Új Barázda, 1934. július (16. évfolyam, 26-30. szám)

1934-07-01 / 26. szám

2 Ürge faltják a termést a f­ajd,amegyet földesen "Divatba hozzák az ürge-szőrmét és megindult ellenü­k az irtófaáfával . Egy lipcsei gyár nagy sikere a hortobágyi hörcsög-szőrmével A Tiszántúl gazdatársadalmának a so­rozatos elemi csapásokon felül egy egé­szen új veszedelem okoz számottevő gon­dot : az „ürgeveszedelem11. Ezek a csinos kis állatkák elképzelhetetlen mértékben elszaporodtak, különösen a Hortobágyon és a hajdúmegyei szántóföldeken. Akik az utóbbi időben a Hortobágyon jártak, meg­lepetéssel konstatálhatták, hogy amerre a szem ellát a nagy pusztán, mindenütt fal­kaszámra bukkannak elő a földből az ür­gék, ezek a kártékony rágcsálók, amelyek ezrével lepik el a földeket és mérhetetlen károkat okoznak a vetésekben. Első pillantásra érdekes és kedves lát­ványosságszámba megy, amint az ürgék két lábra állva falatoznak s kecses moz­dulatokkal majszolják a legelőn, vagy a vetésekben talált szemeket, ez a látvány azonban csak a kirándulóknak és turis­táknak okoz élvezetet és örömöt, annál nagyobb aggodalommal tölti el a gazdá­kat, akik tehetetlenül nézik az ürgék ijesztő mértékű szaporodását. Amikor az ürgék aratnak Az idén lett először szembetűnő az az óriási mértékű pusztítás, amit az ürgék a búzavetésekben okoztak. Rengeteg búza­táblán láthatók megkopasztott kalászok, különösen Balmazújváros környékén, ahol a szó szoros értelmében aratást végeznek az ürgék. Ez az ürge-aratás úgy történik, hogy leharapják a kalászt a búza száráról és behordják lyukaikba s ott télire elrak­tározzák. A búzatermésnek az ürgék ré­széről történő „betakarítását 11 az idén nagymértékben megkönnyítette az a kö­rülmény, hogy a búza szára, a szárazság következtében, igen alacsony, az ürgék ké­nyelmesen hozzáférnek a kalászhoz, szor­galmasan harapdálják a legszebb kalászo­kat és gyűjtik a maguk fabrikálta kis ürge­asztagjaikba. Hogy milyen nagy pusztítást végeznek a búzatermésben, arra jellemző, hogy egy­­egy táblán ezrével meredeknek az ég felé a kalász nélkül buzaszdrak s ezek a meg­csonkított szalmaszárak mind az ürgék garázdálkodását hirdetik. falusi szórakozás valamikor az ürgeöntés volt. Ma már azonban rájöttek arra, hogy az öntéssel való irtás igen szaporotlan, különben is a mezőkön és a szántófölde­ken nincs víz az öntéshez, nem is be­szélve a Hortobágyról, ahol az ilyen ósdi irtási eljárás mellett egyenesen kiskirá­lyoknak érzik magukat az ürgék. Egyébként is vigyázni kell azoknak, akik gyanútlanul azt ajánlják a gazdák­nak, hogy öntéssel irtsák az ürgét, mert ez ma már sértésszámba megy. Böször­ményben például nagyobb sértés az ürge­öntést emlegetni, mint a legdurvább be­csületsértés. A böszörményi piactéren egyszerűen megmerik azokat, akik ürge­öntéssel froclizzák a jó böszörményieket. A hörcsög mellett az ürge bőrét is divatba lehet hozni A komoly irtási lehetőségre mégis még van egy jól bevált gyakorlati példa. Tíz évvel ezelőtt ugyanilyen veszedelmet je­lentett a vetésekre a hörcsög pusztítása. Ezen a téren azonban gyökeresen megol­dották a kérdést. Egy nagy lipcsei szőr­megyár felismerte a hortobágyi és hajdú­­megyei hörcsög kiváló minőségét és el­határozta, hogy hörcsögvadászatot fog rendeztetni a Hortobágyon. Közel tíz év óta, 1925-től kezdve folyik a vármegyében a hörcsögvadászat, amely rengeteg nap­számosnak ad kenyeret, mert a hörcsög­fogáshoz a helyi viszonyokkal ismerős emberekre van szükség. A nagy lipcsei cég azután a feldolgozott kitűnő hörcsög­prémeket drága pénzen hozza forgalomba Magyarországon is s igy a magyar hör­csögvadászat kitűnő üzletnek bizonyult. A hölgyközönség, természetesen, nem tudja, hogy a legújabb divatú szőrmék eredeti gazdái a hortobágyi hörcsögök, amelyeknek már kitűnő márkájuk van külföldön is. Szakértők megállapítása szerint az ürge bőre és szőrzete bátran felveheti a ver­senyt a hörcsög bőrével. Finomságban ta­lán felül is múlja. Felvetődött tehát a kérdés, miért ne lehetne divatba hozni az ürgeszörméket is. Természetesen valami hangzatos nevet kell adni az ü­rgeprém­­nek s akkor az új divat sikere nem ma­radhat el. Az irtási hadjárat ürgeöntéssel nem vezet célra Régen nem vették olyan tragikusan az ürgék garázdálkodását, hiszen a legjobb Harmat ragyog... Harmat ragyog a pünkösdi rózsafán... Béklyó csörög kis pejlovam négy lábán. Béklyót teszek a szivemre, szorosat. Mert a szivem, attól félek, meghasad. Hűvös szél fú... Hűvös szél fu kinn a pusztán, megázom. Nem takar be engem senki, ha fázom. Ily szomorú a betyár bús élete. Nincsen kislány, ki igazán szeresse. Keserű a... Keserű a mandulafa levele, Bubánattal van a szivem megtelve. Nem is leszek már én boldog sohasem, Csak a sírbal, bánatimmal odalenn. ENYEDI JÓZSEF. Leánykérés Kaszás P. Lajos egy kissé hajlottkorú már, de azért magas, derék ember még most is, ki világot járt, sokat látott, ta­pasztalt, ösmeri az embereket és néme­lyekre azt „tarti", hogy „huncut ember­nek ad l enni, mikor eszik!11 .­ Kacska Horváth Haji felől is igy vé­ti „jlelett. El is mondott róla egy kis történetet a „dikón11 — négy karóra tette szalma­ágyon — ültében, hiszen volt is, aki hallgassa, mert így téli délutánokon ösz­­szeülnek az emberek beszélgetni, az asz­­szonynép meg fonni. Ezen a vidéken a jó fonás nélkül talán nem is tudnánk meglenni. Igen Szép mintás terítőket, törülköző-, szakajtóken­­dőket, meg erős vásznat, zsákokat sző­nek,­ nem kell venni és ami a legfonto­sabb, nagyon t­artósak. Itt egy lánynak sok minden kell! Né­melyik anya még akkor elkezdi ezek ké­szítését, amikor iskolába föladja a kis­lányát és addig „csinált11 a sok hímzett, font-szőtt, rojtozott, varrt ruhaneműeket, mig csak férjhez nem megy. Némelyik­nek két „komóttal11 is van. Hát még a sok zsák! Amit otthonról hoz a lány, elég egész életére. A rokka zörög, az asszonyok tereferél­nek, a férfiak lesik a szót Kaszás P. La­jos szájaszögletébe vett csibukja mögül, „merthogy igen akkurátusan tud ” min­dent kihozni.11 — Egy vasárnapi nap, úgy szürkület­­tájon, ott beszélgetünk a kertaljasi Hel­­meczy Andri bácsi háza tornáca szélén. Legéjnyeijaber gótam. Pályinkáztunk az öreggel, meg ezzel a esernyői Berta Laci bácsival. Jó világ vót, tellett mindenre, meg magunk is főztünk. Egyszer csak belép a vén Kacska Hor­váth Laci. Akkoriba az emberek nem úgy jártak, mint most, hanem „hájgubába11, (magyar juh gyapjából készült kis fehér guba), takaros „réznadrágba11, (a testhez si­muló, fekete­, kék köténnyel. A szegény­ség meg „bükkfagatyába11 (Szövött, vas­tag). Mondom, begyütt. Aggjon Isten — aggyon Isten! Leül­közibünk. A jó meleg időbe csak a tor­nácon vótunk kint, mivel nem is taná­­tuk otthon Lénit. Meg kell adni, — le­süti a tekintetét — szép, derék lány vót. — Gondolkodik egy kevés ideig, majd folytatja: Az időrü, a krompéra, meg miegy­másra folyt a szóbeszéd. Tudott sok min­dent a vén Kacska, mivel olyan „nyal­­­száju11 vót, (mindent elmond másról, aki­vel beszél, annak hízeleg) mint a fia, Béni. A bátyánk pedig „fakturás11 (erős­­kötésű, szavaálló, igaz magyar) ember lé­tére bizony az ilyet ki se állhatta* — Fölemeli a testifizetét a szoba sárga­ zild­del mázolt, homokkal behintett földjéről*, Nagyot bodrozik­ szájából a füst. Min­ denki őt figyeli. Pipafüst és tokkazörö­gés között tovább beszél: — Mindannyian tudtuk, hogy nagyon szeretné a fiának Lénit, mivel egyetlen, náluk meg a szaporulat, mint a tengeri­­nyúl, a lány meg ugyancsak vagyonos is. Előhozakodik Bénivel, hogy az ilyen derék, olyan jó. Annál is inkább, hogy hajjuk. Andri bácsi csak a csizmája or­rát nézte. — Hát Andri! — bökte meg a nagy­­ujjával a bátyánk odalát a vén szó­szátyár — a mennydörgés hét istennyija ebbe a világba! Mennyi fődet adsz a lyányoddal? — Ennyit ni! Erre úgy megfogta hirtelen Andri bácsi a vén mihasznán a hájgubát, meg a réznadrágot, hogy a szomszéd csorgás­zába tápászkodott föl. — Ejnye, Andri, de kimérted neki?­­ — csóválta a fejét Berta bácsi. A vén Kacska Horváth Laci nem szóltt semmit, összefogta a gubát, elment Mink meg ittunk rá egy jót­ Tiszabezdén. A . ...... Arató Kálmán. ÚJ BARAZDA 1934 július 1. vasárnap * A hortobágyi bikatelep gulyása az első ürgeirtó Ezen az alapon indult meg az a mozga­lom, amely propagandát akar teremteni az ü­rgeprém érdekében. Az öntés helyett csapdákkal való vadászat mutatkozik a legeredményesebbnek. Ebben az irányban már meg is indultak a puhatolódzások olyan vállalkozók iránt, akik egy nagy­szabású ürgeirtó hadjáratot finanszíroz­nának. A Hortobágyi Gazdák Tenyészbika Te­lepének gulyása vállalkozott arra az út­törő szerepre, hogy az ürgeirtást népsze­rűsíti. Jó üzleti érzékkel felismerte, hogy nagyszerű konjunktúra fog kialakulni ebben az üzletágban. Erre számítva, má­ris ötszáz darab ürgebőrt gyűjtött össze és rakta fel pajtájának padlására szárí­tás végett. Bizonyosra veszik, hogy egy­­egy ürgebőrért harminctól ötven fillért is fizetni fognak s ez esetben igen előnyös kereseti lehetőségre van kilátás. Jól meg­fontolva a kérdést, nincs kizárva, hogy az ürgeirtó hadjáratban igen sok napszá­mos fog keresethez jutni, akár a csapda, akár az öntés mellett döntenek majd az illetékesek. Az ürgefarkért máris tíz fillért adnak Az ürgék elleni irtóhadjárat a Tisza partján máris folyik. Az ármentesítő tár­sulatok kötelességükké tették a gátőrök* nek, hogy minden évben száz darab ürge* farkot szolgáltassanak be. Az ürge ugyan* is a töltésekben rettenetes károkat okoz* hat, keresztül-kasul szelik alagutjaikkal a töltés falát és a vízmosás így gyengíti a védőműveket. Ezrekre megy az éven­,­ként beszolgáltatott ürgefarkok száma S ez az ürgeirtás már egész kis kereske* delmi ággá fejlődött a Tisza-vidékén. Fő* leg a cigányok vesznek részt ebben az ü­a* letben, mert a gátőrök tízfillérjével vásá­­rolják az ürgefarkot, amit azután a gát* felügyelők szednek össze a gátőröktől. Nem utópia tehát az, hogy az ürgeszőr­­mekereskedés fel fog lendülni s talán helyzeti adottságánál fogva éppen Böször­mény lesz az ürgeszőrmék főpiaca, s ak­­kor biztosan megváltozik a böszörmé­ nyiek mostani ellenszenve az ürgések iránt és nem kell majd attól rettegniük, hogy az ürge emlegetésére megverik őket — a böszörményi piacon! Dr. y. A Debreceni Újságból vettük ezt az igen fontos, az egész ország gazdaközön­ségét érdeklő tanulságos közleményt, mert — sajnos — az ürge kisebb-nagyobb mértékben az egész országban pusztítja a termést. Túlzsúfolt az amerikai borpiac Nem fogy a bor Amerikában A szesztilalom megszüntetése óta az Egyesült­ Államokba a világ minden részéről ontották a borszállí­talányokat, úgy, hogy mindinkább kezd észrevehe­tővé válni a borpiac túlzsúfoltsága és egyre jobban jelentkeznek az elhelyezési nehézségek. Megbízható forrásból szár­mazó értesülések szerint az amerikai vámraktárak — különösen New­ York­­ban, Bostonban és Filadelfiában, — egyre jobban megtelnek szeszesitalokkal, a borraktárak készlete április 1-től 30-ig 46.000-ről 59.000 hektoliterre emelkedett, ami alig valamivel több, mint az első négy hónapban importált mennyiség. En­nek a helyzetnek az a magyarázata, hogy az importőrök nehezen szánják rá ma­gukat a vásárlások finanszírozására, másrészről pedig a szeszesitalokra kirótt vám és adó olyan magas, hogy az ennek követ­keztében nagyon megdrágult borok iránt nagyon megcsappant a kereslet, évig őrzik meg a ki nem váltott árukat, amikor is a kormány költségeinek fede­zésére elárverezted azokat. Ez év első harmadában a szeszesitalbevitel sokkal nagyobb volt, mint a prohibició előtti évek bármelyikének átlaga. Az első év­harmad bevitele 100.000 hektoliter körül jár. A borkereskedelem és import hatal­­mas emelkedésére jellemző, hogy a szesztilalom megszüntetése óta 1603 im­portőrengedélyt adtak ki, holott ezek száma a világháború előtt mindössze 60 volt. A felhalmozott raktárkészletek foly­tán a bankok teljesen visszavonultak a borüzlettől és nem hajlandók pénzügyileg támogatni a szeszesitalbevitelt. 40 éve a világot uraló eredeti angol THE CHAMPION és Bang kerékpárokat havi 16 és 20 pengős részletre. Kerékpár­­alkatrészeket nagy­­báni gyári árlisn- kü­lső gumi 5.80, belső 1.50, pedál párja 2.50, sárvédők 1.50. Láng Jakab és fia kerékpárnagykereskedés Budapest, József-kurut 41. Képes árjegyzék ingyen !

Next