Új Barázda, 1934. május (16. évfolyam, 18-21. szám)
1934-05-06 / 18. szám
1934 május 6. vasárnap DIMRAZM A hét politikai eseményei A költségvetés tárgyalása — Az Alföld problémái A falu sorsa Május 1. A képviselőház keddi ülésén elsőnek Csikvándy Ernő szólalt fel, aki a telepítésnek, mint a nemzeti munkaterv sarkalatos pontjának a sürgős megvalósítását kérte. A földreformmal kapcsolatosan nem ■lkerült a telepítés, mert a földhözjutottakat csak a gazdavédelmi rendelkezésekkel lehetett megmenteni. A telepeket a főváros és a nagyvárosok közelébe kell elhelyezni és ha ott nincs megfelelő birtok, akkor fel kell cserélni másutt felajánlott birtokokkal. Állami kézbe kell venni a telepítést, mert a bankok nagy haszonnal dolgoznak, az altruista intézmények pedig nagy költségeket számolnak a parcellázásoknál. A telepeseket egyébként a telepítés után sem szabad magukra hagyni és adómentességgel és adótürelemmel kell támogatni. A telepítésre most a legalkalmasabb az idő, mert alacsonyak a földárak. Ezek után a kötelező állami tűz- és jégkárbiztosítást sürgette. Külföldi mintára kényszeríteni kell a biztosítókat — mondotta —, hogy ne csak kaszavágásig legyenek felelősek a kárért, hanem utána még tíz napig. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszt belügyminiszter a népegészségügyi kérdésekkel foglalkozott ezután és azt mondta, hogy a debreceni Neubauer Ede professzornak a gyermekek egészségügyi állapotának vizsgálatára indított akcióját az egész országra ki kellene terjeszteni, mert csak így lehet a népbetegségek pusztítását, megakadályozni. Másfélezer megvizsgált gyerek közül 36 vérbajos, még ennél is több a lappangó venereós beteg, 312 gyermeknél tüdővészes folyamat észlelhető, a gyerekek négy és félszézaléka tüdőbajos. Felhívta a Ház figyelmét a Stefánia Csecsemővédő Egyesület működésére, amelyet statisztikai adatokkal támasztott alá. Ennek a munkásságnak az eredménye, hogy az ő megyéjében a csecsemőhalandóság ötven százalékkal csökkent. A községi közigazgatásról szólva, azt kérte, hogy a jegyzők fizetését rendszeresen folyósítsák. Milotay István a revízió kérdéséről beszélt. A belső szervezkedést külső politikai eszközökkel kell kibővíteni és az olasz barátság fenntartása mellett meg kell találni az utat Németország és Lengyelország felé. Helytelen bizonyos magyarországi köröknek a magatartása, amellyel a német rendszert rossz beállításban igyekszenek feltüntetni. A történelem tanulsága szerint nem lehet békés eszközökkel megszerezni, amit elvesztett egy ország. Ezt bizonyítja Lengyelország példája is. Apponyi szerint a békének legnagyobb veszedelme a lefegyverzett Magyarország, mert a körülötte levő felfegyverzett államok egyre jobban éreztetik fölényüket és erőszakoskodásukat. Bárczy János, a tornanádaskai kerület új képviselője mondta el ezután szűzbeszédét. A gazdasági válság okai felfogása ter általános érdeklődés közben válaszolt Klein Antalnak, aki a múlt ülés napirendi vitájában bejelentette, hogy Tolna megye közgyűlésén nem adták meg neki a szót és nem mondhatta el az inerpellációját. A belügyminiszter a megindított vizsgálat eredményeként közölte, hogy az interpellációt azért nem vették fel, mert annak az anyaga nem az alispánra, hanem a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. Ezt a törvényesség szempontjából kifogásolni nem lehet. Azt is mondta Klein Antal, hogy a patikajogok kiadásánál illetéktelen befolyások érvényesülnek. Ez nem áll — mondta erélyesen a miniszter — és ehhez a presztízsemet kötöm. Konkrét adatokra hivatkozott a képviselő úr, felszólítom, hogy tessék a konkrét adatokkal a nyilvánosság előtt előhozakodni. Ezt kívánja a közérdek. Erőd-Harrach Tihamér felfogása szerint a parlamentarizmus válságáról csak azok beszélnek, akik nem vehetnek részt a parlament életében. A parlament tükörképe a nemzet életének és örömmel állapította meg, hogy ily magasnívójű költségvetési vita, amióta öt képviselő, még nem volt. szerint a világháború előtti időkig nyúlnak vissza és részben ezek az okok idézték fel magát a világháborút is. A válság kimélyülésében nagy szerepet játszanak a békeszerződések, amelyek gazdasági egységeket romboltak szét. Szükségesnek tartja a termelés irányítását. Szabjon meg a kormány bizonyos irányelveket, hogy miből milyen mennyiséget és hol kell termelni, mert csak így lehet az agrárterményeket előnyösen elhelyezni. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a pénzügyi kormányzat adjon haladékot a bajbajutott gazdák kamatterheinek fizetésére addig, amig az új termést áruba tudják bocsátani. Somssich Antal gróf a gazdabajokat és a vidék panaszait sorolta fel és élesen támadta a karteleket, amelyek az ipari cikkek megdrágításával lehetetlenné teszik a mezőgazdasági termelés rentabilitását. Május 2. A képviselőház szerdai ülésének első szónoka, Molnár Imre hivatkozott Ottónak a nyilatkozatára, amely szerint a királyfi nem látja megvalósíthatónak régi módon a restaurációt. A Tiszántúl nem legitimista érzelmű, de ha a restauráció vitális érdek és az ország restaurációját is jelenti, akkor meghajlik a közérdek követelménye előtt. A választójog kérdésében maga és pártja aggodalom nélkül várja a titkosság bevezetését. Rámutatott a nagybankok és az altruista intézetek helytelen eljárására, amelyet a védett birtokokkal szemben tanúsítanak és amely ellen orvoslást sürget. A zöldhitel kérdésében kiegyenlítő rendelkezéseket kér a kormánytól, mert a különböző intézetek eltérően kezelik a kérdést. jogi cikkek árának emelkedése is. A búzát legalább 15 pengős áron kell értékesíteni a gazdának. Ha a balettát el is törlik, a többi kedvezményt fenn kell tartani. Azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek a megélhetése biztosítva van, egyébként is a nyugdíjakat progresszíven kell csökkenteni. 50 millió a költségvetési megtakarítás Par Hugó felfogása szerint a kormánynak nemcsak az a feladata, hogy dicsérje a kormány tevékenységét, hanem vele együtt munkálkodva a bajok megállapítása után a segítés módjait is keresni kell. A tavalyi költségvetéssel szemben a megtakarítás ötven millió, ami részben a személyi járandóságok csökkentésével, részben pedig a valutáris differenciából származik. Két nagy probléma van: az állami és önkormányzati túlméretezett testületeknek a lebontása és a munkanélküliség. Az előbbi a telepítéssel kapcsolatosan volna megoldható, az utóbbi megoldására pedig a gazdasági élet fellendítésére szolgáló különböző eszközöket kell felhasználni. Le kell szállítani a közszolgáltatások árát. Az útadó helyett a benzinadót kell bevezetni, amivel igen sok embernek a kenyerét biztosítaná a kormány. Befejezésül a választójogi reformmal foglalkozott Payr Hugó. Híve a titkosságnak, azonban az ajánlási rendszer helyett az angol rendszert kell elfogadni, amely szerint kauciót kell letenni annak, aki indul a válsztáson és ha nem kap meg bizonyos minimális szvazatot, akkor a kaució elvesz. Ezzel meg lehet akadályozni, hogy a kispártok és az önjelöltek felléphessenek. Illi szerint, mondta Payr Hugó, a kormány rendeleti úton akarja életbeléptetni a választójogi reformot és kéri a miniszterelnököt, hogy miután ezt a fontos kérdést ilyen módon nem lehet megfogni, nyugtassa meg ebben a tekintetben a közvéleményt. Május 3. A képviselőház csütörtöki ülését délután négy órakor nyitotta meg Aknásy László elnök. Bánó Iván, a költségvetés vitájának szónoka felszólalásában a reális problémák egész halmazát sorolta fel, elsősorban a hadikölcsönsegélyezés módjának a megváltoztatását kérte. Bánó Iván ezután a tűzbiztosításnak az államosítását, a községi alkalmazottak, a jegyzők és a tanítók fizetésügyének rendezését, artézi kutak fúrását, a visszaeső állatkivitel fokozását, a kopár területek fásítását, a megváltott és kiosztott földek árának értékelését, a falusi kisiparosság segélyezését és oktatását és az útépítés folytatását sürgette. Lázár Miklós a költségvetésről szólva, megállapította, hogy 65—70 pengő a fejkvóta a nyugdíjterhek terén. Csonkamagyarországnak nyolcszor akkora a nyugdíjterhe, mint Nagy-Magyarországé volt. Mezey Lajos rámutatott a telepítés fontosságára és arra a szükséges birtokpolitikára, amelynek az alapja a kötött birtokok felszabadítása lenne. Ismertette a Duna—Tisza-csatorna lassanként kétszázéves terheit, kifejtette, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség enyhítése szempontjából a csatorna megvalósítása döntő jelentőségű volna. Felszólította a parlamentet, hogy pártkülönbség nélkül fogjanak össze a Nagy Magyar Alföld égetően fontos rendezésére. Befejezésül a revízióról szólt, mint ami nemcsak a középeurópai problémáknak került a középpontjába, hanem egész Európa békéjének biztosítéka is. Sok a beteg, gyermek Magyarországon mindent a kormánytól várnak Esterházy Móric gróf előbb gazdasági, majd politikai kérdésekkel foglalkozott. Nem akarja lekicsinyelni a kormánynak a kivitel terén szerzett érdemeit, de figyelembe kell venni, hogy a kivitel befagyott pengő ellenében történt. Az irányított gazdálkodás eszméjét nagyobb rokonszenvvel nézi, mint tavaly, csak attól tart, hogy az ország veszedelmére válik, hogy lassanként mindent a kománytól várnak Magyarországon. Sürgette a választójogi reformot, szükségesnek tartja a titkos választójogot, de nem híve semmilyen radikális választójognak és szerinte is védekezni kell az esetleges szélsőséges kinövések ellen. A restaurációról szólva, kifejtette, hogy nem gondol olyan restaurációra, amely az abszolút királyi hatalom megalkotását tűzi ki céljául, mert az denavuálná a múltat és kompromittálná a jelent. Sigray álláspontját teszi magáévá, amely szerint a királyt csak a nemzet közakarata hozhatja vissza. Surbán Gáspár báró elismerését fejezte ki a pénzügyminiszternek a költségvetés lelkiismeretes és világos összeállításáért, majd a világgazdaság helyzetéről festett adatokkal alátámasztott képet és azt a következtetést vonta le, hogy a kormány érdeme, hogy a válság hullámai nem csaptak át a trianoni határokon. Nálunk, a százszázalékos jogállamban teljes élet- és vagyonbiztonság van, öntudatosan állunk őrt a Duna-medencéjében. Jogunk van optimizmussal nézni a jövőbe s ennek legfőbb oka a római egyezményben rejlik. Emelkedett a kivitelünk, javult a fizetési mérlegünk, csökkent a munkanélküliek száma, elhelyezték az állástalan diplomásokat, megkezdődött a mezőgazda Brógly József adóreformot kér Farkas Géza felszólalásában azt hangoztatta, hogy állítólag erőszakkal szervezik a nemzeti egységet, amit azonban Brógly József, a következő szónok, leghatározotabban visszautasított, mert éppen az ellenkezője igaz, az ellenzék fejt ki féktelen agitációt a vidéken. Ettől a múló incidenstől eltekintve azonban, — állapította meg Brogly József — nyugodt a politikai atmoszféra, értékes felszólalások hangzottak el a vitában és úgy látja, hogy nagy gondolatok megvalósítása terénzez abban a bizalmi légkörben él, amelyet Gömbös Gyula rádiószózata teremtett meg és amivel sikerült a nemzet akaraterejét megerősíteni. A falu őszinte bizalommal kíséri a kormány működését, pedig a lakosság igen nyomasztó helyzetben él. Elsősorban az államháztartás érdekében szükséges volna egy átfogó adóreform, amely a létminimum adómentességét biztosítaná. Egyszerűsíteni kell az adóügyi igazgatást, hogy az egyszerű emberek is eligazodjanak rajta, az együttmunkálkodás lehetséges. A neru- Segíteni kell a községi tisztviselőkön A jegyzők szomorú helyzetével foglalkozott ezután részletesen és alapos tárgyi ismeretek birtokában. Szükség van a községi közigazgatás reformjára. Csak az, hogy a jegyzők számát redukálják, viszont egyre több feladatot rónak rájuk, feltétlenül csődhöz vezet. A falu jegyzőjétől, a jegyzőtől, azt várjuk, hogy teremtse meg a falu nyugalmát, legyen vezére a népnek, harcosa a nemzeti gondolatnak, ebben azonban nincs más fegyvere, mint a lelkiereje és a falu szeretete, de nem bírják már a túlfeszített munkát. Vannak községek, ahol hónapok óta nem kaptak a jegyzők fizetést. És éhezik az a községi tisztviselő a családjával együtt, aki nyolc hónapja nem kapott egy fillért sem. A pénzügyminiszternek, ha másként nem, hitelművelettel kell segíteni ezen az értékes nemzetfenntartó rétegen. Farkas Gyula beszédében azt hangoztatta, hogy szükség van a titkos választójogra, de Ugyanúgy, mint ahogy Eckhardt Tibor és Milotay István is hangoztatta a szélsőségek ellen bizonyos garanciákra van szükség. A költségvetés szűk keretek közé van szorítva. Az egyik oldalon lefaraghatatlanok a kiadások, a másik oldalon pedig fokozhatatlanok a bevételek. a súlyos nyugdíjterhek enyhítésére alkalmas eszköz, ha azoknak a nyugdíját elvonják, akiknek másután a polgári jólétet biztosító jövedelmük van, általában a nyugdíjterheket hitelművelet útján 50 esztendőre fel kellene szabadítani. Szavai végeztével a teremben lévő külügyminiszter figyelmét hívta fel a határmenti lakosság nehéz helyzetére. 3 Agyonlőtték az oláh összeesküvés leleplezőjét A Precoup-féle oláh királyellenes öszszeesküvést egy Tzanu nevű kolozsvári őrmester leplezte le, akit az összeesküvők azzal bíztak meg, hogy szállítson gránátokat Bukarestbe. Az őrmesternek feltűnt ez a megbízatás és jelentést tett feletteseinek, akik azt mondták neki, hogy vállaljon mindent és kutassa ki, hogy mi a gránátküldők szándéka. Ilyen módon derült ki, hogy Precouk és tiszttársai merényleteiket terveztek a királyi család ellen. Az összeesküvőket fegyházbüntetésre és lefokozásra ítélték. Tranut pedig a király alhadnaggyá léptette elő. Ezt a kitüntetést azonban nem soká élvezhette, mert az összeesküvők szabadlábon lévő hívei megfenyegették, hogy árulásáért el fogja venni büntetését és most ezt a fenyegetéstbe is váltották, amenynyiben megközelítették és egy lövéssel leterítették. A golyó a szivét fúrta keresztül. A szinajai királyi kastély közvetlen közelében rejtélyes erdőtűz ütött ki. A fenyőerdő kigyulladt és egy ezredet kellett kivezényelni, hogy megmentsék a királyi kastélyt, amelyet a hömpölygő lángtenger megsemmisítéssel fenyegetett.