Új Barázda, 1934. október (16. évfolyam, 40-43. szám)

1934-10-07 / 40. szám

4 42 ÉV a fogfiássbüntetés kitöltéséről Szepetneken történt, hogy Pék János 15 éves fiú összeveszett Horváth István 13 éves barátjával, aki állítólag meg akarta szúrni a Pék-gyereket, mire az po­fonütötte. Erre Horváth apja odaugrott és ököllel olyan durva ütéseket mért a Pék-gyerek arcába, hogy az elterült, majd a feldühödött ember a földön megtiporta a gyereket. A véresre vert fiú bordatörést is szenvedett. Ilyen előzmények után ke­rült az ügy a törvényszék elé, ahol Hor­váth István csak annyit ismert be, hogy 5 pofont adott fia bántalmazójának. De a kihallgatott tanuk eldöntötték a pert és bizonyították a vádat. A bíróság az eny­hítő szakasz alkalmazásával 4 hónapi fog­házra ítélte a durvalelkű­ embert. Mikor Mutschffn­bacher dr. kihirdette előtte az ítéletet, Horváth alkudozni kez­dett: — Jaj kérem, én nem számítottam eny­­nyire! — Megnyugszik, vagy fellebbez? — kérdi tőle a bíró. — Kérem, tessék valamit leengedni! — Azt nem lehet, — mondja határozot­tan Mutschenbacher dr. — Gondolkozzék csak: megnyugszik, vagy fellebbez? — Hát akkor legalább egy hónapra tes­sék ... — szepegi a hős. — Akkor én fogok fellebbezni, — ki­áltja közbe a megvert fiú édesapja. — Fellebbezek! — határozta el magát a delikvens. Aki tyúktojással gyógyít minden betegséget G. Kovács Mihály szabolcsmegyei Felső­­tsalános község öreg gazdája csodatevő ember hírében állott a környéken. Kuru­­zsolt az öreg, mindenféle betegség gyó­gyítását magára vállalta, persze jó pénzért és a falusiak szentül hitték, hogy az öreg csodatevő gyógyszerei csakugyan gyógyítanak is. Míg aztán az egyik pá­ciens feljelentette, Varga Ferenc volt a hitetlen, aki a szamárköhögésben szenvedő gyermekét el­vitte a kuruzslóhoz, a kuruzsló először énekeltette a gyermeket, aztán ráparan­csolt, hogy fusson. Ilyen módon akarta megállapítani, hogy mi baja van. Ezután bekente a gyermek testét valami folya­dékkal és pirulákat is nyeletett vele. A csodaszer, amelyet Kovács Mihály minden betegség ellen bead, furcsa keverékből áll: öt deci terpentinhez két deci ecetet és hat tyúktojást kever hozzá. Az orvos­ság kitűnően használ, de nem a betegek­nek, hanem az öreg kuruzslónak, aki a csodaszer literjét 30—40 pengőért árusít­­gatta. A kuruzsló gazdát feljelentették ugyan, de nem büntették meg, mert legutóbbi kuruzslása óta elmúlt már h­at hónap és gy­egye elévült. A legvakmerőbb fánksütő Valószinű­tlenü­l hangzó mutatványról írnak az amerikai lapok. Egy francia kö­­téltáncos csodálatraméltó mutatványairól számolnak be. Blondin kifeszített kötélen négyszer ment át a Niagara-zuhatag fö­lött. Először egyensúlyozó rúddal a kezé­ben haladt át az életveszedelmes szaka­dék fölött, amelyből, ha belezuhan, nem lehetett volna kimenteni. Blondin azonban példátlan merészséggel fokozta a mutat­vány veszedelmességét, elsősorban azzal, hogy az utat visszafelé a kötélen bekötött szemmel tette meg. Harmadszorra egy férfit vett a hátára és így ment át a ret­tentő erővel zuhanó víz felett. A legjob­ban tetszett azonban az amerikai közön­ségnek a negyedik út: Blondin egy kis kézi tűzhelyet tartva maga előtt, haladt át a kötélen és mialatt lassan, sétálva megtette az utat, három darab fánkot sü­tött meg. OBARÁZDA Aranyláncokat cserélt a kecskeméti házasságszédelgő nagykőrösi menyasszonyaival A napokban Nagykőrösre érkezett egy jóképű fiatalember, aki befurakodott több jobb iparoscsaládba és ott vitéz Várnai Miklósnak adta ki magát. Miután a csalá­doknál fiatal leány is volt a háznál, két helyen udvarolni kezdett s két nap múlva már házassági ajánla­tot is tett két hajadonnak. A jóképű fiatalember tetszett a leányok­nak s így szívesen tűrték udvarlását, sőt annak kérelmére még aranynyakláncot is ajándékoztak neki. A kapott láncot az­után a fiatalember elvitte egyik háztól a másikhoz s mint a saját ajándékát adta át. Végeredményben tehát egyik leány megkapta ajándékba a másik menny­asszony nyakláncát — és viszont. Udvar­lás közben azonban arról se feledkezett meg a vőlegény, hogy kisebb-nagyobb pénzkölcsönöket is kérjen, amit a közeljövő házasság reményé­ben szívesen megadtak neki. Az egyik család meg is hívta színházba, amit természetesen elfogadott, de arra­ való hivatkozással, hogy a ruhája kopott, kölcsönkérte a mennyasszony bátyjának ünnepi öltönyét. Ugyanekkor közölte, hogy valószínűleg még az este megérkez­nek a szülei s akk­or az esküvő pontos napját is meghatározzák. A színházi előadás után csakugyan be­­zörgetett az egyik leány szüleinek abla­kán s besuttogta, hogy szülei megérkez­tek s egyúttal ruháját is kérte, amit át­öltözése folytán ott hagyott. A leány bátyja ekkor gyanút fogott s a ruha ki­adását megtagadta. Másnap azután keres­ték Várnait, de természetesen nem talál­ták, mire a leány megtette a rendőrségen a följelentést. A nyomozás megindult s még az­nap sikerült a fiatalembert a kecskeméti állomáson elfogni, ahol kisült, hogy sohasem hívták vitéz Várnainak, hanem egyszerűen csak Oláh­nak, aki így akart könnyű keresethez jutni. A nagykőrösi rendőrség fogdájába szállították, ahol kihallgatása folyik. Gyümölcsfák fiatalítása Az elöregedett, gyenge fejlődést mutató, beteges tüneti­, apróterm­ésű fák koroná­ját erősebben visszavághatjuk, hogy ez­által új hajtások, új erőteljes korona ki­képzésére serkentsük. Túl korán ifyítani nem szabad, mert akkor a fa még ez év­ben kihajt és ezek a gyenge hajtások be­érni sem tudnak. Viszont túl későn sem jó ifjítani, mert a sebek télen a fagytól szenvedhetnek. Általában ajánlatos min­den csuklóvastag, vagy annál vastagabb sebeket oltóviasszal bekenni. Az ifjításra legalkalmasabb idő szeptember közepe. Ilyenkor mindenféle fa nyeshető és a metszést a legjobban kihevert. Újításnál arra ügyeljünk, hogy a csonkok a régi korona formáját megtartsák, sőt inkább laposabb legyen a koronaforma, vagyis a törzs tengelyébe eső, felső ágakat mindig rövidebbre kurtítsuk, mint az oldalsó ágakat. Az ifjítást mindig trágyázással kössük egybe. Ősszel a fák csurgó táján és azonkívül (tehát nem a törzsnél) a ta­lajt trágyával megtérítjük és egy ásó­­nyom mélyen aláássuk. — Halálra seb­ezte a vadászfegyver. A győrmegyei Kiska ráesőiül pusztán meg­rendítő szerencsétlenség történt. C­ia­­lupka György 24 éves gazdasági segéd­tiszt esti ellenőrző körútjára ment a gaz­daságban. Eltávozása után dörrenés hal­latszott a közeli erdőből, a birtokról töb­ben az erdőbe síeltek ahol az egyik tisz­táson arccal a földre bukva feküdt Gha­­lupka, melléből ömlött a vér. A fiatal­ember ekkor még élt. Elmondta, hogy megbotlott és válláról leesett a fegyver. Amikor fel akarta emelni, ujja véletle­nül a ravaszhoz ért, a fegyver elsült, a golyó pedig a mellébe fúródott. A sze­rencsétlen fiatalember szívét érte a lö­vés. Győrött­ temették, el nagy részvét mellett. — Halálos szurkálás Pápócon. A vas­megyei pápóci korcsma előtt súlyos vere­kedés történt, amelynek áldozata Csiszár Imre 24 éves gazdalegény. A korcsmában több legény borozgatott és Csiszár Imre Kozma Sándor falubeli legénnyel össze­veszett. Tíz órakor Kozma elment a korcsmából és lesben állt. Amikor Csi­szár hazafelé igyekezett, Kozma orvul rátámadt és markolatig döfte kését a gyanútlanul ballagó legény hátába. Csi­szár hangtalanul rogyott össze. Csak ké­sőbb találtak rá, beszállították a cell­­dömölki kórházba, ahol megállapították, hogy a kés tüdejét járta át és a mell­­hártyáját roncsolta össze. Állapota any­­nyira súlyos, hogy nem bíznak életben­­maradásában. Az orgyilkos legényt a csendőrök elfogták és őrizetbe vették. —­ét bajai vásáros szerencsétlensége. Súlyos szerencsétlenség érte a bajai vá­sározókat, miközben a jánoshalmai vásár­ról igyekeztek haza Mikosovics Antal ba­jai fuvaros kocsiján. A vaksötétben lám­pa nélkül haladó kocsit a lovak egy kő­rakásnak vitték és a kocsi lefordult az országút töltéséről. Klömön Máté bajai kereskedő koponyaalapi törést, állkapocs­­törést, külső és belső zúzódásokat szen­vedett. Felépülésében nem bíznak. Kurt János, Kurt Jánosné és Mikosovics Antal fuvaros is súlyosan megsérült. A rendőri vizsgálat szerint a szerencsétlenséget a fuvaros ittassággá okozta. [ — A Magyar Kir. Folyam- és Tenger­hajózási R. T. közhírré teszi, hogy az utolsó turistahajó Budapestről Esztergom­ba és vissza október hó 14-én indul. A hát­ralévő két turistajáratban a­ hajó Buda­pest—Eötvös-térről az iddigiektől eltérően 7 óra 30 perckor indul, míg az Esztergom­ból való indulási idő változatlan.­­ Eltűnt egy kunszentmártoni kislány. Kiss Lajos kunszentmártoni lakos 14 éves Veronika nevű leánya szeptember 6-án délután szülei házából eltűnt. Meg­állapították, hogy motorosvonaton Kis­kunfélegyházára utazott; lehet, hogy onnan tovább utazott Budapest felé. Kiss Veronika körülbelül 165 centiméter ma­gas, feltűnően sovány, vékony lábszára, válla kissé hajlott. Haja szőke, arca so­vány, beteges szemei alatt szeplőfoltok vannak, két metszőfoga kissé hosszú és kifelé álló, jobboldal felé bandzsítva ol­vas. Eltűnésekor világoskék csíkos, térdig érő nyersselyem ruhát, könnyű tavaszi kabátot, lakk félcipőt, fehér harisnyát vi­selt. A leányka szülei kérnek mindenkit, akik valamit tudnak róla, hogy levélben, vagy táviratban, költségükre azonnal küldjenek értesítést a következő címre: Kiss Lajos, Kunszentmárton, Zrínyi­ út 435. szám. Ilki h­árom napra valót eszik Egy konstantinápolyi előkelő étte­remben a napokban egy Pirsenti Ib­rahim nevezetű ember, megrendelte az egész étlapot. Az étlapban felso­rolt ételeken kívül még két kiló ke­nyeret evett meg. Az ötvenötéves úr az étterem cso­dálkozó tulajdonosának elmondotta, hogy nemrég érkezett meg Szibériá­ból, ahol tizenöt évet töltött el hadi­fogságban. A Jeges-tenger partján évekig halzsirral táplálkozott és az egyszeri táplálkozás mindig három következő­­napra kielégítette éhségét. Úgy látszik, most is megtartja a régi étrendet és három napra valót eszik. A régi étrendi szokáshoz ra­gaszkodik , de a régi ételéhez alig­ha nyúl többé. 1934 október 7. vasárnap Védekezés a vánkos­­penész ellen Leginkább a meggynek, de gyak­ran a többi gyümölcsnek is veszedel­mes betegsége a vánkospenész vagy a monilia. Már a virágjában elpusz­títja a termést, vagy akkor rothad meg fertőzése következtében a gyü­mölcs, mikor napok választják el at­tól, hogy értékesíteni lehessen. A­ rothadás még nem jelenti azt, hogy moniliával van dolgunk. De legtöbb esetben az okozta. Mindenki tudja, hogy a meggyfá­nak és a barackfának gyakran olyan a virágja, a levele, mintha le volna forrázva, hirtelen elfonnyad, majd összeszáradva az ágon marad. Ilyen­kor mondják: a köd elvitte a virág­zást. Az olyan ágrész, melyen a rá­száradt virágok és levelek egész nyá­ron át rajta maradnak, nem hajt ki többé és egyszerre mindig több és több száraz ág marad csupaszon az égnek. Azért van ez így, mert a mo­nilia­ nem elégszik meg a virág és a termés elpusztításával, hanem behú­zódik az ág kérge alá, ott ver tanyát és termővessző után a fiatalabb ág­részeket is elpusztítja. Ilyen fáról aztán évről-évre hiába vár a termelő gyümölcsöt. Most, míg a lombjában van a fa, különösen szembeötlő a sok moníliás ág. Ilyenkor lehet legbiztosabban vé­dekezni ellene. A permetezés még nem minden, nem szabad csak ettől várni javulást. A permetezéssel ugyan elejét vehetjük az újabb fer­tőzésnek, de a fa belsejében letele­pedett kártevőit csak úgy lehet el­pusztítani, ha a beteg részeket eltá­volítjuk. Tehát most, október elején, míg lombos a gyümölcsfa, le kell vág­ni minden száraz vesszőt és ágat, hogy a moníliás fertőzésnek gátat vessünk. A száraz ágak levágását úgy kell végezni, hogy egy arasz ele­ven részt is eltávolítsunk a beteg résszel együtt. Csakis így lesz ered­ményes a védekezés a monilia ellen és ezután lesz hatásos a permetezés. Tehénen­­ a nadrág Ami a magyar néphumorban csak tréfa, azt valóra váltotta egy angol gazda. Ha valaki hozzá nem illő ruhát visel, azt szoktuk mondani, hogy úgy áll rajta, mint tehénen a nadrág. Most pedig Londonból teljes komolysággal jelentik, hogy Simp­­son, haynesi kisgazda, legjobban tejelő teheneit nadrágba öltözteti, hogy meg­védje őket a dongók és legyek csípésétől. Az angol lapok közük a nadrágos tehenek fényképeit. E­gy esztendő alatt 2,400.000 ember hialt éhjen a világon Világnyomorúság ellen küzdő bizottság most adta­ ki 1933-as évi beszámolóját, amelynek során kiderül, hogy egy esztendő alatt 2,400.000 ember halt éhen és 1,200.000 ember az éhhaláltól való sételmében ön­­gyilkosságot követett el. Az adatok Kíná­ból, Oroszországból, a ruténlakta Kárpá­tokból s egyéb európai államokból szár­maznak. Ugyanez a jelentés beszámol azonban arról is, hogy a sü­lyedő világkonjunktúra folytán olyan élelmiszertömegeket semmi­sítettek meg, amelyeknek egy hányada is elegendő lett volna a négymillió ember éle­tének megmentésére. 508.000 vasúti kocsi­rakomány gabona, 144.000 vasúti kocsi rizs, 276.000 zsák kávé és 2.560.000 kiló cukor, negyedmillió mázsa húskonzerv és másfélmillió mázsa friss hús került meg­semmisítésre, mert forgalombahozatala esetén nyomta volna a nemzetközi árszín­vonalat. A megsemmisített élelmiszereket részbeni mozdonyfűtésre használták fel, így a ká­vét Brazíliában, részben pedig a tengerbe dobták vagy elégették.

Next