Új Barázda, 1933. február (15. évfolyam, 6-9. szám)
1933-02-05 / 6. szám
2 A zab, mint kitűnő tojást termelő baromfféleség A zab tápláló értékét, mint abrakot, jól ismerjük. Tudjuk, hogy a zabbal táplált lovak szőre sima, fénylő, erősek és kitartóak. A zab tápértékét a benne foglalt Areninnnek köszöni. Ez az anyag a többi gabonaneműekben nincs meg . A zab tartalmaz 10.32% proteint, 4.77% zsírt,18.10% légenymentes kivonatanyagot, 10.32% nyers rostot, 3.10% hamut, 13.30% vizet. Ez az anyagtartalom avatja a legtöbb zsírtartalmánál fogva a többi gabonaneműek között a legjobb barom feleséggé. A zab tartalmazza ugyanis a legtöbb zsíranyagot, mert a búza 1.91%, az árpa 2.11%, a palánka 2.60% zsírt tartalmaz. A baromfinak a zabot nem nyersállapotban, hanem előcsírázott állapotban adjuk. A baromfi, az ilyen előcsírázott zabot, 2—3 milliméteres csírával a legnagyobb élvezettel fogyasztja. Az ilyen eledel egyúttal zöldeledelül szolgál. A csírázatlan zabot a baromfi nem sz ívesen eszi, és ez, ám el is fogyasztja, rendszerint bajokat okoz a begyében. A csírázott zabot semmiféle más gabonanemű nem múlja felül, de még tápértékben meg sem közelíti. A baromfi bögye megkívánja a kerítényrungot, de korántsem az olyan tüskés, hegyes szemeket, azért rendszerint törött kukoricát is adunk az állatoknak esetenként. A zab csiráztatását két részben készítjük, hogy az eledet mindig készletben legyen. A csiráztatást a következőleg hajtjuk végre: a körülbelül öt napra elégséges zabmennyiséget egy erre a célra alkalmas, tiszta hordóba tesszük és feltöltjük langyos, tiszta vízzel, hogy a víz a zabot befödje. A hordót valamilyen zsákkal vagy más egyéb ronggyal lefödjük és két-három napig valami meleg helyre állítjuk. Ezután a folyadékot leöntjük és a megduzzadt zabot cserényvekbe rakjuk 3—1 cm magasan. A cserényelv alul lukasaik és ezeket valami vászondarabbal födjük be, hogy a szemek ki ne peregjenek. Ezekben a cserényekben a zabot ismét langyos vízzel megpermetezzük és szintén letakarjuk és +19 Celsius fok hőmérsékletbe állítjuk. Ezt az eljárást addig ismételjük, míg a csirák nem mutatkoznak, mire a permetezést megszüntetjük. Ha a csirák 2 cm hosszúak, megkezdjük a feletetésüket. Eközben természetesen, megkezdjük a második részlet Csiráztatását. A kicsirázott zab könnyen emészthető és benne a tápanyagok jobban föltárulnak. A zab zsírtartalmánál fogva a tyúkok táplálására kitlnően bevált és a vele táplált baromfi különösen a tojáshozamra válik elsőrendűvé. Az e tekintetben végzett kísérletek jó eredményt adtak. Házinyúl, galamb és kanári kiállítás Győrött, A Győrvárosi és Megyei Házinyúl-, Baromfi- és Galambtenyésztő Egyesület Győrött 1933 február hó 18—19-én, a volt tejcsarnok földszinti helyiségeiben, Árpád-út 49. szám alatt, házinyúl-, galamb- és kanári kiállítást rendez. Részvételi szándékok Írásban az egyesület címére legkésőbb 1933 február 10-ig jelentendők be. Kiállítási térdíjak: galambok és kanáriknál páronként 30 fillér, nyulaknál darabonként 50 fillér, rekeszterület négyzetméterenként 50 fillér, sikterillet négyzetméterenként 50 fillér, asztal- és szekrényterület négyzetméterenként 1 pengő, falterület négyzetméterenként 50 fillér. A kiállításra küldött állatok postai díjkedvezményben részesülnek, a bejelentő lap beérkezése után az engedély számát azonnal közöljük. A kiállítás megnyitása 1933 február 18, délelőtt 10 óra. Belépődíj 30 fillér. Iskolai és intézeti növendékek, tanítók és tanáraik vezetése mellett a kiállítást személyenként 10 fillérért tekinthetik meg. Silány termésű fákat megtartani nem érdemes. Tél végén oltsuk át, ezeket jó termőfa vesszejével NTBARSZM 1933 február 5. vasárnap A cukrok édességéről Néhány évvel ezelőtt az Északamerikai Egyesült Államokban forgalomba került a tengeriből előállított szőlőcukor. Készítői a legnagyobb bizakodással néztek jövője elé, mert olcsóbb volt, mint a nádvagy répacukor, 6,8 százalék nedvességet tartalmazott és csak 0,2 százalék szennyezést, tehát ugyanannyit, mint az ,,öreg“ cukor. Rendkívül egészséges volt, jól oldódott vízben, íze is kellemes volt, mégis hiába volt minden reklám. A cukor nem tudott népszerűvé válni, csak az iparban használták kisebb mennyiségben . Így az akció balsikerrel végződött. Mi volt ennek az oka? Ma már mondhatjuk köztudomású, hogy a cukor jó táplálék és a statisztikák azt mutatják, hogy az évenként és fejenként elfogyasztott cukor mennyisége mindenütt erősen emelkedik. A tengericukor csődjének egyedüli oka mint Kertész I. Zoltán írja A cukrok édességéről szóló tanulmányát) in az volt, hogy nem volt elég édes, de főleg, hogy nem volt olyan édes, mint a nádcukor. Az édesség mérésére nincsen fizikai módszerünk. Míg a színeket pontosan meg tudjuk határozni hullámhosszakkal, a hangot a rezgésszámmal, addig az ízekét egyedül összehasonlítás révén tudjuk megállapítani és jellemezni. Ez természetesen igen nehézkes és hosszadalmas módszer. Mert egyrészt az emberek ízlelőképessége nem egyenlően fejlett, másrészt, ha valaki ite kiáll naphosszat cukrokat kóstolni, végül annyira kifárad az ízlelésben, hogy a desztillált vízben is cukrot fog érezni. Ezért a kísérteteknél, amelyekkel a cukrok viszonylagos édességét határozzák meg, mindig sok (20—30) kísérleti egyén adataiból vett középértékekkel számoltak. .Az illetők persze nem tudták, hof ki mit ízlelnek és a szemük is be volt kötve, egyrészt, hogy ne lássák, hogy a kóstolót, honnan kapják, másrészt, hogy a figyelmüket jobban tudják a feladatra összpontosítani. Épp azért, mert a kapott viszonylagos édességeket az egyéni kóstolgatások eredményeiből vett átlagok alapján számították ki, természetesen kisebb-nagyobb eltérések vannak a különböző szerzők által megállapított értékek között. Ezenkívül még az oldatok töménysége sem volt mindig azonos, pedig ez is szerepet játszik. Egységül mindig a közönséges (nád- vagy répa-) cukor édessége szolgál. Ezt 100- nak szokás felvenni. A következő táblázat néhány cukor viszonylagos édességét tünteti fel. Kitűnik a táblázatból, hogy a szőlőcukor édessége csak 74 százaléka a közönséges cukorénak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tengericuber ezenkívül még 6 8 százalék nedvességet is tartalmazott, ez az érték 68 százalékra csökken. Igen lényeges tehát a különbség a két cukor édessége között és ez a különbség tette lehetetlenné, hogy az olcsóbb tengeriből készített szőlőcukor kiszorítsa a piacról amid- és répacukrot. A szőlőcukor kétségtelenül a legelterjedtebb az összes cukrok között. Igen közönséges az egész állat- és növényvilágban. Előfordul a vérbeli is (kb. 0,14 százalék), a cukorbetegek vizeletében, stb. Mondhatjuk, hogy a szőlőcukor az élő szervezetek általános fűtőanyaga. A szervezet más szénhidrátokat felhasználás előtt szőlőcukorrá alakít át. Néhány gyümölcsben és főzelékben nagyobb mennyiségben is előfordul, de sokkal fontosabbak önmagával és más cukrokkal alkotott vegyületei. A szőlőcukor előállításához szinte kivétel nélkül a keményítőt használják. Európában a burgonya-, Amerikában a tengeri keményítőt. A forgalomba kerülő szőlőcukorszirup nagyjában 35 százalék szőlőcukrot, 12 százalék malátacukrot és 37 százalék dextrint tartalmaz. Ha azonban kristályos szőlőcukrot akarunk előállítani, akkor az összes keményítőt szőlőcukorrá alakítjuk át. Ez Európában nyersen mint krutaplicukor kerül forgalomba és a cukrászok nagy mennyiségben használják. Amerikában ma már a nádcukorhoz teljesen hasonló tisztaságú szőlőcukrot hoznak forgalomba, alacsonyabb áron. A cukrászok és a fagylaltkészítők sokszor éppen kvésbbé édes volta miatt részesítik előnyben. Meg kell még említenünk, hogy az utóbbi években fából, azaz fűrész porból — amelynek főanyaga, cellulóz — gyártott szőlőcukor is nagyobb mennyiségben kerül forgalomba, amennyiben újabb eljárások szerint a fa 60 százaékát tudjuk átalakítani szőlőcukorrá, míg számítás szerint a termelés 68 százalék lenne. A gyümölcstálkor kétségtelenül a legértékesebb cukor, amennyiben a legédesebb. Már évtizedek óta, minden meghatározás nélkül is mint a legédesebb cukor volt ismeretes. A nádcukor szerencséjére azonban a kristályosodás körül bajok vannak, bár Amerika vegyészeinek újabban sikerült a kristályosításra egy iparilag is használható eljárást kidolgozni. Az eljárást, még tökéletesíteni kell, de ha meggondoljuk, hogy a nádcukoriparnak 200, a répacukoriparnak pedig 106 éves múltja van, teljesen bizonytalan, hogy a következő évszázadok folyamán melyik cukor fog győzedelmeskedni. A gyümölcscukor is meglehetősen gyakori a természetben. Az amerikai farmerek az utóbbi években egyre több articsókát termelnek, amely nagyobb mennyiségű inulint tartalmaz. Az idülin bomlásterméke gyümölcscukor, miként a keményítőé szőlőcukor. Amerikában most igen nagy összegeket áldoznak az articsóka növény tanulmányozására és arra, hogy egy olyan módszert eszeljenek ki, amely a gyümölcscukrot gazdaságosan és versenyképes állapotban állítja elő. A kísérletek biztatók. Az articsóka termése ugyanis igen bő, jól termeszthető kizárólagos gépi műveléssel és szinte egyáltalában nincsenek (még?) rovar- és növény- (gomba) kártevői. A verseny tehát nyílt és ha az eredmények megfelelőek lesznek, akkor a répa- és nádcukoripar amúgy is elég nehéz helyzete valószínűleg válságossá fog válni. I. Willamans. Watton szerint szerint Nádcukor 160 100 Szőlőcukor 74 50—60 Gyümölcscukor 173 100—150 Facukor 40— Malátacukor 32 60 Tejcukor 16 27 A galandféreg fertőzése. A galandféreg szárnyasainkat, tekintettel arra, hogy gazdacserével egybekötött átalakulással fejlődik, közvetett utok, legyek, bogarak, lepkék, férgek és csiga-bigák útján fertőzi meg. Teste a bélbe kapaszkodó fejjel kezdődik, melyet lapos izek követnek. Az utolsó ízek, mint a legidősebbek, fejlődésük befejeztével leváltak és bélsárral eltávoznak. Az érett petékkel telt iz leválván és a testből eltávozván, itt gazdára vár. Ezek a fentjelzett izeit lábunk és lakásfejüek, melyek baromfiainknak kedvenc táplálékai. A petéből kiszabadult lárva az új gazdában hólyagféreggé alakul és benne megpihen. Innen táplálékkal együtt baromfiainkba jut a lárva, hol megkezdi az ízek termelését. A megfertőzött állat szomorú, szomjas, lesoványodott és hasmenőség. A betegség azért veszedelmes, , mert egyrészt a fellépő nagyfokú vérszegénység és lesoványodás, másrészt a belek nyálkahártyájának lobbosodása sok más betegségnek okozója lehet. A férgek elhajlására fejenként két gramm friss, porrátört arckrádióból, vajjal elkészített pirlutákat használunk és a fertőzött állatok ketreceit tisztán tartva, a trágyát a legnagyobb gonddal összegyűjtjük és elégetjük. — Az egyenesadók legújabb érvényükben. Teljes gyakorlati Útmutató adónaptárral. Összeállította Klug Emil dr. ügyvéd. A tetszetős, jól kezelhető könyvecske az 1933 január 15-én érvényes, vagyis a legújabb anyagot világos és egyszerű feldolgozásban tartalmazza, utalással azokra a törvényhozási változásokra, amelyek az elmúlt évben bekövetkeztek. Különös aktualitása van a könyvnek a küszöbön álló adóbevallásokra való tekintettel. Ára 1 pengő: Megrendelhető az Új Barázda kiadóhivatala útján. A madárvédelem fontossága A madárvédelemről már nagyon sokat írtak, de még mindig nem eleget. A kérdést állandóan felszínen kell tartani. Fontos tényező ugyanis a természet háztartásában a madár, és mindennap újabb és újabb megfigyelések igazolják, hogy a madár a kertészetben fontos tényező gyanánt szerepel. Aki nyílt szemmel nézi a természetet és szereti a gyümölcsfáit, és egyéb növényeit, az hamar rájön, hogy a madár olyan munkát végez, amelyet az ember egyáltalában nem lenne képes elintézni. Az apró madarak, amelyek nálunk töltik a telet, különösen figyelemreméltó munkát végeznek a rovarirtás terén, főleg a peték, bábok, áttelelő álcák pusztítása által. Ezek rendszerint úgy vannak elrejtve, hogy azokhoz az ember alig fér, és a permetező anyagok is a legtöbb esetben hiábavalók. Ha érik is, a kemény héjuk megvédi őket a pusztulástól és ha csak egy-egy csomó marad meg belőlük tavaszra, rendkívül nagy szaporaságuk által újból megfertőzik fáinkat. Ezért ezeket a hasznos kis állatkákat vegyük pártfogásunkba és védjük azokat a tél folyamán kertjeinkben, az erdőségekben és mindenütt, ahol alkalomi nyílik. Készítsünk mesterséges fészekodúkat, állítsunk föl téli etetőket, gondoskodjunk vízről, búvóhelyekről és oltalmazzuk őket a macskák és más ragadozók ellen. De ne csupán a kis madarakat vegyük pártfogásunkba, hanem hívjuk segítségül a baromfiakat is. Ezek a kertben általában nem kedves vendégek, de okkal móddal be lehet őket a kertvédelem szolgálatába is állítani. Kiváló helyet biztosíthatunk számukra a tavaszi és őszi munkálatoknál. Kitűnőbb, szorgalmasabb és erélyesebb munkatársakat alig képzelhetünk magunknak. A talaj lazításánál, az ásásnál, kapálásnál •nagyon jó szolgálatokat tesznek. A földben lévő bábokat, álcákat és egyéb rovarokat pusztítják. Tanácsos ezért —• Írja a Kertészeti Lapok — a kertekben baromfit is tartani. Természetesen megfelelő elővigyázattal és körültekintéssel. Zárt helyet készítünk számunkra és csak akkor engedjük a szabadba, amikor munkásságukra van szükség. A mai gazdasági viszonyok között minden alkalmat meg kell ragolni, amivel célszerűbben rendezkedhetünk be. A madárvédelem gazdasági szempontból fontos tényező és ezért annak mentül racionálisabb keresztülvitelét a legnagyobb eréllyel kell szorgamazni. Ingyen munkásokra teszünk szert általa és ez már magában véve is fontos, eltekintve attól, hogy olyan téren dolgoznak, ahová az emberi tehetség egymaga már úgyszólván tehetetlen. A cinegék mint a méhek ellenségei. A széncinege és társai tudvalevőleg leghasznosabb madaraink közé tartoznak. Néha azonban ezek is kártékonnyá lesznek, éppen a leghasznosabb apró mézelőinknél. Ahol cinege van, észre vehették télvíz idején méhészeink, hogy a széncinege és rokonai gyakran megjelennek a méhkasok röplyukainál és ott elkezdenek kopogni. Ha nincsen nagyobb hideg, a kopogásra a méh, kiváncsivá téve, kinéz, mi lehet a kopogás oka és ez szegénykére veszedelmet jelent. Hidegben is kiváncsivá tett méh a csomótól, gomolyagtól elválva, megdermedve lelehull és elpusztul. Mindegy az azonban, hogy a széncinegének-e vagy a fagynak esik-e a méhecske áldozatul, mindenképpen veszteség az. Mivel a széncinegét és egyéb rokonait nem üldözzük, mint hasznos madarakat, arra kell törekedni, hogy a méhkasoknál távoltartsuk. Mivel etetni szoktuk, ezt jó távol végeztessük a kastól és lássuk el jó bőven madarainkat, hogy azok ne kényszerüljenek a méhkasokra járni. Külföldi forgalomban a válaszlevél bérmentesítését úgy vállalhatja, ha a külföldre szóló leveléhez bármely postahivatalnál beszerezhető válaszdíjszelvényt csatol.