Új Barázda, 1932. május (14. évfolyam, 84-92. szám)

1932-05-01 / 84. szám

______ ORARIUM Vasárnap, május 1­­7: Májusi köszöntő. (Bodán Margit, Cselényi József, Farkas Jenő és cigány­­zenekara). 10: Református Istentisztelet a Kálvinéiért templomból. Prédikál Ra­vasz László dr. püspök. 11: Egyházi zene és szentbeszéd a királyi udvari és várplébánia templomból. Szenbeszédet mond Kemenes Illés esztergomi bencés főgimnáziumi igazgató. Majd: A m. kir. Operah­áz tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ottó: E hangverseny szünetében: Márkus László előadása: „Magyar győzelem". 2: Ró­zsavölgyi gramofonh h­angverseny. 3: A m. kir földművelésügyi minisztérium rá­­dióelőadássorozata. Zucker Ferenc dr. kir. vegyész: „A baktériumok szerepe a talajban". (A talajt ismertető előadás­­sorozat IV. része). 3.45: Szalonzene­kari hangverseny. Karnagy Bertha Ist­ván. 5: A magyar rádió első amerikai átvitele. 1. Erkel: Himnusz. 2. Operaél­­t­ósága nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának angol­­nyelvű üdvözlő beszéde. 3. Dolmány­: Részletek a „Ruralia Hungarica“-ből. 4. Berlioz: Rákóczi Induló. A zeneszámo­kat a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar adja elő Dohnányi Ernő dr. ve­zényletével. 5.35: A m. kir. Operah­áz tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Dohnányi Ernő dr. 6.20: Má­jusfa. Helyszíni közvetítés Kalocsáról. A közvetítést vezeti Paulini Béla és k. Halász Gyula. 7.05: .A­ tavasz kul­tusza". Csudáky Bertalan előadása. 7.30: A m. kir. Operaház előadásának közvetítése. „Cigánybáró". Operett 3 fel­vonásban. Irta Jókai Mór és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte Strauss János. Utána: Toll Árpád és Toll Jancsi ci­gányzenekarénak hangversenye a Kova­­csevics-étteremből. Hétfő, május 2­ 9.15: A Weidinger-szalonzenek­ar hangversenye. 12.05: A rádió h­ázikvlu­­tettjének hangversenye. 4: Asszonyok tanácsadója (Arányi Mária előadása). 5: „A keréken járó betű". Fort Sándor előadása. 5-50: Balettzene. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenye. Karnagy Berg Ottó. 7.15: Albrecht királyi herceg előadása a Gyermekvédő Ligáról. 7.40: A Pales­trina kórus és Kreszné-Sztojanovits Lili hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Közreműködik a Buda­pesti Hangversenyzenekar, Rácz Tilda, Laurisin Lajos és Tibor Zoltán. Vezé­­■nyel Bárdos Lajos: .Majd: Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye a Spolarich-kávéházból. 11: A Malcsiner— Jávor jazz-zenekar hangversenye a Bellevue-szállóból Vajda Károly ének­számaival. Kedd, május 3. 9.15: Columbia gramofouh­angverseny. 12.05: Szmimoff Szergej orosz bala­­lajka zenekarának hangversenye. Zon­gorán kisér Szasa Gorodinszky. 3.30: A „Tündérvásár" raeseérája. 5: Magyar nóták. Előadja Molzer Margit Rigó Jánost és cigányzenekara kíséretével. 6: „Az iránysajtó". Hindy Zoltán dr. elő­adása. 6.30: Hangverseny. Közreműkö­dik Stranszky Aranka (ének) i­s Groh Klára (hegedű). Zongorán kisér Polgár Tibor. 7.35: „Lengyelország és Magyar­­ország". Vitéz Somogyváry Gyula elő­adása. 8: Vidám tavaszi est Rendező Hegedűs Tibor. 10.15: Kósa György zongorah­angversenye. 11: Sovánka Nán­dor és cigányzenekarénak hangversenye a Baross-kávéh­ázból. Szerda, május 4. 9.15: A m. kir. Mária Terézia 1. hon­védgyalogezred zenekarának hangver­senye. Karnagy Fricsay Richárd. 12.05: Hangverseny. Közreműködik Rácz Tilda (ének) és Bisztriczky Tibor (h­egedü). Zongorán kísér Polgár Tibor. 3.30: Mor­­se-tanfolyam. 4: „A háztartásról". Viz­­váry Mariska előadása. 5: „Autón szer­­zett menyasszony". Irta Szilágyi Ödön. 5.35: Kristall gramofonhangverseny. 6.45: Ifj. Sáray Elemér és cigányzene­­karának hangversenye. 7.40: A Buda­pesti Hangversenyzenekar hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. Karnagy Kreiber Erich. Majd: Az Os­­tende-kávéház szalon-, jazz- és cigány­zenekarának hangversenye Kalmár Pál énekszámaival­ Csütörtök, május 5. 9.30: Egyházi zene és szentbeszéd a győri székesegyhából. Szentbeszédet mond Proszt Ignác győrkáptalandombi lelkész. 11.15: Görögkatolikus istentisz­telet a Szegényház-téri görögkatolikus magyar plébániatemplomba. Szentbeszé­det mond Krajnyák Gábor tir. szent­széki tanácsos. Majd: A m. kir. Opera­ház tagjaiból alakult zenekar hangver­senye. Karnagy Berg Ottó. Közreműkö­dik Bodó Erzsi. E hangverseny szüneté­ben: „Rádiókrónika". Elmondja Papp Jenő. 2: A Sternberg-hangszergyár gra­­mofonh­angversenye. 4: Münch­en Ma­riska gyermekdal délutánja. 5: A m. kir. földművelésügyi minisztérium rádió­­előadássorozata. Gödényházi Tar Gyu­­láné: „Zöldségfélék konzerválása". 5.30: A m. kir. Mária Terézia 1. honvédgya­logezred zenekarának hangversenye. Karnagy Fricsay Richárd. 7: A magyar —olasz válogatott ökölvivó mérkőzés helyszíni közvetítése a Városi Színház­ból. Konferál Machán Tibor. 7.30: A m. kir. Operah­áz előadásának közvetí­tése. „Rigoletto". Dalmű 4 felvonásban. Utána: Bura Károly és cigányzeneka­rának hangversenye a Metropol-szálló­­ból. Péntek, május 6. 9.15: Hangverseny. Közreműködik Szabó Mili (ének), Kötsky Jolán (gor­donka) és Klein Pál (zongora). Zon­gorán kísér Polgár Tibor. 12.05: ung­vári Szalay L­ajos és cigányzeneka­rának hangversenye. 4: Orgonás h­angver­­seny a Szegedi Fogadalmi Templomból, Zalánfy Aladár és a Szegedi Vokálkar hangversenye. Antos Kálmán vezényleté­vel. 5.40: „Goethe városában". Megyeri­ Ella előadása. 6.10: Uray Margit ma­gyar nótákat énekel. 6.40: „A gazdasági kibontakozás és a Budapesti Nemzet­közi Vásár". Magyar Pál, a Nemzetközi Vásár tanácsa alelnökének előadása. 7.15: Az operett fejlődése VII. rész. A m. kir. Operah­áz tagjaiból alakult zene­kar hangversenye Farkas Imre előadá­sával. Karnagy Nagypál Béla. Közre­működik Gere Lola és Halmos János. 8.40: A rádió külügyi negyedórája. 9.10: A Győri Trió hangversenye. A trió tag­jai: H. Szanyi Irma (zongora), Her­­ntann László (hegedű) és Szelényi Gyula (gordonka). Majd: Magyar­ Imre és ci­gányzenekarának hangversenye a Ilun­­gária-szállóból. 11: Tánczene. Rózsa­völgyi gra­­nofonh­a­rngverseny. Szombat, május 7. 10: A Nemzetköz! Áruminta vásár megnyitása. 12.05: A rádió házikvintett­­jének hangversenye. 1.15-től—2.30-ig: Rádióüzenetek a Nemzetközi Vásárról. 3.30-tól—4.40-ig: Rádióüzenetek a Nem­zetközi Vásárról. 5: A Szociális Misszió­­társulat előadása. Farkas Edit alapító főnökasszony: „Missziós üzenetek". 5.30: Teleki Sándor magyar nótákat énekel Karina Sírni cigányzenekarának kísére­tével. 6.30: Mit üzen a rádió? 7.30: A­ m. kir. Operah­áz­­ela­dásának közvetí­tése. „A mosoly országa". Majd: Radics Jóska és cigányzenkarának hangver­senye a Vadászkürt-szállóból. BUDAPEST II. (210 m.) Vasárnap, május 1. 3 órától—3.15-ig: Iris Master's Voice gramofonhangverseny. Ked, május 3. 7.35-től—8 óráig: Odeon gramofon­hangverseny. Csütörtök, május 5. 5 órától—5.30-ig His Master's Voice gram­ofonhangverseny, az „in BBBázar Radioműsorai MÁJUS 1-től MÁJUS 7—ig BUDAPEST I. (550 M.) 1932 május 1. vasárnap. TCIV. évf. 84. sz. Asz­af Barászán vasárnapi melléklete ■ Kísérlet a villanyoskocsiai írta Palásthy Marcell A pesti villanyosvasút 28. számú kocsija a Nép­színház­ utcáiból jövet a Salgótarjáni-útba szalad be, hogy aztán Kőbányát érintve, útjánk végső állomá­sához, minden dunabalparti pesti halandó közös föld­birtokához, a rákosi újtemetőhöz jusson. Sok szomorú ember villanyoskocsija ez. Kisírt szemmel szepegő asszonyokat és komor nézésű, hall­gatag férfiakat hord, akik utolsó bucsúzkodásra utaz­nak ki a temető ravatalos házához vagy virágot visznek ki még el nem felejtett sírokra. A szomorúság e nehéz fuvarját könnyűszerrel röpíti célja felé az aranysárga színű páros kocsi és nem­ nehéz neki a külvárosi népek gondja sem. Azoké, akik munká­tól fáradtan térnek vissza hajlékaikba, vagy útban vannak haz onnan a nagyváros magja felé. Csengője vígan csilingel; a kalauz erősen zengő hanggal hirdeti a megállók, átszállóhelyek nevét és a szakaszhatárt s kifelé menet olyan ez a két sárga kocsi, elől-hátul ráaggatott, temetőbe szánt virágkoszorúival, mint holmi felbokrétázott óriás­kalap. Jó öt percig fut ez a kocsi a Salgótarjáni­ úton, egyoldalt a teherpályaudvar deszkapalánk­ja, másfelől a régi Kerepesi-temető kőfalának tövében. Itt az élet nyüzsgése. Útrakészen pipáló, füttyent­­gető mozdonyok, dolgos napszámosok, amott, a kőfalon túl, a temető csendje, szomorú szépsége és békességes nyugodalma. Mintha ezt mondaná: Csak dolgozzatok, örüljetek, éljetek. Ha majd minden jóban és rosszban elfáradtatok, jó lesz majd itt, énnálam megpihenni. Ezen a 28-as kocsin ismerkedtem össze azzal a bácsikával, aki a kísértetet látta a villanyoson. Nem holmi tutyi-mutyi, babonás vénember ő. Nyílt eszű, katonás tartása inkább és mosolygó, pirospozsgás egészségű volt az arca is, amikor megismertem. Álla ki volt boortválva és hófehér szakálla úgy bod­­rosodott kétoldalt, ahogyan azt Ferenc József hordta valamikor. Azt mondtam, hogy megismerkedtünk. Hát igen. Úgy, ahogy itasemberek szokták. Bemutatkoztunk ugyan egymásnak sokadjára, de az ilyen futólagos ismerkedésnél hallja is, nem is az ember az egymás nevét. Baj is az! Hiszen csak az út unalmát akartuk el­venni egy pár szóval: időről, gyilkosságokról, politiká­ról, napi dolgokról. Ő két megállóval előbb szokott leszállni, mint én. Ilyenkor odapöccintette ujjait a kemény kalapja karimájához. Szalutált s ahogyan szalutált, azon látszott, hogy tanult mestersége s ahogy tovaballagott a villanyostól a kültelki gyalogúton és jobblábával kifelé kaszálva kerülgette a láthatatlan kardot, ahogy ezt nyugdíjas katonatisztek szokták. Ennyit tudtam róla, ő meg annyit sem rólam. Mégis nagyon hiányzott nekem, amikor a télen, úgy a böjt elején elmaradt a kocsiról az öreg katona. Csak nem vonult be a mennyei káderbe? Kérde­zősködtem is utána néhány kalauznál. Egyik sem tudott róla.* De tegnapelőtt előkerült. Ahogy a Fiumei-út sarkán felkapok a kocsira, ott ül a túlsó sarokban, a lóca legvégén. De milyen álla­potban. Az arca löttyedt és seszínű, az egész figurája úgy összeesett és összement, hogy kész siralom. Ruhája szinte lóg rajta. De azért barátságosan integetett, hogy jöjjek csak és üljek melléje. Udvariasan mosolygok rá, vigyázva erősen, ne vegye észre, hogy meg vagyok döbbenve a pápista­­színétől. Már ahogy ez illik beteg emberrel szemben, mert az szereti a legkevésbé, ha sajnálják, akin van bőven sajnálni való. — Hogy mint, kedves uram? Rázza a kezemet nagy barátsággal, aztán fel­sóhajtva feleli: — Hát, mint az olyan ember, aki a halállal talál­kozott. Ejnye, ne vágjon már olyan ijedt képet. Most már túl vagyok rajta egyelőre, de csakugyan találkoz­tam a halállal. Összetöttyedt öreg ismerősöm most kimutatott az ablakon a temető kapu felé, amely mellett süvítve ro­bogott most el a villanyos, mert sem felszálló nem volt, sem a kocsiról lekivánkozó. — Itt találkoztam vele. Már hogy a halálommal. — Igen? Feszengek a padon, krákogok, köhögök, zavarom­ban. (— Ejnye — gondolom — csak nem hibbant meg az öreg úr elméje?) Látszik-e rajtam a gondolatom, így kell lennie, mert megfogja két kézzel a két kezemet s úgy kényszerit, hogy szemtől-szembe néz­zek vele.

Next