Új Barázda, 1932. április (14. évfolyam, 79-83. szám)
1932-04-14 / 79. szám
4 A hollandusok nagyon szeretik a a magyar gyerekeket A háború, a forradalmak után az egész világ részvéttel volt a magyar nemzet nyomorúsága iránt. Itt állottunk megcsonkítva, letiporva, kifosztva. Akkor különös szeretettel fordultak felénk a hollandusok, akik ezer meg ezer magyar gyereket láttak vendégül és annyira megszerették a magyar gyerekeket, hogy még ma is kivitetnek egyes családok magyar gyerekeket, akikről gondoskodtak, sok künn marad, felnevelték, fiuknak kenyeret szereztek, lányokat férjhez adtak. Egy holland gyárosnál nevelkedett egy magyar kislány, akit annyira megszerettek, hogy vissza sem küldték. Egy angol előkelő iskolában tanították és később férjhez adták. A kislány leveleket kapott Budapestről édesanyjától, aki megírta, hogy súlyos helyzetbe került, mert állását elvesztette és most nyomorog. A holland család, amikor erről tudomást szerzett, Hollandiában állást szerzett az asszonynak és saját költségén kivitette. Egy másik holland családban egy négyéves gyerek nevelkedett, akinek időközben édesanyja Budapesten meghalt. Az apja már akkor sem élt, amikor a gyerek Hollandiába került. A holland család kijelentette, hogy a gyereket nem küldi vissza Magyarországba, hanem fölneveli. A kislány nagyanyja azonban az árvaszékhez fordult és visszakövetelte unokáját. A hollandusok magyar ügyvédet bíztak meg a nagyanya körülményeinek kinyomozására. Az ügyvéd kiderítette, hogy a nagyanya igen nehéz viszonyok között él és azért akarja visszakapni az időközben felnőtt gyereket, hogy pesztonkának adja és a keresetét elvegye tőle.A holland család megbízottja erről értesítette az árvaszéket, amely erre úgy rendelkezett, hogy a gyerek kint maradjon Hollandiában, ahol gondos nevelésben részesítik. Egy gazdag holland agglegény anyanyira szívén viseli a magyar gyerekek sorsát, hogy állandóan nyilvántartja azokat a családokat, amelyek hajlandók magyar gyerekeket még ma is elfogadni, sőt azon dolgozik Hollandiában, hogy minél több magyar gyereket helyezhessen el. Azután a követség útján érintkezésbe lép az illetékes magyar körökkel, hogy a gyerekek kiszállítása elől minden akadályt elhárítson. Miklós Elemér dr., az Idegenforgalmi Tanács ügyvezető főtitkára, akimost járt kint Hollandiában és ott előadásokat tartott, előadásában rámutatott arra a meleg barátságra, amely a gyermekakció révén a két országot egymással összeköti és elmondta, hogy Hollandia ugyan messze van Magyarországtól, de a hollandok, mint híres hídépítők, szeretetükkel láthatatlan hidat vertek Magyarország és Hollandia között. — Magyarország a milánói állatkiállításon. Tgy volt, hogy különböző nehézségek miatt Magyarország valószínűleg nem vesz részt az április 24-től 27-ig tartandó milánói kiállításon. A napokban azonban a nehézségeket sikerült kiküszöbölni és így Magyarország a milánói állatkiállításon részt vesz. A magyar kiállítók 120 yorkshirei tenyész sertéssel és 250 darab hízott marhával fognak szerepelni a kiállításon és valószínűleg ismét biztosítják azt a fölényt, amelyet Magyarország étetrendű állatanyagával hosszú évek során eddig a milánói állatkiállításon kivívott magának. MBABAZM 1933 április 14. csütörtök Genfben tovább tanácskoznak a leszerelésről Apponyi Albert gróf és Tánczos Gábor tábornok is részt vesz az értekezleten Több mint háromheti szünetelés után újra megkezdődött a leszerelési konferencia tanácskozása Genfben. Henderson után Gibson amerikai delegátus határozati javaslatot terjesztett elő a tankok, a nehéz mozgóüregek és a mérges gázok használatának megszüntetéséről. Az amerikai javaslat kétségtelenül súlyos áldozatokat kíván, de az Északamerikai Egyesült Államoknak sem könnyű vasúti ütegeiről és nagyon kifejlett tank felszereléséről lemondani. Tardieu francia miniszterelnök kijelentette, hogy Franciaország rokonszenvel és érdeklődéssel viseltetik az amerikai javaslat iránt, de nem tartja kielégítőnek, mert nem gondoskodik ellenőrzéséről és szankciókról. Magyarország részéről Apponyi Albert gróf és Táncsos Gábor lovassági tábornok vesz részt a leszerelési értekezleten. Tíz esztendős kisgyermekek között próbálja már elhinteni a konkolyt a kommunista propaganda A rendőrség feleplezte a kommunista pionér-iskolát A főkapitányság politikai osztálya újabb kommunista szervezkedést leplezett le: ezúttal a kommunisták moszkvai utasításra elvakultságukban kisgyermekek lelkét akarták megmételyezni. • Amikor a rendőrség az újabb kommunista akcióról értesült, Hetényi Imre főkapitányhelyettes irányításával akcióba léptek a politikai nyomozó főcsoport detektívjei és hetekig tartó bizalmas megfigyelés után furcsa dolgok derültek ki. Kiderült, hogy néhány budapesti iskola körül gyanús férfiak és nők szoktak ácsorogni, akik megszólítják az iskolából kijövő gyermekeket, szép szóval, cukorkával magaikhoz édesgetik őket és azután fel-alá sétálnak velük az utcákon, végül pedig a gyermekeket elviszik a Práter utca 110. számú ház egyik lakásába. A detektívek megállapították, hogy ott lelketlen kommunista munka folyik. Az iskolában bemutatott képeken látható, amint Moszkvában kis gyermekek cigarettázva sétálnak, a nagyobbak pedig nők társaságában szórakoznak: ezt az életmódot állítotMoszkvában kiadták az utasítást, hogy Magyarországon is kommunista „pionéreket“ kell nevelni. A kommunista pionériskola vezetői Erdős Józsefné, született Farkas Irén iparművésznő és Riesner Ella magánhivatalnoknő lettek. Moszkvából a tankönyvet, falitérképet és táblákat kaptak. Egy magyar kommunista szökevény Moszkvában magyar nyelvű mesekönyvet irt és ezt osztogatták itt a kis gyermekekközött. A Práter utcában Halassy Kálmánná szül. Balázsi Julianna lakásán tartották meg a kommunista oktatásokat. A nyomozás adatai szerint segítségükre voltak a munkában Sz. Erzsébet 17 éves kalaposnő, Erdős László szabósegéd és egy Paulik nevű műszerész. A szervezkedés tulajdonképeni lelke és vezetője egy fiatalember volt, akiről csak annyit sikerült megállapítani, hogy Vili a keresztneve és ezen a néven szerepelt, a pionériskolában. Ezt ■még nem sikerült a rendőrségnek kézrekeríteni. ták oda, a pesti munkásgyermekek elé, mint csábító példát és azzal dicsérték Oroszországot, hogy ott nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek is minden szabad. A „pionér-iskolában“ cigarettázni tanítják a gyermekeket Rajtaütnek a kommunista piánér-iskolái. Ezenkívül arra oktatták a kisgyermekeket, hogy kommunista összeütközések során hogyan kell titokban találkozni és érintkezni társaikkal anélkül, hogy a rendőrség valamit megsejthetne. A politikai osztály detektívjei, amikor elegendő adat volt a kezükben, rajtaütöttek a Práter utcai pionér-iskolán és egymásután fogták el a mozgalomban részes embereket. A főkapitányságra került Erdős Józsefné, Riesner Ella, Erdős László, wwannmiiiiiiwinii Pav.Uk Béla, F. Erzsébet és Halasi Kálmánná. Az utolsó kommunista iskolaórán hét gyermeket találtak. Ezek közül az egyik első polgárista, a többi hat azonban negyedik elemibe jár. Valamennyien tíz esztendős kisgyermekek. A félrevezetett gyermekeket átadták szüleiknek. Erdős Józsefnét és Riesner Ellát a rendőrség őrizetbe vette. A többieket elbocsátották a főkapitányságról, de valamennyi ellen megindult az eljárás. Faragó László fővárosi tejkereskedő és felesége közös elhatározással öngyilkosságot követett el A férj levágta a kötélről feleségét, holttestét behintette tavaszi ibolyával s aztán ő is felakasztotta magát Hétfőn este a főkapitányság központi ügyeletén megjelent Luke és Társa tejkereskedelmi Rt. tisztviselője és közölte, hogy a vállalat levelet kapott egyik üzletfelétől, Faragó László tejkereskedőtől, aki levelében bejelentette, hogy feleségével együtt öngyilkos lesz. A bejelentőhivatalból megállapították, hogy Faragó, aki 61 esztendős, 50 éves feleségével együtt a Dembinszkyutca 41. számú házban lakik. Azonnal detektív ment a Dembinszky utcai házba és becsöngetett Faragóék lakásába, de nem kapott választ. Érdeklő dött a házmesternél, aki azt mondta, hogy vasárnap este óta nem látta Faragóékat. A detektív erre értesítette a VII. kerületi kapitányságot, ahonnan rövidesen rendőri bizottság érkezett és kinyitotta a lakás bezárt ajtaját. Amikor a bizotság tagjai beléptek a lakásba, megdöbbentő látvány fogadta őket. Az ablakkilincsre fölakasztva, holtan találták Faragó Lászlót, a felesége pedig ugyancsak holtan a szoba közepén feküdt, selyemkendővel letakarva. A holttestet föléje szórt ibolyacsokrok borították be. Az asztalon több búcsúlevelet találtak. Ezekből a búcsúlevelekből kiderült, hogyan és miért történt a kettős öngyilkosság. Faragó László egyik búcsúlevelében részletesen megírta, hogy a Damjanich utca 42. számú házban lévő tejkereskedés az utóbbi időben rosszul ment, adósságokba keveredett, váltótartozásai voltak, amelyeket nem tudott rendezni, anyagilag teljesen összeomlott. Ezen annyira elkeseredett, hogy feleségével együtt öngyilkosságra szánta magát. Vasárnap este elmentek egy közeli vendéglőbe, ott megvacsoráztak, bort ittak és éjféltájban hazamentek. Az volt a szándékuk, hogy megmérgezik magukat. Nagyobb adag laminált szereztek és a megbeszélt terv szerint először az asszony vette be a mérget, amely elkábította. Az ura ekkor leült, hogy megírja a búcsúleveleket, de közben elaludt. Hajnalban ébredt föl és már holtan találta feleségét. Az történt ugyanis, hogy Faragóné csak kisebb adag mérget vett be és nemsokára magához tért a bódulatból. Miközben az ura aludt, ő felakasztotta magát. Faragó, amikor észrevette, hogy a felesége felakasztotta magát, levágta a kötélről, leterítette a szelyemkendővel, a vendéglőben vásárolt tavaszi ibolyát a holttestre szórta, majd befejezte a búcsúlevelet s ő is felakasztotta magát ugyanarra az ablakra, ahonnan feleségét levágta. A tragikus véget ért házaspár holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Hortobágyi juhokat vittek a müncheni állatkertbe Három szép magyar juhot indítottak el a héten a müncheni állatkertbe. Gyönyörű, fenálló, hegyes szarvú, sárga képű, göndör gyapjújú állatok. Igazi magyar fajta juhcsalád volt. A kos 2 és féléves gyönyörű jószág, az anyajuh 3 éves, a nagyobbik báránya 1 éves, a kisebbik alig egyhetes. A müncheni állatkert ajándékba jut e pompás állatokhoz. A Hirsch Albertné Hatvany Irén báróné megtudta, hogy Bajorország legnagyobb állatkertjében nincs ilyen igazi magyar jószág és ezt elmondta Káplár Miklós festőművésznek, akiről tudta, hogy a Hortobágy pusztán él. Káplár Miklós vállalkozott arra, hogy a Hortobágy pusztán ő majd kerti. Sok nézegetés után Csiszár István debreceni gazda nyájában talált megfelelő példányokat s erről értesítette Hirsch Albertnét. Az áldozatkész úrinő megszerezte a magyar juhcsaládot, vállalta és fedezte a szállítási tetemes költségeket is s igy Káplár Miklós elindította a héten a gyönyörű magyar juh példányokat uj hazájukba. Ládába csomagolva, gyorsáruként először a bécsi állatkertbe viszik s innen alkalomadtán átrepitik Münchenbe. A jókedvű bajorok bizonyára megcsodálják e pompás magyar állatot, mint a régi világnak egyik itt maradt emlékét.