Új Barázda, 1933. szeptember (15. évfolyam, 36-39. szám)

1933-09-03 / 36. szám

4 Az 1-es honvédek és népfelkelők ünnepe A budapesti volt 1-es honvédek és nép­felkelők szeptember 8-án délelőtt 10 óra­kor tartják együttes emlékünnepélyüket a népligeti gyalogsági laktanyában. Gyüle­kezés reggel nyolc órakor, A két ezred elesetteinek emlékezetére felállítandó emlékszobor javára szeptem­ber 8-án délután négy órától reggel két óráig nagyszabású ünnepély lesz az An­gol-parkban, a főváros legnevesebb művé­szeinek, a magyar olimpiai tornászcsapat­nak, a legjobb magyar hölgy tornászoknak, az amatőr ökölvívóknak részvételével s a honvédség és államrendőrség zenekarának, valamint jazz- és cigányzenekaroknak köz­reműködésével. Borsos Miklós­ rendezésé­ben leventejátékok is lesznek, amelyeken fellép Abonyi Géza, a Nemzeti Színház művésze 1. Az angolparki belépőjegyek s a részletes műsor elővétellét 60 fillérért kaphatók a nagyobb dohánytőzsdékben, a színházjegyirodákban és a napilapok ki­­adóhivatalaiban. Vidéki résztvevők szep­tember 7-től 10-ig a nagyobb városokból induló kultúrvonatokon s az ezekhez csat­lakozó szárnyvonalakon 66 százalékos, a főváros közvetlen közeléből úgy az Állam­­vasúton, mint a Helyiérdekű vasúton 50 százalékos menetdíjkedvezményben utaz­hatnak. Az erre a kedvezményre jogosító MÁV-igazolványokat és az angolparki be­lépőjegyeket Pest vármegyében a községi leventeoktatóknál, más vármegyékb­en az IfiUSz-menetjegyiroda kirendeltségénél le­het megszerezni a részletes műsorral együtt. A kapásoknak nem használt a szárazság A közzétett legutóbbi hivatalos termés­­jelentésnek egyik érdekessége, hogy a búza, rozs, árpa és zab terméseredményei­ről nem számol be. Ennek az a megoko­­lása, hogy megkésett az aratás, így a ga­­bonaneműek aratása még javában tart s az eddig adott becslési eredmények az aratás alapján még nem voltak felülvizs­gálhatók. Megadja azonban a jelentés a tengeri, burgonya és cukorrépa második becslési eredményét. Ez — szembeállítva az első­képet mutatja: Aug. 26. Aug. 5. Tavalyi termés millió mázsákban Tengeri 18.5 10.6 24.3 Burgonya 22.6 23.8 15.3 Cukorrépa 9.0 9.4 8.4 Ezek szerint tehát a három kapáster­­ménynél a kilátások az elmúlt három hét­­ alatt az időjárás következtében megrom­lottak. A tengeri a szárazság folytán meg­állóit, sok helyen meddő a szár, a csövek hiányosak és a szem­képződés is hiányos. Az utolsó napok esőzése több vidéken azonban még javíthatja a kilátásokat. Egyelőre a holdankénti termés 9.21 má­zsára tehető, a múlt évi 11.90 mázsával szemben. A szárazság a burgonyagumók fejlődését is hátráltatja és a levélzet sok helyen fonnyadt. A korai fajtákat szedik, a későiek gumói elég nagy számban van­nak, de nem elég fejlettek. A burgonyánál a csapadék még sokat segíthet. Az átlag­hozam jelenleg 43,87 mázsára tehető, hol­ott tavaly csak 30,02 mázsa volt. A cukor­répa elég jól bírja a szárazságot, de levele sok helyen már fonnyadni kezd. Az utolsó napok esői felüdítették és a gumók fejlő­désnek indultak.­­ Egyelőre holdanként 118.97 mázsa ígérkezik a tavalyi 115.46 mázsával szemben. A többi terményekről közölte a hivata­los jelentés az első számszerű becslést a várható hozamról. Ezek — szembeállítva zárójelben a múltévi tényleges eredményt — a következők: Uborka 214.966 (242.237), paprika 226.887 (152.044), pa­radicsom 335.650 ( 261.037), vöröshagyma 517.396 (508.829), fejeskáposzta 1.394.712 (1,394.688), hab 726.546 (865.948), lencse 72.465 (67.419) és mák 127.106 (62.287) mázsa. A szőlőkben az utóbbi hetek száraz és meleg időjárása több helyen hátráltatja a fejlődést. A korai szőlőfajták érése meg­kezdődött, de a bogyók aprók. A gomba, betegségek terjedése a száraz időjárás hatására megállott. A kedvezőtlen tavaszi időjárás hatása szembetűnően látszik, úgyhogy csak gyenge közepes termés vár­ható. Jégverést a tapolcai és­ a sa nyíregy­­házai kerületből jelentenek. UJ BABAIBA 1933 szeptember 3. vasárnap Vigyázz az egészségedre Sok a légcsőhurul mostanában Ezt állapítják meg az orvosok minden­felé az országiban. A nagy nyári forró­ság, a kánikulás hőség után hirtelen be­következett időváltozás, a hűvösebb, sőt éjszakánként hideg idő sok meghűléses betegséget okoz. Különösen gyakori a légzőszervek megbetegedése s ezek között is a légcsőhurut. Ez a baj por, füst, vegyi gőzök beha­tására is ki tud fejlődni, leggyakrabban azonban meghűlés következménye. Gya­kori kisérő tünete azonban egyes fertőző betegségeknek is (influenza, kanyaró, skáláiz, stb.). A légcsőhurut legtöbbször hörghurut kíséretében lép fel. A meghű­lés a hörghurut keletkezésénél a kapus szerepét játssza: beengedi az idegent a kapun. A meghűlés kitárja az ajtót a veszedelmes kórokozók előtt, megkönnyíti behatolásukat a szervezetbe. A hörghurutra akkor leszünk figyelme­sek, amikor valósággal rabjai leszünk a köhögésnek. Állandó köhögési ingerünk van s a köhögés lehet kisebb vagy na­gyobb mértékű, aszerint, hogy milyen ki­terjedésű a hurut s hogy milyen érzékeny a beteg. .. közérzet rendszerint kedve­zőtlen s az esti órákban gyakran jelent­kezik hőemelkedés. Felnőtteknél arány­lag ritkán terjed át a hurut a tüdőhör­gőb­e, gyermekeknél gyakrabban, aminek a tünetei: erős köhögés, szapora légzés, gyorsult érlökés, magas láz. Láz esetében az orvos ágynyugalmat, aszpirint és borogatásokat rendel. Az említett hörghurut állandósulhat is, amikor már idilli betegséggel kell szá­molnunk. A köhögés ilyen esetben reggel a legerősebb s a beteg sokat köp. A gyó­gyításnál fontos a betegséget kiváltó ok­­ kiküszöbölése. A beteget el kell távolítani a füstös, poros levegőből. A dohányzást azonnal és teljesen abba kell hagynia. Kitűnő ha­tása van a levegőváltozásnak, magaslati és tengeri éghajlatnak. Nem szabad elhanyagolni az egyszerű náthát sem. Náthának az orr­hurutos folyását nevezzük. Keletkezhet fertőzés vagy meghűlés következtében. Van ember, aki annyira érzékeny a hideg iránt, hogy a legcsekélyebb levegő­változás vagy légáramlat is náthássá te­szi s úgyszólván télen-nyáron mindig nát­hával bajlódik. Vigyázni kell a náthával, mert az orr hurutja átterjedhet a gégére, a homlokcsontban levő üregre, a fülre s a széni kötőhártyáját is. A legjobb védekezés a nátha ellen a célszerű edzés, azzal, hogy télen-nyáron hideg vízzel mosakszunk, sokat vagyunk szabad levegőn, stb. Náthajárvány idején naponta többször is mossunk kezet s öb­lítsük szájunkat. Különös kezelésre nincs szükség nátha esetén: öltözködjünk me­legen s ha a nátha nagyobb fokú, ma­radjunk ágyban. Rá kell itt mutatni még valamire. Gyermekeknél gyakran előfordul, hogy szinte állandóan náthásak. Ezt az álla­potot sokszor a mandulák megduzzadása, gyulladása okozza. Az olyan embereket, vagy gyermekeket, akiknek garatmandu­­lái ilyen gyulladásosak és nagy terjedel­­mű­ek, arról is meg lehet ismerni, hogy inkább a szájukon át lélegzenek, mint az orrukon keresztül, álmukban hor­­tyognak s gyakran fájlalják a fülüket. Ha ez az állapot sokáig fennáll, a gyermek arca egészen sajátságos kifeje­zést ölt, amit gyakorlott orvosi szem azonnal észre vesz. A garatmandulákat sebészi uton kell eltávolítani, ami kony­ává és egyszerű beavatkozás, amelynek segítségével a beteg sok kellemetlenség­től szabadul meg. Dr. R. K. Fertőző állatbetegségek széthurcolásának meg­akadályozása Vészmentes községekben többször ta­pasztaljuk, hogy a gazdasági cselédek köl­tözködési ideje után gyakran lépnek fel fertőző állatbetegségek, különösen sertés­pestis. Az ilyen esetekben lefolytatott ha­tósági nyomozás többször kétséget kizá­róan megállapította, hogy a fertőző állat­­betegséget a költözködő cselédek állataik­kal hurcolták be. Az ilyen esetek megaka­dályozására a földművelésügyi miniszter 70.371—1933. sz. a. rendeletet adott ki, melyet röviden alább közlünk : 1. A rendelet kötelességévé teszi a helyi állategészségügyi hatóságoknak, valamint a járási (városi) m. kir. és helyhatósági állatorvosoknak, mint akik a fertőző be­tegségek bejelentési kötelezettségének el­lenőrzésére elsősorban hivatottak, hogy illetékességi területükön mindenkor, de különösen cselédköltözködés idején kísér­jék figyelemmel a háziállatok egészségi állapotát. 2. A második szakasz a csendőrök, pénz­ügyőrök, rendőri közegek és helyi állat­egészségügyi hatóságokat utasítja arra, hogy cselédköltözködés idején fokozot­tabban őrizzék ellen, el vannak-e látva a községbe hajtott állatok megfelelő marha­levéllel, vagy marhalevél pótló okirattal. 3. Az elsőfokú állategészségügy rendőri és a helyi állategészségügyi hatóságok zárlat alatt levő községből költöző gaz­dasági cselédnek az állat elszálítását meg­engedő hatósági állatorvosi bizonyítványt csak az esetben adhatnak ki, ha hitelt ér­­demlően igazoltatik, hogy az új gazda haj­landó a zárlat vagy elkülönítés alatt álló állatokat — tudva, hogy azok zárlat vagy elkülönítés alatt állatik — gazdaságába befogadni. Gyűjtsük az anyarozsot. A rozsnak ,,anyarozs'* néven ismert gombája (Clavi­­ceps purpures, Secalea cornutum) fontos szerepet játszik a gyógyászatban és a ve­gyészeti gyárak nagyon keresik az anya­rozsot. A mai alacsony rozsárak mellett a gazdák jelentős mellékjövedelemhez jut­hatnak, ha a rozsban található anya­rozsot értékesítik. Az anyarozsot lábon álló rozsból és keresztekből, tehát a ka­lászokból kiszedve is lehet gyűjteni, de nincs elkésve a gyűjtés a cséplés után sem, mert a cséplőgép az anyarozsot az ocsó közé osztályozza, ahonnan ki lehet válogatni. Sőt az anyarozs kiválasztása kívánatos azért is, mert nagyobb mennyi­ségben az állatokra is mérgező hatású volna. Az anyarozsot , akár kalászból, akár az ocsúból kiválasztva gyűjtöttük, elszállításig száraz, sötét helyen, jól záró bádogdobozokban, vagy lekötött üvegek­ben kell tartani. Az értékesítés nem ütkö­zik nagyobb nehézségekbe, mert nemcsak a hazai vegyészeti gyárak biztos vevői, de kiviteli cikk is. Az anyarozs gyűjtésére, eltartására és értékesítésére nézve kész­séggel adnak felvilágosítást a vidéki mezőgazdasági kamarák és a földművelés­ügyi minisztérium növényvédelmi és nö­­vényforgalmi irodája is. Lótenyésztési kiállítás Makón. A makói kiállításon, amely szeptember 3—10-ig tart, a csanádmegyei gazdák a­­ mező­hegyes­ tájfajta lótenyésztés legszebb eredményeit mutatja be a kiállítás kere­tében szeptember 3—10-ig tartó lókiállítá­­son. Ez a kiállítás, amely vásár jellegével is bír, szakkörökben nagy érdeklődést váltott ki s a külkereskedelmi hivatal propagandája alapján a külföld érdeklő­dése is biztosítottnak látszik. Különösen Németországból van­­sok előzetes érdeklő­dés és jelentkezés a makói lókiállításra, amelyet az eddigi vidéki lókiáállításoktól eltérően nem a vásártéren, hanem a város belterületén külön e célra felépített ki­állítási istállókban helyeztek el.­A makói kiállítás megnyitására, szeptember 3-án, filléres vonat indul Budapestről s a MÁV az egész kiállítási hét alatt menetdíjked­vezményt ad. A Magyar Lovaregylet szeptember hó 2, 3, 8, 10, 16, 17, 23, 24-én VERSENYT TART. Versenyek kezdete vasár- és ünnepnapokon d. u. 2.30. hétköznapokon 3 órakor. Helyárak: I. úri 4 P, hölgy 3 P, II. hely 2 P, III. hely SO fill. Páholyülés 6 P, Ring 10 V. Közleke­dés villamoson 24, 29, 30-as kocsikkal és a HÉV-en. Autóbusz Apponyi­ térről 1.10—2.10, Oktogon-térről 1.15—2.15. Átszállójegy 1­0. A kormány áldozatok árán törekszik a borkivitel növelésére A Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­­sü­lete most tartotta Szegeden országos ér­­tekezletét. Fodor Jenő gazdasági főtaná­csos, a szegedi Gazdasági Egyesület el­nöke nyitotta meg az értekezletet, majd Waldbott Kelemen báró felsőházi tag, az egyesület elnöke mondotta el megnyitó­­beszédét, amelyben a szőlgazda-társada­­lom bajait tárta fel. Boros Endre dr. gazdasági főtanácsos, az egyesület igazgatója megemlítette, hogy a borfogyasztási adók 50 százalékos mérséklése nem elégítette ki a borterme­lőket. Ezért kéri a borfogyasztási adó el­törlését. Erről szóló javaslatát egyhan­gúan elfogadták. Azt kívánta továbbá, hogy a bortermelő gazdatársadalom meg­segítése érdekében olyan intézkedések tör­ténjenek, mint a búzatermelő gazdák ér­dekében történtek. Wolff Miksa (Szeged) a rézgálickartel tevékenységét bírálta. Vi­téz Tdrgyán Imre (Szeged) kérte, hogy A kormány kötelezze a Szeszérétkesítő Rt.-t, hogy az emberi fogyasztásra szánt szeszt borpárlatból állítsa elő. Szlupár Pál (Csongrád) javaslatára az értekezlet csat­lakozott a csongrádi szőlősgazdáknak ah­hoz a mozgalmához, hogy a gyümölcs­­cefzefőzés számára 50 százalékos adóked­vezményt biztosítson a kormány. Oiczenti Dezső borászati főfelügyelő, aki a földművelésügyi miniszter képvise­letében jelent meg, kijelentette, hogy a kormány nagy áldozatok árán arra törek­szik, hogy minél több bort vigyenek ki a­ piacokra. Hangoztatta, hogy a kormány a múltban a jó minőségű­ védőszerekre he­lyezte a súlyt, mert a védekezés alapja a jó óvószerek beszerzése. Waldbott Kelemen báró végül ismertette a benyújtott és elfogadott határozati ja­vaslatokat. Szerencsétlenségek a makói országúton Különös szerencsétlenség történt az pü­spöklellei országúton,­­Joó Péter 27 éves makói gazdálkodó Tápén töltötte az éj­szakát, ahol egy lakodalomban vett részt. Reggel kissé italosan kocsira ült és haza­felé indult Makóra. A lellei országúton lefújta a szél a fejéről a kalapot. Meg­kérte a kocsist, hogy álljon meg, de nem várta meg, míg a lovak megállnak, a mozgó kocsiról lelépett, még­pedig olyan szerencsétlenül, hogy eszméletlenül terült el a földön. Néhány perc múlva odaérke­zett egy makói kereskedő autója, amelyen a sofőrön kívül Almási Imre hódmező­vásárhelyi ügynök ült. Az autó utasai azonnal a szerencsétlen ember segítségére siettek, felvették a kocsira és megindultak vele Makó felé. Néhány perc múlva, csak­nem szó szerint, megismétlődött az előbbi szerencsétlenség. Almási Imre, aki a ket­recekkel megrakott kocsi tetején ült, el­vesztette útközben a kalapját, h­ázörgött a sofőrre, hogy álljon meg, de ő sem várta meg, amíg megállt a kocsi, leugrott róla, megbotlott, elvágódott és eszméletlenül marad az ut porában. Mindkettőjüket be­szállították a makói kórházba, ahol meg­állapították, hogy koponyaalapi törést szenvedtek mindketten, életbenmaradá­­sukhoz nincs remény. mmm Dankó Pista hegedűje megszólal A nótafa nyirettyűje halála után Niko­­lics Döme dr. aradi ügyvéd gyűjtemé­nyébe került, aki Aradnak román meg­szállása után a Dankó-hegedűt Szalay József dr.-nak azzal küldötte el, hogy a hegedűnek adjanak helyet a Dugonics Társaság gyűjteményében. Szalay József­nek, a Dugonics Társaság elnökének in­dítványára, a társaság a hegedűt a városi múzeumnak adta. Az augusztus 31-iki Dankó Emlékünnepély alkalmával a ren­dezőség kérelmére a városi múzeum meg­engedte, hogy a monstrehangversenyen szereplő cigányprímások a Dankó-hegedűn játsszák el a szebbnél-szebb Dankó-nótá­­kat. A Dankó Emlékünnepnek külön va­rázsa az volt, hogy a Dankó-nótákat Dankó hegedűjén játszották.

Next