Új Barázda, 1932. május (14. évfolyam, 84-92. szám)
1932-05-01 / 84. szám
______ ORARIUM Vasárnap, május 17: Májusi köszöntő. (Bodán Margit, Cselényi József, Farkas Jenő és cigányzenekara). 10: Református Istentisztelet a Kálvinéiért templomból. Prédikál Ravasz László dr. püspök. 11: Egyházi zene és szentbeszéd a királyi udvari és várplébánia templomból. Szenbeszédet mond Kemenes Illés esztergomi bencés főgimnáziumi igazgató. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ottó: E hangverseny szünetében: Márkus László előadása: „Magyar győzelem". 2: Rózsavölgyi gramofonh hangverseny. 3: A m. kir földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. Zucker Ferenc dr. kir. vegyész: „A baktériumok szerepe a talajban". (A talajt ismertető előadássorozat IV. része). 3.45: Szalonzenekari hangverseny. Karnagy Bertha István. 5: A magyar rádió első amerikai átvitele. 1. Erkel: Himnusz. 2. Operaéltósága nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának angolnyelvű üdvözlő beszéde. 3. Dolmány: Részletek a „Ruralia Hungarica“-ből. 4. Berlioz: Rákóczi Induló. A zeneszámokat a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar adja elő Dohnányi Ernő dr. vezényletével. 5.35: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Dohnányi Ernő dr. 6.20: Májusfa. Helyszíni közvetítés Kalocsáról. A közvetítést vezeti Paulini Béla és k. Halász Gyula. 7.05: .A tavasz kultusza". Csudáky Bertalan előadása. 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „Cigánybáró". Operett 3 felvonásban. Irta Jókai Mór és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte Strauss János. Utána: Toll Árpád és Toll Jancsi cigányzenekarénak hangversenye a Kovacsevics-étteremből. Hétfő, május 2 9.15: A Weidinger-szalonzenekar hangversenye. 12.05: A rádió házikvlutettjének hangversenye. 4: Asszonyok tanácsadója (Arányi Mária előadása). 5: „A keréken járó betű". Fort Sándor előadása. 5-50: Balettzene. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ottó. 7.15: Albrecht királyi herceg előadása a Gyermekvédő Ligáról. 7.40: A Palestrina kórus és Kreszné-Sztojanovits Lili hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közreműködik a Budapesti Hangversenyzenekar, Rácz Tilda, Laurisin Lajos és Tibor Zoltán. Vezé■nyel Bárdos Lajos: .Majd: Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye a Spolarich-kávéházból. 11: A Malcsiner— Jávor jazz-zenekar hangversenye a Bellevue-szállóból Vajda Károly énekszámaival. Kedd, május 3. 9.15: Columbia gramofouhangverseny. 12.05: Szmimoff Szergej orosz balalajka zenekarának hangversenye. Zongorán kisér Szasa Gorodinszky. 3.30: A „Tündérvásár" raeseérája. 5: Magyar nóták. Előadja Molzer Margit Rigó Jánost és cigányzenekara kíséretével. 6: „Az iránysajtó". Hindy Zoltán dr. előadása. 6.30: Hangverseny. Közreműködik Stranszky Aranka (ének) is Groh Klára (hegedű). Zongorán kisér Polgár Tibor. 7.35: „Lengyelország és Magyarország". Vitéz Somogyváry Gyula előadása. 8: Vidám tavaszi est Rendező Hegedűs Tibor. 10.15: Kósa György zongorahangversenye. 11: Sovánka Nándor és cigányzenekarénak hangversenye a Baross-kávéházból. Szerda, május 4. 9.15: A m. kir. Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy Fricsay Richárd. 12.05: Hangverseny. Közreműködik Rácz Tilda (ének) és Bisztriczky Tibor (hegedü). Zongorán kísér Polgár Tibor. 3.30: Morse-tanfolyam. 4: „A háztartásról". Vizváry Mariska előadása. 5: „Autón szerzett menyasszony". Irta Szilágyi Ödön. 5.35: Kristall gramofonhangverseny. 6.45: Ifj. Sáray Elemér és cigányzenekarának hangversenye. 7.40: A Budapesti Hangversenyzenekar hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Karnagy Kreiber Erich. Majd: Az Ostende-kávéház szalon-, jazz- és cigányzenekarának hangversenye Kalmár Pál énekszámaival Csütörtök, május 5. 9.30: Egyházi zene és szentbeszéd a győri székesegyhából. Szentbeszédet mond Proszt Ignác győrkáptalandombi lelkész. 11.15: Görögkatolikus istentisztelet a Szegényház-téri görögkatolikus magyar plébániatemplomba. Szentbeszédet mond Krajnyák Gábor tir. szentszéki tanácsos. Majd: A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ottó. Közreműködik Bodó Erzsi. E hangverseny szünetében: „Rádiókrónika". Elmondja Papp Jenő. 2: A Sternberg-hangszergyár gramofonhangversenye. 4: München Mariska gyermekdal délutánja. 5: A m. kir. földművelésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. Gödényházi Tar Gyuláné: „Zöldségfélék konzerválása". 5.30: A m. kir. Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Karnagy Fricsay Richárd. 7: A magyar —olasz válogatott ökölvivó mérkőzés helyszíni közvetítése a Városi Színházból. Konferál Machán Tibor. 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „Rigoletto". Dalmű 4 felvonásban. Utána: Bura Károly és cigányzenekarának hangversenye a Metropol-szállóból. Péntek, május 6. 9.15: Hangverseny. Közreműködik Szabó Mili (ének), Kötsky Jolán (gordonka) és Klein Pál (zongora). Zongorán kísér Polgár Tibor. 12.05: ungvári Szalay Lajos és cigányzenekarának hangversenye. 4: Orgonás hangverseny a Szegedi Fogadalmi Templomból, Zalánfy Aladár és a Szegedi Vokálkar hangversenye. Antos Kálmán vezényletével. 5.40: „Goethe városában". Megyeri Ella előadása. 6.10: Uray Margit magyar nótákat énekel. 6.40: „A gazdasági kibontakozás és a Budapesti Nemzetközi Vásár". Magyar Pál, a Nemzetközi Vásár tanácsa alelnökének előadása. 7.15: Az operett fejlődése VII. rész. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye Farkas Imre előadásával. Karnagy Nagypál Béla. Közreműködik Gere Lola és Halmos János. 8.40: A rádió külügyi negyedórája. 9.10: A Győri Trió hangversenye. A trió tagjai: H. Szanyi Irma (zongora), Herntann László (hegedű) és Szelényi Gyula (gordonka). Majd: Magyar Imre és cigányzenekarának hangversenye a Ilungária-szállóból. 11: Tánczene. Rózsavölgyi granofonharngverseny. Szombat, május 7. 10: A Nemzetköz! Áruminta vásár megnyitása. 12.05: A rádió házikvintettjének hangversenye. 1.15-től—2.30-ig: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról. 3.30-tól—4.40-ig: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról. 5: A Szociális Missziótársulat előadása. Farkas Edit alapító főnökasszony: „Missziós üzenetek". 5.30: Teleki Sándor magyar nótákat énekel Karina Sírni cigányzenekarának kíséretével. 6.30: Mit üzen a rádió? 7.30: A m. kir. Operaházeladásának közvetítése. „A mosoly országa". Majd: Radics Jóska és cigányzenkarának hangversenye a Vadászkürt-szállóból. BUDAPEST II. (210 m.) Vasárnap, május 1. 3 órától—3.15-ig: Iris Master's Voice gramofonhangverseny. Ked, május 3. 7.35-től—8 óráig: Odeon gramofonhangverseny. Csütörtök, május 5. 5 órától—5.30-ig His Master's Voice gramofonhangverseny, az „in BBBázar Radioműsorai MÁJUS 1-től MÁJUS 7—ig BUDAPEST I. (550 M.) 1932 május 1. vasárnap. TCIV. évf. 84. sz. Aszaf Barászán vasárnapi melléklete ■ Kísérlet a villanyoskocsiai írta Palásthy Marcell A pesti villanyosvasút 28. számú kocsija a Népszínház utcáiból jövet a Salgótarjáni-útba szalad be, hogy aztán Kőbányát érintve, útjánk végső állomásához, minden dunabalparti pesti halandó közös földbirtokához, a rákosi újtemetőhöz jusson. Sok szomorú ember villanyoskocsija ez. Kisírt szemmel szepegő asszonyokat és komor nézésű, hallgatag férfiakat hord, akik utolsó bucsúzkodásra utaznak ki a temető ravatalos házához vagy virágot visznek ki még el nem felejtett sírokra. A szomorúság e nehéz fuvarját könnyűszerrel röpíti célja felé az aranysárga színű páros kocsi és nem nehéz neki a külvárosi népek gondja sem. Azoké, akik munkától fáradtan térnek vissza hajlékaikba, vagy útban vannak haz onnan a nagyváros magja felé. Csengője vígan csilingel; a kalauz erősen zengő hanggal hirdeti a megállók, átszállóhelyek nevét és a szakaszhatárt s kifelé menet olyan ez a két sárga kocsi, elől-hátul ráaggatott, temetőbe szánt virágkoszorúival, mint holmi felbokrétázott óriáskalap. Jó öt percig fut ez a kocsi a Salgótarjáni úton, egyoldalt a teherpályaudvar deszkapalánkja, másfelől a régi Kerepesi-temető kőfalának tövében. Itt az élet nyüzsgése. Útrakészen pipáló, füttyentgető mozdonyok, dolgos napszámosok, amott, a kőfalon túl, a temető csendje, szomorú szépsége és békességes nyugodalma. Mintha ezt mondaná: Csak dolgozzatok, örüljetek, éljetek. Ha majd minden jóban és rosszban elfáradtatok, jó lesz majd itt, énnálam megpihenni. Ezen a 28-as kocsin ismerkedtem össze azzal a bácsikával, aki a kísértetet látta a villanyoson. Nem holmi tutyi-mutyi, babonás vénember ő. Nyílt eszű, katonás tartása inkább és mosolygó, pirospozsgás egészségű volt az arca is, amikor megismertem. Álla ki volt boortválva és hófehér szakálla úgy bodrosodott kétoldalt, ahogyan azt Ferenc József hordta valamikor. Azt mondtam, hogy megismerkedtünk. Hát igen. Úgy, ahogy itasemberek szokták. Bemutatkoztunk ugyan egymásnak sokadjára, de az ilyen futólagos ismerkedésnél hallja is, nem is az ember az egymás nevét. Baj is az! Hiszen csak az út unalmát akartuk elvenni egy pár szóval: időről, gyilkosságokról, politikáról, napi dolgokról. Ő két megállóval előbb szokott leszállni, mint én. Ilyenkor odapöccintette ujjait a kemény kalapja karimájához. Szalutált s ahogyan szalutált, azon látszott, hogy tanult mestersége s ahogy tovaballagott a villanyostól a kültelki gyalogúton és jobblábával kifelé kaszálva kerülgette a láthatatlan kardot, ahogy ezt nyugdíjas katonatisztek szokták. Ennyit tudtam róla, ő meg annyit sem rólam. Mégis nagyon hiányzott nekem, amikor a télen, úgy a böjt elején elmaradt a kocsiról az öreg katona. Csak nem vonult be a mennyei káderbe? Kérdezősködtem is utána néhány kalauznál. Egyik sem tudott róla.* De tegnapelőtt előkerült. Ahogy a Fiumei-út sarkán felkapok a kocsira, ott ül a túlsó sarokban, a lóca legvégén. De milyen állapotban. Az arca löttyedt és seszínű, az egész figurája úgy összeesett és összement, hogy kész siralom. Ruhája szinte lóg rajta. De azért barátságosan integetett, hogy jöjjek csak és üljek melléje. Udvariasan mosolygok rá, vigyázva erősen, ne vegye észre, hogy meg vagyok döbbenve a pápistaszínétől. Már ahogy ez illik beteg emberrel szemben, mert az szereti a legkevésbé, ha sajnálják, akin van bőven sajnálni való. — Hogy mint, kedves uram? Rázza a kezemet nagy barátsággal, aztán felsóhajtva feleli: — Hát, mint az olyan ember, aki a halállal találkozott. Ejnye, ne vágjon már olyan ijedt képet. Most már túl vagyok rajta egyelőre, de csakugyan találkoztam a halállal. Összetöttyedt öreg ismerősöm most kimutatott az ablakon a temető kapu felé, amely mellett süvítve robogott most el a villanyos, mert sem felszálló nem volt, sem a kocsiról lekivánkozó. — Itt találkoztam vele. Már hogy a halálommal. — Igen? Feszengek a padon, krákogok, köhögök, zavaromban. (— Ejnye — gondolom — csak nem hibbant meg az öreg úr elméje?) Látszik-e rajtam a gondolatom, így kell lennie, mert megfogja két kézzel a két kezemet s úgy kényszerit, hogy szemtől-szembe nézzek vele.