Új Barázda, 1932. július (14. évfolyam, 102-110. szám)

1932-07-03 / 102. szám

dőnek tartok, mert ez egy mestersé­ges, erőszakos átváltoztatása és meg­­bolygatása a földbirtoknak, mely azon­ban sehol a világon jó eredményt nem hozott. Egy egészséges fejlődésszerű földbirtokpolitikára van szükség, mely mentős több embernek teszi lehetővé a földszerzést, annak megmunkálását és megtartását. Ez kívánatos is, mert virágzó földdel bíró gazdaság kell, hogy képezze és képezze a múltban is mindig a legbiz­tosabb alapját az országnak. Erről a kérdésről most azonban csak általá­nosságban, szinte habozva merek csak nyilatkozni. A mai nehéz körülmények között nem lehet gyors megoldásokat kilá­tásba helyezni. Földbirtokpolitikát kezdeményezni és megfelelő módon keresztülvinni pénzügyi megalapozás nélkül nem lehet. Ez alatt azonban nem értem azt, hogy bármilyen rózsá­san álljon is az állam kasszája, mintha nekem az volna a nézetem, hogy az állam fizesse fel és ingyen osztogassa a földeket. Ezt a lehető legelhibázot­­tabb politikának tartanám és erre jó­zanul senki sem gondolhat. Átmeneti­leg azonban kell hogy pénzügyi tá­maszt és biztosítékot találjon az ál­lam, ha azt akarja, hogy ez a földbir­tokpolitikai változás egészségesen le­gyen végrehajtható.­­ Ezekben voltam bátor nagyjá­ban vázolni azokat a teendőket, ame­lyek a kormány előtt állnak. Hogy azonban a kormány feladatainak meg­felelhessen, először is azt a keserve­sen és nagy áldozatok árán elért ered­ményt, az államháztartás egyensúlyát, s a másik megbecsülhetetlen ered­ményt, a pengő állandóságát kell to­vábbra is biztosítanunk. Hogy ezt megtehessük, a párt megbízható segít­ségére és támaszára van szükségünk. Bethlen István gróf a párt bizalmáról Hosszantartó éljenzés és taps fo­gadta a miniszterelnök szavait, aki után Bethlen István gróf szólalt fel. — A mai napon — kezdte beszédét­­Bethlen István gróf — igen nagy­jelentőségű nyilatkozat jelent meg a legfelsőbb helyről, amely a lemondott kormányt megerősíti állásában és ki­fejti az okát is annak az elhatározás­nak, amely a nyilatkozatban foglal­tatik. Azt hiszem, a párt nevében és a magam részéről is csak a legnagyobb megelégedéssel, szeretettel és meg­nyugvással vesszük tudomásul ezt a nyilatkozatot s teljesen osztozunk abban a felfogásban, amely a nyilatko­zatban van. — A legutóbbi időben két ízben volt alkalmunk nyilatkozatot hallani a mi­niszterelnök ú­r részéről, még­pedig az elmúlt és a mostani értekezleten olyan kérdésekről, amelyek életbevágó problémái a nemzetnek. — A legutóbbi értekezleten a mi­niszterelnök számos kormányzati kér­désről nyilatkozott, így a földteher rendezéséről, a termésrendeletről, a földhözjut­­tatottak terheinek könnyítéséről, a mai napon pedig számos fontos külpolitikai kérdésekről hallottunk nyilatkozatot. Köszönettel akarom aláhúzni azt a nyilatkozatot, amely a munkanélküliség kérdé­sében elhangzott. Nekünk igenis tisztában kell lennünk azzal, hogy bármennyire törekszik is a kormány és a többségi párt arra, hogy ebben az országban a gazdasági élet körülményeit javítsa, egy világ­­gazdasági krízis közepette mégis el­kerülhetetlen szüksége lesz annak, hogy a jövő télen is a munka­nélküliek régióiról gondoskod­jék olyan formában és elvek alapján, amilyen elvek alapján ezt a kormány a télen is tette, úgy, hogy azzal a tu­dattal mehetünk bele az elkövetke­zendő télbe, hogy sikerül majd ezt a súlyos problémát megoldani.­­ A tárgyi nyilatkozatnak egész sora hangzott el a miniszterelnök aj­káról, amelyek ezt a pártot megnyug­tatják és teljesen egyeznek a párt felfogásával, amelyek, mint azt a mi­niszterelnök úr kilátásba helyezte, olyan értelemben fognak megoldást találni, ahogy azt a párt túlnyomó többsége óhajtja. — A miniszterelnök úr beszéde vé­gén nyilatkozott a bizalom kérdéséről is. Hangsúlyozni kívánom, hogy a mai helyzetben ez a nyilatkozat igen nagy jelentőséggel bír. Én úgy fo­gom fel az ő szavait, hogy a minisz­terelnök úr és a kormány erre a pártra kívánja támasztani a maga politikáját. Erre a pártra kell, hogy alapítsa a politikáját, mert ez a ma­gyar parlamentnek többsége, melyet a nemzet akarata kül­dött be a parlamentbe és amely nem leltári tárgy, mint ahogy politikai ellenfeleink feltün­tetni kívánják, hanem a nemzet lelki­ismeretének élő szervezete, amely öntudatos életet élt a múltban és fog élni a jövőben is. A kormány és a többség:­ ­ Lehet, hogy a közelmúltban bi­zonyos árnyak borultak arra a kölcsö­nös bizalomra, amely a párt és a kor­mány között minden körülmények között fenn kell, hogy álljon, mert csak akkor tud a kormány nyugodtan kormányozni s csak akkor tudja a maga feladatát teljesíteni, ha biztos abban, hogy mögötte olyan többség áll, amely a döntő küzdelmek pilla­natában nem hagyja cserben. A másik oldalon pedig éreznie kell a pártnak minden körülmények között azt is, hogy a kormány és annak el­nöke szeretettel és ragaszkodással vi­seltetik a többséghez, mert ez is elő­feltétele a kölcsönös bizalomnak és annak a politikai erőnek, amelynek rendelkezésére kell állnia a kormány­nak és a többségi pártnak a parla­mentben, ha az ország ügyeit üdvös irányban vezetni kívánják.­­ Azt hiszem, azok a tárgyi nyi­latkozatok, amelyeket a kormányelnök úr tett, megalapozták azt az utat, amelyen a többségi pártnak bizalma a kormány iránt megnyilatkozik. Én azt kérem a kormánytól és a minisz­terelnök úrtól, hogy amilyen biza­lommal viseltetik és fog viseltetni a párt a kormány iránt, amely az ő el­veinek a kifejezője, éppúgy szeretet­tel és ragaszkodással legyen a kor­mány a párt iránt.­­ Arra kérem a miniszterelnök urat, hogy így fogja fel azt a bizalmat, amelyet a párt neki előlegez és viszo­nozza azt szeretettel, őszinte szívvel, ismertesse terveit ezután is úgy, mint eddig s meggyőződésem, hogy az össz­hang, amely pillanatnyilag hiányzott, teljessé fog válni s a párt sziklaként fog állni mögötte. Bethlen István gróf szavait viharos taps követte, majd a párt tudomásul vette a miniszterelnök beszámolóját és nyilatkozatát. Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter szólalt fel ezután s bejelen­tette, hogy a kormány rendeletterve­zetet terjeszt a 33-as országos bizott­ság elé, amelynek értelében megfelelő számban gyakornokok és megfelelő számú díjtalan gyakornokok is lesznek Mindennemű ékszerek, órák, rizikülök és bőrpénztárcák legolcsóbban csak SELINGER­nél __________IV., Cálvin-tér 3. felvehetők a vármegyéhez. Hangsú­lyozta, hogy a remények szerint ezt az első lépést továbbiak követik azon az úton, amelyen a kormány az értel­miségi osztály, főként a diplomás fia­talság elhelyezkedési­­ lehetőségét igyekszik elősegíteni. Több tárgy nem volt, az értekezlet véget ért. Utána a párt tagjai a Gel­­lért-szállóban vacsorára gyűltek össze. HÜl földi forgalomban a válaszlevél bér­mentesítését úgy vállalhatja, ha a kest földre szóló leveléhez bármely postahiva­talnál beszerezhető válaszdíjszelvényt csatolt 1933 július 3. vasárnap Hasznos tudni, hogy SCHMIDTHAUER Ikmándi természetes lilea keserűvizelet«»s a természetnek hatalmas gyógyító ereje ér­vényesül. Utasítás minden palackhoz mellékelve. Kapható mindenütt! Meg­alak­ult az új 33-as­ bisottshiff Gaál Gastonék nem vessenek rosszt a munkában Csütörtökön délelőttre Almásy László, a képviselőház elnöke pá­l­.közi konferen­ciát hívott össze a 33-as bizottság újjá­alakítása ügyében. Az értekezlet megnyitása után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök szólalt fel és kifejtette, hogy a bizottság működése nem jelenti azt, mintha arra a kormány vagy a többségi párt érdekében volna szükség, hanem az ország nehéz helyzetében van szükség arra, hogy valamennyien együtt dolgozzunk a súlyos kérdések megoldásában. Éppen ezért — folytatta a miniszterel­nök — felkérem az összes ellenzéki kép­viselőket, hogy ebben a munkában ve­gyenek részt, mert a bizottság csak úgy tudja feladatát megoldani, ha abban az ellenzéki képviselőik is részt vesznek bírá­latukkal, tanácsaikkal. Utalt még a mi­niszterelnök arra, hogy főként azoktól reméli a bizottság munkájában való rész­vételt, akik eddig is állandóan hangsúlyoz­ták, hogy a nemzetmentő feladatok elvégzésében hajlandók közreműködni. Erre most alkalmuk nyílik. Nagy Emil kijelentette úgy a maga, mint pártonkívüli barátai nevében, hogy megválasztásuk esetén elfogadják a bi­zottsági tagságot, mert a mai viszonyok között az ellenzék nem vonhatja ki ma­gát a bizottság munkájából. Gaal Gaston és Volzsonyi János kije­lentették, hogy nem foglalnak helyet a bizottságban. Ezután megválasztották a képviselőház részéről a bizottságba küldendő 22 tagot és pedig a pártonkívüliek és ellenzékiek közül Nagy Emilt, Pallavicini György őrgrófot, Kállay Tibort, Rassay Károlyt, Sigray Antal grófot és Szilágyi Lajost. Az Egységes párt tagjai közül Bessenyey Zénó, Bethlen István gróf, Bíró Pál, Ivády Béla, Kállay Miklós, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Marschall Ferenc, Mayer János, Péntek Pál, Schondl Ká­roly, Temesváry Imre, Ugrón Gábor ke­rültek a bizottságba, míg a keresztény­­párt részéről Wolff Károly, Eszterh­ázy Móric gróf és Gyömörey Sándor. Politikai körökben meglehetős megüt­közést keltett Gaal Gastonék állásfogla­lása, akik most már a szocialistákkal egyetértve nem akarnak résztvenni a 33-as bizottság munkájában. Elsősorban is az a felfogás, amit a miniszterelnök hangoztatott, hogy a 33-as bizottság tu­lajdonképpen a nemzet érdekében dolgo­zik, kötelezővé tette volna Gaal Gasto­­nékra nézve is, hogy igyekezzenek munkájukkal átsegíteni az országot mostani súlyos helyzetéből. Annál is inkább kötelességük lett volna ez, mert az eddigi gyakorlat szerint a 33-as bizottságban mindig sikerült az el­lenzéki tagoknak a valóban hasznos és komoly indítványokat elfogadtatni és így könnyen felmerül az a gondolat, hogy Gaal Gastonék a törvényhozói kötelesség kényelmesebb részét vál­­asztották és pedig azt, hogy nem ve­szik le részüket a 33-as bizottság kü­lönben komoly, felelősségteljes mun­kájából. Egyébként is úgy látszik, a Gaal Gaston­párt mindjobban eltávolodik a valóban agrárirányzattól, mert az utóbbi komoly időkben egyáltalában nem hallottunk tő­lük egyetlen olyan javaslatot sem a kép­viselőházban, amely a kisgazdaérdeket szolgálta volna. Most, hogy Hunyady Ferencék bevonul­nak a Gaal Gaston-pártba, előrelátható­lag az egész párt teljesen elveszti kis­gazda-jellegét. Jelszó lesz az csupán, hogy kisgazdapárt, a valóságban pedig a nag­ybirtokosok jutnak túlsúlyra. A földbérlők ugyanolyan elbánást kívánnak, mint a gazdák A Magyar Földbérlők Szövetsége és az Országos Magyar Földbérlő Egyesület elnökségei küldöttséggel keresték fel azokat a gazdaságpoliti­kai tényezőket, akiknek a bérlőadós­ságok és kamatok rendezésére befo­lyásuk van. A Mezőgazdasági Kamarában Esze­­nyi Jenő terjesztette elő a bérlők kí­vánságait. Szembeszállt azzal az állí­tással, mintha a birtokos- és bérlő­gazdák között olyan különbség volna, ami miatt ügyeik elintézését külön lehet választani. Kérte a kamarát, hasson oda, hogy azok a kormányzati intézkedések, amelyek a felgyülemlett gazdaadósságok kamataira és tőke­­törlesztésére nézve küszöbön állnak, a bérlőgazdákra is kiterjedjenek. Marschall Ferenc, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója a küldöttségnek adott válaszában kije­lentette, hogy teljes mértékben osztja azt a felfogást, amely a bérlőt a gazdatársadalom kiegészítő részének tekinti és megnyugtathatja a küldött­séget, hogy a kamara felfogása is ugyanaz. A küldöttség ezután vitéz Purgly Emil földművelésügyi miniszternél tisztelgett. A földművelésügyi mi­niszter kijelentette, hogy a legtelje­sebb szolidaritással tekinti a bérlő­­ügyet, mint gazdaügyet, úgy a ter­melés, mint az export és a nemzet­­gazdaság szempontjából. A maga ré­széről ilyen értelemben fog a kérdés­ben állást foglalni. Végül a gyengélkedő pénzügymi­niszter távollétében Vargha Imre pénzügyi államtitkárt kereste fel a küldöttség és kiemelte, hogy az ál­lamháztartás egyensúlyáról is szó van, mikor ezt a kérdést elintézik, mert a legtöbb helyen a bérlő fizeti az adót és a bérlő munkájától függ a föld értéke, valamint a szociális ér­dek is, mert a bérlőtársadalom az or­szág egyik legnagyobb munkaadója. Vargha Imre válaszában megígérte, hogy a kérdést a bérlők előadása nyo­mán fogják tanulmányozni és a kö­zeli döntésnél az elhangzott szempon­tokat figyelembe fogják venni. A küldöttség végül Károlyi Gyula gróf miniszterelnök részére memo­randumot nyújtott át

Next