Új Barázda, 1934. január (16. évfolyam, 1-4. szám)
1934-01-07 / 1. szám
2 nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére nem pótolja, a részletfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tartozást — a szabályszerű késedelmi kamatokkal együtt — azonnal be kell hajtani. 3. 2. A fennálló törvényes elsőbbség azoknál a törvényes elsőbbséggel bíró köztartozásokkal, amelyekre az L §. alapján részletfizetési kedvezmény adatott, épségben marad, figyelem nélkül arra, hogy a tartozások kivetése és esedékessége óta mennyi idő telt el és tekintet nélkül arra, hogy az 1933. évi december 81. napja után esedékessé vált törvényes elsőbbséggel bíró köztartozásokból mennyi esik előnyös sorozás alá. II. fejezet, 4. §. 1. Az engedélyezett fizetési kedvezmények nem szolgálhatnak indokul arra, hogy a fizetési kedvezmények engedélyezését megelőzően letiltott és a kedvezmény tartama alatt befolyt követelések a zár alól feloldassanak, a köztartozások bármely ellen lekötöttjövedelmek igénybe ne vétessenek és hogy a kincstárt és a helyhatóságokat megillető visszatartási jog ne gyakoroltassák. A pénzügyigazgatóság azonban jogosult — ha ez a kincstár érdekeit nem veszélyezteti — a lefoglalt követeléseket, illetőleg a lekötött jövedelmeket egészben vagy részben mentesíteni, illetőleg a visszatartási jog gyakorlását megfelelően korlátozni. 2. A pénzügyigazgatóság az engedélyezett fizetési kedvezményeket felülvizsgálhatja és határozattal módosíthatja, avagy teljes egészében hatálytalaníthatja, ha a hátralékos körülményeiben oly változás állott be, amely az adott kedvezmény további fenntartását indokolatlanná teszi, avagy ha megállapíttatnék, hogy a hátralékos adófizetési kedvezményre nem szorul. 3. A fizetési kedvezmények iránt előterjesztett kérvények, ha a hátralékok összege 500 pengőnél nem több, illetékmentesek. Egy másik rendelet az OTI- és MABI- hátralékokra ugyanazt a kedvezményt tartalmazza, mint amelyet az egyéb közadók hátralékainak fizetésére vonatkozó rendelet biztosít. Lényeges különbség csak az, hogy ez az utóbbi rendelet a társulati adó fizetésére kötelezetteknek is megadja a kedvezményt. A kamatmentességet ez a rendelet is a 250 pengős adóösszegig biztosítja. Mindkét rendelet a „Budapesti Közlöny" december 28-iki számában jelent meg. Megalakult a fakartel Három nagybankunk, a Kereskedelmi Bank, Hitelbank és Angol-Magyar Bank közös finanszírozásában megalakult az Erdőbirtokosok és Fakereskedők Forgalmi Részvénytársasága, amelyben a fakereskedők részéről az Egyesült Fabehozatali Rt. és a Pán Fakereskedelmi Rt. vesz részt, s ez az új alakulat jelenti a fakartelt. A kartel megalakulását rendkívül hosszadalmas tárgyalások előzték meg, s ennek oka az volt, hogy a külföldi fabehozatalra monopolisztikus koncessziót Bottlik István kapott. Tekintve, hogy Magyarország erdőit nyolcvan százalékban elvette a trianoni szerződés, hazánk nagymennyiségű külföldi fát kénytelen behozni, s így a behozatali koncesszió óriási üzleti lehetőségeket tartalmaz. A Bottlik-csoport könnyen válogatott a nagy bankok ajánlataiban, kik szívesen vesznek részt az ilyen zsíros üzletekben. Magyarország három legnagyobb bankja osztozik tehát ebben a többmilliós haszonnal kecsegtető üzletben, melynek évi forgalmát 75 millió pengőre becsülik. Kérdés már most, hogy a jól szervezett fakartel hatalmát nem-e fogja a közönség a saját bőrén érezni, mert, sajnos, tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy minden kartel csak drágulást hozott. Szépirodalmi, gazdasági szakmunkák A mindennemű irodalmi mű legolcsóbban beszerezhető az „Új Barázda" könyvkiadó osztályánál: Budapest, VI., Eötvösutca 15. szám. Kedvező fizetési feltételek! ________IBMBSim___________ 1934 január 7. vasárnap EnmMBHMMon A gyapjúk fixpon Úgy gazdakörökben, mint a gyapjúkereskedelem körében élénk megbeszélés tárgyát képezi, hogy olyan hírek kerültek forgalomba, amely szerint már a közeljövőben a gyapjúértékesítés céljából egy úgynevezett értékesítő központ lenne felállítva. Kétségtelen, hogy a gyapjutermelő gazdák érdekeinek megvédése szempontjából helyes és szükséges is lenne egy olyan szerv létesítése, mely az egységes és magasabb áron való értékesítést eredményesen tudná keresztülvinni, anélkül azonban, hogy ez tetemes költségbe kerülne a gyapjutermelő gazdának. Sajnos azonban, tapasztalataink azt mutatják, hogy a központosított értékesítő szervek általában nem váltják be a működésükhöz fűzött reményeket. Ennek oka elsősorban az, hogy amint egy ilyen új szerv létesül, annak élére nagyon magas fizetéssel valamely volt közéleti hatalmasságot állítanak, melléje beosztanak egy pár kisebb hatalmasságot ugyancsak kitűnő fizetéssel, egy csomó egyéb tisztviselőt, beállítanak néhány személyautót, amely nemcsak az elnökigazgató és vezérigazgató, hanem még azok családjai és cselédei is utazgatnak, pazarul berendezett párnázott ajtajú irodahelyiségeket építtetnek, s aztán végre megindul az értékesítési művelet, melynek vége az szokott lenni, hogy az állam által a működés megkezdésére kölcsönbocsátott összeget soha nem tudja visszafizetni az ilyen központ. Természetesen az ilyen költséges adminisztrációval működő értékesítő szerv — hogy fenntarthassa magát — kénytelen nagyon magas közvetítési jutalékot felszámítani magának. Ezt a magánkereskedők is látják és tudják, s a jövőben ők is magasabb haszonra dolgoznak, mert ők nem akarnak komoly verseny kifejlesztésével károsodni. A központ pedig éppen költséges adminisztrációjánál fogva nem képes a magánkereskedelemnél magasabb árakat fizetni a termelőknek. Lapunk legutóbbi számában már írtunk a gyapjúközpont tervéről, megírtuk azt is, hogy ennek az Intézménynek — ha létesül — vezetését csakis önzetlen gazdakezekbe szabad tenni, ez az intézmény nem lehet olyan hely, hova a protekciós elemeket elhelyezik. Csakis a hozzáértés, gyakorlat lehet az ajánlólevél az ily helyeken való alkalmazás vállaláshoz. Gyakorlati szempontból pedig ismételten csak azt ajánlhatjuk, hogy úgynevezett „Gyapjútárház"'. rendszer alapján legyen ez a kérdés megoldva. A tárházba szálló-, főtt gyapjúra adjon megfelelő előleget a tárház pénztára, hogy a gazda ennek az előlegnek birtokában bevárhassa az esetleges későbbi jobb értékesítési lehetőséget. Tapasztalatból tudjuk, hogy eléggé gyakoriak a júniusi és októberi árak között a 100 százalékos különbözetek. Attól nem kell tartani, hogy a szövetárakat a fogyasztóközönség kárára fogja befolyásolni a megszervezett értékesítés, mert ez ellen védekezni módjában áll a kormányzatnak. A külföldi textilgyárak termelési költségei magasabbak, ami érthető is, mert munkásaikat jobban fizetik, magasabb adóterheket viselnek és ennek dacára mégis olcsóbban hozzák forgalomba gyártmányaikat, mint az itteni gyárak. Ha a magyar gyárak indokolatlan áremeléssel akarnak felelni a gyapjútermelő gazdák szervezkedésére, úgy csak egy rövid időre is, de meg kell nyitni a vámhatárokat a külföldi textíliák előtt — esetleg kompenzációs feltételek mellett s bizonyos, hogy elmegy a kedvük a textilgyárosoknak az ilyen megtorlásoktól. A textilgyárosok amúgy is nagyon megtalálják számításaikat, tehát méltányos, hogy a bajbajutott gazdák gyapjútermelésüknél szintén megtalálhassák számításaikat. Ezt azonban csak egy kifejezetten olcsó adminisztrációja, altruista intézmény keretében találhatják meg. Magyarország külkereskedelme 1932. évben A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében megjelenő Magyar Statisztikai Közlemények Uj Sorozatának 84. kötete most hagyta el a sajtót. A kötet Magyarország 1932. évi külkereskedelmi forgalmának végleges adatait tartalmazza. A kötet első része a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés és értékmegállapítás mai rendszerének ismertetésével foglalkozik, valamint a főbb táblázatokat közli. A külkereskedelmi forgalom főeredményei részint az 1920., részint pedig as 1928. évig visszamenőleg foglalnak itt helyet a következő összeállításokban: a külkereskedelmi forgalom megoszlása a szállítás módjai szerint, a külkereskedelmi forgalom alakulása a származási és rendeltetési országok feltüntetésével, a forgalom megoszlása nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok, majd gazdasági ágak és rendeltetés szerint; a legfontosabb behozatali és kiviteli áruk forgalma a külkereskedelmi forgalomban szereplő összes származási és rendeltetési országokkal; a külkereskedelmi forgalom adatai a brüsszeli nemzetközi árulajstrom csoportosításában, végül a nemesfémek, ércpénzek és más értékek forgalma. A második rész a részletes kimutatásokat foglalja magában. Itt találjuk a külkereskedelmi forgalomnak 37 tarifaosztályba sorozott adatait származási és rendeltetési országonként és szállítási intézményenként. Ezt követi a 37 tarifaosztály csoportosításában az összes vámtarifatételek külkereskedelmi adatainak felsorolása származási és rendeltetési országok szerint. Ezután a nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok, továbbá gazdasági ágak és rendeltetés szerint összeállított teljesen részletes adatok következnek. Végül ez a rész közli a kikészítési, javítási és átviteli forgalom adatait, valamint az előjegyzési raktárak forgalmára vonatkozó kimutatásokat is. A harmadik rész a betűsoros tárgymutatót tartalmazza, amely rendkívül megkönnyíti a kötet használatát. A kötet magyar és francia szöveggel került kiadásra s nemcsak az ismertetés, hanem a táblázatok szövege is magyar és francia nyelvű. A kötet ára 13 pengő. Megrendelhető a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalban (II., Keleti Károly u. 5. szám). A kendertermelés fokozása Az elmúlt évben közel 1 millió 400 ezer pengő értékű olasz és jugoszláv kender in kenderáru jött be Magyarországba. Sajnos, a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy bár Magyarországon minden termő adottság megvan a kenderterméshez, mégis a kendertermelés jövedelmezősége egyre csökken. A gazdák nem tudták oly áron értékesíteni termésüket, hogy a kendertermés fokozottabbá és rentábilissá lehessen. A termés irányítására, és az értékesítés megszervezésére vonatkozó mozgalom során legújabban a kendertermés kérdése is napirendre kerül! Az Ipari Növénytermést Irányító Bizottság segítségére van a kendertermelő gazdáknak azzal, hogy a termési szerződések megkötésénél a gazdaérdekeket a lehetőség szerint megvédelmezi. Az illetékes körök azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a kender és a kenderáru behozatalát megnehezítsék s ezáltal a kender átvételi árának emelését is lehetővé tegyék. Az illetékesek úgy vélik, hogy ez volna az egyedüli megoldás, amely mellett a kendert feldolgozó ipar és a termelők is megtalálhatják számításaikat. Félő azonban, hogy egy ilyirányú intézkedés a kötél, és más kenderáru áremelését is magával hozná. A jegyzők magánokirat szerkesztési joga Egyik legutóbbi ügyvédi gyűlésen Nagy Emil volt igazságügyminiszter, ügyvéd, jelenleg is országgyűlési képviselő, élesen kifakadt a jegyzők magánokirat szerkesztési joga ellen és azt kívánja, hogy a községi jegyző a falu lakosságának ne készíthessen magánokiratot, szerződést, hanem ezen munkákat kizárólag ügyvéd, vagy közjegyző készíthesse el. Lapunk hasábjain már ismételten foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és rámutattunk, hogy éppen a falu népének érdekében meg kell hagyni a jegyzők okiratszerkesztési jogát, mert a falusi nőj a mai nyomorúságos helyzetében nem képes arra, hogy a sokszorosan magasabb ügyvédi díjszabás szerinti áron készíttesse el esetleg szükséges okiratait. Elvégre az ügyvédi nyomort amúgy sem oldaná meg, ha el is vennék a jegyző okiratszerkesztési jogát, mert a legtöbb helyen az adásvételi ügyleteket saját maguk készíttette írásba foglalnák a szerződő felek, hogy megmeneküljenek az azonnali tetemes kiadásoktól, melyet a szerződés elkészítéséért az ügyvédnek fizetni kellene. De az is kérdés, hogy okiratkészíttetés céljából várjon az ügyvédhez mennének-e a szerződő falusiak? Hátha inkább a közjegyzőt keresnék fel emiatt? Akkor ismét csak nem keresnének az ügyvédek. Márpedig a közjegyzői stallumok olyan jól jövedelmeznek ma is, hogy akármelyi ezerholdas birtokos szívesen elcserélné jövedelmét egyegy közjegyző jövedelmével. Természetesen Nagy Emil volt miniszter is úgy képzelné, hogy a jegyzőt valamivel kárpótolni kellene azért, mert magánmunkálatai jövedelmétől elesik. Ezt pedig csak úgy lehet, ha a fizetését, mely a községi pótadóból lesz fizetve, megfelelően felemelik. Ezt a felemelést a falu népe fizetné meg, a falunak az a népe, melyet okiratszerkesztési munkájával a sokkal drágábban dolgozó ügyvédhez kényszerítene Nagy Emil. Az ügyvédi nyomor nem egyedülálló ma. Nyomorog az ügyvédeken kívül még más is. Nyomorog különösen a falu népe,akinek zsebére Nagy Emil ügyvéd és képviselő úr, meg akarja oldani az ügyvédi nyomor kérdését A Faluszövetség decemberi kongreszszusán egy nógrádmegyei fiatal földműves gazda jelentette be a falusi nép tiltakozását a jegyző okiratszerkesztési jogának elvonása ellen. Az elnöklő F. Szabó Géza képviselő kijelentette, hogy a falu népének és a jegyzőnek ezt az ősi jogát nem fogja sem elvenni, sem megnyirbálni a kormány. Mi bízunk abban, hogy így is lesz. De ezt Nagy Emilnek is tudni kell. Ha pedig tudja, úgy a jegyzők elleni kirohanás csak ügyvédi körökben való hangulatkeltés akart lenni. 82.000 védett birtok .Most már véglegesen kialakult a védett birtokok száma. Az igazságügyminisztérium szerdai megállapítása szerint kereken 82.000 ingatlantulajdonos fordult azzal a kéréssel a hatóságokhoz, hogy birtokát védetté nyilvánítsák. A védett birtokok között szerepel a hitbizotmányok egy része és az egyéb mágnástulajdonban levő nagybirtokokjelentős hányada. A budapesti bíróságokat 200 olyan kérvény foglalkoztatja, amelyekben budapestkörnyéki földtulajdonosok a rendelet alapján védelmet kérnek. Ez a hét fontos időpont a gazdatársadalom szempontjából, mert kedd óta a védett birtokosok általában csak négyszázalékos kamatot kötelesek fizetni tartozásaik után. A gazdarendelet életbeléptetésekor 6,6 százalékban állapították meg a gazdaadózók kamatterhét, amely a rendelet értelmében most automatikusan 4 százalékra csökkent. Érdekes, hogy az ingatlantulajdonosok között, akik védelmet kérnek a gazdarendelet alapján, villatulajdonosok is szerepelnek és a rendelet ezt számjukra lehetővé teszi. Máris megtörtént az igazságügyminisztériumban a döntés abban az irányban, hogy a villatulajdonosok, ha más jövedelmük nincs, szintén kérhetik, hogy ingatlanukat védetté nyilvánítsák.