Új Barázda, 1934. július (16. évfolyam, 26-30. szám)
1934-07-01 / 26. szám
2 Ürge faltják a termést a fajd,amegyet földesen "Divatba hozzák az ürge-szőrmét és megindult ellenük az irtófaáfával . Egy lipcsei gyár nagy sikere a hortobágyi hörcsög-szőrmével A Tiszántúl gazdatársadalmának a sorozatos elemi csapásokon felül egy egészen új veszedelem okoz számottevő gondot : az „ürgeveszedelem11. Ezek a csinos kis állatkák elképzelhetetlen mértékben elszaporodtak, különösen a Hortobágyon és a hajdúmegyei szántóföldeken. Akik az utóbbi időben a Hortobágyon jártak, meglepetéssel konstatálhatták, hogy amerre a szem ellát a nagy pusztán, mindenütt falkaszámra bukkannak elő a földből az ürgék, ezek a kártékony rágcsálók, amelyek ezrével lepik el a földeket és mérhetetlen károkat okoznak a vetésekben. Első pillantásra érdekes és kedves látványosságszámba megy, amint az ürgék két lábra állva falatoznak s kecses mozdulatokkal majszolják a legelőn, vagy a vetésekben talált szemeket, ez a látvány azonban csak a kirándulóknak és turistáknak okoz élvezetet és örömöt, annál nagyobb aggodalommal tölti el a gazdákat, akik tehetetlenül nézik az ürgék ijesztő mértékű szaporodását. Amikor az ürgék aratnak Az idén lett először szembetűnő az az óriási mértékű pusztítás, amit az ürgék a búzavetésekben okoztak. Rengeteg búzatáblán láthatók megkopasztott kalászok, különösen Balmazújváros környékén, ahol a szó szoros értelmében aratást végeznek az ürgék. Ez az ürge-aratás úgy történik, hogy leharapják a kalászt a búza száráról és behordják lyukaikba s ott télire elraktározzák. A búzatermésnek az ürgék részéről történő „betakarítását 11 az idén nagymértékben megkönnyítette az a körülmény, hogy a búza szára, a szárazság következtében, igen alacsony, az ürgék kényelmesen hozzáférnek a kalászhoz, szorgalmasan harapdálják a legszebb kalászokat és gyűjtik a maguk fabrikálta kis ürgeasztagjaikba. Hogy milyen nagy pusztítást végeznek a búzatermésben, arra jellemző, hogy egyegy táblán ezrével meredeknek az ég felé a kalász nélkül buzaszdrak s ezek a megcsonkított szalmaszárak mind az ürgék garázdálkodását hirdetik. falusi szórakozás valamikor az ürgeöntés volt. Ma már azonban rájöttek arra, hogy az öntéssel való irtás igen szaporotlan, különben is a mezőkön és a szántóföldeken nincs víz az öntéshez, nem is beszélve a Hortobágyról, ahol az ilyen ósdi irtási eljárás mellett egyenesen kiskirályoknak érzik magukat az ürgék. Egyébként is vigyázni kell azoknak, akik gyanútlanul azt ajánlják a gazdáknak, hogy öntéssel irtsák az ürgét, mert ez ma már sértésszámba megy. Böszörményben például nagyobb sértés az ürgeöntést emlegetni, mint a legdurvább becsületsértés. A böszörményi piactéren egyszerűen megmerik azokat, akik ürgeöntéssel froclizzák a jó böszörményieket. A hörcsög mellett az ürge bőrét is divatba lehet hozni A komoly irtási lehetőségre mégis még van egy jól bevált gyakorlati példa. Tíz évvel ezelőtt ugyanilyen veszedelmet jelentett a vetésekre a hörcsög pusztítása. Ezen a téren azonban gyökeresen megoldották a kérdést. Egy nagy lipcsei szőrmegyár felismerte a hortobágyi és hajdúmegyei hörcsög kiváló minőségét és elhatározta, hogy hörcsögvadászatot fog rendeztetni a Hortobágyon. Közel tíz év óta, 1925-től kezdve folyik a vármegyében a hörcsögvadászat, amely rengeteg napszámosnak ad kenyeret, mert a hörcsögfogáshoz a helyi viszonyokkal ismerős emberekre van szükség. A nagy lipcsei cég azután a feldolgozott kitűnő hörcsögprémeket drága pénzen hozza forgalomba Magyarországon is s igy a magyar hörcsögvadászat kitűnő üzletnek bizonyult. A hölgyközönség, természetesen, nem tudja, hogy a legújabb divatú szőrmék eredeti gazdái a hortobágyi hörcsögök, amelyeknek már kitűnő márkájuk van külföldön is. Szakértők megállapítása szerint az ürge bőre és szőrzete bátran felveheti a versenyt a hörcsög bőrével. Finomságban talán felül is múlja. Felvetődött tehát a kérdés, miért ne lehetne divatba hozni az ürgeszörméket is. Természetesen valami hangzatos nevet kell adni az ürgeprémnek s akkor az új divat sikere nem maradhat el. Az irtási hadjárat ürgeöntéssel nem vezet célra Régen nem vették olyan tragikusan az ürgék garázdálkodását, hiszen a legjobb Harmat ragyog... Harmat ragyog a pünkösdi rózsafán... Béklyó csörög kis pejlovam négy lábán. Béklyót teszek a szivemre, szorosat. Mert a szivem, attól félek, meghasad. Hűvös szél fú... Hűvös szél fu kinn a pusztán, megázom. Nem takar be engem senki, ha fázom. Ily szomorú a betyár bús élete. Nincsen kislány, ki igazán szeresse. Keserű a... Keserű a mandulafa levele, Bubánattal van a szivem megtelve. Nem is leszek már én boldog sohasem, Csak a sírbal, bánatimmal odalenn. ENYEDI JÓZSEF. Leánykérés Kaszás P. Lajos egy kissé hajlottkorú már, de azért magas, derék ember még most is, ki világot járt, sokat látott, tapasztalt, ösmeri az embereket és némelyekre azt „tarti", hogy „huncut embernek ad l enni, mikor eszik!11 . Kacska Horváth Haji felől is igy véti „jlelett. El is mondott róla egy kis történetet a „dikón11 — négy karóra tette szalmaágyon — ültében, hiszen volt is, aki hallgassa, mert így téli délutánokon öszszeülnek az emberek beszélgetni, az aszszonynép meg fonni. Ezen a vidéken a jó fonás nélkül talán nem is tudnánk meglenni. Igen Szép mintás terítőket, törülköző-, szakajtókendőket, meg erős vásznat, zsákokat szőnek, nem kell venni és ami a legfontosabb, nagyon tartósak. Itt egy lánynak sok minden kell! Némelyik anya még akkor elkezdi ezek készítését, amikor iskolába föladja a kislányát és addig „csinált11 a sok hímzett, font-szőtt, rojtozott, varrt ruhaneműeket, mig csak férjhez nem megy. Némelyiknek két „komóttal11 is van. Hát még a sok zsák! Amit otthonról hoz a lány, elég egész életére. A rokka zörög, az asszonyok tereferélnek, a férfiak lesik a szót Kaszás P. Lajos szájaszögletébe vett csibukja mögül, „merthogy igen akkurátusan tud ” mindent kihozni.11 — Egy vasárnapi nap, úgy szürkülettájon, ott beszélgetünk a kertaljasi Helmeczy Andri bácsi háza tornáca szélén. Legéjnyeijaber gótam. Pályinkáztunk az öreggel, meg ezzel a esernyői Berta Laci bácsival. Jó világ vót, tellett mindenre, meg magunk is főztünk. Egyszer csak belép a vén Kacska Horváth Laci. Akkoriba az emberek nem úgy jártak, mint most, hanem „hájgubába11, (magyar juh gyapjából készült kis fehér guba), takaros „réznadrágba11, (a testhez simuló, fekete, kék köténnyel. A szegénység meg „bükkfagatyába11 (Szövött, vastag). Mondom, begyütt. Aggjon Isten — aggyon Isten! Leülközibünk. A jó meleg időbe csak a tornácon vótunk kint, mivel nem is tanátuk otthon Lénit. Meg kell adni, — lesüti a tekintetét — szép, derék lány vót. — Gondolkodik egy kevés ideig, majd folytatja: Az időrü, a krompéra, meg miegymásra folyt a szóbeszéd. Tudott sok mindent a vén Kacska, mivel olyan „nyalszáju11 vót, (mindent elmond másról, akivel beszél, annak hízeleg) mint a fia, Béni. A bátyánk pedig „fakturás11 (erőskötésű, szavaálló, igaz magyar) ember létére bizony az ilyet ki se állhatta* — Fölemeli a testifizetét a szoba sárga zilddel mázolt, homokkal behintett földjéről*, Nagyot bodrozik szájából a füst. Min denki őt figyeli. Pipafüst és tokkazörögés között tovább beszél: — Mindannyian tudtuk, hogy nagyon szeretné a fiának Lénit, mivel egyetlen, náluk meg a szaporulat, mint a tengerinyúl, a lány meg ugyancsak vagyonos is. Előhozakodik Bénivel, hogy az ilyen derék, olyan jó. Annál is inkább, hogy hajjuk. Andri bácsi csak a csizmája orrát nézte. — Hát Andri! — bökte meg a nagyujjával a bátyánk odalát a vén szószátyár — a mennydörgés hét istennyija ebbe a világba! Mennyi fődet adsz a lyányoddal? — Ennyit ni! Erre úgy megfogta hirtelen Andri bácsi a vén mihasznán a hájgubát, meg a réznadrágot, hogy a szomszéd csorgászába tápászkodott föl. — Ejnye, Andri, de kimérted neki? — csóválta a fejét Berta bácsi. A vén Kacska Horváth Laci nem szóltt semmit, összefogta a gubát, elment Mink meg ittunk rá egy jót Tiszabezdén. A . ...... Arató Kálmán. ÚJ BARAZDA 1934 július 1. vasárnap * A hortobágyi bikatelep gulyása az első ürgeirtó Ezen az alapon indult meg az a mozgalom, amely propagandát akar teremteni az ürgeprém érdekében. Az öntés helyett csapdákkal való vadászat mutatkozik a legeredményesebbnek. Ebben az irányban már meg is indultak a puhatolódzások olyan vállalkozók iránt, akik egy nagyszabású ürgeirtó hadjáratot finanszíroznának. A Hortobágyi Gazdák Tenyészbika Telepének gulyása vállalkozott arra az úttörő szerepre, hogy az ürgeirtást népszerűsíti. Jó üzleti érzékkel felismerte, hogy nagyszerű konjunktúra fog kialakulni ebben az üzletágban. Erre számítva, máris ötszáz darab ürgebőrt gyűjtött össze és rakta fel pajtájának padlására szárítás végett. Bizonyosra veszik, hogy egyegy ürgebőrért harminctól ötven fillért is fizetni fognak s ez esetben igen előnyös kereseti lehetőségre van kilátás. Jól megfontolva a kérdést, nincs kizárva, hogy az ürgeirtó hadjáratban igen sok napszámos fog keresethez jutni, akár a csapda, akár az öntés mellett döntenek majd az illetékesek. Az ürgefarkért máris tíz fillért adnak Az ürgék elleni irtóhadjárat a Tisza partján máris folyik. Az ármentesítő társulatok kötelességükké tették a gátőrök* nek, hogy minden évben száz darab ürge* farkot szolgáltassanak be. Az ürge ugyan* is a töltésekben rettenetes károkat okoz* hat, keresztül-kasul szelik alagutjaikkal a töltés falát és a vízmosás így gyengíti a védőműveket. Ezrekre megy az éven,ként beszolgáltatott ürgefarkok száma S ez az ürgeirtás már egész kis kereske* delmi ággá fejlődött a Tisza-vidékén. Fő* leg a cigányok vesznek részt ebben az üa* letben, mert a gátőrök tízfillérjével vásárolják az ürgefarkot, amit azután a gát* felügyelők szednek össze a gátőröktől. Nem utópia tehát az, hogy az ürgeszőrmekereskedés fel fog lendülni s talán helyzeti adottságánál fogva éppen Böszörmény lesz az ürgeszőrmék főpiaca, s akkor biztosan megváltozik a böszörmé nyiek mostani ellenszenve az ürgések iránt és nem kell majd attól rettegniük, hogy az ürge emlegetésére megverik őket — a böszörményi piacon! Dr. y. A Debreceni Újságból vettük ezt az igen fontos, az egész ország gazdaközönségét érdeklő tanulságos közleményt, mert — sajnos — az ürge kisebb-nagyobb mértékben az egész országban pusztítja a termést. Túlzsúfolt az amerikai borpiac Nem fogy a bor Amerikában A szesztilalom megszüntetése óta az Egyesült Államokba a világ minden részéről ontották a borszállítalányokat, úgy, hogy mindinkább kezd észrevehetővé válni a borpiac túlzsúfoltsága és egyre jobban jelentkeznek az elhelyezési nehézségek. Megbízható forrásból származó értesülések szerint az amerikai vámraktárak — különösen New Yorkban, Bostonban és Filadelfiában, — egyre jobban megtelnek szeszesitalokkal, a borraktárak készlete április 1-től 30-ig 46.000-ről 59.000 hektoliterre emelkedett, ami alig valamivel több, mint az első négy hónapban importált mennyiség. Ennek a helyzetnek az a magyarázata, hogy az importőrök nehezen szánják rá magukat a vásárlások finanszírozására, másrészről pedig a szeszesitalokra kirótt vám és adó olyan magas, hogy az ennek következtében nagyon megdrágult borok iránt nagyon megcsappant a kereslet, évig őrzik meg a ki nem váltott árukat, amikor is a kormány költségeinek fedezésére elárverezted azokat. Ez év első harmadában a szeszesitalbevitel sokkal nagyobb volt, mint a prohibició előtti évek bármelyikének átlaga. Az első évharmad bevitele 100.000 hektoliter körül jár. A borkereskedelem és import hatalmas emelkedésére jellemző, hogy a szesztilalom megszüntetése óta 1603 importőrengedélyt adtak ki, holott ezek száma a világháború előtt mindössze 60 volt. A felhalmozott raktárkészletek folytán a bankok teljesen visszavonultak a borüzlettől és nem hajlandók pénzügyileg támogatni a szeszesitalbevitelt. 40 éve a világot uraló eredeti angol THE CHAMPION és Bang kerékpárokat havi 16 és 20 pengős részletre. Kerékpáralkatrészeket nagybáni gyári árlisn- külső gumi 5.80, belső 1.50, pedál párja 2.50, sárvédők 1.50. Láng Jakab és fia kerékpárnagykereskedés Budapest, József-kurut 41. Képes árjegyzék ingyen !