Új Barázda, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

2 mert a legéletbevágóbb feladat a pengő vásárlóerejének fenn­tartása. Meg kell óvnunk magunkat­ az inflá­ciótól és a leghatározottabban vissza kell utasítanunk azokat a törek­véseket, amelyek az infláció felé szeretnék kormányozni pénzügyi politikánkat.­­ A vezetésem alatt álló kormány gazdasági politikájának legsarkadato­­sabb pont­ja az infláció elkerülése. Semmi áldozat nem lehet olyan nagy, amit ennek az érdekében hozunk, mint lenne az az áldozat és károso­dás az ország egyetemére és minden egyes polgárára, amelyet az infláció jelent. Naiv elképzelés az, hogy csi­náljunk inflációt, de csak bizonyos fokig, mert, ki tudja pontosan meg­határozni, hogy melyik az a pont, amelyen innen az infláció nem vesze­delmes és amelyen túl az infláció már katasztrófát jelent. A leghelyesebb és legegyenesebb eljárás az, ha a pengő védelme érdekében száz százalékig ragaszkodunk a deflációs pénzügyi politikához és a jövőre való gondolás­sal vállaljuk a vele járó átmeneti ál­dozatokat. és törvény froxás leg­­közelebbi feladatai .­­ A­ magyar kormány kom­oly­­és megfontolt elhatározása azoknak az intézkedéseknek a végrehajtása, ame­lyek az előbb vázolt célok eléréséhez vezetnek. Jórészt már életbe léptek a legszükségesebb rendeletek, amelyek hivatva vannak a súlyos helyzetet, orvosolni. A kormány legközelebbi munkaprogramját olyan javaslatok kidolgozására fordítja, amelyek ezek­kel a nagy kérdésekkel vannak össze­függésben. — Az 1932. esztendő politikai fel­adatainak sorát a többszörös állások kérdésének törvényhozási rendezése, az összeférhetetlenségi kérdés reví­ziója és a részvénytársasági reform fogják megnyitni.­­— Nyilván mind olyan kérdések, amelyek ugyancsak a gazdasági hely­zet kényszere folytán vetődnek napi­rendre és hivatva vannak az ország szociális nyugalmának fokozására. Nem lekicsinyelhető feladat, ha kellő­kép értékeljük a gazdasági és pénz­ügyi helyzet komolyságát és tudatá­ban vagyunk annak, amit a bajok or­voslása jelent. Igazságtalanság tehát a kormánytól azt követelni, hogy eze­ket a fontos kérdéseket tegye félre esetleges, tisztára pártpolitikai kívá­nalmak megoldása kedvéért és olyan kérdésekkel foglalkozzék, amelyek még tizedrangú jelentőséggel sem bírnak az előbbiek mellett. Hűséggel fogja megszülni Európa ál­talános politikai és gazdasági struktú­rájának megváltoztatását. Az az új élet, amelyet a győző hatalmak elkép­zelése szerint a békeszerződések let­tek volna hivatva megalapozni, világszerte csődbe került, apról-napra élesebben dokumentálja a benne rejtőző belijő ellentmondásu­kat. A jobb jövő felé szenvedéseken át visz az út és minden magyarnak úgy kell tekintenie a­ ránk szakadt ne­­héz esztendőket, mint árat és megváltást azért a boldogabb életért, amelyhez való jogunkat bebizonyítot­­tuk azzal, hogy a válság idején nem törünk meg és nem csüggedünk el. — Ennek az elgondolásomnak a ke­resztülvitele az én jobb jövőbe vetett hitem alapköve és amikor cikkemet befejezem, tiszta szívből kívánok Sz­é­­kesfehérvár szabad királyi város minden egyes lakójának az 1932. évre szebb, boldogabb esztendőt. 74 S­z. u­. é­ h. Balogh Sándor hirdetőirodája Telefon: Aut. 157—83. V.,Bálvány-u. 12 flg H. u. é. h­. BLOCKNER J. HIRDETŐIRODÁJA Tel. Aut. 8-9—14. IV., Városh­áz-Aut. 32—15. J. 350-14. utca 10 ‘w&Zxso /u/ évét Zh­e/ix/tt. 3$. ét B. u. é. K. HARSÁNYI HIRDETÉS - REKLÁM - PROPAGANDA IRODÁJA Telefon: Aut. 800—71. V., Erzsébet-tér I. A B. U. é. k. KLEIN SIMON Hirdető-irodája V., Vilmos császár­ út 70. Telefon: 215—79. ^ B. V. É. K. LEOPOLD GYULA h­irdető vállalat VII., Erzsébet-körút 3). Telefon: József 42—1—56. Alapittatott: 1896 ét A- u. 6 b­. LEOPOLD CORNÉL hirdető iroda VI., Teréz-körut 3. Tel.: 207-73. ét B. u. é. k. MOSSE RUDOLF HIRDETŐIRODÁJA­­ Telefon: 835 83, S35-8.V­­­IV­, Váci­ utca 18. ét B. U. é. k. Tenzer Gyula hirdetési iroda Telefon: Aut. 823— 93. IV., Szervita-tér 3. ÚJ BARÁZDA 1937 január 1, péntek Minden baj legfőbb oka a békeszerződé­sekben keresendő . A kormánynak nagy nehézségek­kel kell megküzdenie és felvethetjük a kérdést, hogy vannak-e optimiz­musra jogosító momentumok, amelyek felbátorítanak arra, hogy feladatának sikerében bízzék. Bármennyire is sö­tétnek akarják egyesek feltüntetni a pillanatnyi helyzetet, felelősségem tudatában mond­hatom, hogy ilyen jelenségek igenis vannak. Bajainkban vigasztalásul szolgálhat az a tény, hogy a nálunk is tapasztal­ható pénzügyi és gazdasági nehézsé­geket az egész világ érzi. Hogy rövid­­lejáratú kölcsöneinket visszafizetni nem tudjuk, ebben a nehézségben osztoznak velünk a nálunknál sokkal hatalmasabb országok. De mindezek­nél a szempontoknál is jelentősebb az a megfontolás, hogy a világkrízis ki­mélyülése előbb-utóbb el fog vezetni ahhoz a belátáshoz, hogy minden baj legfőbb oka az elhibázott békeszerződésekben keresendő. Bizonyos paradoxonnal azt mondhat­nám, hogy mindenkinek, aki a tria­noni béke revízióját kívánja, — váj­jon van-e olyan, aki ezt nem kívánná — a Magyarországra nehezedő gazda­sági helyzetben egyik jelét kell látnia annak, hogy ennek a revíziónak mi­előbb el kell következnie. At békeszerződések világszerte csődbe kerültek . A végzetes helyzet önmagát teszi lehetetlenné és szükségszerű kénysze­ A gazda uj esztendeje írta Váry Albert országgyűlési képviselő Régen bort, búzát, békességet kí­vántunk újévkor a gazdának s ezzel mindazt a jót kifejeztük, ami a gazda boldogulásához szükséges volt. Na­gyot változott azóta a világ s ma hiába van búzáját, bora a gazdának, nincs békessége, mert ezt se a bú­zája, se a bora nem biztosítja neki. Jó kívánsággal sajnos, nem is se­gíthetünk rajta s aki ma a gazdának boldog új esztendőt akar, annak csele­kednie kell. Vagy a mezőgazdasági termelvények s állatok árát emelje föl többi terhei magasságához, vagy közterheinek fizetni valóinak, az ipar­cikkeknek s kamatnak terhét szállítsa le termelvényei árának s jövedelmének alacsony­ságára. Ez a gazda alapbaja s ha ezen nem tudnak segíteni, lehet bora, búzája bővében, nem éri utol magát soha s elmerül a terhek s nyo­morúság sötét tengerében. Tudjuk tehát hol a baj, de csele­kedni nem tudunk. A termelvények árának szabályozása nem tőlünk függ, a közterhek, kamatok­­, iparcikkek árának leszállítása pedig az állam és más társadalmi osztályok létérdeké­nek veszélyeztetése nélkül lehetetlen. Ennek dacára mégis meg kell a ba­jok forrásánál állnunk s itt kell segí­tenünk. Részletintézkedésekkel célt nem érünk, legfeljebb a­ gazdatársa­dalom tönkremenését lassítjuk. Meg kell kísérelnünk a lehetetlent! Kemény kézzel kell hozzáfognunk a gazdatársadalom megmentéséhez. Saj­náljuk, ha mentés közben,­­ mások ér­dekeit föl kell áldoznunk! De nem te­hetünk róla. Ha fölismertük az alap­­bajt s ha tudjuk, hogy ezt a földmű­velő nemzetet csak a földműves tár­sadalom talpraállitása révén lehet megmentenünk, nem szabad késleked­nünk. Az Egységespárt kisgazdáé.­•■soport­­jára hárul a feladat, hogy a kormányt döntő cselekvésre szorítsa a magyar föld­műves társadalom érdekében. Új esztendő napján a magyar gazdatár­sadalom jajkiáltását küldjük a kor­mányhoz, az országgyűléshez s mind­azokhoz, kik a nemzet boldogulásán önzetlenül fáradoznak. Mentsék meg a földművestársádaimat s ezáltal a nemzetet. A magyar mezőgazda évek óta elég áldozatot hozott, elérkezett a pillanat, hogy állam, gyárak, vállala­tok, bankok hozzanak áldozatot a ma­gyar kisgazdáért. Végre is mégis csak a föld az, mely megmenthet bennün­ket, meg kell tennünk mindent s meg kell hoznunk minden áldozatot a földért. ■ Ha keményen cselekszünk, hozunk csak olyan uj esztendőt a gazdának s az egész nemzetnek, mely a bajokból való kilábolás kezdetét jelenti. Csak akkor tekinthetünk reménységgel s bizalommal az uj esztendő felé. Tízévi fegyházra ítéltek a­pá­tfi^i^^i gyilkost „Haragudtam Czicxó Jánosra, mert egyszer arculsítött“ (As „Lj ISarázda" tudósítójától.) Szegedről jelentik: Ez év október 20-án Apátfalva községben agyonverve holtan találták Luczó Jánost, a község egyik gazdálkodóját. A csendőrség nyomozása során megálla­pították hogy a rablógy­ilkosságot Varga J. Pál huszonkét éves napszámos követte el, aki tettének­ elkövetése után megszö­kött és napokon át burkollt az apátfalvi ta­nyákon, míg végül­­­egyik rokonának tanyáján elfogták. Az ügyészség rablás és szándékos ember­ölés bűntette miatt emelt vádat Varga ellen. A csütörtöki tárgyaláson a vádlott elmondotta, hogy áldozatára nagyon haragudott, mert az egy alkalommal alu elütötte. A kérdéses éjjel nagyobb társaság volt együtt az egyik apátfalvi korcsmában. A vendégek záróra után a vendéglős lakásán folytatták a kártyázást. Éjfél után Varga F. Pál eltávozott a korcsmából és egy hatalmas karóval a kezében az utca sarkán lesbeállt. Amikor Luezó elhaladt mellette, hátulról hatalmas ütést mért a fejére. Az ütés következ­tében Luezó azonnal meghalt. Varga ezután kikutatta áldozatának zse­beit, elvette annak pénztárcáját 10 pengő 20 fillér tartalommal. A vádlott kihallga­tása után a tanúvallomásokra került a sor, majd a vád- és védbeszédek hangzot­tak el, amely után kihirdette a törvény­szék az ítéletet, amely szerint­­Varga F. Pált a törvényszék szándé­kos emberölés bűntette és lopás vét­sége miatt tíz évi fegyházra ítélte. Az ítélet eltérő indokolása miatt az ügyész felebbezett. 1932 Magyar rónán kemény a tél Kárpát szele fuj, Búcsúzik az ó-esztendő, Ránkvirrad az uj. Hóförgeteg kíséri a Csilingelő szánt, Kárpáti szél Tiszán, Dunán Hullámokat szánt. Hej, ha majd a Kárpátokon Magyar kürtös fuj, , Akkor lesz csak nekünk boldog Esztendőnk az uj ...

Next