Új Barázda, 1931. december (13. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-01 / 273. szám
. Megkérdeztük a belügyminisztertől azt is, hogy miért nem publikálják az őrizetbe vettek névsorát. — A névsor kiadása — válaszolta a belügyminiszter — azért késik, mert számítani kell arra, hogy olyan egyének is vannak az őrizetbe vettek között, akik távol állanak a puccsmozgalomtól. Ártatlan emberek nevét pedig nem keverhetjük a dologba, nem kompromittálhatjuk őket addig, amíg a nyomozás minden tekintetben nem fejeződik be. Egyébként szó sincs országos szervezkedésről. A nyomozás mai helyzetére vonatkozóan ki kell jelentenem, hogy — amennyire a kapott jelentésekből láttam — a nyomozás köre már bezárult. Amennyiben holnap délelőtt napirend előtti felszólalás kapcsán a képviselőházban tényleg szóba hozzák ezt a kérdést, akkor már minden tekintetben valószínűleg részletes nyilatkozatot tehetek és előreláthatóan holnap a végleges hivatalos jelentést is kiadhatjuk. IJJ BARÁZDA 1931 december 1, kedd ff fit. ro- famik0n ii iw*'rnxa A szervezkedés mögött komoly politikus nincsen A 33-as Országos Bizottság hét-ffőn Schandl Károly elnöklete alatt tartott ülésén napirend előtt Wolff Károly felszólalt az utóbbi napokban elterjedt puccshírekkel kapcsolatban. Wolff rámutatott arra, hogy az eddig kiadott szűkszavú hivatalos kommünikék nem teljesen alkalmasak a felizgatott közvélemény hangulatának megnyugtatására. Az egész közvéleményben a legkülönbözőbb hírek vannak elterjedve. Kéri a belügyminisztert, hogy tájékoztassa az országos bizottságot arról, hogy na a lényege az elterjedt rémhíreknek? Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában elsősorban megnyugtatta a bizottságot, hogy a közbiztonsági szervek a közrendet, az ország és a főváros nyugalmát és békéjét minden körülmények között biztosítani tudják és fogják a jövőben is bármely felforgató törekvéssel szemben. A rendőrség részéről most leleplezett és a közvéleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom semmi körülmények között, sem olyan, jelentőségű, amely alkalmas lehetne bármely nyugtalanság kiváltására. A leleplezett mozgalom legnagyobbrészt az 1920-as években már szerepet játszott kétes elemekből alakult társaság fantasztikus terveiből áll, amely mögött komoly politikus nincsen. Szterényi József báró felszólalásában kijelentette, hogy teljes megnyugvással tölti el a belügyminiszter válasza, mert a válasz alkalmas arra, hogy a közvéleményt is megnyugtassa. De meg fogja nyugtatni a közvéleményt az a körülmény is, hogy a belügyminiszter az ügy szereplőit desperációknak bélyegezte meg. Fontos, hogy a külföldet is felvilágosítsák arról, hogy itt csak komolytalan megmozdulásról van szó, mert semmi sem lehetne végzetesebb az ország szempontjából, mintha hitelre találna a külföldön az a rosszakaratú híresztelés, amelynek terjesztésére a Magyarországgal szemben rosszakaratúnak mutatkozó egyes külföldi sajtóorgánumok mindig vállalkoztak. Kérdi, nem volna-e tanácsos a Budapesten székelő külföldi követségekhez fordulni, hogy kormányaik útján bocsássák a külföldi sajtó rendelkezésére a való adatokat. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter újabb felszólalásában kijelentette, hogy nyilatkozott már a sajtónak és ezek a nyilatkozatok alkalmasak lesznek a külföld teljes megnyugtatására is. Egy kommunista volt a szervezkedők leghangosabb szóvivője A fantasztikus kalandortársaság összetételére jellemző, hogy az előállítottak között egy férfi is van, aki a leghangosabb szóvivő volt közöttük s akiről most kiderült, hogy kommunista ügyekben már szerepelt a rendőrség előtt s a kommün alatt direktóriumi tag is volt. Hivatalos nyilatkozat A Magyar Országos Tudósító jelenti: A szombatra virradó éjszaka folyamán a nyomozó hatóságok több embert őrizetbe vettek. E bűnügyi eljárással kapcsolatban a hírlapok olyanok neveit is említették, akik őrizetbe nem kerültek. A nyomozó hatóságok szombaton és vasárnap folytatták a kihallgatásokat és úgy látják, hogy a további nyomozás sikere érdekében a bűnügyről érdemleges közlést még nem adhatnak ki. Ezért mellőzik az őrizetben lévők névsorának kiadását is. Azonban a hírlapi közlésekre vonatkozóan felhatalmazták a Magyar Országos Tudósítót annak kijelentésére, hogy az őrizetbe vettek között Budaváry László, Francia Kiss Mihály, Hatics Lajos nincsenek és nem is voltak. Nyomatékosan mutattak rá illetékes helyen arra is, hogy az előállítottak között — akiknek száma egyébként a negyvenet nem haladja meg — politikai tényezők, vagy előkelő társadalmi nevek nem szerepelnek. Egyévi börtönre ítélték a bankrabló Bónya barátnőjét (Az „Új Barázda" tudósítójától.) A Szabadság-téri bankrablók barátnőit, Papp Máriát és Kirbauer Gizellát hétfőn vonta felelősségre a büntető törvényszék. Mindkettőjüket orgazdaság bűntettével vádolta az ügyészség, Papp Máriát pedig mint bűnsegédi bűnrészest is felelősségre vonta. A tárgyalásra elővezették a már darócruhába öltöztetett Bónya Józsefet, a kivégzett Ondi Sándor rablótársát is. Az életfogytiglan elítélt fegyenc és a vádlottak padján ülő leány sokáig nézte egymást és Bónya integetni is akart neki, de az őr erélyesen rászólt. Papp Mária ▼égül is a viszontlátás hatása alatt zokogni kezdett. Papp Mária az elnök kérdésére kijelentette, hogy csak annyiban érzi magát bűnösnek, hogy elfogadta a Bónya által hozott lopott holmit, amely még a Zubek-féle fegyverkereskedésbe csinált betörésből származott.. Igaz, hogy álarcot is készített a „Jóskának", de nem tudta — csak sejtette, — hogy mire kell az. Az elnök azonban szép szóval rávezette a leányt arra, hogy nagyon is tudott a két suhantbankrablási tervéről. Ondi barátnője, Kirbauer Gizella kereken tagadta bűnösségét s a bíróság fel is mentette. Papp Mária egyévi börtönbüntetést kapott. AZ ORSZÁGOS 33-AS BIZOTTSÁG ÜLÉSE Megszüntetik a kerületi rendőrkapitányságokat, öt járási főszolgabíróságot és három szolgabírói kirendeltséget, valamint rendezik a járásorvosi intézményt is 519 ezer pengő megtakarítást jelentenek ezek az intézkedések (Az ,,Új Barázda“ tudósítójától.) A 33-as Országos Bizottság Schandl Károly elnöklésével tartotta ma délelőtt ülését, amelyen napirend előtt szóvá tették a puccsról elterjedt híreket is. Erről lapunk más helyén számolunk be. Ugyancsak napirend előtt tette szóvá Teleszky János is azt, hogy a népjóléti minisztérium nem tudja kiutalni a hadikölcsönsegélyeket. A tisztviselői fizetések, nyugdíjak és hadirokkantsegélyek után, a hadikölcsönkötvénytulajdonosok segélyezését tartja a legfontosabbnak. Kétszázezer pengő megtakarítás a rendőrségi adminisztrációnál Temesváry Imre előadó ismertette ezután a rendőrség szervezeti változásáról szóló tervezetet. A tervezet lényege az, hogy az országban lévő kerületi rendőrkapitányságot megszüntetik és azoknak ügykörét a jövőben a budapesti főkapitányság látja el. Ez a leegyszerűsítés évi kétszázezer pengő megtakarítást jelent. Orffy Imre szólalt fel először és azt kérte, hogy ez a csökkentés az őrszemélyzet, a detektívek és az altiszti szolgálatot teljesítők létszámát ne érintse. Szterényi József báró felszólalása után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az őrszemélyzet apasztásáról szó sincs. A 33-as Országos Bizotság ezután a jelentést elfogadta. Egyszerűsítések a vármegyei közigazgatásnál Temesváry Imre előadó ismertette ezután az egyes főszolgabírói állások és szolgabirói kirendeltségek megszüntetéséről és a járásorvosi feladatkör rendezéséről szóló rendeletet. A rendelet lényege az, hogy az ország 154 járásából öt járást és három szolgabirói kirendeltséget megszüntetnek. A járási tisztiorvosokra vonatkozólag úgy intézkedik a rendelettervezet, hogy azoknak munkakörét a járási orvosokkal töltsék be, akik 1200 pengő évi tiszteletdíjat és 1200 pengő utiátalányt kapnak. Az így elért megtakarítás a főszolgabírói hivataloknál 96.400 pengőt, a járásorvosoknál pedig 222.546 pengőt jelentene. Kállay Tibor a csonkavármegyék kérdésének megoldását kérte. Eszterházy Móric gróf felszólalása után vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter kijelentette, hogy vannak még olyan járások, amelyek öszszevonhatók, de ezeknek kezdeményezése a vármegyék feladata. A vármegyék területileg elvileg nem kíván hozzányúlni, de szükségesnek tartja a kis csonkavármegyék ideiglenes öszszevonását. A bizottság ezt a rendeletet is elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Mámássuria is a semleges siómit lessz .1 volt kínai császár !végleg lementjeit Mandissuria Iróniáról — Tiencsint toomtoásztók a japánok Mivel hivatalosan még nincs háború Japán és Kína között, a tokiói kínai és a nankingi japán követek közvetlenül tárgyaltak a japán, illetve kínai kormányokkal a fegyverszünetről és a semleges zónáról. Az utóbbira vonatkozóan megállapodás is jött létre, ezért álltak meg a japánok Csingtao előtt, a kínai hadsereg pedig ezért vonul vissza a régi Nagy I Fal mögé. Változott a helyzet azzal is, hogy Pu-Yi volt kínai császár végleg lemondott a trónról és visszaköltözik Tiancsinbe, ahol azonban ismét kitört a harc. A kínaiak újból tüzeltek a japán negyedre, mire a japán főparancsnok Dairenből egy gyalogezredet vezényelt a város alá és több gránátot lövetett a kínai negyedre. Jogos védelem címén felmentette a k&r. ítélőtábla Gönczy mérnököt, aki revolverrel megsebesítette Hrotkó István hentest Ez év január 4-én, — amint annak idején az Új Barázda is megírta — a Nyugati pályaudvaron Gönczy Miklós mérnök revolverrel arcába lőtt Hrotkó István hentes és birkózó bajnoknak, aki őt ököllel arcba boxolta. Megírtuk azt is, hogy az összetűzés a vonaton történt, ahol Gönczy a menyasszonya, Hrotkó pedig Keresztes Lajos birkózó világbajnok és Hajagos László dr. váci tisztiorvos társaságában utazott. A büntetőtörvényszék Gönczyt háromhónapi, Hrotkót egyhónapi fogházra ítélte, de mindkettőjük büntetésének végrehajtását felfüggesztette. A kir. ítélőtábla felebbezés következtében ma tárgyalta a bűnügyet. Vargha József dr. kir. főügyész felszólalása után a tanács elnöke kihirdette az ítéletet, amely szerint a tábla Gönczy Miklóst felmentette, mert megállapította, hogy jogos védelem esete forgott fenn. Gönczy az őt ért támadás miatt jogosan használt fegyvert. Egyúttal az ügyészség indítványára kimondotta a tábla, hogy az ügy jogerős befejezése után átteszi az iratokat a belügyminiszterhez, mint fegyelmi hatósághoz, mert a tényállás szerint az egész botrányos ügy kezdeményezője Hajagos László dr. tiszti főorvos volt, az ő magatartása okozta a súlyos összetűzést.