Új Barázda, 1932. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
2 mert a legéletbevágóbb feladat a pengő vásárlóerejének fenntartása. Meg kell óvnunk magunkat az inflációtól és a leghatározottabban vissza kell utasítanunk azokat a törekvéseket, amelyek az infláció felé szeretnék kormányozni pénzügyi politikánkat. A vezetésem alatt álló kormány gazdasági politikájának legsarkadatosabb pontja az infláció elkerülése. Semmi áldozat nem lehet olyan nagy, amit ennek az érdekében hozunk, mint lenne az az áldozat és károsodás az ország egyetemére és minden egyes polgárára, amelyet az infláció jelent. Naiv elképzelés az, hogy csináljunk inflációt, de csak bizonyos fokig, mert, ki tudja pontosan meghatározni, hogy melyik az a pont, amelyen innen az infláció nem veszedelmes és amelyen túl az infláció már katasztrófát jelent. A leghelyesebb és legegyenesebb eljárás az, ha a pengő védelme érdekében száz százalékig ragaszkodunk a deflációs pénzügyi politikához és a jövőre való gondolással vállaljuk a vele járó átmeneti áldozatokat. és törvény froxás legközelebbi feladatai . A magyar kormány komolyés megfontolt elhatározása azoknak az intézkedéseknek a végrehajtása, amelyek az előbb vázolt célok eléréséhez vezetnek. Jórészt már életbe léptek a legszükségesebb rendeletek, amelyek hivatva vannak a súlyos helyzetet, orvosolni. A kormány legközelebbi munkaprogramját olyan javaslatok kidolgozására fordítja, amelyek ezekkel a nagy kérdésekkel vannak összefüggésben. — Az 1932. esztendő politikai feladatainak sorát a többszörös állások kérdésének törvényhozási rendezése, az összeférhetetlenségi kérdés revíziója és a részvénytársasági reform fogják megnyitni.— Nyilván mind olyan kérdések, amelyek ugyancsak a gazdasági helyzet kényszere folytán vetődnek napirendre és hivatva vannak az ország szociális nyugalmának fokozására. Nem lekicsinyelhető feladat, ha kellőkép értékeljük a gazdasági és pénzügyi helyzet komolyságát és tudatában vagyunk annak, amit a bajok orvoslása jelent. Igazságtalanság tehát a kormánytól azt követelni, hogy ezeket a fontos kérdéseket tegye félre esetleges, tisztára pártpolitikai kívánalmak megoldása kedvéért és olyan kérdésekkel foglalkozzék, amelyek még tizedrangú jelentőséggel sem bírnak az előbbiek mellett. Hűséggel fogja megszülni Európa általános politikai és gazdasági struktúrájának megváltoztatását. Az az új élet, amelyet a győző hatalmak elképzelése szerint a békeszerződések lettek volna hivatva megalapozni, világszerte csődbe került, apról-napra élesebben dokumentálja a benne rejtőző belijő ellentmondásukat. A jobb jövő felé szenvedéseken át visz az út és minden magyarnak úgy kell tekintenie a ránk szakadt nehéz esztendőket, mint árat és megváltást azért a boldogabb életért, amelyhez való jogunkat bebizonyítottuk azzal, hogy a válság idején nem törünk meg és nem csüggedünk el. — Ennek az elgondolásomnak a keresztülvitele az én jobb jövőbe vetett hitem alapköve és amikor cikkemet befejezem, tiszta szívből kívánok Székesfehérvár szabad királyi város minden egyes lakójának az 1932. évre szebb, boldogabb esztendőt. 74 Sz. u. é h. Balogh Sándor hirdetőirodája Telefon: Aut. 157—83. V.,Bálvány-u. 12 flg H. u. é. h. BLOCKNER J. HIRDETŐIRODÁJA Tel. Aut. 8-9—14. IV., Városház-Aut. 32—15. J. 350-14. utca 10 ‘w&Zxso /u/ évét Zhe/ix/tt. 3$. ét B. u. é. K. HARSÁNYI HIRDETÉS - REKLÁM - PROPAGANDA IRODÁJA Telefon: Aut. 800—71. V., Erzsébet-tér I. A B. U. é. k. KLEIN SIMON Hirdető-irodája V., Vilmos császár út 70. Telefon: 215—79. ^ B. V. É. K. LEOPOLD GYULA hirdető vállalat VII., Erzsébet-körút 3). Telefon: József 42—1—56. Alapittatott: 1896 ét A- u. 6 b. LEOPOLD CORNÉL hirdető iroda VI., Teréz-körut 3. Tel.: 207-73. ét B. u. é. k. MOSSE RUDOLF HIRDETŐIRODÁJA Telefon: 835 83, S35-8.VIV, Váci utca 18. ét B. U. é. k. Tenzer Gyula hirdetési iroda Telefon: Aut. 823— 93. IV., Szervita-tér 3. ÚJ BARÁZDA 1937 január 1, péntek Minden baj legfőbb oka a békeszerződésekben keresendő . A kormánynak nagy nehézségekkel kell megküzdenie és felvethetjük a kérdést, hogy vannak-e optimizmusra jogosító momentumok, amelyek felbátorítanak arra, hogy feladatának sikerében bízzék. Bármennyire is sötétnek akarják egyesek feltüntetni a pillanatnyi helyzetet, felelősségem tudatában mondhatom, hogy ilyen jelenségek igenis vannak. Bajainkban vigasztalásul szolgálhat az a tény, hogy a nálunk is tapasztalható pénzügyi és gazdasági nehézségeket az egész világ érzi. Hogy rövidlejáratú kölcsöneinket visszafizetni nem tudjuk, ebben a nehézségben osztoznak velünk a nálunknál sokkal hatalmasabb országok. De mindezeknél a szempontoknál is jelentősebb az a megfontolás, hogy a világkrízis kimélyülése előbb-utóbb el fog vezetni ahhoz a belátáshoz, hogy minden baj legfőbb oka az elhibázott békeszerződésekben keresendő. Bizonyos paradoxonnal azt mondhatnám, hogy mindenkinek, aki a trianoni béke revízióját kívánja, — vájjon van-e olyan, aki ezt nem kívánná — a Magyarországra nehezedő gazdasági helyzetben egyik jelét kell látnia annak, hogy ennek a revíziónak mielőbb el kell következnie. At békeszerződések világszerte csődbe kerültek . A végzetes helyzet önmagát teszi lehetetlenné és szükségszerű kénysze A gazda uj esztendeje írta Váry Albert országgyűlési képviselő Régen bort, búzát, békességet kívántunk újévkor a gazdának s ezzel mindazt a jót kifejeztük, ami a gazda boldogulásához szükséges volt. Nagyot változott azóta a világ s ma hiába van búzáját, bora a gazdának, nincs békessége, mert ezt se a búzája, se a bora nem biztosítja neki. Jó kívánsággal sajnos, nem is segíthetünk rajta s aki ma a gazdának boldog új esztendőt akar, annak cselekednie kell. Vagy a mezőgazdasági termelvények s állatok árát emelje föl többi terhei magasságához, vagy közterheinek fizetni valóinak, az iparcikkeknek s kamatnak terhét szállítsa le termelvényei árának s jövedelmének alacsonyságára. Ez a gazda alapbaja s ha ezen nem tudnak segíteni, lehet bora, búzája bővében, nem éri utol magát soha s elmerül a terhek s nyomorúság sötét tengerében. Tudjuk tehát hol a baj, de cselekedni nem tudunk. A termelvények árának szabályozása nem tőlünk függ, a közterhek, kamatok, iparcikkek árának leszállítása pedig az állam és más társadalmi osztályok létérdekének veszélyeztetése nélkül lehetetlen. Ennek dacára mégis meg kell a bajok forrásánál állnunk s itt kell segítenünk. Részletintézkedésekkel célt nem érünk, legfeljebb a gazdatársadalom tönkremenését lassítjuk. Meg kell kísérelnünk a lehetetlent! Kemény kézzel kell hozzáfognunk a gazdatársadalom megmentéséhez. Sajnáljuk, ha mentés közben, mások érdekeit föl kell áldoznunk! De nem tehetünk róla. Ha fölismertük az alapbajt s ha tudjuk, hogy ezt a földművelő nemzetet csak a földműves társadalom talpraállitása révén lehet megmentenünk, nem szabad késlekednünk. Az Egységespárt kisgazdáé.•■soportjára hárul a feladat, hogy a kormányt döntő cselekvésre szorítsa a magyar földműves társadalom érdekében. Új esztendő napján a magyar gazdatársadalom jajkiáltását küldjük a kormányhoz, az országgyűléshez s mindazokhoz, kik a nemzet boldogulásán önzetlenül fáradoznak. Mentsék meg a földművestársádaimat s ezáltal a nemzetet. A magyar mezőgazda évek óta elég áldozatot hozott, elérkezett a pillanat, hogy állam, gyárak, vállalatok, bankok hozzanak áldozatot a magyar kisgazdáért. Végre is mégis csak a föld az, mely megmenthet bennünket, meg kell tennünk mindent s meg kell hoznunk minden áldozatot a földért. ■ Ha keményen cselekszünk, hozunk csak olyan uj esztendőt a gazdának s az egész nemzetnek, mely a bajokból való kilábolás kezdetét jelenti. Csak akkor tekinthetünk reménységgel s bizalommal az uj esztendő felé. Tízévi fegyházra ítéltek apátfi^i^^i gyilkost „Haragudtam Czicxó Jánosra, mert egyszer arculsítött“ (As „Lj ISarázda" tudósítójától.) Szegedről jelentik: Ez év október 20-án Apátfalva községben agyonverve holtan találták Luczó Jánost, a község egyik gazdálkodóját. A csendőrség nyomozása során megállapították hogy a rablógyilkosságot Varga J. Pál huszonkét éves napszámos követte el, aki tettének elkövetése után megszökött és napokon át burkollt az apátfalvi tanyákon, míg végülegyik rokonának tanyáján elfogták. Az ügyészség rablás és szándékos emberölés bűntette miatt emelt vádat Varga ellen. A csütörtöki tárgyaláson a vádlott elmondotta, hogy áldozatára nagyon haragudott, mert az egy alkalommal alu elütötte. A kérdéses éjjel nagyobb társaság volt együtt az egyik apátfalvi korcsmában. A vendégek záróra után a vendéglős lakásán folytatták a kártyázást. Éjfél után Varga F. Pál eltávozott a korcsmából és egy hatalmas karóval a kezében az utca sarkán lesbeállt. Amikor Luezó elhaladt mellette, hátulról hatalmas ütést mért a fejére. Az ütés következtében Luezó azonnal meghalt. Varga ezután kikutatta áldozatának zsebeit, elvette annak pénztárcáját 10 pengő 20 fillér tartalommal. A vádlott kihallgatása után a tanúvallomásokra került a sor, majd a vád- és védbeszédek hangzottak el, amely után kihirdette a törvényszék az ítéletet, amely szerintVarga F. Pált a törvényszék szándékos emberölés bűntette és lopás vétsége miatt tíz évi fegyházra ítélte. Az ítélet eltérő indokolása miatt az ügyész felebbezett. 1932 Magyar rónán kemény a tél Kárpát szele fuj, Búcsúzik az ó-esztendő, Ránkvirrad az uj. Hóförgeteg kíséri a Csilingelő szánt, Kárpáti szél Tiszán, Dunán Hullámokat szánt. Hej, ha majd a Kárpátokon Magyar kürtös fuj, , Akkor lesz csak nekünk boldog Esztendőnk az uj ...