Új Barázda, 1935. május (17. évfolyam, 23-26. szám)

1935-05-05 / 23. szám

1935 május 5. vasrnap DKIBAm A fegyverkezési verseny lázasan folyik egész Európában Megkötötték a francia-orosz katonai egyezményt — Németország tovább fegyverkezik — Anglia élesen szembe­fordult Németországgal Újabb háború felé rohan Európa Amióta a­­békeszerződéseket meg­kötötték, megállás nélkül folyt és folyik ma is a fegyverkezés Európá­ban. Kezdetben a fegyverkezés jog­címe az volt, hogy „fenn kell tartani az európai békét", míg most az, hogy „védekezni kell a németek eset­leges támadása ellen". Viszont Né­metország nagyarányú fegyverkezé­sét a nagyantant csökönyös magatar­tása robantotta ki, egyrészt a német követelések előli hideg elzárkózásá­val, másrészt pedig a beígért általá­nos leszerelés helyett a fegyverkezé­sek további fokozásával. A nagyha­talmak most persze még jobban eme­lik hadügyi kiadásaikat, mert most már, a németek bejelentései után, nyílt fegyverkezési verseny kezdődött a némtekkel, míg ezelőtt a fegyverke­zést versenyen kívül művelték a nagyhatalmak. A német védkötelezettség bejelen­tése hozta életre a stresai értekezle­tet, amelyen Németországot a béke­­szerződések megsértése miatt elítél­ték. Németország válasza erre az volt, hogy a nagyhatalmaknak beje­lentette további fegyverkezését, most már a légi és a tengeri haderőt ille­tően is. Londonban bejelentette, hogy légi hadereje egyenlő az angol repülő­park összlétszámaival,és­­ 12 búvár­­naszádot fognak építeni. Német jelentések szerint bár a ten­geri fegyverkezés csupán a szovjet ellen irányul és legfőbb célja a biz­tonság elérése a Balti-tengeren,­­ az angol kövélemény és a kormány óriási izgalommal fogadta a német tengeri fegyverkezés bejelentését. Anglia ugyanis nem tűrheti, hogy bármely európai államnak is az övével egyenlő erejű légi és tengeri hadereje legyen. A továbbiakban kifejti, hogy a néme­tek részéről tanúsított magatartás na­gyon meglepő: hajóépítési terveket je­lentenek be, ugyanakkor pedig tengeré­szeti megbeszélé­eket kívánnak folytatni. Haderőinket oly színvonalra hoz­zuk, hogy népünk érezze a maga védettségét. — mondotta a miniszterelnök és figyel­meztette Németországot, „mielőtt Anglia még messzebb menne.“ Aláírták a francia­orosz egyezményt Parisban csütörtök este 7 órakor ír­ták alá az orosz-francia kölcsönös se­­gségnyújtási egyezményt, öt cikkelyből és egy jegyzőkönyvből áll. A felsorolt kötelezettségek a népszövetségi alap­okmány 10., 15. és 16. szakaszán ala­pulnak és magukban foglalják a két or­szág számára azt a kötelezettséget, hogy támadás veszélye esetén egymással ta­nácskozzanak és hogy nem kihívás alap­ján történt támadás esetében támogatást nyújtanak egymásnak. A háborús veszély igen nagy A külpolitikai helyzet ma olyan képet mutat, mint 1908-ban­ a boszniai armesie után. Az európai helyzet akkor is a végsőkig fokozódott s ebből a vál­ságból sem lehet más kivezető út, mint amely az 1914-es világkatasztrófához vezetett. Egyetlen vigasztaló momentum, egyet­len biztató jel, hogy legutóbb az angol lordok házában mind a három nagy pártnak a vezetői közösen megegyeztek abban, hogy ezt a készülő világkatasztró­fát megegyezéses békével kellene meg­gátolni. Ha a nagyhatalmak vezetőit ugyanaz a felismerés és ugyanaz az igazságérzet hatná át, mint a lordok házának revíziós szónokait, akkor a ké­szülő világkatasztrófát el lehetne ke­rülni. MarcRonald beszéde K­­etország „sajná­latos lépéseiről“ Csütörtökön indult meg az alsóház külpolitikai vitája, amelyet az angol mi­niszterelnök beszéde vezetett be. Többek között a következőket mondotta: — Távolodunk a versaillei rendszertől és új európai viszonyokhoz közeledünk, a­melyeknek alapja a közös tárgyalás, a biztonság és a haderő k­orlátozása Na­gyon sajnálatos hogy éppen ilyenkor kö­zölte a német kormány, hogy újból bevezeti az általános hadkötelezett­séget és légi haderőt szervez. Ezzel az üggyel a Népszövetség taná­csa már foglalkozott, a történelem jog ■felette ítéletet mondani, most ne rágód­junk rajta. Arról kell dönteni, hogy to­vább küzdünk-e az európai békerendszer felépítése érdekében, vagy olyan fegyve­res módszerekhez folyamodunk, amelyek még soh­asem hárították el a háborút. Mec­svirság­­oltak siemsajayandókat P­­e­st me­g­­y­en 150.000 embert hárommilliós büntetés fenyeget Húsát pengés fizetne is, akik nem szavaztak Pestvármegye központi választ­­mánya ma délben Erdélyi Lóránt alispán elnöklésével ülést tartott. Az ülésen beszámoltak a pestkör­nyéki képviselőválasztással kap­csolatos jelenségekről és kimutat­ták, hogy kereken 150.000 választó­­ tartózkodott a szavazástól. A vá­ ■ lasztási törvény kimondja, hogy­­ abban az esetben, ha a szavazati joggal nem éltek, húsz pengőig terjedő pénzbírságot lehet kiróni. A központi választmánynak az az álláspontja, hogy mind a 150 ezer választót a maximális bünte­téssel sújtja és az ily módon be­folyó bírságösszeget, 3 millió pen­gőt, teljes egészében a vármegyei szegényalap javára írják. A zárt ajtók mögött lefolyt tanácskozá­son izgalmas vita volt, mert a vá­lasztmány tagjainak egy csoportja a büntetéspénzek leszállítását kí­vánta. — Tudóst raboltak a vörösek. Szovjet-Oroszor­szágban azonkívül, hogy nincs túlságosan nagy életbiz­tonság vagy szabadság, avagy jólét, van sok minden más egyéb. Például vannak: Lenin-fiúk, terroristák ... repülőgépek, gázbombák, gépfegyve­rek, katonák, koldusok és ... erkölcs­telen nőszemélyek. Szóval: „a szolid és békés polgári élet“ összes járulé­kai. Azonban van egy hiba Szovjet- Oroszországban. Kevés a tudós. Azaz egyáltalán ilyen „szakmabeli“ egyáltalán nincs is. Minthogy a szov­jet­ koponyákban eddig nem termett semminemű bölcsesség. Mással vol­tak elfoglalva. Minthogy tudósra mégis szükség van —­ náluk is, min­den eshetőségre számítva kellett egyet szerezni. Kapi­za Péter angol egyetemi tanár, aki oda egy kon­gresszusra érkezett, — éppen kapóra jött nekik. Elrabolták. Hogy tudomá­­■­nyos munkálkodását igénybe vegyék. És azt meg is írták Londonba, min­den lelkiismer­etfurdalás nélkül — így náluk! Ó­ÉT! C a Kiválóan bevált magyar nitr­gén műtrigga BL­BHa ! B­b9 Kaászosoknál tejtrágyának, gyümölcsösnél, BBBHMBBHm szőlőnél, kerti veteményeknél nélkülöz­etetten egészséges fejlődés! Nagy termés! Kérjen díjtalan ismertetőt! Kapható kisebb tételekben is a műtrágya- és magkereskedésekben PÉTI NITROGÉN MIN T RÁG V­AG­Y A­R R. T.­­ Budapest, V. Nádor­ utca 21. szám. 3 m | Egy sorsjáték alatt ® 0 csupán két sorsjegyre © 1500.000 nyertek ° Töröknél® * 1835 március 4-én |^| - a legnagyobb főnyereményt ö ■200.000 pg 3 1935 március 11-én jól £ a nagy jutalmat 1*1 * 300.000 pg | Vásároljon vagy rendeljen rai osztály sorsjegyet W a Hl a T,ffE2fffE/'A-é*TSART- sl­e­­­rk bankházában gl ^ Budapest,IV.,Szervita-tér3 pl 1 A H. osztály nyereményhúzása már 1|8 W\ május 18-án és 20-án TM \n t\ ^ n II, OSZT. VÉTELSORSJ­EGY ÁRAK : c I 1 E fel Negyed Nyolcad © r|iP48.- P 24-— P 12»— {pg.— 8 ÜiTt OROKpORO KÉ TOBO KgH Fiuméról tartott előadást az olasz rádió. A trieszti és milánói olasz rádióállo­más magyar nyelvű hírközvetítése során tegnap Fiuméról tartott előadást az ot­tani magyar vámhivatal felavatásával kapcsolatban. A rádióelőadás részletesen ismertette Fiume történetét, kiemelve azt a sok áldozatot, amelyet a magyar kormányok Fiume érdekében hoztak és külön kiemeli, hogy a fiumei olaszok, de az egész olasz nép is nemcsak azért üdvözlik örömmel a magyar lobogót Fiuméban, mert a város gazdasági élete ma is teljesen Magyarországtól függ, hanem azért is, mert nagyon jól emlékez­nek arra, hogy a magyar uralom idejé­ben éppen a magyar kormány volt az, amely elősegítette, hogy a fiumei ola­­­­szok zavartalanul élhették kulturális és­­ nemzeti életüket, mintha nem is idegen­­­­ben, hanem saját országukban éltek volna. A biatorbágyi rém tiltakozik a kegyelem ellen A biatorbágyi rém félelmetes neve ismét az érdeklődés középpontjába került. Mint ismeretes, néhány hónap­pal ezelőtt a magyar kir. törvény­szék Matuskát kötél általi halálra ítélte, miután az osztrák bíróságtól 6 évi fegyházat kapott. Az osztrák hatóságok azonban még a főtárgya­lás előtt azzal a kikötéssel adták át Matuskát, hogy amennyiben halálra ítélnék, az ítéletet rajta végrehajt­­ani nem lehet. Ugyanis a tett elkö­vetésekor Ausztriában nem volt, csak utóbb lett ismét törvényes a halálbüntetés. Legutóbb az a­­hír terjedt el, hogy az osztrák kormány nemsokára nyil­vánosságra kerülő amnesztia-rende­lete Matuskának is megkegyelmez, mert példás magaviseletet tanúsí­tott. Viszont ha Matuska kegyelmet kap, azonnal kiszolgáltatják Magyar­­országnak. — Matuska most könyö­rög, hogy ne kegyelm­ezenek meg neki.

Next