály: A gazda adóterhei 2.——* Dr. Szepesi Mihály: Adóügyi kiskáté ..........r 2.— Beszerezhetők az ÚfJ BARÁZDA kiadóhivatala (Budapest, VIII., József-körút 5.) után az összeg előzetes beküldése mellett (költségmegtakarítás szempontjából). tll BARJlZM Ezután napirendi indítványt tesz az elnök, mely szerint a Ház legközelebbi ülését szombaton délelőtt 10 órakor tartja és azon folytatják a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Temesváry Imre az elnök napirendi javaslatával szemben azt javasolja, hogy a Ház szombaton ne 10 órakor, hanem már 9 órakor kezdje meg ülését. Farkas István az elnöki javaslattal szemben javasolja, hogy a Ház vegye le a napirendről a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását,, lég-, közelebi "ülését kedden tartsa és annak napirendjéül tűzze ki a választási visszaélések tárgyalását. Több hozzászóló nem lévén, Czettler Jenő elnök ,szavazásra teszi fel az indítványt, mire a Ház Temesváry Imre javaslatát fogadja el és így a parlament holnapi ülése reggel 9 órakor kezdődik. Ezután "az interpellációs" könyvet olvassák fel, majd Szilágyi Lajos személyes ,megtámadtatás címén szólal fel. Felszólalásában rámutat arra, hogy Gard Gaston a délelőtti ülésen az ő régi beszédének csak az egyes kiragadott részeit ismertette. Dinics Ödön délelőtti közbekiáltására megjegyzi, hogy nem emlékszik rá, hogy Dinics valamikor tőle elégtételt kért volna, de mindenkor rendelkezésére áll. Ezután — mint pártonkívüli képviselő visszautasítja a bihari terrorról szóló Gaal Gástor-féle beállítást. — Rossz fia volnék szülőföldemnek — mondotta többek között Szilágyi ha eltűrném azt, hogy bárki várrhegyém tisztviselői karát megtorlatlanul „banditának" nevezze. Nekem, bár pártonkívüli vagyok, mint Biharvármegye legrégibb képviselőjének, kötelességem volt arra kényszeríteni Gaal Gastont, hogy nevezze meg, kire értette sértő kifejezését. És ha Gaal Gaston ezt vonakodik megtenni és általánosságban sérteget, ez engem felment a továbbiak alól. -A Ház, ülése ezzel este fél hét órakor véget ért. emberiség ssámára legalább tiséví inctaráamra. foi^Éositasiik&ll a cé&éí« Mussolini cikke Európa sorsáról — A Hooverierv mutatja meg a kivezető utat Mussolini az „Annales"* elmű francia folyóiratban .cikket.itt, amely többek között ezeket mondja:. — Az 1682. év döntő lesz sorsunk felett akár rossz, akár jó irányban. Rettenetes dilemma előtt állunk: nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy,a civilizáció megújuljon vagy pedig elpusztuljon. A nemzetközi szolidaritás helyreállítására irányuló minden eddigi kísérlete csődöt mondott. Minden terv és ellentervkölcsönösen •megsemmisítette egymást és végül nem •maradt más,mint a puszta semmi.— Ez is azt bizonyítja, — írja Mussolini — hogy mennyire hiú erőlködés az eredményt nemzetközi értekezletektől várni, amikor magunk előtt látjuk azt az igen kézzel fogható tényt, hogy Európa az összeomlás küszöbén áll. Az összeomlás elől való menekülés azonban még Mussolini véleménye szerint sem érhető el ,az ilyen — szerinte — hiába*való értekezlet nélkül. Mussolini ezután így folytatja — A Hoover-terv megmutatta az utat. A második most szükségessé vált intézkedés politikai természetű: az emberiség számára legalább tízévi időtartamra biztosítani kell a békét. Ez okból tehát a Népszövetség 1992. február 2-ikára egybehívott leszerelési értekezlete a lehető legnagyobb jelentőséggel bír. Az értekezlet sikerétől nemcsak a genfi szövetség léte, hanem az egész emberiség sorsa függ- Ennek azértekezletnekJifim szabad balsikerrel végződni, mert ha ez következne be, akkor a leszerelési értekezlet csak előjátéka lenne anagy végleges katasztrófának. Világ folyása Briand francia külügyminiszter a londoni értekezletről erős meghűléssel tért haza és néhány napi feltétlen nyugalomra és pihenésre van szüksége,annál inkább, mert többször visszatérő asztmatikus rohamai voltak. A kezelőorvosok véleménye szerint Briand egészségi állapota nem ad aggodalomra okot. Az egyik athéni lap értesülése szerint Vénizélosz augusztus 18-án Bukarestbe utazik. Kordac prágai cseh érsek lemondása ügyében a cseh nacionalista sajtó hetek óta kimondott uszítást folytat a prágai 1931 augusztus 1, ezombsi apostoli imnchis és a Szentszék ellen. Muszitá eredményeként tegnap este több száz főnyi tömeg verődött össze a nunciatura prágai palotája előtt és becsmérlő orditozással tüntetett a nunchis ellen. A rendőrség szétoszlatta a tüntetőket, akik Kordac érsek éltetésével vonultak el. Dawes amerikai tábornok, Amerika londoni nagykövete, a Daily Expressben közölt nyilatkozatában a világdepreszsziós hullám közeli megfordulását és általános gazdasági fellendüléskezdetét jósolja. Az amerikai gazdasági életnek számos tünete, az élénkülő tevékenység felsmerhetetlen jeleit mutatja. Meghalt, mert összeveszett a vőlegényével (Az „Új Barázda") tudósítójától., Nagykörösről jelentik: Nagykörösön Szabó Rózsika 19 éves leány már régóta jegyben járt egy legénnyel. Vagy két hete valamin összevesztek és vőlegénye szakított vele. Hiába volt minden békítés, a legény hallani sem akart többé a leányról. Szabó Rózsika elment a vőlegénye háza elé és marólúggal, megmérgezte magát. A mentők súlyos lúgmérgezéssel szállították kórházba. Megmenteni azonban már nem lehetett. Iszonyú szenvedés után meghalt. . A tüzkőadó újabb szabályozása A Magyar Távirati Iroda ■ jelenti ■ A gyujtószeradóról szóló törvény oly célból, hogy a gyujtószerszámok használata következtében visszamaradó gyufaadó bevételek , legalább részben pótoltassanak, a gyujtószerszámoknak, majd pedig 1920. évben az 591. M. E. számú kormányrendelet a tűzkőnek a megadóztatását elrendelte. A tűzkő után fizetendő gyújtószeradó eddigi beeszedési módja azonban nem volt alkalmas annak megakadályozására, hogy az ország tűzkőszükségletének legnagyobb részét csempészettől, vám és adó fizetése nélkül hozzák be az országba s utcai árusítás útján vásárokon és egyéb nyílt helyeken hozzák forgalomba. Minthogy ez akörülménynagyban hozzájárult ahhoz, hogy különösen az utóbbi években a gyufafogyasztás és ennek folyományaként a gyufából származó adóbevételek állandóan csökkentek, szükségessé vált, hogy a tűzkő megadóztatásának módja újból szabályoztassék. Ezért a m. kir. pénzügyminiszter a 3000/1931. számú rendeletével elrendelte, hogy tűzkövet ezentúl az ország termetén csak az előírt és adójeggyel ellátott borítékokkal szabad forgalomba hozni és csak az állandó jellegű, üzlethelyiségekben szabad álsítani. Az adójeggyel el nem látott csomagolásnak vagy csomagolatlan tűzkőnek nemcsak elárusítása, hanem vásárlása is ezentúl szigorúan tilos és aki ezt a tilalmat megszegi, jövedéki kihágást követ el