Új Barázda, 1934. június (16. évfolyam, 22-25. szám)
1934-06-03 / 22. szám
1934 június 3. vasárnap UJ BARAZM A hét politikai eseményei A felhatalmazási javaslat tárgyalása — Az 1932—33. évi számadások — Az Alföld öntözése — Interpellációk Május 28 A költségvetés elfogadása után a képviselőház hétfőn a felhatalmazási javaslatot kezdte tárgyalni. Délután négy órakor nyitotta meg az ülést Almásy László elnök. A javaslatot Temesváry Imre előadó ismertette. Rámutatott arra, hogy egész költségvetésünkön keresztül vonul a gazdasági helyzet változásaihoz simuló takarékossági irányzat. A költségvetés összeállításában a halasztható kiadásokat a kormány későbbi időkre igyekezett tolni, hogy a mai terheket könnyítse. Meg kell teremteni a bizalom és a biztonság érzését, amelynek állandó fokozódásával alakulhat ki egy egészséges hitelélet. Zichy János gróf dicsérte a pénzügyminiszter erélyes és céltudatos munkásságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a horogkeresztes mozgalomnak nálunk nem jósol nagy jövőt, de veszélyessé vált házik, mert az elégedetlen tömegekre támaszkodik. Niamessny Mihály megállapította, hogy a pénzérték állandóságának biztosítása és a pénzügyi egyensúly megteremtése terén a pénzügyminiszter helyes úton járt és az idő igazolja a pénzügyminiszter elgondolásának helyességét. Ezért sikerült A pénzügyminiszternál Imrédy Béla pénzügyminiszter emelkedett ezután száljára és visszautasította Rassay Károlynak azt a kijelentését, mintha a kormány tagjai közül csak ő egyedül állítaná komoly valóságában nyilvánosság elé a tényeket. Ez ellen óvást emel. A kormány tagjai közül senki sem kendőzte sohasem az igazságot. A felolvasott idézettel is azt akarta dokumentálni Rassay Károly, mintha közte és a miniszterelnök között felfogásbeli különbségek lennének. — Megnyugtatom Ralsay képviselőtársamat, — mondta energikus hangon Imrédy Béla — hogy ebben a kérdésben is teljesen egyetértünk. A kormány kapitalista alapon áll, a kapitalizmus azonban nem áll szemben a szolidaritás gondolatával, maga a szolidarizmus is, mint közgazdasági tan, a kapitalizmusnak egyik alfaja. A kettő igenis összegyeztethető, mert ha ezt nem tennék, akkor kizárólag a történelmi masteralizmus alapjára kellene helyezkedni. Márpedig én, aki a gazdasági élet mezejéről jöttem ide, hirdetem, hirdetni fogom ezentúl is, hogy az erkölcsi értékeknek a hatását el kell ismernünk. Ezután Éber Antal szólalt fel, majd Weltner Jakab után Csizmadia András a gazdavédelmi rendeletek előnyeit méltatta és azt kérte, hogy a kormány a bérlőkre is terjessze ki avédelmet. Túri Béla a Habsburg-restauráció törvényes előkészítését sürgette, majd Meskó az egész ország közvéleményét megnyerni pénzügyi politikája számára. Helyes, hogy a pénzügyminiszter tíz millióval emelte a beruházásokra szánt összeget, amelyből munkaalkalmat teremtenek az ország legszegényebb rétege, a földmunkásság számára. Helyes volt a gazdaárverések megakadályozása, mert ezzel óriási tőkéket sikerült megmenteni. Rassay Károly felszólalása következett ezután, aki megállapította, hogy a parlamenti pártok közeledése terén a jelenben javulás mutatkozik. Nehéz az ellenzéknek kritikát gyakorolni, mert a kormányzatnak nem a jó és a rossz között, hanem a rossz és a kevésbé rossz között lehet csak választania. A pénzügyminiszter — talán egyedül a kormány tagjai közül — komor és hideg színekkel festi meg mindig a valódi helyzetet. Kifogásolta, hogy a római egyezményről nem tájékoztatták a külügyi bizottságot. Hangsúlyozta, hogy le kell rombolni a válaszfalakat és hivatkozott Wolff Károly beszédére, aki szerint a politika bázisává a szerzetet kell tenni. Elismerését fejezte ki a miniszterelnök iránt, aki felekezeti téren is békére törekszik és békés nyilatkozatot tett a királykérdésben is. Isza Rassay Károlynak holtan és Kabók Lajos szólaltak fel a vitában. Május 29 A képviselőház keddi ülését délután négy órakor nyitotta meg Almásy László elnök, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg Barabás Béláról. Szavait a képviselők állva hallgatták végig. Az elnök szavai után megkezdődött a felhatalmazási javaslat vitája. Vázsonyi János felszólalásában azt kérte, hogy küldjön ki a Ház egy bizottságot, amelybe a jogtudósokat is vonják bele, a választójogi törvény kidolgozására. Beck Lajos az államvasúti beruházásokat sürgette, majd arra mutatott rá, hogy termelésünket úgy kell berendezni, hogy minél könnyebben találjunk fogyasztókra. Ezután Dési Géza, a közjogi bizottság előadója benyújtotta a Szent Korona két őrének megválasztásáról szóló javaslatot. Mojzes János megdöbbentő adatokat sorolt fel a dunántúli egyke pusztításairól, aminek, felfogása szerint a túltengő nagybirtokrendszer az oka. Strusz István a racionalizálási és a létszámapasztás további lépéseit sürgette. Elismerését fejezte ki Gömbös Gyula miniszterelnöknek a király kérdésben tett deklarációjáért, amelynek nyomán külföldön és a belföldön is erősödik a jogfolytonosság felvételére irányuló akció. A felhatalmazási javaslatot elfogadta. Gömbös Gyula miniszterelnök beterjesztette a 33-as bizottság működésének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat ismét egy évvel hosszabbítja meg a törvény érvényét. A letárgyalt törvényjavaslatokra bizottsági jelentéseket nyújtottak be ezután és pedig Váry Albert a kémkedési törvényjavaslatról, Téglássy Béla pedig a gyógyfürdőjavaslatról szóló bizottsági jelentéseket Az 1932—33. évi zárszámadás Az 1932—1933. évi zárszámadás, nemkülönben az állami számszék jelentésének tárgyalása került most sorra. A zárBródy Ernő az Alföld öntözési terveinek költségeit tette szóvá. Ruttkai Udo barcelonai tb. főkonzul még a Bethlen-kormány alatt megbízást kapott a tervek elkészítésére. A Károlyi-kormány amegbízást visszavonta és az ügy a Gömbös-kormány alatt került likvidálásra. Hogyan lehetett ilyen nagy munkát,pályázat nélkül kiadni? A zárszámadás szerint Ruttkay tiszteletdíját 305.000 pengőben állapították meg, amiből 295.000 pengőt kifizettek. A főkonzul nyilatkozata szerint viszont 900.000 pengőt állapított meg részére a választott bíróság, ebből 600.000 pengőt megkapott, a többi részletekben fizetendő. A nyilatkozat és a jelentés között tehát különbség van. A 600.000 pengőt sehol sem számolják el. Hol van ez a tétel? Miért kellett az ügyet a választott bíróság elé utalni, mikor rendelkezésre áll a rendes bíróság? Azt sem tudjuk, hogy a minisztertanács megbízást adott-e a tervek végrehajtására és a miniszterszámadási bizottság jelentését Nánássy Andor előadó ismertette részletesen. Esterházy Móric gróf bírálat tárgyává tette, hogy a forgótőkekölcsönök, a legkülönbözőbb tételekből összeállítva 11 millióra szaporodtak. A vagyonváltságalapról szólva, rámutatott arra, hogy az 1982— 1933. évi költségvetésben a LEBOSz céljaira fölvett 3 millió pengőt nem erre a célra fordították. Kérdi, hogy az állami követeléseknél miért írtak le egy három milliós tételt? Az állami mező- és erdőgazdaság jövedelem- és vagyonadómentesen is nagyon keveset jövedelmez, majd részletesen ismerteti az állami üzemek tartozásait, amelyeket 450 millióra becsül. A legfőbb állami számvevőszék elnökének a helyszíni ellenőrzés új rendszerére vonatkozó iniciatíváját örömmel nyugtatja. Azt hiszi, hogy e rendszernek az ellenőrzés tekintetében igen szép eredményei lesznek, tanács utalta-e az ügyet választott bíróság elé. Hogyan fizethet a magyar állam 900.000 pengőt végrehajthatatlan tervekért? A törvényhozás joggal kiváncsi, hogy a 305.000 pengőn felül mi van a 600.000 pengővel. Somssich Antal gróf: Azt is jó volna tudni, hogy keresett-e még más is ezen az ügyön. Strausz István szerint a zárszámadásból kitűnik, hogy a kormány csak addig a mértékig lépte túl a költségvetés határait, amíg az állam érdeke parancsolólag követelte. A zárszámadással kapcsolatban kívánságot terjeszt elő, amelyeknek figyelembevételét kéri a következő zárszámadásnál. Kívánatos volna, hogy a számszék a jelentés bevezető részében általános beszámolót adjon és külön tüntesse fel az állam hitelügyeit és adósságait. Kifogásolta a helyszíni szemléket és az a meggyőződése, hogy a régi rendszer szerint több eredményt lehet elérni. Az Alföld öntözése Sokat változott a külpolitikai helyzet Wolff Károly aggodalommal nézi a külpolitikai helyzetet, amelyet túlbonyolultnak lát. Számbeli kicsiségünknél fogva fontos a nemzeti egység megalkotása. Aktív, ügyes külpolitika jól kihasználhatja a jelenlegi adottságokat. Benes már nem az az úr, aki régen volt. Román, szerb és cseh viszonylatban egyaránt megváltozott a helyzet. Nem felekezeti kérdést akar érinteni, de a magyar külpolitikának számolnia kell a katolicizmus erkölcsi erejével. A prostestánsok is elismerik, hogy a katolicizmus nagy erkölcsi érték, amelynek alapján még összefoghat Lengyelország, a felvidéki tótság, a magyarság és a horvátság. Vitéz Zsilinszky Endre a következő szónok, hangsúlyozta, mint protestáns ember, hogy teljesen egyetért azzal, amit Wolff Károly a katolicizmus erkölcsi erejének a nemzet javára való felhasználásáról mondott. Komoly földbirtokreform nélkül nem lehet szó a telepítés megvalósításáról. Helyesli a titkos választójogot, de ellene van a választók apasztásának. Reisinger Fej renc a vasárnapi munkaszünetet sürgette. Ezután Rakovszky Tibor a titkos választójog kérdéséről beszélt. Hegymegi-Kiss Pál a kartelek ellen további intézkedéseket sürgetett, valamint a titkos választójog törvénybe iktatását kérte. Ezután általánosságban és részleteiben is elfogadta a Ház a felhatalmazási javaslatot. A Ház legközelebbi ülését szerdán délután öt órakor tartja. Napirendjén a felhatalmazási javaslat harmadszori olvasása, az 1932—33. évi zárszámadásról, valamint a koronaőrök megválasztásáról szóló javaslat szerepel, utána pedig mentelmi ügyeket tárgyalnak. A napirendhez Propper Sándor szocialista szólt hozzá és az ülés féltizenkettőkor véget ért. Május 30 A képviselőház szerdai ülését délután 5 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Az ülés elején Imrédy pénzügyminiszter válasza Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Eszterházy szóvátette, hogy a zárszámadások felépítése nem ad kellő felvilágosítást. Az új ellenőrzési rendszertől jó eredményeket vár. Ami a vízügyi beruházásokat illeti, ez, a kérdés világosan áll azok előtt, akik az érdekelt tb. főkonzul nyilatkozatait olvasták, ezenkívül az 1933—1934. költségvetési év első félévi hiteleltéréseiről benyújtott kimutatásban az ügylet bőséges megokolása található 1929-ben az akkori kor,mány megbízást adott Ruttkay Udotb. főkonzulnak arra, hogy az Alföld öntözését tanulmányozza és megfelelő terveket készítsen. Hogy az előző kormány cselekedete mennyire volt megokolt, erre választ adnak azok a szomorú események, amelyeket a Tiszántúl egyes részein a mostani szárazságban tapasztalunk. Hogy a tanulmányozást egy bevált szakértőre bíztuk és nem versenytárgyalás után adtuk ki a megbízást, ez érthető és természetes, hogy az óriási munka elvégzése nagy irodát igényel és tetemes költséggel jár. A tb. főkonzul, miután 1931 októberében a munkálatokat az akkori gazdasági helyzetben beszüntette, bizonyos igényeket támasztott, amelyekkel szemben úgy az előző, mint a mostani kormány kifogásokat emelt. Ezért került bíróság elé az ügy s az összes körülmények mérlegelésével a kormány úgy találta, hogy a választottbírósági eljárás a leghelyesebb. A választott bíróság 1933 januárjában hozott végítéletében előfordulnak a négy évig tartó tanulmányozási, tervezési munkálatok, a személyzet kiadásával kapcsolatos készkiadások megtérítése. Az ítélet 900.000 pengő tiszteletdíjat állapított meg, amely után 1931 októberétől 5 százalékos kamat jár. Az 1931—32. évben előlegképpen kifizettetett 150.000 pengő, 1932—33-ban 80.000 pengő s azonkívül a választottbírósági költség fejében 11.991 pengő. A most benyújtott hiteleltérési kimutatásokban szerepel 306.000 pengő és még 340.000 pengő kerül kiutalásra havi 40.000 pengős részletekben az 1933—34-ik költségvetési év második felében. A hátralékos 205.000 pengő, amivel az egész megítélt követelés kiegyenlítést nyer, az 1934—35. évi költségvetésbe van iktatva. A konszolidáció előhaladását mutatja az a tény, hogy a túlkiadások arányszáma lényegesen csökkent. Végül köszönetét fejezte ki az állami számvevőszék tisztviselői karának fáradhatatlan munkásságáért és kérte a jelentés elfogadását. A Ház a zárszámadást elfogadta és a felmentvényt a kormánynak megadta. A koronaőrök megválasztásának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a Ház Dési Géza előadó felszólalása után vita nélkül elfogadta. 3 Interpellációk Az interpellációk előterjesztésére térték át ezután. Hegymegi-Kiss Pál Komárom város háztartási zavarai ügyében interpellált. Másik interpellációjában szóvá tette, hogy a Szolnok—Újszász—Zagyvarékási s ármentesítő társulat 1925-től mostanáig 1,3 millió pengő állami kölcsönt kapott. A gátépítés és egyéb létesítmények öszszege 7.800.000 pengő. Azt kérdi, mi van a kölcsön többi összegével, hol vannak az építkezésről az elszámolások és felülvizsgáltatta-e azokat a földművelésügyi minisztérium. Az építkezésekről igen csúnya dolgokat beszélnek. Nyolc év alatt a társulat, amelynek élén természetesen a főispán áll, sem kamatot, sem tőkét nem törlesztett az államnak. A kincstár követelése ma 1,7 millió pengő. A társulat elbocsátott igazgató-főmérnökéről kiderült, hogy a társulati vagyon hűtlen kezelésével több, mint 100.000 pengő kárt okozott. Mikes Istvánt becsukták két évre. Hegymegi-Kiss Pál azt üzeni a földművelésügyi miniszternek, hogy ne írjon neki levelet, hanem adjon választ a Házban az interpellációra, különben a kérdést újra idehozza. Az elkövetett hibák rövid idő alatt súlyos kirobbanáshoz fognak vezetni.