Új Barázda, 1932. szeptember (14. évfolyam, 119-127. szám)
1932-09-01 / 119. szám
4 Tizenkét éviegyházra ítélték a sógorgyilkos leventeoktatót A budapesti büntetőtörvényszék a na- I pókban tárgyalta Boros István levente- i oktató háztulajdonos bűnperét, aki ellen az ügyészség szándékos emberölés miatt emelt vádat, mert egy telefonálás körül keletkezett szóváltás során lelőtte nővérének férjét, Eperjessy dr. fővárosi tanács jegyzőt, aki sérülésébe másnap belehalt. A főtárgyaláson Boros István kijelen ttette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Só-gorával nagyon jó viszonyban élt, de sógora mégis háromszor elragadtatta magát vele szemben, mert nagyon ideges ember volt. Legutóbb február 27-én járt a sógoránál. Eperjessy felesége, az ő nővére akkoriban súlyos beteg volt. Pákozdy dr. egyetemi magántanár kezelte, aki megtilttotta, hogy továbbra is morfiumot és Veronáit szedjen, amit egy másik orvos, Törk Sándor dr. rendelt neki. Utolsó látogatásának napján éjjel tizenegy órakor beállított hozzá a sógora. Kérte, hogy menjen fel hozzájuk, mert a nővére látni akarja. ő erre kijelentette, hogy ennek az éjszakai látogatásnak semmi értelme és nem ment fel hozzájuk. Ezután elaludt és később arra ébredt fel, hogy sógora az éjjeliszekrénye mellett lévő telefont tárcsázza. A telefonszámból arra következtetett, hogy Eperjessy újból Török Sándor dr. orvost hívja fel, aki a nővérének a morfiumot rendelte, amit Pákozdy egyetemi tanár eltiltott. Határozottan ellenezte, hogy Török dr.-t kihívják a nővéréhez, de sógora nem hallgatott rá és mégis telefonálni akart, mire ő elunva a dolgot, kirántotta a telefon konnektorát. Erre támadt közöttük az összeszólalkozás, melynek során Eperjessy ütlegelni és fojtogatni kezdte őt. Az elnök Boros István vallomásának ennél a pontjánál a vádlott elé tárta, hogy a rendőrségen történt kihallgatása során egyáltalán nem beszélt ütlegelésről. Boros István elmondotta ezután, hogy amikor a sógora rárontott, nyúlt a revolverhez, amely azután egyszerre csak elsült. Tagadta, hogy szándékosan lőtt volna a sógorára és tagadása mellett megmaradt a bíróság elnökének minden kérdésével szemben. A perbeszédek után a törvényszék Boros Istvánt bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és 12 évi fegyházra ítélte, amelyből öt hónapot és tizenöt napot kitöltöttnek vett A megokolás szerint a vádlott nem jogos önvédelemből cselekedett. Az ítélet ellen úgy a vádlott, mint az ügyész fellebbezett. Eljárás indult a kivégzett kommunista agitátor védő ügyvédje ellen Molnár Róna ügyvédet nem tudták kihallgatni, mert Bécsbe utazott A főkapitányság nyomozó főcsoportja, Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes irányításával, csak néhány nappal ezelőtt fejezte be a nyomozást Madzsar József dr. és társai kommunista ügyében. Madzsarék a királyi ügyészség fogházában várják a döntést további sorsukról. A rendőrség most egy budapesti ügyvéd szerepének a tisztázása céljából is folytat vizsgálatot. Az utóbbi esztendőkben több kommunista bűnperben szerepelt Molnár René dr. ügyvéd, így legutóbb védő volt Sallai-Rolander Imre és Fürst Sándor statáriális tárgyalásán. A rendőrség előtt most az a gyanú merült fel, hogy Molnár René olyan tevékenységet fejtett ki a kommunisták védelmével kapcsolatban, amely túlmegy a védői kötelességen és egyértelműnek látszik kommunista körökkel való összeköttetéssel. A főkapitányságról detektíveket küldtek Molnár René dr. Visegrádi utca 15. szám alatt levő lakására, hogy kikérdezzék, de ekkor megtudták, hogy az ügyvéd nincs otthon, állítólag Pécsben tartózkodik. A politikai főnyomozócsoport most tovább folytatja a vizsgálatot, hogy tisztázza az ügyet dJMMZM 1932 szeptember 1. csütörtök .Ismail Sedky pasa Egyiptom minisszterelnöke Budapesten Ismail Sedky pasa Egyiptom miniszterelnöke, Hassan Nachat pasával, Egyiptom berlini követével s kíséretével hétfőn délután a fővárosba érkezett. A keleti pályaudvar várócsarnokát Egyiptom színei díszítették. Ismail Sedyk pasa fogadtatására a pályaudvaron megjelent vitéz Koós Miklós alezredes, első szárnysegéd a kormányzó képviseletében, Walkó Lajos külügyminiszter, bárcsházi Bárczy István államtitkár, a miniszterelnök képviseletében, Parcher Félix Magyarország egyiptomi követe, Samarjay Lajos, a MÁV elnöke, Ferenczy Tibor rendőrfőkapitány s ljajbb Horthy Miklós. Menetrendszerű pontossággal futott be a bécsi gyorsvonat az államvasutak szalonkocsijával, amelyet a magyar kormány bocsátott Egyiptom miniszterelnökének rendelkezésére. A szalonkocsiból elsőnek Ismail Sedky pasa miniszterelnök szállott ki. Walko Lajos külügyminiszter bemutatta Ismail Sedky pasának a fogadására megjelent előkelőségeket, majd Egyiptom miniszterelnöke mutatta be kísérete tagjait Vacsora Ismail Sedky pasa tsszeletére a miniszterelnökségi palotában Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Károlyi Gyuláné grófné hétfőn este nyolc órakor vacsorát adtak a miniszterelnökségi palotában. Vacsora közben Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a következő szavakkal üdvözölte Ismail Sedky pasát: — Miniszterelnök Úr! Őszinte örömmé és megelégedéssel üdvözlöm Nagyméltóségodat hazánk fővárosában. Látogatási ékes tanúbizonysága az Egyiptom és Magyarország között fennálló szívélyes jó viszonynak, amely Nagyméltóságod Ittléte által minden bizonnyal még ki fog mélyülni. — Őszinte örömmel állapítom meg a két nemzet között fennálló termékeny gazdasági kapcsolatokat és remélem, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben mindkét fél javára még erősödni fognak. Emelem poharam őfelsége, Fond király tiszteletére, a nemes egyiptomi nemzet boldogulására és Nagyméltóságod egészségére. Seáky pasa válássá Ismail Sedky pasa miniszterelnök a következő beszéddel válaszolt: — Miniszterelnök Úr! Hálásan köszönöm Nagyméltóságod szívélyes szavait és azt a meleg fogadtatást, amelyben Itt, mint nemzetem képviselője, részesültem. — Egyiptom mindig szívén viselte a jó viszony ápolását azokkal a nemzetekkel, amelyek úgy, mint Magyarország, az emberi haladás előőrsei. Mint nemzetem hagyományainak éber őre, különös örömmel tölt el az, hogy Nagyméltóságod ittlétem fényében a nemes magyar nemzettel való szívélyes kapcsolatok tanújelét látja. — Emelem poharam a Kormányzó Úr Őfőméltósága tiszteletére, Magyarország boldogulására és Nagyméltóságod egészségére. Sedky pasát 12 óra 30 perckor a Kormányzó magánkihallgatáson fogadta Gödöllőn. Augusztus 31-én, szerdán, a miniszterelnök megtekintette a mezőhegyesi állami birtokot és ménestelepet. Tizenkét év után most áll bírái elé a soffőr, aki magyar katonai autókat juttatott román kézre Tizenkét év után most áll bírái elé hűtlenség bűntettével vádolva egy soffőr, ki annak idején a megszálló román csapatokkal együtt hagyta el Magyarországot ás akit néhány hónappal ezelőtt taróztattak le magyar területen. Az ügy előzményei még 1919-re nyúlnak vissza, amikor Kriok, István soffőr volt Székesfehérváron. Az ellene azóta összegyűlt adatok szerint az ottani román csapat ezredesének elárulta, hogy hol őrzik az akkor még alakulófélben levő magyar sereg autóparkját és ennek alapján a románok több autót magukkal is vittek. A budapesti királyi ügyészség annak idején egy Blaskó nevű állítólagos százados bejelentése folytán értesült a történtekről és amikor ezt a bejelenést Váry Albert dr. akkori királyi főügyész kézhez kapta, rögtön intézkedett a Budapesten tartózkodó soffőr megidézéséről. A soffőr kihallgaása során azt adta elő, hogy igaz ugyan, hogy ő tett valamelyes bejelentést a románoknak, de azok az ingóságok, amelyeket a románok lefoglaltak, egyáltalán nem voltak hasznavehető autók, hanem értéktelen lim-lomok. Előadása szerin Blaskó haragosa neki és megfenyegette, hogy ha a románok kivonulnak, akkor felkötteti. Kricket akkor elbocsátották, majd mikor a románok elhagyák Magyarországot. is velük távozott 1920-ban, amikor ügye vizsgálat alá került, elfogatóparancsot adtak ki ellene saját vallomása alapján is. Ez az elfogatóparancs állandóan érvényben is volt. Júniusban Erkl István váratlanul visszatért Magyarországba. A határ közelében felismerték, letartóztatták és a magyaróvári járásbíróságra szállították. Innen került azután a budapest ügyészség Markó utcai fogházába. A királyi ügyészség az összes rendelkezésre álló régi Iratok áttanulmányozása után hűtlenség büntette cílén vádat emelt a soffőr ellen és felterjesztést intézett a honvédelmi minisztériumhoz, hogy közölje idézés végett a Blaskó nevű százados szolgálati állomását. A honvédelmi minisztérium mostanában értesítette a büntetőtörvényszéket, hogy ilyen nevű százados sem a régi közös hadseregben, sem a mostani honvédségnél nem szolgált. A büntetőtörvényszék szeptember 17-re tűzte ki a régóta húzódó ügy főtárgyalását. Huszonnyolc kommunista bűnpöre a szegedi törvényszéken Ez év április elején a szegedi rendőrség hosszas nyomozás és megfigyelés után nagyarányú kommunista szervezkedést leplezett le. A szervezkedés vezetői tanult emberekből kerültek ki, akik a vádirat szerint 1082 januárjában a Szegedi Munkásotthonban megalakították a Kommunista Párt Országos Ifjúsági Bizottságát. Ez a bizottság a vezetést dr. Szeges Imre gyakorló orvosra, Sebes László műszaki tisztviselőre és Gombkötő Péter lakatossegédre bízta, akik vállalkoztak tizennyolc-huszonnégyéves munkások beszervezésére és kiképzésére. A nagyarányú bűnügy tárgyalását, amelynek összesen huszonnyolc vádlottja, van, augusztus 30-ára tűzte ki a szegedi törvényszék. A letartóztatottak közül idők folyamán tizenkilenc vádlottat szabadlábra helyeztek, a többiek fogvatartását a vádtanács fenntartotta. A vádirat ismertetése után a vádlottakat hallgatták ki. Szarnek a rendőrségen tett vallomását teljes egészében visszavonta és azt állította, hogy azt veréssel csikarták ki belőle. Ugyanezzel védekezett Gombkötő Péter lakatossegéd is. Dr. Szeges Imre orvos és a többi vádlott szintén tagadta bűnösségét Az ítéletet lapunk következő számában fogjuk közölni.