Új Barázda, 1933. október (15. évfolyam, 40-44. szám)
1933-10-01 / 40. szám
MeHéleTefr „Kertészeti lapok* STEfi £ 1833 október 11 vasÁrnap Ara 16 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK a „KERTÉSZETI LAPOK* és a „Rádiós gazdasági előadások** című füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FŐSZERKESZTŐ: DARVAS FERENC dr. Budapest, XV. évf. 40. név SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest V. kerület, Teréz-körut 3. szánk TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: 160—90. Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: 160—90. LEVÉLCÍM: Budapest, VI., Teréz-körut 3. A Gömbös-kormány hivatalba lépésének évfordulója Ma egy esztendeje annak, hogy a Gömbös-kormány átvette hivatalát. Egy esztendő: parány az idő végtelenségében, elenyésző kis időszak a nemzet életében. Ámde az elenyésző kis időszak is sorsdöntő lehet a napok, hónapok szülte elhatározások és azoknak megvalósítása által, s ugyancsak sorsdöntő lehet akkor is, ha az idő és a körülmények adta alkalmakat ki nem használva, a tétlenség, vagy tehetetlenség jegyében telt el az a látszólagos nagyon kis időszak. Mielőtt átadnék magunkat az évforduló ünnepi hangulatának, a jó gazda pontosságával és elfogulatlanságával állapítsuk meg az eltelt egy esztendőnek mérlegét. Milyen eredményeket ért el a kormány ez idő alatt a nemzet sorsának javítása érdekében és az ezzel szoros kapcsolatban álló gazdatársadalom sorsának könnyítése terén?! Emlékezzünk vissza a múlt esztendő őszére: bizonyos fásultsággal határos elkeseredés lett úrrá a lelkeken és a sötét zugokban leselkedő jobb- és baloldali szélsőséges elemek mind merészebben kezdték csápjaikat kivetni, nagy örömére ellenségeinknek. Ekkor jött Gömbös Gyula az ő Nemzeti Munkatervével, amelynek minden egyes pontja a nemzet boldogulásának egy-egy alapkövét jelenti, amelyen a magyar nemzet jövőjének fel kell épülnie. A Nemzeti Munkaterv megismertetése és megértetése céljából valóságos apostoli vándorutakat tettek a kormányelnök és minisztertársai az országban és ugyanakkor megkezdték a külpolitikában is kiépíteni a kölcsönös megértésen alapuló gazdasági megegyezéseket. Öntudatos, tervszerű és vasakarattal végzett munkával elérte a kormány azt, hogy a belső politikában a nemzetnek visszaadta hitét és bizalmát egy jobb jövőbe, — csírájában elnyomott minden szélsőséges szervezkedésre törekvést — a külpolitikában pedig a békerevízió elvének szigorú megtartása mellett értékes, hatalmas barátokat szerzett. Ezek voltak az általános eredmények. Bennünket gazdákat ezek mellett a politikai eredmények mellett a gazdasági politika terén kifejtett munkásság és azoknak eredményei érdekelnek. Ebben az irányban sikerült a kormánynak kereskedelmi szerződéses viszonyba lépni Olaszországgal, Ausztriával, Svájccal, Németországgal és Franciaországgal. Ennek a hatalmas munkának eredménye az, hogy mintegy hatmillió méter mázsa gabonaneműt tudtunk a világpiaci árnál magasabb áron elhelyezni a külföldi piacokon. Gyümölcs-, baromfi-, állatkivitelünk fejlesztésével az újabban átszervezett külkereskedelmi Hivatal szerzett nagy érdemeket. A Népszövetség pénzügyi bizottságának épen e napokban kiadott jelentése, amely teljesen elfogulatlan szakértők által készült, megállapította a gazdasági helyzet jelentős javulását. A gazdaadósságok rendezésében is nagy segítségünkre volt a kormány s határozott törekvése az, hogy az eddig biztosított nyugalmi időpontot egy olyan végleges rendezés kövesse, amely a gazdák teljes megelégedésével fog találkozni. A pengő értékállandóságonak biztosítása, adózási könnyítések, a késedelmi kamatok leszállítása, az adóknak gabonában fizetési lehetősége, a vízszabályozások, út- és hídépítések által sok ezer ember részére munkalehetőség teremtése, mind olyan komoly munkaeredmények, amelyek a többi sok, itt, helyszűke miatt, fel nem sorolható intézkedésekkel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy ma, amidőn nálunk sokkal nagyobb és gazdagabb államokban a nyugtalanság lett úrrá és a kétségbeesett gazdasági helyzetnek forradalmi úton való megváltoztatására törekszenek, mi, bár szenvedünk a gazdasági helyzet súlyos nyomása alatt, de a kormány önfeláldozó és eredményekben gazdag, öntudatos munkája hittel, reménységgel tölt el bennünket egy szebb, boldogabb jövő iránt. A miniszterelnöknek vidéki útjai és az azokon elhangzott beszédei komoly előkészítői annak az eredményes nagy munkának, amelynek ma még csak a kezdetén tartunk, de ez meg fogja teremni a gazdaságilag megerősödött és a nemzeti egységben összeforrott, boldog Nagy Magyarországot. A mérleget így felállítván: örömmel üdvözöljük az évforduló alkalmával Gömbös Gyulát és minisztertársait és nemcsak mi, a gazdatársadalom és a falu népe, — de hisszük, hogy velünk együtt az egész nemzet egyetemessége, pártkülönbség nélkül, őszinte szívvel köszönti őket és kéri a Mindenható segítségét további áldásos működésükre. D. F. Arcképcsarnok A Mezőgazdasági Érdekképviseletek Megteremtője A régi boldog időkben, a nagy földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác idejében egy fiatal földbirtokos került a székelyföldi kirendeltséghez. Az élesszemű, nagy akaratereje ifjú szomorúan ismerte meg a székelységnek nagy szegénységét, gazdasági leromlottságát. Céljául tűzte ki, hogy az oláhság közé beékelt faj testvéreinket kiemeli szomorú helyzetükből és amidőn tanulmányozás után megállapította, hogy a székelység, ez a szorgalmas, jobb sorsra érdemes nép csakis szervezetlenségének áldozata, a baj megállapítása után hozzáfogott az orvosláshoz. Az orvoslás módját abban vélte, hogy a hivatalos intézkedéseket a falvakban olyan intézmény hajtsa végre, amelyet a nép kedvel és amelynek működését a nép által rettegett bürokratizmus helyett az önkormányzásnak közvetlensége irányítsa, így jutott el a falusi Gazdakörök eszméjéhez. Ezek a Gazdakörök a falu népének olyan társadalmi egyesületei, amelyekben a vezetést a falu legjobbjai intézik és ezáltal lehetővé válik, hogy az azokban tömörült falu népének jobb gazdasági helyzete is biztosíttassék. A nép sorsát szívén viselő, gyakorlati érzékű Darányi miniszter az eszmét örömmel karolta fel, megadta az anyagi lehetőséget a terv megvalósításához és alig pár év alatt a Székelyföldön a Gazdakörök százai keletkeztek. A törekvő, lelkes fiatalember, aki harminc esztendővel ezelőtt a Gazdakörök megszervezésével a mai mezőgazdasági érdekképviseleti rendszernek vetette meg alapját. Dr. Koós Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kamara jelenlegi igazgatója volt. A Gazdakörök a hozzájuk fűzött reményeknek nagyon szépen megfeleltek. Azok lettek a megteremtői a székely nép gazdasági jólétének. A Gazdakörök segítségével létesített Koós ezidőben a Székelyföldön százharminchat tejszövetkezetet, amelynek eredménye a viruló tejgazdaság lett, hosszú sorát létesítette a hitelszövetkezeteknek, amelyek a gazdahitel kérdését oldották meg és a gazdaságilag ily módon megszervezett székelység többé nem szenvedett ínséget. Jellemző, hogy a román uralom, amely az összes magyar intézményeket eltörölni és megsemmisíteni igyekszik, ezen Gazdaköröket nemcsak meghagyta, de továbbfejleszti azokat, — felismervén nagy közgazdasági jelentőségüket. — Tizenöt esztendei székelyföldi, valóban honmentő munkássága után 1917-ben a földművelésügyi minisztérium központjába került vissza, ahol a közvetlen tapasztalatok alapján, most már az egész országra kiterjeszkedő gazdasági érdekképviselet megszervezésén dolgozott. Hosszú évek munkájának eredményeként elkészítette a mezőgazdasági érdekképviseleti törvénytervezetet, amelyből kiépültek a Mezőgazdasági Kamarák. 1921-ben államtitkári rangban nyugalomba vonult és az Országos Mezőgazdasági Kamara vezetését vette át. Az Országos Mezőgazdasági Kamara élén több mint egy évtizedet meghaladó munkásságának állandó célja az, hogy az érdekképviseleti törvény szelleme a gyakorlatban is a legteljesebb mértékben érvényesüljön és ez az, hogy a legkisebb földterülettel rendelkező gazda érdekei ép úgy megvédessenek, mint az ezer holdasoké. Hogy a magyar kisgazda a közéletben társadalmi és gazdasági téren egyaránt elfoglalta az őt megillető helyet, ebben az államférfiak és politikusok mellett nagy érdeme van a közgazdász Koós Mihálynak, aki — mint látjuk — már harminc évvel ezelőtt megvetette a mai mezőgazdasági érdekképviseleti rendszer alapját és azóta fáradtantallakul dolgai annak tevésén. Dr. Koós Mihály, ny. államtitkár, a ttg grugégos Msztgagdscsi Kamara.