Új Barázda, 1933. október (15. évfolyam, 40-44. szám)

1933-10-01 / 40. szám

MeHéleTefr „Kertészeti lapok* STEfi £ 1833 október 11 vasÁrnap Ara 16 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK a „KERTÉSZETI LAPOK* és a „Rádiós gazdasági előadások** című füzetek­kel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FŐSZERKESZTŐ: DARVAS FERENC dr. Budapest, XV. évf. 40. név SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­ Budapest V. kerület, Teréz-körut 3. szánk TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körut 3. A Gömbös-kormány hivatalba lépésének évfordulója Ma egy esztendeje annak, hogy a Gömbös-kor­mány átvette hivatalát. Egy esztendő: parány az idő végtelenségében, elenyésző kis időszak a nem­zet életében. Ámde az elenyésző kis időszak is sorsdöntő lehet a napok, hónapok szülte elhatáro­zások és azoknak megvalósítása által, s ugyancsak sorsdöntő lehet akkor is, ha az idő és a körülmé­nyek adta alkalmakat ki nem használva, a tétlen­ség, vagy tehetetlenség jegyében telt el az a lát­szólagos nagyon kis időszak. Mielőtt átadnék magunkat az évforduló ünnepi hangulatának, a jó gazda pontosságával és elfogulatlanságával állapítsuk meg az eltelt egy esztendőnek mérlegét. Milyen eredményeket ért el a kormány ez idő alatt a nemzet sorsának javítása érdekében és az ezzel szoros kapcsolatban álló gaz­datársadalom sorsának könnyítése terén?! Emlékezzünk vissza a múlt esztendő őszére: bizo­nyos fásultsággal határos elkeseredés lett úrrá a lelkeken és a sötét zugokban leselkedő jobb- és bal­oldali szélsőséges elemek mind merészebben kezd­ték csápjaikat kivetni, nagy örömére ellenségeink­nek. Ekkor jött Gömbös Gyula az ő Nemzeti Mun­katervével, amelynek minden egyes pontja a nem­zet boldogulásának egy-egy alapkövét jelenti, amelyen a magyar nemzet jövőjének fel kell épülnie. A Nemzeti Munkaterv megismertetése és megérte­tése céljából valóságos apostoli vándorutakat tet­tek a kormányelnök és minisztertársai az ország­ban és ugyanakkor megkezdték a külpolitikában is kiépíteni a kölcsönös megértésen alapuló gazda­sági megegyezéseket. Öntudatos, tervszerű és vasakarattal végzett munkával elérte a kormány azt, hogy a belső politikában a nemzetnek vissza­adta hitét és bizalmát egy jobb jövőbe, — csírá­jában elnyomott minden szélsőséges szervezkedésre törekvést — a külpolitikában pedig a békerevízió elvének szigorú megtartása mellett értékes, hatal­mas barátokat szerzett. Ezek voltak az általános eredmények. Bennünket gazdákat ezek mellett a politikai eredmények mel­lett a gazdasági politika terén kifejtett munkás­ság és azoknak eredményei érdekelnek. Ebben az irányban sikerült a kormánynak kereskedelmi szer­ződéses viszonyba lépni Olaszországgal, Ausztriá­val, Svájccal, Németországgal és Franciaország­gal. Ennek a hatalmas munkának eredménye az, hogy mintegy hatmillió méter mázsa gabonaneműt tudtunk a világpiaci árnál magasabb áron elhe­lyezni a külföldi piacokon. Gyümölcs-, baromfi-, állatkivitelünk fejlesztésével az újabban átszerve­zett külkereskedelmi Hivatal szerzett nagy érde­meket. A Népszövetség pénzügyi bizottságának épen e napokban kiadott jelentése, amely teljesen elfogu­latlan szakértők által készült, megállapította a gaz­dasági helyzet jelentős javulását. A gazdaadóssá­gok rendezésében is nagy segítségünkre volt a kormány s határozott törekvése az, hogy az eddig biztosított nyugalmi időpontot egy olyan végleges rendezés kövesse, amely a gazdák teljes megelége­désével fog találkozni. A pengő értékállandóságo­­nak biztosítása, adózási könnyítések, a késedelmi kamatok leszállítása, az adóknak gabonában fize­tési lehetősége, a vízszabályozások, út- és hídépí­tések által sok ezer ember részére munkalehetőség teremtése, mind olyan komoly munkaeredmények, amelyek a többi sok, itt, helyszűke miatt, fel nem sorolható intézkedésekkel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy ma, amidőn nálunk sokkal nagyobb és gazdagabb államokban a nyugtalanság lett úrrá és a kétségbeesett gazdasági helyzetnek forradalmi úton való megváltoztatására törekszenek, mi, bár szenvedünk a gazdasági helyzet súlyos nyomása alatt, de a kormány önfeláldozó és eredményekben gazdag, öntudatos munkája hittel, reménységgel tölt el bennünket egy szebb, boldogabb jövő iránt. A miniszterelnöknek vidéki útjai és az azokon el­hangzott beszédei komoly előkészítői annak az ered­ményes nagy munkának, amelynek ma még csak a kezdetén tartunk, de ez meg fogja teremni a gaz­daságilag megerősödött és a nemzeti egységben összeforrott, boldog Nagy Magyarországot. A mérleget így felállítván: örömmel üdvözöl­jük az évforduló alkalmával Gömbös Gyulát és minisztertársait és nemcsak mi, a gazdatársada­lom és a falu népe, — de hisszük, hogy velünk együtt az egész nemzet egyetemessége, pártkülönb­ség nélkül, őszinte szívvel köszönti őket és kéri a Mindenható segítségét további áldásos műkö­désükre. D. F. Arcképcsarnok­ A Mezőgazdasági Érdekképviseletek Megteremtője A régi boldog időkben,­­ a nagy földművelés­ügyi miniszter, Darányi Ignác idejében egy fia­tal földbirtokos került a székelyföldi kirendelt­séghez. Az élesszemű, nagy akaratereje ifjú szo­morúan ismerte meg a székelységnek nagy sze­génységét, gazdasági leromlottságát. Céljául tűzte ki, hogy az oláhság közé beékelt faj testvéreinket kiemeli szomorú helyzetükből és amidőn tanulmá­nyozás után megállapította,­­ hogy a székelység, ez a szorgalmas, jobb sorsra érdemes nép csakis szervezetlenségének áldozata,­­ a baj megállapí­tása után hozzáfogott az orvosláshoz. Az orvos­lás módját abban vélte, hogy a hivatalos intéz­kedéseket a falvakban olyan intézmény hajtsa végre, amelyet a nép kedvel és amelynek működé­sét a nép által rettegett bürokratizmus helyett az önkormányzásnak közvetlensége irányítsa, így jutott el a falusi Gazdakörök eszméjéhez. Ezek a Gazdakörök­ a falu népének olyan társa­dalmi egyesületei, amelyekben a vezetést a falu legjobbjai intézik és ezáltal lehetővé válik, hogy az azokban tömörült falu népének jobb gazdasági helyzete is biztosíttassék. A nép sorsát szívén vi­selő, gyakorlati érzékű Darányi miniszter az esz­mét örömmel karolta fel, megadta az anyagi le­hetőséget a terv megvalósításához és alig pár év alatt a Székelyföldön a Gazdakörök százai kelet­keztek. A törekvő, lelkes fiatalember, aki harminc esz­tendővel ezelőtt a Gazdakörök megszervezésével a mai mezőgazdasági érdekképviseleti rendszernek vetette meg alapját. Dr. Koós Mihály, az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara jelenlegi igaz­gatója volt. A Gazdakörök a hozzájuk fűzött remé­nyeknek nagyon szépen megfeleltek. Azok lettek a megteremtői a székely nép gazdasági jólétének. A Gazdakörök segítségével létesített Koós ezidőben a Székelyföldön százharminchat tejszövet­­kezetet, amelynek eredménye a viruló tejgazdaság lett, hosszú sorát létesítette a hitelszövetkezetek­nek, amelyek a gazdahitel kérdését oldották meg és a gazdaságilag ily módon megszervezett szé­kelység többé nem szenvedett ínséget.­­ Jellemző, hogy a román uralom, amely az összes magyar intézményeket eltörölni és megsemmisíteni igyek­szik, ezen Gazdaköröket nemcsak meghagyta, de továbbfejleszti azokat, — felismervén nagy köz­­gazdasági jelentőségüket. — Tizenöt esztendei szé­kelyföldi, valóban honmentő munkássága után 1917-ben a földművelésügyi minisztérium központ­jába került vissza, ahol a közvetlen tapasztalatok alapján, most már az egész országra kiterjesz­kedő gazdasági érdekképviselet megszervezésén dolgozott. Hosszú évek munkájának eredményeként elkészítette a mezőgazdasági érdekképviseleti tör­vénytervezetet, amelyből kiépültek a Mezőgazda­­sági Kamarák. 1921-ben államtitkári rangban nyu­galomba vonult és az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetését vette át. Az Országos Mezőgaz­dasági Kamara élén több mint egy évtizedet meg­haladó munkásságának állandó célja az, hogy az érdekképviseleti törvény szelleme a gyakorlat­ban is a legteljesebb mértékben érvényesüljön és ez az, hogy a legkisebb földterülettel rendelkező gazda érdekei ép úgy megvédessenek, mint az ezer holdasoké. Hogy a magyar kisgazda a közéletben társa­dalmi és gazdasági téren egyaránt elfoglalta az őt megillető helyet, ebben az államférfiak és po­litikusok mellett nagy érdeme van a közgazdász Koós Mihálynak, aki — mint látjuk — már har­minc évvel ezelőtt megvetette a mai mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer alapját és azóta fárad­tantallaku­l dolgai annak tevésén. Dr. Koós Mihály, ny. államtitkár, a ttg grugégos Msztgagdscsi Kamara.

Next