Új Barázda, 1931. december (13. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

. Megkérdeztük a belügyminiszter­től azt is, hogy miért nem publikál­ják az őrizetbe vettek névsorát. — A névsor kiadása — válaszolta a belügyminiszter — azért késik, mert számítani kell arra, hogy olyan egyének is vannak az őrizetbe vettek között, akik távol állanak a puccsmozgalomtól. Ártatlan emberek nevét pedig nem keverhetjük a do­logba, nem kompromittálhatjuk őket addig, amíg a nyomozás minden te­kintetben nem fejeződik be. Egyéb­ként szó sincs országos szervezke­désről. A nyomozás mai helyzetére vonatko­zóan ki kell jelentenem, hogy — amennyire a kapott jelentésekből láttam — a nyomozás köre már be­zárult. Amennyiben holnap délelőtt napirend előtti felszólalás kapcsán a képviselőházban tényleg szóba hozzák ezt a kérdést, akkor már minden te­kintetben valószínűleg részletes nyi­latkozatot tehetek és előreláthatóan holnap a végleges hivatalos jelentést is kiadhatjuk. IJJ BARÁZDA 1931 december 1, kedd ff fit. ro- famik0n­ ii iw*'rnxa A szervezkedés mögött komoly politikus nincsen A 33-as Országos Bizottság hét-­f­főn Schandl Károly elnöklete alatt­­ tartott ülésén napirend előtt Wolff Károly felszólalt az utóbbi napokban elterjedt puccs­h­írekkel kapcsolatban. Wolff rámutatott arra, hogy az ed­dig kiadott szűkszavú hivatalos kom­münikék nem teljesen alkalmasak a felizgatott közvélemény hangulatá­nak megnyugtatására. Az egész köz­véleményben a legkülönbözőbb hírek vannak elterjedve. Kéri a belügy­minisztert, hogy tájékoztassa az or­szágos bizottságot arról, hogy na a lényege az elterjedt rémhíreknek? Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában elsősor­ban megnyugtatta a bizottságot, hogy a közbiztonsági szervek a közrendet, az ország és a főváros nyugalmát és békéjét minden körülmények között biztosítani tudják és fogják a jövőben is bármely felforgató törekvéssel szemben. A rendőrség részéről most leleple­zett és a közvéleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom semmi körülmények között, sem olyan, jelen­tőségű, amely alkalmas lehetne bár­­mely nyugtalanság kiváltására. A leleplezett mozgalom legnagyobb­részt az 1920-as években már szere­pet játszott kétes elemekből alakult társaság fantasztikus terveiből áll, amely mögött komoly politikus nin­csen. Szterényi József báró felszólalásá­ban kijelentette, hogy teljes meg­nyugvással tölti el a belügyminiszter válasza, mert a válasz alkalmas arra, hogy a közvéleményt is megnyug­tassa. De meg fogja nyugtatni a köz­véleményt az a körülmény is, hogy a belügyminiszter az ügy szereplőit desperációknak bélyegezte meg. Fon­tos, hogy a külföldet is felvilágosítsák arról, hogy itt csak komolytalan meg­mozdulásról van szó, mert semmi sem lehetne végzetesebb az ország szem­pontjából, mintha hitelre találna a külföldön az a rosszakaratú híreszte­lés, amelynek terjesztésére a Magyar­­országgal szemben rosszakaratúnak mutatkozó egyes külföldi sajtóorgá­­­numok mindig vállalkoztak. Kérdi, nem volna-e tanácsos a Budapesten székelő külföldi követségekhez for­dulni, hogy kormányaik útján bocsás­sák a külföldi sajtó rendelkezésére a való adatokat. Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter újabb felszólalásában kije­lentette, hogy nyilatkozott már a saj­tónak és ezek a nyilatkozatok alkal­masak lesznek a külföld teljes meg­nyugtatására is. Egy kom­munista volt a szervezk­edők leghan­gosabb szóvivője A fantasztikus kalandortársaság összetételére jellemző, hogy az előállí­tottak között egy férfi is van, aki a leghangosabb szóvivő volt közöttük s akiről most kiderült, hogy kommunista ügyekben már szerepelt a rendőrség előtt s a kommün alatt direktóriumi tag is volt. Hivatalos nyilatkozat A Magyar Országos Tudósító je­lenti: A szombatra virradó éjszaka folyamán a nyomozó hatóságok több embert őrizetbe vettek. E bűnügyi eljárással kapcsolatban a hírlapok olyanok neveit is említették, akik őri­zetbe nem kerültek. A nyomozó hatóságok szombaton és vasárnap folytatták a kihallgatásokat és úgy látják, hogy a további nyomo­zás sikere érdekében a bűnügyről ér­demleges közlést még nem adhatnak ki. Ezért mellőzik az őrizetben lévők névsorának kiadását is. Azonban a hírlapi közlésekre vo­natkozóan felhatalmazták a Magyar Országos Tudósítót annak kijelenté­sére, hogy az őrizetbe vettek között Budaváry László, Francia Kiss Mi­hály, Hatics Lajos nincsenek és nem is voltak. Nyomatékosan mutattak rá illetékes helyen arra is, hogy az elő­állítottak között — akiknek száma egyébként a negyvenet nem haladja meg — politikai tényezők, vagy elő­kelő társadalmi nevek nem szerepel­nek. Egyévi börtönre ítélték a bankrabló Bónya barátnőjét (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A Szabadság-téri bankrablók barát­nőit, Papp Máriát és Kirbauer Gizel­lát hétfőn vonta felelősségre a bün­tető törvényszék. Mindkettőjüket orgazdaság bűn­tettével vádolta az ügyészség, Papp Máriát pedig mint bűnsegédi bűnrészest is felelősségre vonta. A tárgyalásra elővezették a már darócruhába öltöztetett Bónya Józse­fet, a kivégzett Ondi Sándor rabló­társát is. Az életfogytiglan elítélt fegyenc és a vádlottak padján ülő leány sokáig nézte egymást és Bónya integetni is akart neki, de az őr erélyesen rászólt. Papp Mária ▼égül is a viszontlátás hatása alatt zokogni kezdett. Papp Mária az elnök kérdésére ki­jelentette, hogy csak annyiban érzi magát bűnösnek, hogy elfogadta a Bónya által hozott lopott holmit, amely még a Zubek-féle fegyverkeres­kedésbe csinált betörésből származott.. Igaz, hogy álarcot is készített a „Jós­kának", de nem tudta — csak sej­tette, — hogy mire kell az. Az­ elnök azonban szép szóval rávezette a leányt arra, hogy nagyon is tudott a két suhant­­bankrablási tervéről. Ondi barátnője, Kirbauer Gizella kereken tagadta bűnösségét s a bíró­ság fel is mentette. Papp Mária egy­évi börtönbüntetést kapott. AZ ORSZÁGOS 33-AS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Megszüntetik a kerületi rendőr­­kapitányságokat, öt járási főszolga­­bíróságot és három szolgabírói kirendeltséget, valamint rendezik a járásorvosi intézményt is 519 ezer pengő megtakarítást jelentenek ezek az intézkedések (Az ,,Új Barázda“ tudósítójától.) A 33-as Országos Bizottság Schandl Károly elnöklésével tartotta ma dél­előtt ülését, amelyen napirend előtt szóvá tették a puccsról elterjedt híre­ket is. Erről lapunk más helyén szá­molunk be. Ugyancsak napirend előtt tette szóvá Teleszky János is azt, hogy a népjóléti minisztérium nem tudja ki­utalni a hadik­ölcsönsegélyeket. A tiszt­viselői fizetések, nyugdíjak és hadi­­rokkantsegélyek után, a hadikölcsön­­kötvénytulajdonosok segélyezését tart­ja a legfontosabbnak. Kétszázezer pengő megtakarítás a rendőrségi adminisztrációnál Temesváry Imre előadó ismertette ezután a rendőrség szervezeti válto­zásáról szóló tervezetet. A tervezet lényege az, hogy az országban lévő kerületi rendőrkapitányságot meg­szüntetik és azoknak ügykörét a jö­vőben a budapesti főkapitányság látja el. Ez a leegyszerűsítés évi kétszáz­ezer pengő megtakarítást jelent. Orffy Imre szólalt fel először és azt kérte, hogy ez a csökkentés az őr­személyzet, a detektívek és az altiszti szolgálatot teljesítők létszámát ne érintse. Szterényi József báró felszólalása után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az őrszemélyzet apasztásáról szó sincs. A 33-as Országos Bizotság ezután a jelentést elfogadta. Egyszerűsítések a vár­megyei közigazgatásnál Temesváry Imre előadó ismertette ezután az egyes főszolgabírói állások és szolgabirói kirendeltségek meg­szüntetéséről és a járásorvosi feladat­kör rendezéséről szóló rendeletet. A rendelet lényege az, hogy az ország 154 járásából öt já­rást és három szolgabirói kiren­deltséget megszüntetnek. A járási tisztiorvosokra vonatkozólag úgy intézkedik a rendelettervezet, hogy azoknak munkakörét a járási orvosokkal töltsék be, akik 1200 pengő évi tiszteletdíjat és 1200 pengő uti­­átalányt kapnak. Az így elért megtakarítás a fő­szolgabírói hivataloknál 96.400 pengőt, a járásorvosoknál pedig 222.546 pengőt jelentene. Kállay Tibor a csonkavármegyék kérdésének megoldását kérte. Eszterházy Móric gróf felszólalása után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter kijelentette, hogy van­nak még olyan járások, amelyek ösz­­szevonhatók, de ezeknek kezdeménye­zése a vármegyék feladata. A várme­gyék területileg elvileg nem kíván hozzányúlni, de szükségesnek tartja a kis csonkavármegyék ideiglenes ösz­­szevonását. A bizottság ezt a rendele­tet is elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Mám­áss­uria is a semleges siómit lessz­ ­.1 volt kínai császár !végleg lementjeit Mandissuria Iróniáról — Tiencsint toomtoásztók a japánok Mivel hivatalosan még nincs há­ború Japán és Kína között, a tokiói kínai és a nankingi japán követek közvetlenül tárgyaltak a japán, illetve kínai kormányokkal a fegyverszünet­­ről és a semleges zónáról. Az utóbbira vonatkozóan megállapodás is jött létre, ezért álltak meg a japánok Csingtao előtt, a kínai hadsereg pe­dig ezért vonul vissza a régi Nagy I Fal mögé. Változott a helyzet azzal is, hogy Pu-Yi volt kínai császár végleg lemon­dott a trónról és vissza­költözik Tian­­csinbe, ahol azonban ismét kitört a harc. A kínaiak újból tüzeltek a japán negyedre, mire a japán főparancsnok Dairenből egy gyalogezredet vezényelt a város alá és több gránátot lövetett­­ a kínai negyedre. Jogos védelem címén felmentette a k&r. ítélőtábla Gönczy mérnököt, aki revolverrel megsebesítette Hrotkó István hentest Ez év január 4-én, — amint annak idején az Új Barázda is megírta — a Nyugati pályaudvaron Gönczy Miklós mérnök revolverrel arcába lőtt Hrotkó István hentes és birkózó baj­noknak, aki őt ököllel arcba boxolta. Megírtuk azt is, hogy az összetűzés a vonaton történt, ahol Gönczy a meny­asszonya, Hrotkó pedig Keresztes Lajos birkózó világbajnok és Hajagos László dr. váci tisztiorvos társaságá­ban utazott. A büntetőtörvényszék Gönczyt háromhónapi, Hrotkót egy­hónapi fogházra ítélte, de mindkettő­jük büntetésének végrehajtását fel­függesztette. A kir. ítélőtábla felebbezés követ­keztében ma tárgyalta a bűnügyet. Vargha József dr. kir. főügyész fel­szólalása után a tanács elnöke kihir­dette az ítéletet, amely szerint a tábla Gönczy Miklóst felmen­tette, mert megállapította, hogy jogos védelem esete forgott fenn. Gönczy az őt ért támadás miatt jo­gosan használt fegyvert. Egyúttal az ügyészség indítványára kimondotta a tábla, hogy az ügy jogerős befejezése után átteszi az iratokat a belügymi­niszterhez, mint fegyelmi hatósághoz, mert a tényállás szerint az egész bot­rányos ügy kezdeményezője Hajagos László dr. tiszti főorvos volt, az ő ma­gatartása­ okozta a súlyos összetűzést.

Next