Új Barázda, 1934. november (16. évfolyam, 44-47. szám)
1934-11-04 / 44. szám
1934 november 4. vasárnap ÚJ BARÁZDA Karácsony előtt a Ház elé kerül az új választójogi javaslat Bethlen gróf álláspontja a választójog kérdésében A parlament őszi politikai élete a választójog jegyében indult meg. Az a csend, amely jellemezte az első ülést és az az egykedvű belenyugvás, amellyel tudomásul vették az elnapolást, mind a bizonytalanság és a várakozás jele. Könnyen megállapítható, hogy a mai pártokon felül új frontok alakulnak ki a parlamentben, mégpedig egyik oldalon a titkos választójogot akarók frontja, a másik oldalon azok, akik ezt mindenképpen el akarják gáncsolni. A titkos választójog frontja A titkos választójog frontján áll elsősorban a Független Kisgazdapárt, amely a maga frisseségével két éven keresztül annyi kitartással harcolt azért, hogy a titkos választójog kérdése a politikai élet legesedékesebb problémája lehessen, és itt áll ugyanilyen erővel és kitartással a Keresztény Gazdasági Párt, amely mindig fenntartás nélkül elfogadta a titkosság elvét. Ennek a frontnak a fő erőssége ma az, hogy bár még megvannak a részletkérdésekben a divergáló felfogások, azonban mégis ezen a fronton áll Gömbös Gyula és pártjának úgy látszik túlnyomó része. Gömbös Gyula, mint ismeretes, tavasszal egész határozottsággal lekötötte magát, most már nemcsak elvi alapon, a titkosság mellett, hanem mint felelős államférfi jelentette ki, hogy még ez évben a Ház elé hozza a titkos választójogot. Az Eckhard féle választójogi levelezés kipattanásakor sokaknak joggal tűnt fel, hogy a Nemzeti Demokrata Párt nem vett részt abban a kampányban, amely a részletkérdésekbe beakadva, akarta elgáncsolni végeredményben a titkos választójogra való törekvést, úgy hogy nem alaptalan az a föltevés, hogy a Nemzeti Demokrata Párt parlamenti képviselete akkor, amikor a választójogi javaslatot tárgyalni fogják, szintén ezen a fronton fog állni. Bethlen csak a titkos választójog kiterjesztésének híve Ezzel az eléggé kialakult és döntő ■többségű fronttal szemben kísérletezik a másik, amely azonban még távolról sem ennyire kialakult. Itt állnak elsősorban a Rassay-féle szabadelvűek meglehetősen elhatárolt tábora, a pártonkívüliek legnagyobbrészt mágnásokból álló csoportja.lletőlen eddigi tartózkodása az oka annak, hogy ez a front, bár részleteiben sok harci kedvet mutat, nem tud kialakulni. Akadályul szolgál Bethlen titokzatos viszszavonultsága mellett még az is, hogy egy olyan választójogi javaslatot, amelyet a parlament mai struktúrája mellett meg lehet szavazni, az egységespárti érdekeltek egész más alapon kifogásolnak, mint a választójogellenes front csoportjai, amelyek a demokrácia jelszavaival szeretik önmagukat állandóan fedezni. Bethlen Istvánnal kapcsolatban sokat emlegették komoly formában azt, hogy Bethlen közvetett választást akar elektorok révén. Meg kell állapítanunk, hogy Bethlen ilyen választójogot nem akar. Tudomásunk szerint ő maga is híve a titkosság kiterjesztésének, azonban éppen a magyar falvak megbízható, türelmes népétől akarja ezt továbbra is megtagadni. A szociáldemokrata párt különállása a választójogi vitában majdnem bizonyos. Mindenki előtt ismeretes felfogásuk és mindenki tudja előre, hogy milyen lesz parlamenti küzdelmünk. Ez évben beterjeszti a kormány a választójogi javaslatot Ilyen körülmények között várja a parlament a választójogi javaslatot, amelyről mindeddig csak annyi szivárgott ki, hogy a kormány háromféle javaslatot is készít és mindenik javaslat már erősen közeleg a befejezéshez. Arról mindeddig nem volt a politikai életnek híre, hogy mikor kerül maga a javaslat a parlament elé. Megbízható értesülésünk alapján módunkban van közölni, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök tavasszal tett ígéretének megfelelően a titkos választójogi javaslatot tényleg még ebben az évben a parlament elé terjeszti, mégpedig decemberben, közvetlenül a képviselőhöz karácsonyi szünete előtt. Ernszt Sándor győri beszámolója Vasárnap Győrött Ernszt Sándornak, a keresztény párt vezérének kerületében nagygyűlés volt. A nagygyűlés első szónoka Ernszt Sándor volt, aki a szabadságjogok fenntartását kívánta. Szabadság nélkül — úgymond — nem lehet meglenni. Ha a szabadság elvész, utána megy a lelkiismereti szabadság is. Ahol nincs szabadság, ott nincs erkölcs. Éppen ezért túlságos hatalmat senki kezében nem akarunk látni, sem politikai, sem gazdasági téren Törvényhozási téren a jövőben történnie kell valaminek. Ha Angliának van nemzeti kormánya, akkor a magyar kormány is szükségesnek tarthatná, hogy az országnak nemzeti , kormánya legyen melyben az összes pártok képviselői benne ülnek. Ez nem a pártok, hanem az ország érdeke. A választójogi kérdés megoldásában haladásnak kell jelentkeznie Nem lealázó hízelgőket akarunk a kormány számára, hanem önérzetes, becsületes, független polgárokat a nemzet részére. Wolff Károly a keresztény politika célkitűzéseit fejtegette és a nemzet érdekeinek önzetlen szolgálatát jelölte meg a legfőbb feladatnak. Gyakorlati nemzeti politikát kell életrehívni, amely a kartelek garázdálkodását lehetetlenné teszi. Eszterházy Móricmerőt beszédében először a békerevízió kérdéséről beszélt, amelyet belpolitikai célokra felhasználni nem szabad. A másik kérdés a választójog ügye, amit csak a történelmi jogfolytonosság és a jogfejlődés alapján lehet megoldani. — Nem vagyunk hajlandók — folytatta — tovább beszédét, — jegyet váltani olyan vonatra, amely a diktatúra felé halad és visz bennünket és amelyről nem tudjuk, hogy melyik állomáson szállunk ki belőle. A diktatúra Magyaorrszágon nem jelentene mást, mint önkényes kényurak felelőtlen beszédét, izgatását és műkedvelői kényuraknak felelősség nélküli basáskodását. A választójog révén nem lehet a diktatúrát ősi alkotmányunkba becsempészni. A harmadik kérdés, amely ről szólt, a katolikus tevékenység. Ennek a katolikus tevékenységnek a politikához semmi köze sincs. Ez azonban nem jelenti a katolikus honpolgárok politikai tétlenségét. A nagy tapssal fogadott beszédek után Czettler Jenő a keresztény politikai mozgalom negyvenesztendős fordulójáról beszélt, Tóbler János pedig a munkássáág helyzetéről és jövőjéről. 3 Somogy megye kisgazdái Nagyatádi Szálló István sírjánál Megható ünnepséggel emlékeztek meg a kisgazdavezérről halála tízéves évfordulóján A Somogy megyei Kisgazdák Egyesülete vasárnap kegyeletes emlékünnepet rendezett ErdőcsokonyánNagyatádi Szabó István sírjánál, halála tízéves évfordulóján. A megyei kisgazdák egyesületét Tankovich János országgyűlési képviselő, az egyesület elnöke és Neubauer Ferenc dr. képviselték. Az ünnepségen részt vett a volt kisgazdavezér családja, a község lakossága és leventeszervezete. A dalárda elénekelte a Himnuszt, majd Hafta Sándor erdőcsokonyai ref. esperes mondta el gyászbeszédét, utána Neubauer Ferenc dr. ny. államtitkár lendületes eeszédben tett hitet a régi eszmék mellett és elhelyezte az egyesület koszorúját, amelyen ez a felírás volt. Feledhetetlen vezérének és alapítójának a Somogymegyei Kisgazdák Egyesülete. Az ünnepséget a dalárda éneke fejezte be. Miller békét Német politikai körökben nagy érdeklődéssel várják, milyen következményei lesznek Francois Poncet berlini francia nagykövet és Hitler kancellár találkozásának. Berlinben nyiltan megerősítik, hogy Hitler valóban ismét békejobbot ajánlott fel a franciáknak és kijelentette, hogy a Saar-vidék visszacsatolása után nem tud többé elképzelni semmiféle ellentétet Németország és Franciaország között. Német politikai körökben most javul a. frckncr&l&l&al francia külügyminisztertől várják a közeledés folytatását. Rámutatnak arra, hogy a kibékülés most már kizárólag Franciaországtól függ. Darthou mindig mereven elutasította a németek minden közeledési kísérletét. Remélni kell, hogy az új külügyminiszter elfogadja a békejobbot, annál is inkább, minthogy bizonyára tisztában van azzal, mit jelentene Franciaország és a világ számára a német-francia kibékülés. A legközelebbi jövő megmutatja, elkövetkezik-e Európára a gyűlölet helyébe a béke. Alumíniumot gyártanék Magyarországon Csonkamagyarország a nyersvas legnagyobb részét külföldről szállítja be, miután Nagymagyarország legjelentősebb vasbányáit elrabolták tőlünk. E réven évenként mintegy 30 millió pengő megy ki az ki az országból az importált fémek és nyersvas fejében, ami súlyos tétele a külkereskedelmi mérlegnek. Most aztán ezt az összeget lényegesen csökkenteni óhajtják úgy, hogy az országban alumíniumot szándékoznak készíteni s mindazt az iparcikket, amelynél ez lehetséges, alumíniumból előállítani. Alumínium készítéséhez két anyag szükséges: szén és bauxit. Mindkettőből bőségesen van az országban. A szén a bauxit alapanyag alumíniummá való átdolgozásához kell, míg az átdolgozás maga úgy történik, hogy a bauxitot aluminiumoxiddá dolgozzák át. Az aluminiumoxid féltermék a bauxit és a félaluminium között s ebből a féltermékből úgy lesz fém, hogy elektrolitikus uton átalakítják. Szakkörök nagy várakozással tekintenek a hazai alumíniumgyártás elé, amelyet a tervek szerint már a tavasszal megkezdenek. Ez esetben mindazokat a cikkeket, amelyeknek anyagául az alumínium is jó, alumíniumból állítják elő. Ausztriának nem kell a magyar A magyar-osztrák gazdasági megállapodás szerint Ausztriának félmillió méter mázsa magyar lisztet kellene átvenni, ennek azonban még egy tizedét sem vette át s a magyar kormány Bécsbe küldött megbízottjai sem tudtak ebben a kérdésben eredményre jutni, ezért hazajöttek. Ausztriának ez a magatartása súlyos következményekkel jár úgy a magyar fogyasztókra, mint a magyar mezőgazdaságra, mert ha a malmok nem tudják a finom liszt kivételével jövedelmüket biztosítani, kénytelenek ezt a belföldi fogyasztásra kerülő durvább liszt árának emelésével pótolni s ha a kivitel megakadásával csökken az őrlés, kevesebb és így drágább lesz a korpa, ami az állathizlalás jövedelmezőségét támadja meg. Annál kínosabb ez a helyzet, mert Ausztria velünk szemben kivitel tekintetében a régi előnyöket élvezi, mi pedig az Ausztriába való bevitel tekintetében hetedik helyre szorultunk. Ki a világ legöregebb embere? A török Zoro Aga halála után megindult a versengés a világ legöregebb embere címért. Eddig egy albán férfi, aki magát 140 évesnek mondotta, hordta görnyedő testtel ezt a büszke rangot. Most azonban Indiában találták meg a világ legöregebb emberét. Neve Baz Gul Kán, kora pedig állítólag 160 év. Két fia van, akiknek egyike 110, a másik pedig 99 éves. Bizonyítékok azonban arra, hogy tényleg ilyen idős, nincsenek. Valószínűnek tartjuk, hogy elődeinél sem voltak. Minen gaselra olvassa ássUl Barázd