Új Barázda, 1932. november (14. évfolyam, 137-144. szám)

1932-11-03 / 137. szám

4 tiiMRAm 1932 november 3. csütörtök A szentesi független és a szocialista­­­ublicusok­ csatlakozása a Kormányhoz Jó­­léten újból feloszlatásra kerül egy Karnéi Lázár Andor úr. és Fabinyi Tihamér minisztere. Szentesen Lázár Andor dr. igazságügy-miniszter vasárnap Szentesre utazott s az egész napot választói körében töltötte. Az igaz­­ság­ügy minisztert, aki miniszterré történt kinevezése óta első ízben kereste fel ke­rületét, a város polgársága nagy szeretet­tel és lelkesedéssel fogadta. Vasárnap délelőtt autón érkezett az igazságügy miniszter Fabinyi dr. keres­­kedelemügyi miniszter, Lázár Ferenc dr. felsőházi tag, Kloffer László, Kele­men Kornél, Kiss István, Kraffer Aladár, Lányi Márton s Urbán Gáspár báró or­szággyűlési képviselő társaságában. Szentes város határában Farkas Béla főispán és Csergő Károly alispán fogadta az igazságügyminisztert és kíséretét­­ bekísérték a városba, ahol a vármegye­házánál emelt diadalkapunál ünnepélyes fogadtatás volt. G­ágy­esi Imre polgármester köszöntötte lelkes hangú beszédben a kormány tag­jait, akiket a fogadtatásra nagyszámban összegyűlt polgárság igen meleg ünnep­lésben részesített. Dr. Lázár Andornét, az igazságügyminiszter feleségét. Lakos Kataka alkalmi verssel köszöntötte s ha­talmas virágcsokorral fogadta. A városháza nagytermében nagygyűlés volt, az érdeklődök túlnyomó része azon­ban kiszorult a városháza előtti térre, ahová hangszóró közvetítette a többezer főnyi hallgatóságnak a kormányférfiak beszédét. A gyűlés megnyitása után Lázár Andor dr. igazságügy miniszter szólalt fel , többek között ezeket mondotta: — úgy érzem, a lelkek harmóniájának nagy ünnepére érkeztem, amikor vezetők és vezetettek egymásra találnak nagy nemzeti célok megértésében. Körülbelül másfél éve annak, amikor először jöttem politikai misszióval Szentesre. Úgy ér­zem, mintha más világ lett volna akkor, mintha akkor még nem álltak volna bi­zonyos kérdések a maguk élességében és tisztaságában oly módon, mint ahogy ma állanak előttünk s ahogyan ma szólnak felénk élőszóval s számonkérik tőlünk, akik a nemzet élére kerültünk, azt, hogy miért vállalkoztatok nagy feladatokra és el tudjátok-e azt végezni? — A gyenge ember, aki nem bizik ma­gában, abban, hogy vezetni tud majd, és nem­ bízik azokban, akiket vezetni hiva­tott és visszatántorodik s többre becsüli életének nyugalmát, mint azoknak a vá­gyaknak és céloknak betöltését, amelyeket a nemzet szolgálatában a vezetőknek érezniök kell önmagukban. Mikor kicsiny egy ember? Akkor, ha nem ismeri képes­ségeit és nem meri azokat kifejteni. Ki­­csiny akkor is, ha többre becsüli képes­ségét s oly feladat megoldására vállal­kozik, amelyek képességéhez mérten na­gyok. De kicsiny az ember akkor is, ha azt hiszi, hogy önmagában képes nagy feladatokat elvégezni. Nagy feladatok el­végzéséhez egy ember ereje sohasem elég, eh­hez szervezett embertömegeknek, nem­zeteknek ereje szükséges. Ahhoz, hogy a nemzet ereje kifejlődhessék, elsősorban arra van szükség, hogy a nemzet higyjen önmagában és bízzék abban, hogy van ereje s merje azt az erőt kifejteni. Úgy érzem, hogy ez a nemzet megta­lálta önmagát, megtalálta vezetőit s a vezetők megtalálták a nemzetet. A nemzet, amely, úgy látszik, hosszú ideig közönnyel vagy a tehetetlenség érzésével tekintett a reá tornyosuló veszélyek felé, úgy látszik, felébredt s tudatára jutott annak, hogy reá nagy célok meg­valósítása vár s ezeket csak egyesült erő­vel, a testvér villongás kiküszöbölésével, egymás megbecsülésével lehet megvaló­sítani. A nemzet mai nagy vezetője, Gömbös Gyula miniszterelnök, meg tudta fogni a nemzet lelkét, meg tudta teremteni a harmóniát a vezető és a vezetettek között A nemzet az utóbbi évtizedben végigment azon a megpróbál­tatáson, amelyen végigmennek néha nagy, nemeslelkű emberek, amikor életüknek egy-egy katasztrófáját élik át. Az ilyen katasztrófák vagy megnemesítik, vagy elkeserítik az embereket. Ha elkeserítik az embert, világgyűlölővé lesz ilyen ka­tasztrófa után, ha pedig megnemesítik, el­érkezik az ember arra a magaslatra, ame­lyen megérti mások baját, törekvését s méltányolja mások képességeit. A magyar nemzetnek választania kell a között, vál­jon elkeseredve vagy megnemesülve fog-e kiszabadulni abból a katasztrófából, amelyre a végső pecsétet Trianon ütötte Ha elkeseredve szabadul, úgy útja a sír felé vezet, de míg odaér, testvér testvér ellen fog küzdeni, ha pedig megnemesülve, úgy útja felfelé vezet s akkor testvér nem küzd a testvér ellen, hanem kart karba öltve, egyesült erővel, falankszként tör egy cél felé és nem lesz erő, mely feltar­tóztassa a nemzetet. Mi nem ígérünk semmit az ország­nak, csak azt, hogy a becsületes férfi minden törekvésével, egyéni létünknek tekintetbe vétele nélkül, lel­künk teljességét adjuk oda a nemzet­nek. Lelkünk teljességét adjuk, önmagun­kat. Nem másokat akarunk utánozni, de meg akarjuk valósítani azokat a terve­ket és gondolatokat, amelyek a mi lel­künkben élnek, a mi lelkünkben, amely­nek minden atomja át van hatva a ma­gyar földnek és a magyar népnek véghe­­tetlen nagy szeretetétől. A szeretet a leg­jobb tanácsadó a világon, a szeretetet az a gyönyörű nagy érzés, amely mindig megmutatja a helyes utat és higyyék el, ha minden cselekedetünkben a szeretet szózatára hallgatunk, meg nem tántoro­­dunk soha, hanem minden cselekedetünk­ben előre megyünk felfelé. Másfél éve ismer engem Szentes városa és érzem, hogy azok a kötelékek, amelyeket akkor kezdtünk fűzni egymás között, soha nem gyengültek, hanem mindig csak erősöd­tek. A­ szeretet és bizalom csodálatos kincs. Minél többet ad belőle az ember, annál több marad b­előle. Soha nem sza­bad takarékoskodni vele, a szeretetet pa­zarolni kell s ez a pazarlás kiviritja a mezők virágait, mosolyt csal a bánatos arcokra és felszáritja a sírok könnyeit. — A kormánynak az a célja, hogy ki­­viritsa a mezők virágait, hogy felvidítsa a gazdasági életet, hogy letörölje a szen­vedők könnyeit és mosolyt varázsoljon a lankadók arcára, mert mosolygó arccal, vidám szívvel még csatába is lehet menni, csak a mosolygó arc és vidám szív az, amely bízik a győzelemben. A győzelembe vetett bizalom nélkül pedig soha sincs si­ker. Nem kívánok ma részletkérdésekről beszélni, nem foglalkozom ma gazdasági problémákkal, mint azt máskor tettem, ma ujjongó szívvel üdvözlöm a lelkek harmóniájának azt a csodálatos szimfó­niáját, amely felénk zeng a tömegek hangjából s amelynek hangjainál, mint egy Rákóczi-induló hangjainál megyünk előre a nagy nemzeti cél, Magyarország feltámadása felé! Hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság az igazságügyi miniszter be­szédét, majd Fabinyi Tihamér dr. keres­kedelemügyi miniszter szólalt fel és töb­bek között ezeket mondotta: . .A mi nagy gazdasági programunk­nak alapvető célja az öncélú nemzeti ál­lam, megteremtése. A kormány nemzeti m­unkaterve azokat a nagy célokat fog­lalja magában, amelyek felé ennek a nemzetnek törekednie kell. Elveszett az a nemzet, amely a mindennapi élet ezer­nyi gondja között elfeledkezik arról, hogy ezer éve áll itt és még ezerévekig fog itt állani a Duna medencéjében s a mindennapi élet apróságai miatt meg­feledkezik arról, hogy világtörténelmi hi­vatása van, amit erős akarattal, messze célkitűzéssel be is kell töltenie. — Egyetértésre van szükség a gaz­dasági életben is. Tragikus az, hogy a nagyipar, amelynek árpolitikája oly nagy ellenszenveit, vál­tott ki, különösen a mezőgazdaság köré­ben, maga is a lét és a nemlét szélére ke­rült, mert hiszen a magas árak miatt el­veszítette részben azt a talajt, amelyből fogyasztóit veszi, a mezőgazdasági né­pességet, amely maga is támogatásra szorul. Kérdem­ viszont, megengedhető-e az olyan demagógia, hogy iparra nincs szükségünk? Olyan országban, ahol egy négyzetkilométeren 14 ember lakik, sem­miféle mezőgazdasági termelés még a legnagyobb boldogulás idejében sem tudná eltartani az embereket. — Tiszta bort fogok tölteni mindig a pohárba. .Mindig meg fogom mondani, hogy mit tudok csinálni. S ha az népsze­rűtlen lesz, még erősebben fogom meg­mondani, még nem félek, mert népsze­rűtlen szerintem csak az lehet, akinek nincs ereje szembeszállni a szólamokkal. Meg kell lenni, az erkölcsi bátorságnak ahhoz, hogy szembeszálljunk közgazda­­sági babonákkal és felvilágosítsuk a né­pet arról, hogy mi az, amit meg lehet s mi az, amit nem lehet megcsinálni; azt viszont, amit meg lehet, azonnal meg is fogjuk csinálni ! — Engedjék meg, hogy szerénytelen le­gyek és konkrét példára hivatkozzam: " Feloszlattam a szénkartelt. — Nem azt jelentettem be annak ide­jén, hogy fel fogom oszlatni, hanem ma­gát a megtörtént tényt közöltem. Az elkövetkező héten egy másik kartel feloszlatására fog sor kerülni, de erről sem akarok most beszélni, megint csak a megtörtént tényt fogom bejelen­teni. Termelési politikánknak az a vezető gondolata, hogy minél olcsóbbá és ered­ményesebbé tegyük a termelést. Minden erővel a gazdasági vérkeringés megindu­lását fogjuk szolgálni. A miniszterelnök úrnak a munkaadóhoz intézett nagyjelen­tőségű, őszinte, hazafias felszólítását kövesse mindenki. Senkinek nem lesz hát­ránya ebből az adózás szempontjából, de igenis, nyilván fogjuk tartani, hogy kik cselekedtek ilyen irányban és kik nem.­­ Újjászervezzük az árelemző bizott­ságot, a lemondott kartelbizottságot és az árkérdés tekintetében is a gazdasági élet pulzusán ki valljuk tartani kezünket, mert az az álláspontunk, hogy befolyást kell gyakorolni az árak egészséges alakulá­sára. Az ipaz és kereskedelem érdekeit szívemen viselem és éppen ezért nézem meleg szívvel és nyitott szemmel a mező­gazdaság érdekeit is. A munkanélküliség leküzdését és a kubikusok megsegítését célozta az az intézkedésem, amellyel el­rendeltem a Budapest—Kecskemét útsza­kasznak még a tél, folyamán való kiépítését. Ismerem az életet, tudom, hogy a fogyasztóközönség érdeke nem lehet el­lentétes a termelés érdekeivel, tudo­m, hogy harmóniának kell lenni a termelés, az ipar, a mezőgazdaság, a fogyasztás és a közönség közül.. Tudom, hogy nagyon nehéz helyzetben van a kisiparosság és ezért fokozott gondossággal kívánom előmozdítani érdekeiket. Ez nem jelenti azonban azt, mintha nem volnék meleg érdeklődéssel a közép- és nagyipar iránt is, az ő helyzetükön azon­ban, sajnos, elsősorban az segíthet, ha Európa szerte megszűnik az elzárkózás politikája. A kereskedelemre talán az a ki­­jelentésem illik a legjobban, amit a kül­döttségnek mondottam. Ne a kereskede­lem szabadságát kérjék tőlem, mert keres­kedni szabad, de nem lehet. Hovatovább ott leszünk, hogy megvan a szabadság, de nincs meg a lehetőség Ilyen irányban kell a kereskedelem segítségére lenni, de ehhez viszont szükséges az is, hogy a ke­reskedelem védje meg a magyar áru jó hírnevét és ne legyen olyan túlméretezett, mint amilyen sok téren. Hiszen látjuk, mily hosszú az út a termelőtől a fo­gyasztóig.­­ Azt hiszem, izelítőt adtam abból, hogy a gazdasági kérdéseket milyen szel­lemben fogja fel a kormány. A kormányt minden intézkedésében a nemzeti öncélú regenerálódás vezeti Én hiszem, hogy tetterő, a becsületes nyíltság, hozzáértés és cselekvés után visszhangra fog a kor­mány programja találni. Megújuló lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság a kereskedelemügyi miniszter egyes kijelentéseit, beszéde végén pedig meleg ünneplésben részesítette őt. Kru­ger Aladár dr. mondott ezután lelkes hangú beszédet s ezzel a gyűlés véget ért. Lázár Andor dr. igazságügyminiszter a városházáról átment a vármegyeházára, amelynek dísztermében tisztelgő küldött­­ségeket fogadott. Ezeknek sorában meg­jelent az igazságügyminiszter előtt a szentesi független kisgazdapárt kül­döttsége is Bálint József elnök veze­tésével s a kormány iránti bizalmá­ról biztosította az igazságügym­­inisz­­tert, majd a kubikusok száztagú kül­döttsége vonult fel Török József ve­zetésével s a volt, szervezett kubbikus kiunkások ne­vében azok teljes bizalmáról biztosította a kormányt. Délután 2 órakor közebéd volt a Petőfi­­szálló színháztermében, amelynek során ismételt ünneplésben volt részük a kor­mány tagjainak. Lázár Andor dr. igaz­ságügyminiszter vasárnap este a nagy­­királysági gazdakörben tett látogatást s hétfőn utazott vissza a fővárosba. Fabinyi, Tihamér dr. kereskedelemügyi miniszter vasárnap a késő délutáni órákban utazott el a városból. Gömbös Gyula miniszter­­elnök üdvözlése Vas vármegye törvényhatósági bizott­sága Tarányi Ferenc dr. főispán elnök­lésével rendkívüli közgyűlést, tartott. A közgyűlés Bezerédy István felsőházi tag, valamint Jánossy Gábor és Beck Lajos országgyűlési képviselők indítványai és felszólalásai után egyhangú lelkesedés­sel elhatározta, hogy Gömbös Gyula mi­niszterelnököt és kormányát üdvözli s az ú­j kormányt hazafias munkájában a legm­­esszeb­bmenően támogat­ja„ Jásznagykunszolnok vármegye tör­vényihatósági bizottsága rendkívüli köz­gyűlése foglalkozott az új kormány kine­vezéséről szóló miniszterelnöki leirattal. Orbán Gáspár báró országgyűlési képvi­selő indítványára a közgyűlés lelkesedés­sel elhatározta, hogy az üdvözlő felirat­ban a m­egye bizalmáról biztosítja Göm­bös Gyula miniszterelnököt. Debrecen város törvényhatósági bi­zottsága Vas­ László báró főispán elnök­­lésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egyhangú lelkesedéssel kimon­dották, hogy bizalmukról biztosítják vi­téz Gömbös Gyula miniszterelnököt és hivatalbalépése alkalmából üdvözlik. A közgyűlé­s tagjai lelkesen ünnepelték az ú­j m­in­iszterelnököt. Dr. Bucsányi Gyula főorvos, d­r. főtanácsos, ismert fővárosi szakorvos, é­aj fontosságú, nép­szerűen megirt műve A hústalan táplálkozás irodalmának elismerten legjobb szakkönyve! NYERSKOSZT A NYERS DIÉTA mint természetes gyógytényező A tartalomjegyzékből: A nyerskoszt lényege. — A vér megromlása helyte­len táplálkozás folytán. — A helyes és észszerű táplálkozás rendkívüli fon­tossága és befolyása­ egészségünkre. — A vegetáriánus táplálkozás előnyei. — Milyen táplálékok használhatók a nyers diétánál. — Receptek, teljes szakácskönyv, stb. Ára: I* 3.—

Next