Új Barázda, 1934. szeptember (16. évfolyam, 35-39. szám)
1934-09-02 / 35. szám
2 umMZM !■!■■■!IMHIMIMI'Hl il II T 1HIWHW—T 1934 sieptember 2, vasárnap Asz összi export-l Ez év őszén lesz Budapesten az első Országos Termény- és Gyümölcs Exportkiállítás. A miniszterelnök úr kívánságára életre hívott Nemzeti Munkahéten eddig főleg az ipar és kereskedelem nemzeti munkája szerepelt. Ez évben mezőgazdaságunk is kiveszi a részét ebből a demonstrációból. „Nemzeti Munka a Magyar Földön" éztelme a kiállításnak. Már maga ez a mondat is jelzi, hogy a magyar agrártársadalom munkájának minden vonatkozása bemutatásra kerül. Az őszi Export-kiállítás Magyarországon első ilyen a maga nemében és kormányzatunknak az a terve, hogy évente rendszeresíti ezt a kiállítást, hogy ezáltal egy pontosan meghatározott időpontban minden évben tárlatszerűleg felvonultassa mezőgazdaságunkat és alkalmat adjon a külföldi fogyasztópiacok képviselőinek és bevásárlóinak, hogy mindazokat a mezőgazdasági cikkeket, amelyek őket hazájuk fogyasztópiaca szempontjából érdekli, itt megtalálhassák, megtekinthessék és szükségletüket azon beszerezhessék. Mezőgazdaságunk létérdeke, hogy feleslegeinket minden zavaró körülmény nélkül jó áron értékesíthesse külföldön és az őszi Mezőgazdasági Kiállítás egy hatalmas lépést jelent exportunk fejlesztése terén. A kiállítás célja, hogy külföld felé dokumentálja a magyar mezőgazdaság fejlettségét, amely képes a legkényesebb igények kiszolgálására is, másrészről utóbbi évben a külföldi importőrök részéről megnyilvánuló kívánságokhoz mérten útmutatást nyújtson gazdáinknak, hogy milyen fajtájú és minőségű termények azok, amelyek külföldi elhelyezkedésre számíthatnak, hogy milyen iránybaa alakítsák át gazdálkodásukat. Itt elsősorban a minőség kérdése jöhet számításba. Akkor, amikor a külföldi importőr válogathat abban, hogy melyik országból szerezze be szükségletét, egészen természetes, hogy egyéb mellékkörülményeken kívül elsősorban azt akarja, hogy a vásárolt termény minősége kifogástalan legyen. Hála kormányzatunk évek óta folytatott céltudatos törekvésének, ma már az a helyzet, hogy mezőgazdaságunk kivitelre kerülő feleslegeinek igen jelentékeny része eléri a külföld által megkívánt minőséget. A magyar föld, a magyar éghajlat speciális adottságai egyes terményeink minőségét olyan különlegessé teszik, hogy azok szinte versenytárs nélkül állanak a nemzetközi piacon. Természetes tehát, hogy a kínálkozó lehetőségeket meg kell ragadnia mezőgazdaságunknak és főleg ezekből a cikkekből kell termelését fokozni. A mezőgazdasági tömegáruk minőségét is javítani kell. Mindezeket a szempontokat szakszerű egymásutánban fogja szemléltetni az őszi Mezőgazdasági Export-kiállítás, úgy, hogy gazdáinknak különleges alkalmuk nyílik megismerni azokat a tényezőket, amelyek kell, hogy jövő gazdálkodásunkat irányítsák. Egyetlen gazdálkodóra sem közömbös, hogy milyenek a mezőgazdasági termények árai, bár e tekintetben függőségi viszonyban vagyunk a külföldi piacokkal szemben, mégis az tapasztalható, hogy a különlegesen jóminőségű termények könnyebben és jobban értékesíthetők. Az őszi Exportkiállítás Előkészítő Bizottsága teljesen tisztában van azokkal a szempontokkal, amelyeket figyelembe kell vennie és ennek megfelelőleg kiváló szakemberek bevonásával úgy készíti elő a kiállítást, hogy az a kitűzött célt legjobban megvalósítsa. A gazdatársadalom teljesen átértette a kiállítás fontosságát és azt részvételével a legteljesebb mértékben támogatja. Az egyes terményekből a minták már jórészt beérkeztek a kijelölt kísérletügyi állomásokhoz és azok vizsgálata fokozott erővel folyamatban van. Örömmel tölti el a szemlélőt, ha látja, hogy a nagy- és kisgazdaságokból beérkező minták minőségi szempontból milyen kiválóak. A bánkúti 1201-es búzaminták ezrei igazolják, hogy a nemesített vetőmag használata mennyire indokolt és fontos, de így vagyunk a többi terményeknél is. Elismeréssel kell megemlékeznünk a kisgazdáinkról, akiknek terméseredményei azt igazolják, hogy intenzív gazdálkodást folytatnak. A kiállítás szeptember 29-től október 8-ig lesz Budapesten az Iparcsarnokban és ezalatt az idő alatt az összes magyar vasutak és hajózási vállalatok féláru kedvezményt engedélyeztek a Budapestre utazó látogatók részére. Az igazolványok, amelyekkel a kedvezmény igénybe vehető, már kapható az összes községi elöljáróságoknál, illetve az IBUSz-nál és kirendeltségeinél, de készséggel küld a kiállítás Előkészítő Bizottsága is. A jegy ára Budapesttől 100 km távolságig 1 pengő, ezen túl 2,50 pengő. A KOLDUS Irta: MOLNÁR ISTVÁN Estefelé van. A nap vörösen izzik az ég alján. Hűvös szél cibálja az utcasor fáinak koronáit. A Tisza haragosan morajlik s a vén torony órája monoton veri a hetet. Egy őszhaju öregember ténfereg a Kereszt utcában. Meg-megáll a házak előtt, gondolkozik, hogy bemenjen-e. Bátortalanul fogja meg az egyik kilincset, benyit a kiskapun. Előremegy az üvegajtóig, leveszi sapkáját s gyenge színtelen hangon megszólal: — Mi Atyánk . . . Imádkozik. Tekintetét homályossá teszi a könny, amint áhitatosan néz égfelé. Nemcsak az ajka mondja az imádságot, hanem a lelke is. A konyha ajtó kinyílik. Egy asszonyi kéz két darab két fillérest nyújt neki. A koldus elveszi. — Isten fizesse meg, — mondja remegő hangon. Rongyos kabátja zsebébe csúsztatja s roskadozó inakkal indul kifelé. Talpatlan cipője alatt zizegnek a kövek. Újra kint van az utcán. Köhögési roham vesz rajta erőt. Fáradtan roskad le egy padra. Reszketős kezével végigsimítja verejtékes homlokát. Nézegeti a kétfilléreseket vonagló ajakkal. A keserűség könnyekben ül szemében, majd a fájdalom sóhaján, leperegnek a koldult garasra. Szívében valami kifejezhetetlen érzés hujtogat. Titkos erők sikongva kergetik bódult agyába a vért. A szél dühösen kavargatja az ut porát. A koldus ül mereven. Néha, néha megmozdul, előrehajol, figyel. Melle zihákol, köhög. A kisváros csendjébe belekondul a nagyharang. Az öreg leveszi fövegét, imádkozik. Az út kereszteződésénél részeg munkások fordulnak be errefelé. A harang elhalkul, a koldus felteszi ezüstös fejére kopott sapkáját. Meglátja a közelgő munkásokat... Szive nagyot dobban, keze görcsös keserűséggel szorítja a kapott filléreket. — Ó az . . . Most megszólítom... — hangja elcsuklik, kebeléből fájdalmas sóhaj szakad ki. Elhaladnak előtte. A trágár beszéd éppen úgy ömlik szájukból, mint a pálinka bűze. Mikor a legutolsó munkás a pad elé ért, az öreg feláll: — Fiam, kedves fiam! . . . A munkás megáll. Megismeri apját. Szemtelenül néz reá s durván kérdi: — Mi kell?... Mondtam már, hogy nem bírom segíteni . . . — Dehogy akarom ... dehogy akarom !... Az Isten mentsen meg ettől! . . . — Hát akkor mit akar? Az öreg lenyelte a szót, amely az ajkán volt. Azt akarta mondani,hogy már egy hete nincs hely, hová lehajthatná fáradt fejét . . . Ahol eddig lakott, annak elárverezték a házát s őt is kitették az utcára. Azt akarta mondani, hogy egy hét óta kopogtat zárt ajtók mögött alamizsnáért ... De csak ennyit mondott: — Azt akartam kérdezni: Hogy vagytok? A fiu részegen felkacag. — Miért nem kérdi meg Lacitól, az „úr“ fiától . . . Akit kitaníttatott, akire ráköltötte egész vagyonát. Attól kérdezze meg! Ne én tőlem, akit nem szeretett sohasem . . . — Nem igaz! Téged is szerettelek, éppen úgy szerettelek, mint öt... De te nem akartál tanulni ... Te undorodtál a könyvtől.. . — Erőltetni kellett volna. — Éjszakákon át sírtál, amikor azt mondtam, hogy beíratlak a gimnáziumba... — Nem kellett volna figyelembe venni! — De sajnáltalak, mikor olyan keservesen zokogtál, fiam ... Az apa nem bírta tovább tartani könynyeit. Szirén lábbal tiport elzüllött, hálátlan gyermeke... — Ne sírjon, — mondta hidegen a fia. — A sírás nem segít. Kérjen attól segítséget, akinek van miből segítenie ... Lacitól ... Nyolcszáz pengő fizetése van havonta ... abból adhatna ... Az utca végéről két csendőrszurony csillámukt az alkonyaiban. — Adhatna ... mégis koldulnom kell !... Az sem ad . . . — Hát én, hogy adhatnék?... — Meglátja a csendőröket, arca halálsápadt lesz. Homlokát kiveri a hideg verejték. — Csendőrök... Az öreg észreveszi fián a változást. — Mi bajod, fiam? — Csendőrök, — suttogja halkan. Érdes kezét végighúzza homlokán. Keserűen mondja: — Nekem lopnom kellett, hogy kenyeret tudjak adni családomnak ... Laci meg még a szeretőjének is autót vásárol... — Menekülj drága fiam! — szól az apja. — Menekülj ! Majd én magamra vállalok mindent — Neked feleséged van, gyermekeid vannak... Ki adna nekik enni, ha börtönbe kerülnél... Menj fiam! . . . — Itt van az álkulcs, ezzel nyitottam ki az ajtókat... Itt vannak ezek is ... Remegő kezekkel rakja apja zsebébe a pénzt, az arany- és gyöngyékszereket. Könnyes szemében bocsánatkérés volt, de csak ennyit mondott: — Apám!... Édes jó apám ... Megölelte apját és futva menekült. Az öreg koldus, akinek egy nyolcszázpengős havi fizetésű úr és egy éhbérért dolgozó, lezüllött napszámos fia van, aki lopott, állt mereven, büszkén. Szeméből kiapadtak a könnyek. Homlokán mintha Glória ragyogott volna fel. Rongyos koldusruhája alatt félelem nélkül dobogott az örökké szerető s mindent megbocsátani tudó, apai szív. . Felemelt fővel ment a csendőrök elé. Elmondta „bűnét“ s bekísérték a megyeházára. Két fia volt. Egyikre ráköltötte minden vagyonát. A másiknak odaadta azt, amije még volt, de ami már soha többé nem lehet: a becsületét. És értem is kapott valamit, amit ő sem érdemelt meg. Vékony acélláncot, remegő kezére... A Tisza haragosan morog, a szél zúgva hajlítgatja a nyárfák derekát. A toronyból gyengén lehallatszik, amint kilencet ütt az óra. ebben az összegben a kiállítás belépőjegye is bennfoglaltatik. Az Őszi Mezőgazdasági Export-kiállítás már maga is egy olyan érdekes látványosság lesz, amely bőven kárpótol az utazás fáradalmaiért. A TESz által egy időben rendezett Nemzeti Munkahét is értékes látnivalók és szórakozások egész sorozatát nyújtja a látogatóknak, úgy, hogy a magyar munka ünnepi hete nemcsak belföldön, de külföldön is nagy érdeklődésre tarthat számot. Az Előkészítő Bizottság Krúdy Ferenc elnökletével a Földművelésügyi Minisztériumban működik és bármilyen felvilágosítást készséggel megad. Az idei tengeri- és burgonyatermés kitűnőnek ígérkezik A napokban kiadott termésjelentés szerint a búza cséplését az északi vármegyék és Pest megye kivételével bevégezték. Az eredmény mennyiségre gyenge, minőségre azonban a legtöbb helyen kiváló. Fajsúlya 78—82 kilogramm között változik. Átlagos termés holdanként 6.09 mázsa s így 16,788.518 métermázsa búzatermés várható, 9,453.062 mázsával kevesebb, mint tavaly. A rozstermés gyenge volt és minősége is változó. Összesen 5,363.196 métermázsa termés várható, körülbelül 4,2 millió métermázsával kevesebb, mint tavaly. Az árpa mennyiségre nézve gyenge, minőségre nézve azonban jó. Az idei termés 4.5 millió métermázsára becsülhető, ami 3.8 millióval kevesebb, mint tavaly volt. A zab úgy mennyiségileg, mint minőségileg a közepesnél kevesebb. A zabtermés 2.1 millió métermázsára becsülhető, szintén kevesebb a tavalyi termésnél. A tengerit az augusztusi esők megjavították. A tengeri 21,396.644 métermázsára becsülhető, ami 3,305.455 mázsával több, mint tavaly volt. A burgonyatermés kilátása javult, annak ellenére, hogy Sopron, Tolna, Vas és Veszprém megyékben szárrothadás lépett föl. A közepesnél jobb termés remélhető. Mennyiségileg 23.288.342 mázsa, holdanként tehát 36.37 mázsával lehet számolni, amelynek folytán 4,7 millió mázsával több lesz a burgonyatermés az idén, mint tavaly volt. A cukorrépa közepes termést ad és valamivel kevesebb lesz, mint tavaly volt. Az uborkatermés jó közepesnek mondható, a zöldpaprika érzi az eső hiányát, a paradicsomtermés mennyisége közepes, minősége jó. A káposzta is esőt kíván, a bab betakarítás alatt áll, a mákfejek kicsinyek maradtak, a lencsetermés gyenge közepesnek mondható, a dohány szépen fejlődött. A mesterséges takarmányok közül a lóhere második, illetve a harmadik kaszálás elég jó termést hozott. A rétek sarjú termése általában gyenge volt, a legelők némileg javultak. A szőlő az éréshez közeledik. Peronoszpóra szórványosan mindenütt található, lisztharmat elvétve, szőlőmoly csak egyes vidékeken okozott kárt. A darazsak kártétele azonban jelentős. Sok helyen rothadás lépett fel, így a nyíregyházi kerületben. A jégverés a badacsonylábdi hegy és a Badacsony hegy felső részén 10—26 százalékos kárral járt. Kisörs szőlőhegy és Ábrahámhegy egyes részein 30 százalékos, Rendes és Révfülöp községekhatáraiban pedig 15 százalékos kárt okozott. Családi értekezletet tartottak a Habsburgok Ottó feleségül veszi az egyik olasz királyleányt? Párisi jelentés szerint az Excelsior állítólag biztos forrásra hivatkozva arról ad hírt, hogy a Habsburg-család Mária-Zellban családi értekezletet tartott Jenő főherceg elnökletével. A családi tanács napirendjén három kérdés szerepelt: Ottó házassága, a Habsburg-javak visszatérítése és a restauráció. Zita királyné amellett szállt síkra, hogy Ottó vegye feleségül az egyik olasz királylányt. A családi tanács megállapította, hogy az osztrák restauráció kilátásai erősödtek s hogyha Miklas elnök lemond, Jenő főherceg lesz az új osztrák államfő kormányzói minőségben.