Új Barázda, 1933. április (15. évfolyam, 14-18. szám)

1933-04-02 / 14. szám

4d­JMMUn 1933 április 2. vasárnap A sápadt arany, minden hatalom forrása és minden baj okozója a föld gyomrában Akinek sok van, minden földi jót meg tud szerezni vele, de akinek semmi sincs belőle, lehet éppen olyan boldog, mint akinek sok van a ládafiában. Nem ez a boldogság igazi forrása, de a legtöbb küz­delemnek, háborúságnak ez az egyik oka, mert hatalmat jelent. Legutóbb a Természettudományi Köz­leményekben nagy tanulmány jelent meg róla dr. Jugovics Lajos tollából. Tanul­mányában többek között a következőket olvashatjuk: Ez az annyira áhított és mégis oly sok bajt okozó fém a legelterjedtebb elemek közé tartozik, de mindig és mindenütt csak igen kis mennyiségben fordul elő. Azonban az arany nagy értéke miatt ezek a kis mennyiségek is legtöbbször kiter­melhetők. Sőt, minél jobban tökéletesíti a technikai tudomány a zúzómű­veket, mi­nél finomabbak lesznek a kémiai kiter­melő módszerek, annál több már ismert aranyelőfordulást tudunk kiaknázni, amire ma még fokozottabb mértékben tö­rekednek. Minél értékesebb a fém, annál szegényebb lehet a nyersanyaga. Amíg egy tonna vasércben 250—300 kg vasnak kell lenni, hogy azt az ércet felhasznál­hassuk, az aranyérc egy tonnájában meg­elégszünk tíz gramm arannyal, sőt bizo­nyos aranymosókban 14 g színarany is gazdaságosan kiaknázható. Ma a világtermelés szempontjából a kö­vetkező nagyobb aranytermő területek jönnek tekintetbe. Európában, Oroszor­szág és Magyarország elcsatolt részei. Ázsiában : Angol-India, Japán, Szibéria. Afrikában: Délafrikai Unió, Rhodézia, Kongó. Északamerikában: Egyesült Álla­mok területei, Kalifornia és Alaskával, Kanada, Mexikó. Délam­erikában: Kolum­bia, Equador, Peru, Chile, Brazília, Gua­­yana, Argentína, Ausztráliában: Új-Zee­­land Új-Kaledonia és Queensland. Az arany a természetben mint szin­arany fordul elő nagyobb mennyiségben és csak kisebb mennyisége ötvözet, illető­leg vegyilet alakjában. Az arany csak nemesfémekkel, ezü­st-platinafémekkel al­kot ötvözeteket, m­íg az ezüst, a tellúr és a selen elemekkel vegyül. Az arany a természetben vagy elsődle­ges településben (primer arany, vagy­­hegyi arany) fordul elő, a különféle kő­zetekben elhintve, pikkelyek, szemecskék alakjában található, mikor rendesen egyéb ásványok kísérik (pyrit, galenit, ezüstércek, kvarc, stb.), vagy másodlagos településben (szekunder arany), ekkor az finomabb­ vagy durvább szemü kavics, ho­mokrétegek között szemcsék, pikkelyek, ritkábban nagyobb hömpölyök alakjában. Ezek az u. m­. aranymosók az elsődleges aranytelérekből keletkeztek, azáltal, hogy azokat mechanikai erők felaprózták és az így keletkezett kőtörmeléket folyóvíz, tenger vagy szél összehordta. Minden aranyvidéken először az arany­­mosókra bukkannak rá és csak ezek után fedezik fel az­ elsődleges aranyteléreket. Az aranymosók aranyát könnyű kiter­melni, ezért a nagyobb aranyvidékeken az első években óriási módon emelkedik az aranytermelés. Ha azonban az arany­mosók kimerültek és a priméraranyat kezdik bányászni, — ami drágább és több technikai felszerelést kívánó művelet — akkor az aranytermelésben jelentékeny visszaesés mutatkozik és csak később emelkedik újra. Az elmondottak alapján érthető lesz az a tény, hogy körülbelül 1875. évig a világ addigi összes arany­­termelésének 75%-át az aranymos­ókból nyerték és csak 26% volt primer arany. Egyes aranymosók mesés tömegű aranyat szolgáltattak. Amerika járt itt elől, ahol 1848 óta egymásután fedezték fel Kali­fornia, Kanada, Alaska aranymosóit, de nem maradtak ezek mögött gazdaságban az ausztráliai és szibériai aranymosók sem. Ma már mindezek az aranym­osók kimerültek és a világ aranytermelésének csak a 8%-a származik aranymosókból, a többi elsődleges arany. Európában világtermelés szempontjából csak Magyarország (ma elcsatolt terüle­tei) és Oroszország jöhet tekintetbe. A magyarországi aranyelőfordulások a Kár­pátok belső övében, Selmecbányától a Marosig, félkör alakban húzódó vulkáni vonulathoz vannak kapcsolva. E vonulat­ban nem mindenütt fordul elő az arany, a főbb előfordulási területei: Selmec­bánya,Körmöcbánya és vidéke, Nagy­bánya, Felsőbánya, Kapnikbánya és vi­déke. Tovább délre az Erdélyi Érchegy­ségben : Verespatak, Búcsúm, Botes, Boica, Muszári, Buda stb. a híresebb aranybányaközi pontok. Az erdélyi aranybányászat egyike a legrégibbeknek Európában. A római idők óta szakadatlanul művelték ezeket a bá­nyákat Európa legnagyobb arany termelője Oroszország a termelt aranyát azonban nemcsak az európai, hanem szibériai te­rületéről nyeri. Az orosz aranynak 80%-a mosott és csak 20%-a elsődleges arany. Az európai Oroszország aranyterülete az Ural hegység déli része, ahol esődleges és másodlagos aranyat termeltek, de az itt termelt mennyiség csak egyhatod része az össztermelésüknek. A szibériai arany­­területeik az Áltaj hegységben, továbbá az Ob,­­Tenisszel, Léna, Amur folyók vidékén terülnek el, főleg igen gazdag arany­mosók ezek, bár már a háború előtti évek­ben megkezdték az elsődleges arany ter­melését is. Az orosz aranytermelés a há­ború után erősen visszaesett. 19919-ben még 58 aranybánya dolgozott, m­íg 1920- ban és 1921-ben már csak 4 állott üzem­ben és 1922-ben az aranytermelés mind­össze 20% a volt a háború előtti termelés­nek. Azóta ismét fellendült és kifejlődött, úgyhogy ma már elérte a háború előtti termelés mennyiségét. Az ulóbbi adatok azonban megbízhatatlanok és csak erős kritikával fogadható! Amerika a hazája a nagy aranytermő területeknek. Ennek az aranygazdagság­nak megfelelően 1908. évig Amerika volt a világ első aranyszállítója, de ettől az időtől kezdve második helyre szorult és az aranyban még gazdagabb Afrika vette át a vezető szerepet. Az utolsó két év­tizedben az amerikai aranytermelés las­san csökken, ma már messze mögötte ma­rad Afrikának, de még így is második helyen áll a világtermelésben. Az ameri­kai aranytermelésnek ez a lassú, de ál­landó csökkenése feltűnő, váratlan jelen­ség, mert a világ megszokta, hogy Ame­rika kimeríthetetlen aranyban, hiszen 1848 óta, mikor Kaliforniát, az „eldorá­­dót“ felfedezték, annak gazdagsága csak újabb aranyterületek felkutatására ösztö­nözte az emberiséget. Az Egyesült Álla­mok aranytermelése 1922-ben már csak fele az 1912. évi termelésnek, melyet azóta sem tud — csak 1925-ben átmenetileg — növelni. Termelése 1915-ben volt maximá­lis, amikor egyedül szolgáltatta a világ­termelés 21,5 százalékát. Mexikó, a másik nagy aranytermő or­szágnak termelése kevésbé esett, mert 1920. évben már 75%-át termelte az 1911. évi maximális aranytermelésének. Újabb időben emelkedés mutatkozik, ami össze­függésben áll a belső rend megerősödésé­vel. Afrika ma a világ leggazdagabb arany­termő kontinense; aranykészlete még év­tizedekre elegendő. Aranybányászata nem régi; az aranyterületeket 1866-ban fedez­ték fel, melyeknek rendszeres kitermelése a 80-as években kezdődött meg. A terme­lés hatalmas lendületére jellemző adat, hogy 1866-tól 1913-ig összesen 280 millió tonna aranyércet termeltek ki, ami óriási aranymennyiséget jelent, ha meggondol­juk, hogy ez az érc igen gazdag volt, ma­ximálisan és tonnánként 171 g aranyat is tartalmazott. Vigyázz az egészségedre Mit kell tudni a betegek kosztjáról? A beteg ember tápláléka nem lehet olyan, mint az egészségeseké: a sokféle betegség sokféle táplálkozási módot, kü­lönböző diétás ételeket kivon. Az egyik betegnek csak tejet szabad innia, a másik húsnélküli ételeket kap, a harmadik ehet ugyan húst, de nem szabad akármilyen főzeléket ennie, a cukorbeteg számára tilos a cukor, tészta, édesség. Az sem biztos, hogy az étrend, vagyis a diéta, mindennap egyforma ételekből áll. Ezért tehát a diétás koszt nagy általánosságban csak azt jelenti, hogy a betegnek szabá­lyozottan és meghatározott ételekkel kell élnie. Hogy melyik betegségnél milyen diéta tartandó be, azt természetesen csak az orvos állapíthat­ja meg kellő vizsgálat után. Mégis jó tudni, melyek azok az úgy­nevezett, könnyű ételek? Ez a fogalom persze egyénenként, sőt nemzetenként változik: jellemző az az ismert adomabeli mondás, hogy a­ töltöttkáposzta orvosság a magyarnak, de a németnek — méreg. Mégsem lehet lázbeteg magyarnak sem töltöttkáposztát rendelni. Általában az az étel a könnyebb, amely­nek a megemésztése könnyebben, rövidebb idő alatt megy végbe, az az étel tehát, amelynek sok a nemes alkatrésze és kevés a salakja, amely már önmagában pépes vagy folyékony, amelyik nem erősen sa­­vanykás, paprikás, tormás, mustáros, vagyis nem ingerli az emésztőberendezés, a gyomor és belek nyálkahártyáját. Alig van Salakanyaga a tejnek, tojás­nak, a finom fehér lisztből készült ke­nyérnek, keksznek, nincsen salakanyaga a cukormik, vajnak, zsírnak, olajnak, ke­vés (2—10%) salakanyaga van a bőrétől megfosztott csirkéit útnak, borjúhúsnak, borjúm­irigynek, velőnek, vesepecsenyének. Több már a salakanyaga a bőrös, inas húsnak, sok salakanyaga van a gyümölcs­nek, a legtöbb pedig a főzelékeknek, kü­lönösen a hüvelyeseknek és a káposzta­­féléknek. Sok egyéb mellett nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy sohasem könnyű az az étel, amely nem ízlik. Egész emésztési berendezésünk, de különösen a gyomor szoros kapcsolatban van a tet­széssel, a vággyal, a lelki jóérzéssel s ezért, aki beteget­­ki táplálni, az min­dig számoljon a beteg egyéni kívánságai­val is. A sokféle könnyű étel közül tehát azt kell kiválasztani, amelyiket a beteg is szívesen fogad el. Fontos ezenkívül az ételek külszíne­s tálalásuk módja. Na­gyon sok gondot kell fordítani az ételek külső formájára, a tálalás ízléses mód­jára s a beteg kívánságaira, hogy az éte­leket melegen vagy hidegem, édesebben vagy keserűbben óhajtja-e? Már óvatosabban kell eljárni a fűsze­rekkel szemben és az orvos külön rende­lete szerint szabad csak fűszerezni, mert az egyes fűszerek káros hatásúak lehet­nek, amit a beteg és családja természete­sen nem tudhatnak. Némely betegnél a sós étel káros, másoknál a savanyú. Álta­lában kevés vagy semmi fűszer nem hasz­nálatidő. Említettük, hogy minden diétás étkezés megállapítására egyedül az orvosi rende­lés lehet mérvadó, mégis igen hasznos és kívánatos, hogy minden anya és feleség értsen a diétás konyhához, hogy megért­hesse és végrehajthassa az orvos minden rendelkezését. Dr. R. K. Egy 21 éves fiatal gazda megrendítő öngyilkossága Hercegszántón Megrendítő öngyilkosság történt a bács­­megyei Hercegszántó községben. A vas­úti állomás közelében levő portáján vér­befagyva találták Deszecsár Mátyás 21 éves gazdát. A szerencsétlen ember be­zárkózott az istállóban és szivén lőtte magát. Segíteni már nem lelhetett rajta, mert kiszenvedett. A forgópisztolyt pon­tosan szivének irányozta s a golyó azon­nal végzett vele. A fiatal gazda nemrég nősült és öngyilkosságát családi okokkal igyekeznek magyarázni. Az öngyilkosság előtt még mindent rendbehozott a háznál, ellátta az állatokat is és úgy látszik, a legnagyobb lelki nyugalommal készítette elő ezt a végzetes lépést. Évelők száraz kóreit, ha eddig még nem vágtuk le, most késedelem nél­kül nyessük­ meg és égessük el, gyepről a falevelet, száraz füvet gereblyézzük össze. Németországban még mindig a forrongás állapotában van az egész nagy birodalom. Hitler kancellár és kormánya a legerélye­sebb eszközökkel igyekszik a rendet helyreállítani és ezzel a horogkeresz­tes mozgalmat megszilárdítani. A leg­utóbbi napokban Braunschweigban alkalmaztak erélyes rendszabályokat és 1200 embert, „acélsisakosokat“ tartóztattak le azért, mert felvették soraikba a szocialistákat és azokkal együtt kísérelték meg az ellenállást a kormány ellen. Ezeket később, 80 ve­zető ember kivételével, szabadon bo­­csátották. A német püspöki kar nyilatkozatot adott ki, amelynek lényege az, hogy megváltoztatják Hitlerrel szemben, eddig hangoztatott álláspontjukat, és mivel Hitler nyilvánosan és ünnepé­lyesen nyilatkozatot tett a katolikus hittan sérthetetlenségéről, a püspöki kar bízik abban, hogy a horogkeresz­tes mozgalommal hangoztatott tilal­makat és intelmeket többé nem kell szükségesnek tekinteni. Április 1-ével bojkottot rendelt el a nemzeti szocialista párt a zsidó üzle­tek, zsidó áruk, zsidó orvosok és zsidó ügyvédek ellen. Elrendelte a párt, hogy tízezrével rendezzenek haladék­talanul tömeg­gyűléseket, amelyeken arányszám bevezetését követelik a zsi­dókkal szemben. De kimondja a rendelet, hogy egyetlen zsidónak a hajaszálát sem szabad ezután meggörbíteni, de a boj­kottot végre kell hajtani. Szekeres László előadása Mussolini és Hitlerről A budapesti Népfőiskolai Széchenyi Szövetség kulturdélutánján előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében Sze­keres László dr., a Faluszövetség főtitkára „Fasizmus és Hitlerizmus“ cím­mel nagyszabású és érdekes előadást tar­tott. A fasizmus — mondotta — ma már nem egy testület, párt, sereg, hanem élet­forma, amely a 42 milliós Itáliát Musso­lini vezetésével teljesen átalakította, aki az olasz hatóerők összessége. Mussolini és Hitler életében igen sok közös vonás van. Mindkettő a népből, az életből és a mélységekből jött. Az egyik kovács, a má­sik asztalos. Mindkettő szocialista, azután nacionalista. Mindkettő börtönt ült, hogy az egyik Itália, a másik pedig a 80 milliós Németország élére kerüljön. A fasizmus az új Európa iskolapéldája lett. Óriási előnye, hogy a revízió kérdé­sét teljesen kisajátította, magának és ez­zel a művelt Európa népének szimpátiáját biztosította,. Németország e tekintetben a demokrata kormányok idejében elmulasz­totta kötelességét. Mindkettő tagadja a parlament létjogosultságát. A fasizmus a parlamentet pártalapra építette, Hitler pedig a­ nép egészséges ösztönerejét akarja megtenni kormányzó tényezővé. A fasizmus helyzete sokkal könnyebb, mert belső ellentételt sikerült legyőzni. Musso­lini nagy államférfi. Kérdés azonban, hogy Hitler van-e olyan államférfi, mint amilyen jó agitátor és le tudja-e győzni azokat az ellentéteket, amelyek kormányával szemben fennállanak. A fasizmus biztosan halad előre a maga út­ján. Németországban azonban még kétsé­ges, hogy Hitler, vagy Huggenberg lesz-e a győztes. Mind a két rendszer a nacio­nalizmusra épült és a hazát teszi cél­kitűzéseinek tengelyévé. Első az idő, ami­kor a fasizmus Rómától, Berlinen keresz­tül Szófiáig fog tartani. A mélyen szántó előadás után Várady József tanár Széchenyi Istvánról beszélt. Erdősy Vilmosné énekelt, Máthé János ta­nító irredenta szavalatokat adott elő. Göre István pedig gitár­kísérettel az or­szágos Rákóczi Szövetség tárogató-zene­kara kurucdalokat játszott. A Magyar Lovaregylet április hó 8. 9. 1. 17. 33, 33. 30. május 1-én versenyt tart. Versenyek kezdete d. u. 3 óra 30 perc. — Helyárak: 1. úri 4 P. hölgy 3 P. II. hely 3 P. III. hely 80 fillér. Páholyaiér 6 P. Rink­ 10 P. — Totalisateur, vendéglő minden helyen. — Közlekedés villamoson I.. II. helyhez a 29. III. helyhez a 24. 30-as kocsik­kal. — HÉV. I.. II.. III. helyhez. — Autó­busz Apponyi­ térről 2.10—3.10. Oktogon­­térről 2.15—3.15 óra között, vissza a verse­nyek végén. Háromszori átszállásra jogosító jegy ára 1 pengő.

Next