Új Barázda, 1932. szeptember (14. évfolyam, 119-127. szám)

1932-09-01 / 119. szám

4 Tizenkét évi­­egyházra ítélték a sógorgyilkos leventeoktatót A budapesti büntetőtörvényszék a na- I pókban tárgyalta Boros István levente- i oktató háztulajdonos bű­nperét, aki ellen­­ az ügyészség szándékos emberölés miatt­­ emelt vádat, mert egy telefonálás körül­­ keletkezett szóváltás során lelőtte nővérének férjét, Eperjessy dr. fővárosi tanács jegyzőt, aki sérülésébe másnap belehalt. A főtárgyaláson Boros István kijelen­ t­tette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Só-­­­gorával nagyon jó viszonyban élt, de só­gora mégis háromszor elragadtatta magát vele szemben, mert nagyon ideges ember volt. Legutóbb február 27-én járt a sógo­ránál. Eperjessy felesége, az ő nővére akkoriban súlyos beteg volt. Pákozdy dr. egyetemi magántanár kezelte, aki megtilt­­­totta, hogy továbbra is morfiumot és Ve­ronáit szedjen, amit egy másik orvos, Törk Sándor dr. rendelt neki. Utolsó látogatásának napján éjjel tizenegy óra­kor beállított hozzá a sógora. Kérte, hogy menjen fel hozzájuk, mert a nővére látni akarja. ő erre kijelentette, hogy ennek az éjszakai látogatásnak semmi értelme és nem ment fel hozzájuk. Ezután elaludt és később arra ébredt fel, hogy sógora az éjjeliszekrénye mellett lévő telefont tárcsázza. A telefonszámból arra követ­keztetett, hogy Eperjessy újból Török Sándor dr. orvost hívja fel, aki a nővé­rének a morfiumot rendelte, amit Pákozdy egyetemi tanár eltiltott. Határozottan ellenezte, hogy Török dr.-t kihívják a nő­véréhez, de sógora nem hallgatott rá és mégis telefonálni akart, mire ő elunva a dolgot, kirántotta a telefon konnektorát. Erre támadt közöttük az összeszólalko­­zás, melynek során Eperjessy ütlegelni és fojtogatni kezdte őt. Az elnök Boros István vallomásának ennél a pontjánál a vádlott elé tárta, hogy a rendőrségen történt kihallgatása során egyáltalán nem beszélt ütlegelésről. Boros István elmondotta ezután, hogy amikor a sógora rárontott, nyúlt a revol­verhez, amely azután egyszerre csak el­sült. Tagadta, hogy szándékosan lőtt volna a sógorára és tagadása mellett meg­maradt a bíróság elnökének minden kér­désével szemben. A perbeszédek után a törvényszék Bo­ros Istvánt bűnösnek mondotta ki szán­dékos emberölés bűntettében és 12 évi f­egy­házra ítélte, amelyből öt hónapot és tizenöt napot ki­­töltöttnek vett A megokolás szerint a vádlott nem jogos önvédelemből csele­kedett. Az ítélet ellen úgy a vádlott, mint az ügyész fellebbezett. Eljárás indult a ki­vég­zett kommunista agitátor védő ügyvédje ellen Molnár Róna ügyvédet nem tudták kihallgatni, mert Bécsbe utazott A főkapitányság nyomozó főcsoportja, Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes irányításával, csak néhány nappal ez­előtt fejezte be a nyomozást Madzsar József dr. és társai kommunista ügyé­ben. Madzsarék a királyi ügyészség fog­házában várják a döntést további sor­sukról. A rendőrség most egy budapesti ügyvéd szerepének a tisztázása céljából is folytat vizsgálatot. Az utóbbi eszten­dőkben több kommunista bűnperben sze­repelt Molnár René dr. ügyvéd, így leg­utóbb védő volt Sallai-Rolander Imre és Fürst Sándor statáriális tárgyalásán. A rendőrség előtt most az a gyanú me­rült fel, hogy Molnár René olyan tevé­kenységet fejtett ki a kommunisták vé­delmével kapcsolatban, amely túlmegy a védői kötelességen és egyértelműnek látszik kommunista körökkel való össze­köttetéssel. A főkapitányságról detektíveket küld­tek Molnár René dr. Visegrádi­ utca 15. szám alatt levő lakására, hogy kikérdez­zék, de ekkor megtudták, hogy az ügy­véd nincs otthon, állítólag Pécsben tar­tózkodik. A politikai főnyomozócsoport most tovább folytatja a vizsgálatot, hogy tisztázza az ügyet d­JMMZM 1932 szeptember 1. csütörtök .Ismail Sedky pasa Egyiptom minisszterelnök­e Budapesten Ismail Sedky pasa Egyiptom miniszter­elnöke, Hassan Nachat pasával, Egyiptom berlini követével s kíséretével hétfőn dél­­után a fővárosba érkezett. A keleti pályaudvar várócsarnokát Egyiptom színei díszítették. Ismail Sedyk pasa fogadtatására a pályaudvaron meg­jelent vitéz Koós Miklós alezredes, első szárnysegéd a kormányzó képviseletében, Walkó Lajos külügyminiszter, bárcsházi Bárczy István államtitkár, a miniszter­­elnök képviseletében, Parcher Félix Ma­gyarország egyiptomi követe, Samarjay Lajos, a MÁV elnöke, Ferenczy Tibor rendőrfőkapitány s ljajbb Horthy Miklós. Menetrendszerű pontossággal futott be a bécsi gyorsvonat az államvasutak sza­­lonkocsijával, amelyet a magyar kormány bocsátott Egyiptom miniszterelnökének rendelkezésére. A szalonkocsiból elsőnek Ismail Sedky pasa miniszterelnök szállott ki. Walko Lajos külügyminiszter bemu­tatta Ismail Sedky pasának a fogadására megjelent előkelőségeket, majd Egyiptom miniszterelnöke mutatta be kísérete tag­jait Vacsora Ismail Sedky pasa t­sszeletére a miniszterelnökségi palotában Károlyi Gyula gróf miniszterelnök és Károlyi Gyuláné grófné hétfőn este nyolc órakor vacsorát adtak a miniszterelnök­ségi palotában. Vacsora közben Károlyi Gyula gróf mi­niszterelnök a következő szavakkal ü­dvö­zölte Ismail Sedky pasát: — Miniszterelnök Úr! Őszinte örömmé és megelégedéssel üdvözlöm Nagyméltósé­godat hazánk fővárosában. Látogatási ékes tanúbizonysága az Egyiptom és Ma­gyarország között fennálló szívélyes jó viszonynak, amely Nagyméltóságod Itt­léte által minden bizonnyal még ki fog mélyülni. — Őszinte örömmel állapítom meg a két nemzet között fennálló termékeny gazdasági kapcsolatokat és remélem, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben mindkét fél javára még erősödni fognak. Emelem poharam őfelsége, Fond király tisztele­tére, a nemes egyiptomi nemzet boldogu­lására és Nagyméltóságod egészségére. Seák­y pasa válássá Ismail Sedky pasa miniszterelnök a következő beszéddel válaszolt: — Miniszterelnök Úr! Hálásan köszö­nöm Nagyméltóságod szívélyes szavait és azt a meleg fogadtatást, amelyben Itt, mint nemzetem képviselője, részesültem. — Egyiptom mindig szívén viselte a jó viszony ápolását azokkal a nemzetekkel, amelyek úgy, mint Magyarország, az emberi haladás előőrsei. Mint nemzetem hagyományainak éber őre, különös örömmel tölt el az, hogy Nagyméltóságod ittlétem fényében a ne­mes magyar nemzettel való szívélyes kap­csolatok tanú­jelét látja. — Emelem poharam a Kormányzó Úr Őfőméltósága tiszteletére, Magyarország boldogulására és Nagyméltóságod egész­ségére. Sedky pasát 12 óra 30 perckor a Kor­mányzó magánkihallgatáson fogadta Gö­döllőn. Augusztus 31-én, szerdán, a miniszter­elnök megtekintette a mezőhegyesi állami birtokot és ménestelepet. Tizenkét év után most áll bírái elé a soffőr, aki magyar katonai autókat juttatott román kézre Tizenkét év után most áll bírái elé hűtlenség bűntettével vádolva egy soffőr, ki annak idején a megszálló román csa­patokkal együtt hagyta el Magyaror­szágot ás akit néhány hónappal ezelőtt taróztattak le magyar területen. Az ügy előzményei még 1919-re nyúl­nak vissza, amikor Kriok, István soffőr volt Székesfehérváron. Az ellene azóta összegyűlt adatok szerint az ottani román csapat ezredesének elárulta, hogy hol őrzik az akkor még alakulófélben levő magyar sereg autóparkját és ennek alapján a románok több autót magukkal is vittek. A budapesti királyi ügyészség annak idején egy Blaskó nevű állítólagos szá­zados bejelentése folytán értesült a tör­téntekről és amikor ezt a bejelenést Váry Albert dr. akkori királyi főügyész kéz­hez kapta, rögtön intézkedett a Buda­pesten tartózkodó soffőr megidézéséről. A soffőr kihallgaása során azt adta elő, hogy igaz ugyan, hogy ő tett valamelyes bejelentést a románoknak, de azok az ingóságok, amelyeket a románok lefog­laltak, egyáltalán nem voltak hasznave­hető autók, hanem értéktelen lim-lomok. Előadása szerin Blaskó haragosa neki és megfenyegette, hogy ha a románok ki­vonulnak, akkor felkötteti. Kricket ak­kor elbocsátották, majd mikor a romá­nok elhagyák Magyarországot.­­ is velük távozott 1920-ban, amikor ügye vizsgálat alá ke­rült, elfogatóparancsot adtak ki ellene saját vallomása alapján is. Ez az elfogató­­­parancs állandóan ér­vényben is volt. Júniusban Erkl István váratlanul visszatért Magyarországba. A határ közelében felismerték, letartóz­tatták és a magyaróvári járásbíróságra szállították. Innen került azután a buda­­pest ügyészség Markó­ utcai fogházába. A királyi ügyészség az összes rendel­kezésre álló régi Iratok áttanulmányo­­zása után hűtlenség büntette cílén vádat emelt a soffőr ellen és felterjesztést intézett a honvédelmi minisztériumhoz, hogy közölje idézés vé­gett a Blaskó nevű százados szolgálati állomását. A honvédelmi minisztérium mostanában értesítette a büntetőtör­vényszéket, hogy ilyen nevű százados sem a régi közös hadseregben, sem a mostani honvédségnél nem szolgált. A büntetőtörvényszék szeptember 17-re tűzte ki a régóta húzódó ügy főtárgya­lását. Huszonnyolc kommunista bűnpöre a szegedi törvény­széken Ez év április elején a szegedi rendőr­ség hosszas nyomozás és megfigyelés után nagyarányú kommunista szervezke­dést leplezett le. A szervezkedés vezetői tanult emberekből kerültek ki, akik a vádirat szerint 1082 januárjában a Sze­gedi Munkásotthonban megalakították a Kommunista Párt Országos Ifjúsági Bi­zottságát. Ez a bizottság a vezetést dr. Szeges Imre gyakorló orvosra, Sebes László műszaki tisztviselőre és Gomb­kötő Péter lakatossegédre bízta, akik vál­lalkoztak tizennyolc-huszonnégyéves mun­kások beszervezésére és kiképzésére. A nagyarányú bűnügy tárgyalását, amelynek összesen huszonnyolc vádlottja, van, augusztus 30-ára tűzte ki a szegedi törvényszék. A letartóztatottak közül idők folyamán tizenkilenc vádlottat sza­badlábra helyeztek, a többiek fogvatartá­­sát a vádtanács fenntartotta. A vádirat ismertetése után a vádlotta­kat hallgatták ki. Szarnek a rendőrségen tett vallomását teljes egészében vissza­vonta és azt állította, hogy azt veréssel csikarták ki belőle. Ugyanezzel védeke­zett Gombkötő Péter lakatossegéd is. Dr. Szeges Imre orvos és a többi vádlott szintén tagadta bűnösségét Az ítéletet lapunk következő számában fogjuk közölni.

Next