Új Barázda, 1935. június (17. évfolyam, 27-28. szám)

1935-06-02 / 27. szám

OBARAZra 4935 Juntue 9, vasárnap Külföldi lapszemle Az összes osztrák lapok sokat fog­lalkoznak a Ferenc József emlékkiállí­tással, különösen kiemelve, hogy ez a kiálltás most annál nagyobb jelentő­ségű, mert méltán tükrözi vissza a Habsburg-dinasztia dicső uralmát és ausztria jogát a függetlenségre. * A „Der Doppeladler­ májusi szá­mában Kertész János dr. tollából egy érdekes cikk jelent meg, melyben fog­lalkozik a magyarországi választások­kal és kiemeli cikkében azt, hogy a legitimizmus szempontjából az új par­lamentben semmilyen változás nem állott be, ugyanúgy van képviselve, mint az előző országgyűlésen. * A „Reichspost“ május 21-iki száma ismerteti azt a nagy hazafias ünne­pélyt, mely Keletstájerországban zaj­lott le abból az alkalomból, hogy Ottót egy csomó község díszpolgárává vá­lasztotta. Megjelent az ünnepélyen a Heimwehr bajtársi szövetségek, to­vábbá a Schusniggnek az alakulatai, az Ostmärkische Sturmsehartenek egy osztaga. Lichtenstein herceg Ottó király kéziratát olvasta fel, egy ez­redes a legfőbb osztrák legitimista alakulatok képviseletében határozati javaslat alakjában kérte az egybe­gyűlteket, hogy függessze fel a kor­mány a Habsburg-ellenes törvényeket. * Az osztrák kormány hivatalos ala­kulatai, a Heimwehreket kivéve, egye­sültek, úgymint az Ostmärkische Sturscharten, a Freiheitsbund és a Keresztény német Tornász Szövetsé­gek, Kanzlerverband néven egyesültek. (Meg kell említeni, hogy az Ostmür­­kieche Sturmscharten alakulatok legi­timista uniformizált, fegyelmezett ka­tonai alakulatok.) Az osztrák tartalékos tisztek gyű­lésén megjelent Jenő főherceg is, tá­bornagyi egyenruhájában, számtalan tábornok és törzstiszt kíséretében. Sok aktív tiszte is jelen volt az össze­jövetelen. (Neue Frei­e Presse má­jus II.)# A „Neu­e Freie Presse“ május 18-iki száma foglalkozik a zsidó front­harcos szövetség ausztriai szereplésé­vel és kiemeli, hogy hétről-hétre, min­den gyűlésen erősen foglalkozik a le­gitimizmussal. (K. I. dr.) A b­eh­ajth­atatlan QTI-tilt­o­­rások törléséről a Kormány rendelettel fog intézkedni A gazdasági válság és az álta­lános elszegényedés az Országos Társadalmi Intézet kinnlevőségeit is rendkívül m­egszaporította.­­Mintegy 60 millió pengőre szapo­rodott fel az a hátralék, amely ma már szinte behajthatatlan. Amint a gazdaadósságok ren­dezésénél is a főszempont a mél­tányossági elv volt, az OTI - hát­ralékos és fizetőképtelen kézipa­rosság érdekében ezen a téren is komoly megértést kell a kor­mánynak tanúsítani. OLVASSA AZ ÚJ BARÁZDÁT. Harc a külpolitika az Olaszország és Abesszínia körül A genfi közvetítő javaslatot mindkét fél elfogadta — Olaszország tovább folytatja a csapatszállítást — Magyarország és Ausztria megegyezett A népszövetségi tanács mostani, 86-ik ülésszakának, kétségen kívül legérdekesebb és legizgalmasabb anyaga az olasz-abessziniai viszály­­ügye volt. A kérdés tárgyalását óriási érdeklődés és feszült izga­lom előzte meg és kísérte a befeje­zésig. A két szemben álló állam között Eden angol lordpecsétet közvetített egy olyan kompro­misszumos javaslattal, amelyet mindkét állam delegátusa elfogad­hatónak ítélt meg. Ennek a javas­latnak­ a tartalma az, hogy a 1928-iki szerződésben meghatáro­zott békéltető bizottság nyomban kezdje meg a vitás kérdés elinté­zését és záros határidőn belül fe­jezze be munkáját. Az előterjesztett megegyezési formulát a népszövetségi tanács a teljes összhang jegyében egyhan­gúlag elfogadta. Ennek értelmében a felek kötelezik magukat, hogy a békítő eljárás tartama alatt nem nyúlnak a fegyverhez. Ha a békí­tési eljárás június 25-ike előtt nem jár eredménnyel, akkor a tanács semleges döntőbírót nevez ki, ha pedig a döntőbírósági eljárás augusztus 25-ig nem hoz ered­ményt, akkor a népszövetségi ta­nács rendkívüli ülésszakra ül össze. A viszály ügyében hozott genfi határozat diplomáciai összeomlást tett elkerülhetővé. A külföldi la­pok híradása szerint Mussolini az engedményeket nem Abesszíniá­nak, hanem a világ közvéleményé­nek tette. Az olasz-abessziniai viszály el­intézésével kapcsolatosan Mussoli­­ninek a kamarában elmondott be­szédéből kiábrándulás hangzott ki a franciákkal és az angolokkal szemben. A beszédből azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy Olasz­ország a nagy európai kérdések nagy részében nem fogja erejét latbavetni és minden figyelmét az osztrák függetlenség, valamint a keletafrikai kérdés felé fogja irá­nyítani. Az olasz csapatszállítások to­vább folynak Abesszínia felé. A vezető juutató­árak káros üzletpolitikája A kisgazdatársadalom szerve­zetlensége és értékesítési nehézsé­gei keltették életre annak idején az OMTK-t. Kétségtelen súlyos nem­zetgazdasági érdekek motiválták hosszú időn keresztül üzleti tevé­kenységüket s hosszú időn át ren­deltetésük magas színvonalán is állottak. Azonban produktív eredményei nem állottak arányban a túlmére­tezett keretekkel, s így lassanként eredeti célkitűzéseitől eltérve, a mindenkép hasznot hajtó fővárosi üzemek üzletpolitikai labirintusába kerültek. Ma már, minden bizony­nyal szakmai nagyhatalom, amely azonban mamuterejét a kisebb vállalatokkal szemben éles üzleti versenypolitikájában éli ki. Ez nem lehet célja egy magasabb el­hivatottságú, országos szervezet­nek, így a húsvét előtti juhtárókam­­pányban hallgatólagos megállapo­dás jött létre a fővárosi juhtáró­­üzemek között 160—170 körüli vi­szonteladói árakkal. A gazdatársa­dalom ilyen módon 120—140-es juhgomolya értékesítéssel találta meg, a­ feladóállomás, számítását. A fogyasztóközönség is becsületes áruhoz jutott. Ezt a hallgatólagos egyességet azonban az egyik ki­sebb üzem súlyosan megsértette azzal, hogy szórványos esetben na­gyobb átvevőinek 10 filléres előny­árat nyújtott. A megállapodás „ily súlyos" megszegése folytán a ve­zető nagyvállalat büntető expedí­ciót szervezett és az ünnepek után váratlanul 13 filléres kicsinybeni eladási árral lepte meg fogyasz­tóit. A juhgomolya beszerzési ára abban a pillanatban csaknem egy színvonalon mozgott az eladási árral. A többi üzemek ijedten utasították gyűjtőtelepeiket a vá­sárlás beszüntetésére. Rövid inga­dozás után a 120—140-es büszke juhgomolyaár szédületes iramban bukott lefelé 100—80—70 fillérig s ma már a 60-as pozícióját is ingadozva tartja, — várjon med­dig? 1929-ben, a cseh vámháború kezdetekor, az OMTK hatalmas lendülettel indította el a magyar minőségű juh­túró gyártását. 1928- ban 490 ezer kilogramm, 1929-ben 414 ezer és 1930-ban már 235 ezer kilogrammra csökkent a cseh behozatal, mely az intenzív ma­gyar juhgyártás folytán lassan­ként teljesen elvesztette piacun­kat. A cseh túró ma már a multié. Ez az OMTK érdeme, melynek ár.­ „ Petra 44 Épitőkisparosok Szövetkezete Budapest, Klauzál-tér 7. Vállal új épületek készítését, tata­rozását. hosszú lejáratú hitelre Mindennemű építkezé­sekre kölcsön folyósítás. Bijitisnlgsen szolgálunk heltsépítéssé! A marseillei király­­gyilkosság ügye Hosszantartó tárgyalások után végre sikerült a magyar-jugoszláv vita befejezését biztosítani. A magyar és jugoszláv kormány delegátusai a Tanács szombati ülésén nyilatkozatot olvastak fel mérsékelt hangon a békülékenység szellemében. Ezzel az aktussal a magyar-jugoszláv vitás ügy végle­gesen lekerül a népszövetségi ta­nács napirendjéről. 3 „ Gr­e­ntry“ úri szabóság Bárányos Mihály Budap­est, II., Fő­ utca 37. sajául. szágos szervezkedése folytán a juhtenyészet, gyapjútermelés és ezzel kapcsolatos mezőgazdasági ágak az eddigi arányokhoz viszo­nyítva óriási méreteket öltött. De az ily nagyarányú árzuha­nás, a gomolyaárakat az önkölt­ségi ár alá szorítja, ami viszont a juhállomány leépítésével jár. Félő, hogy a merész ívben fejlődésnek indult juhtúrótermelésünk, a régi színvonalra esik vissza s a helyte­len üzletpolitika a juhtenyésztéssel kapcsolaté® egyéb gazdasági ágak­ra is súlyos következményekkel járhat. Tízezrekből álló birkanyáj most értelmetlenül bámulhatKinek az érdekében történt az indokolatlan árletörés? És a gazdatársadalom zsebéből ilyen módon súlyos tízez­rek hullottak ki. Vájjon kit terhel ezért a felelős­ség? Nagygyűlésre készül a fővárosi tejszín, tejfel kereskedelem Értesülésünk szerint a csarnoki és piaci kereskedők kezdeményezésére a, szakmai érdekeltségek bevonásával, a rendelettervezet közvetlen megjelené­se után nagygyűlést hívnak össze, a Vásárcsarnoki Kereskedők Felsőerdő­­sori székházában, a szakmai érdekek álláspontjának védelmére. 1934 novemberében a csarnoki ke­reskedők és a "sajtnagykereskedők­ együttesen impozáns tiltakozó nagy­gyűlést rendeztek, a tejrendelet meg­jelenése után. De már a­­befejezett té­nyeken változtatni nem lehetett. A több, mint ezer egzisztencia megmoz­dulása sikerrel fog járni, ha az ille­tékes körök még idejében mérlegelés tárgyává tehetik az adófizető polgá­rok tömegeinek elvi álláspontját. A gyűlésen való részvételét több előkelő vezető férfi helyezte kilátásba. A tava­lyi értekezleten Éber Antal és Meste­­rovits miniszteri tanácsos szólaltak fel, akinek a megjelenésére m­ost is számítanak. (H.) — A termények tűzbiztosítása a vasútvonalak mentén. A mezőgazda­sági termények tűztől való megóvása céljából a belügyminiszter rendelke­zése értelmében­ már most figyelmez­tetik a vasútvonal menti gazdákat, hogy a termés learatását földjük va­súthoz legközelebb eső részén kell megkezdeniük. A behordásra kész me­zei termények a vasútvonaltól legalább száz méter távolságra helyezendők el. A pályamenti gazdaközönség,­a tarlót a vasút felöl feltisztogatni tartozik. Legalább három méter széles védő­szántás létesítendő oly módon, hogy a védőszántás a pálya felé eső boglya, illetőleg keresztsortól 5—10 méter távolságra essék. A védőszántások egyvonalban létesítendők, mert a lép­csőzetes védőszántások futótűz ellen nem nyújtanak védelmet. Aki meg­szegi ezeket a rendelkezéseket, azokat kihágási után felelősségre vonják.

Next