Új Barázda, 1935. január (17. évfolyam, 1-3. szám)

1935-01-10 / 1. szám

1935 januárában Aida 3 Politikai munkaterv ma évben a termelő munka megbecsülése Nagy horderejű törvényjavaslatok előkészítésén dolgoznak az egyes minisztériumokban. Évtizedes politikai harcokat akarnak lezárni a benyújtandó választójogi törvényjavaslattal, a titkosság törvénybe iktatásával és ha ez a javaslat olyan lesz, amint azt a közvélemény várja és megoldja a választójoggal kapcsolatos kérdéseket, csakugyan alkalmas lehet arra, hogy hosszú időre levegye a kérdést a napirendről. Az új választójog alapján összeülő országgyűlés pedig olyan nehéz feladatok előtt áll, amelyek megszabják a magyar politikai élet jövő irányát. Alkotmányjogi javaslatok, ezek között első helyen a kormányzói jogkör kiterjesztése, nyitják meg a reformalkotások sorát. Az alkotások láncolatába szervesen illeszkedik bele a telepítés, a hitbizományi reform, az érdekképviseleti rendszer kiépítése. A kereskedelmi miniszter útügyi törvényjavaslata már teljesen elkészült. Az Alföld fásítására vonatkozó tervek, a tagosítás és a földművelési miniszternek ebbe a körbe tartozó egyéb javaslatai is sorra kerülnek. Évtizedekre terjedő munkaterv ez, amelynek voltaképpen csak az elindítását jelentik azok a törvényjavaslatok, amelyeket a Gömbös-kormány 1935- ben a képviselőház elé terjeszt. Úgy halljuk, hogy az első fontos reformjavaslat, a választójogi törvény január 20-ika táján teljes szövegében nyilvánosságra kerül. A kormány a nemzeti egység pártjában fogja ekkor letárgyaltatni a javaslatot, amelyet a belügyminiszter a január 29-én összeülő képviselőház első üléseinek egyikén terjeszt a Ház elé. ■As érdekképviseletek megszervezése A miniszterelnök maga irányította ennek, a javaslatnak az előkészítő munkálatait, amelyeket a miniszterelnökség szociálpolitikai ügyosztálya végzett el. Körülbelül 40 szakaszból áll a javaslat és célja megszüntetni az érdekképviseletek körül fennálló rendszertelenséget, megteremteni a szükséges összhangot a munkások és a munkaadók között. Célja az is, hogy a nemzeti érdek szempontjából kiegyenlítse a különböző foglalkozási és gazdasági ágak között felmerülő érdekellentéteket. A javaslat első szakasza igen érdekesen világítja meg magának a törvénynek célját és az érdekképviseleteknek ezen az alapon a nemzeti munka jegyében kialakuló gazdasági munkáját. Ez a szakasz a következőket mondja: — Minden munka, amely a nemzetgazdaság szellemi és gazdasági javvait előállítja, fenntartja, vagy gyarapítja, termelőmunka, amelynek végzése társadalmi kötelesség. A nemzet egyetemes érdekei szempontjából minden termelőmunka egyformán szükséges és értékes, mindegyiket megilleti a tisztelet és megbecsülés és érdekeinek az állam által történő egyenlő védelme. A törvényjavaslat a továbbiakban részletesen szabályozza az érdekképviseleti rendszer kialakítását. Behozza a paritásos munkaügyi bíráskodást, megállapítja a munkaviszályok elintézésének és kiküszöbölésének lehetőségét és módszereit a szociális igazságnak és az állam érdekeinek megfelelően. A javaslatot a nemzeti egység pártjának intéző bizottsága már megkapta a miniszterelnöktől. A párt a javaslatot előreláthatólag a választójogi javaslat után, vagy esetleg ezzel egyidejűleg fogja megvitatni. Ellenben szó sincs ebben az érdekképviseleti reformtervezetben arról, hogy az érdekképviseleti rendszer a képviselőház összetételében bármilyen formában is érvényesüljön, illetve ott szerepet kapjon. Az érdekképviseleti rendszernek a javaslat által célzott kiépítésében a kormány nagy gondot fordít arra, hogy a társadalmi erők érvényesülése és a gazdasági élet cselekvési szabadsága csorbát ne szenvedjen. Pest vármegye főispánja hitvallást tett a falu népe mellett Pest vármegye újjáalakított törvényhatósági bizottsága a napokban tartotta alakuló ülését, melyet Preszly Elemér főispán beszéde nyitott meg. A gyűlésen díszmagyar- i bán jzentek meg a vármegye vezetői. A főispán beszédében többek közt ezeket mondta: — Hálával kell megemlékeznünk a sajtóról, — úgymond — amely megértéssel támogatott bennünket munkánkban és boldogan állapítom meg, hogy a magyar sajtó ebben a nehéz időben tudja és gyakorolja kötelességét a hazával szemben! Ezután a bizottsági tagokhoz fordult és kérte, hogy működjenek együt a vármegye érdekeiért. Az ellenzéki bizottsági tagokat is kérem,— úgymond, — hogy vegyenek részt a törvényhatóság munkájában. Biztosítom számukra a szólásszabadságot, mint eddig, de ha kell, nem riadok vissza a szigorúbb eszközöktől sem, a közgyűlés nyugalmának megóvása céljából. Majd az elkövetkezendő idők terveiről beszélt. Az autonómiáról. — Autonómia alatt nem azt értem, hogy egyes tisztviselők hatalma növekedjék, hanem azt, hogy a nép a közügyek intézésében részt vegyen. — Látjuk, hogy a forradalmak miként szülik a diktatúrát, de azt is látjuk, hogy a diktatúra hogyan szüli a forradalmat. Ennek a nemzetnek sem diktatúrára, sem forradalomra nincsen szüksége. Mi az ezeréves magyar alkotmány alapján állunk. Nincs szükségünk személyeskedésre, felekezetieskedésre, acsarkodásra, hiszen sokkal súlyosabb problémáink vannak. A falu közegészségügyét meg kell javítani. Ivóvizet kell adni a falunak, küzdeni az egyke és a járványok ellen. Oktatási téren is sok a teendő. Szükségünk van utakra, hogy megsegítsük a mezőgazdaságot. A főispán beszéde után megválasztották a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és az igazolóválasztmány tagjait, majd újjáalakították a közegészségügyi bizottságot is. Dréhr Imre volt államtitkár nagy politikai Mimi perében a tábla újabb bizonyítást rendelt el Január 19-én lesz megtartva a főtárgyalás Dréhr Imre államtitkár szenzációs bűnügyének minden mozzanata ismét elvonult a bíróság előtt. A napokban a tábla a bizonyításkiegészítési indítványok felett döntött. A védők ugyanis az ötévi fegyházra szóló törvényszéki ítélet elhangzása után terjedelmes bizonyításkiegészítési indítványt terjesztettek a tábla elé, másrészről pedig a főügyészség is újabb tanúk kihallgatását indítványozta, főleg azokban a vádpontokban, amelyek alól a törvényszék Dréhr Imrét felmentette. A védők természetesen elsősorban azokban a vádpontokban kértek bizonyításkiegészítést, amelyekben a tábla Dréhrt bűnösnek mondotta ki és a volt államtitkár újabb kihallgatását indítványozták. Azt hangoztatják, hogy Dréhr az elsőfokú főtárgyaláson nem volt olyan lelkiállapotban, hogy mindenre kiterjedő gondossággal és pontossággal előterjeszthette volna védekezését. Indítványozta ezenkívül a védelem egyes minisztertanácsi jegyzőkönyvek beszerzését és a képviselőház, valamint a felsőház idevonatkozó határozatainak ismertetését. Kívánja a védelem Gömbös Gyula miniszterelnök személyes meghallgatását is. A tábla nagyrészt helyt adott a védelem előterjesztésének és elrendelte Ernszt Sándor volt népjóléti miniszter, Ségner Pál számszéki alelnök, Fekete Béla miniszteri tanácsos kihallgatását, valamint Farkas Elemér, Székely Dezső, Nagy Samu és Ormódy Béla tanúkénti kihallgatását is arra vonatkozóan, hogy Klebelsberg valóban jóváhagyta-e Dréhl Imre által teljesített vitás kifizetéseket, ezenkívül tüzetesen tisztázzák néhai Vass József vagyoni helyzetét s Halász Lajos bankár szavahihetőségét. A fellebbviteli főtárgyalást a tábla január 19-én tartja meg. Kettős ünnepek az 1935. évben A jövő évi naptár legfeltűnőbb érdekessége, hogy a húsvét és a kalendáriumban tőle függő ünnepek: áldozócsütörtök, pünkösd, űrnapja szokatlanul kitolódnak. A húsvét tudvalévően minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. Ebben az évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző napon, március 20-án van holdtölte, úgy hogy egy egész holdhónapot kell megvárnia a húsvétnak. A legközelebbi holdtölte április 18-án reggel 6 óra 31 perckor lesz, vagyis a húsvét olyan későre esik, hogy messzebb már nem is tolódhatnék el. Csak április 21-én ünnepeljük tehát a megváltás isteni tényét és ebből kifolyólag kitolódik a húsvét napjával kapcsolatos ünnepek dátuma is. A húsvétot negyven napra követő áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének ünnepe május legvégére, 30-ára esik, a húsvéthoz hét hétre levő pünkösd pedig június 9-én lesz. A pünkösdöt tíz napra követő űrnapját pedig éppen a tavasz utolsóelőtti napján, június 20-án ünnepli a római katolikus egyház. Kettős ünnep hatszor lesz a jövő esztendőben. A húsvét pünkösd és karácsony mellett még három pirosbetűs ünnepnap esik közvetlenül vasárnap mellé. Az első február 2—3. napjain lesz. Gyertyaszentelő Boldogasszony veszi maga mellé a vasárnapot. A március 24-iki vasárnaphoz másnap Gyümölcsoltó Boldogasszony napja csatlakozik, míg június 29—30-án Péter Pál napja és a közvetlenül következő vasárnap alkotnak kettős ünnepet. A jövő esztendőben három munkaszüneti nap vész el azzal, hogy a pirosbetűs ünnepnap vasárnapra esik. Január 6-án Vízkereszt, szeptember 8-án Kisboldogasszony napja, december 8-án pedig a Szeplőtelen fogantatás esik bele a vasárnapba. Vasárnapra esik október 6-a, a tizenhárom vértanú napja is, amelynek munkaszüneti nappá való nyilvánítására most folyik a mozgalom. A pénteki napra kerülő március 16-ét is pirosbetűs ünnepnapnak számítva, tehát a jövő esztendőben 66 munkaszüneti ünnepnap lesz. A többi 299 napon dolgozni kell keményen azért, hogy annál örömteljesebbek lehessenek az ünnepnapok. Roosevelt iéget vet és fegyverszeszesi versenynek. Nagy tervet forgat a fejében Roosevelt elnök. Arról van szó, hogy ebben az évben véget akar vetni a fegyverkezési versengésnek az egész világon. Úgy gondolja, hogy ha nemzetközi szerződéssel világszerte ellenőrzés alá vetnék az államok fegyverkezését, akkor óriási terhektől szabadulna meg az emberiség és ezeket a rengeteg összegeket gazdasági fellendítésre lehetne használni. Az elnök környezetében azt mondják, hogy Roosevelt január hónap 10-én Európába küldi, mint rendkívüli megbízottját, Duke Wilsont, aki magával viszi az egyes nagyhatalmakhoz Roosevelt konkrét javaslatát és fel fogja kérni a kormányokat, hogy üljenek össze nemzetközi konferenciára. Az előzetes tanácskozásokba Roosevelt Németországot is bele akarja vonni s abban bízik, hogy a német birodalmi kormány hozzá fog járulni a tervhez.