Új Barázda, 1935. szeptember (17. évfolyam, 40-42. szám)

1935-09-15 / 40. szám

4 Az Agrár­adósságok rendezése írta Elek István Az agráradósságokat rendezni kell! Ez ma egy általánosan hangoztatott követelmény, sőt a kormányt is több­szörös ígérete köti ennek teljesíté­séhez. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a gazdaadósságokat rendezni nem lehet a „NEMZETI t­ZTEL"­ megvalósítása nélkül. A gazdaadósságok rendezése is el­méleti és gyakorlati részből áll. Elő­ször az elvi megoldásokkal kellene tisztába jönni s azután a gyakorlatba való átültetéshez szükséges pénzt kell előteremteni, már pedig úgy az elvi megoldások, mint a pénz kérdése a mai hitelrendszer áthágyatlan kínai falába ütköznek. Lássuk először az elvi kérdéseket: „Adós fizess!" Ez a hitelezés libe­rális alaptörvénye. A kormányelnök úr is ezt az elvet vallja, mint gazda­körökben megdöbbenéssel fogadott kijelentései igazolják. Pedig hát ez csak féligazság, a teljes igazság az volna, hogy az adós fizessen, de ne többet, mint amivel tartozik. Itt a hiba, hogy liberális törvényeink ki­szolgáltatják az adóst a hitelező túl­­követeléseinek és a könyörtelen vég­rehajtás útján való kifosztásnak. A hitelező túlkövetelése nemcsak az uzsorakamatokban, az eljárási és vég­rehajtási költségeknek az adósra tör­ténő áthárításában, a becsáron aluli elárvereztetésben, stb. jelentkezik, ha­nem főképpen törvényesített érték­­csalásból ered. Az értékcsalás lényege az, hogy a hitelező nem abban az értékben kö­vetel, mint a minő érékb­en hitele­zett, tehát, egy értékvalorizációs tör­vénynek kellene lenni, miszer­int: „minden tartozás abban az értékben fizetendő vissza, amely értékben ke­letkezett". A kormány reform­programmjában nyoma sincs ilyen törvénytervezet­nek, sőt pénzügyi programmja sarka­latos elvként hirdeti ma is, misze­rint:­ „aranyalapon állunk és tartjuk a pengő értékét“. Ez a legnagyobb hiba, mert éppen az aranyalap és a pénznek fiktív ér­tékben való tartása képezik a világ­történelem legnagyobb gonosztettét, az értékcsalást, mellyel — Rathenau szerint — „egymást jól ismerő 600 emberből álló zárt társaság, fosztja ki javaiból a világ összes népeit“. Égbekiáltó gazság van törvénye­sítve az aranypengőben, mert az értéke változó, más volt akkor, mi­kor az adósság keletkezett s más most, mikor a végrehajtásokat veze­tik. E változó értékekben való köve­telés meríti ki az értékcsalás tény­­álladékát. Az arannyérték és általában a va­lutaérték stabilizációja, időszakonként történő fel- vagy leértékelése, speku­lációs humbug, mert akár arany, akár 100%-ig fedezett vagy fedezet­len — valutának soha sem volt s nem is lesz stabil értéke, minthogy a pénznek egyáltalában értéke sincs, csak értékhordozó energiája a gazda­sági életnek s vásárló értékét a ke­reslet és kínálat törvényei szerint az árutól kölcsönzi. Értékálló pénz nincs! Aki érték­álló pénzt akar és tart forgalomban az csal! Ezért sürgős a nemzeti va­lutának a megvalósítása, aminek mindenkori vásárló értékét, életszük­ségleti áruk értékével kell mérni (drágasági index), nyilvántartani s a követeléseket keletkezésük idejére visszaszámított értékben fizetni. Véget kell vetni tehát az egymást jól ismerő 600 emberből álló zárt tár­saság garázdálkodásának, akik zavar­talanul mozgatják és irányítják a pénzüzletet. Repülőgépeken költözte­tik az aranyat Párisból Newyorkba, Londonba vagy vissza s a hatalmuk alatt álló s az egész világot behálózó pénzüzleti szervezeteik útján a ban­kokon és börzéken át táncoltatják a valuta értékeket, aszerint, amint a francia burzson gyapjúharisnyáiból akarják kiemelni a megtakarított frankot vagy pedig a leterhelt ma­gyar föld tulajdonbavételét határoz­zák el. E nemzetközi sipista társaság ha­talmának a letörése nem olyan lehe­tetlen feladat , mint sokan hiszik. Egy kis nemzet, mint mi vagyunk, bezárhatja előttük az ajtót, ha a nemzeti valutát, nemzeti hitelt, valo­rizációs törvénnyel korlátolt értéke­lést vezet be és pénzüzleti intézmé­nyeiket felszámoltatja. (Folytatjuk) OBARAZDA 1935 szeptember 11. vasárnap ­i velsszi Budapesten A velszi herceg második buda­pesti látogatása nemcsak Magyaror­szágon, hanem Angliában is nagy feltűnést keltett. Egész Anglia Bu­dapestről beszél. A királyi vendég kitűnően érzi magát nálunk. Csü­törtökön délelőtt a Margitszigeten golfozott, majd Utána a jánoshegyi Erzsébet-kilátóhoz hajtatott, ahol több felvételt készített a lába alatt elterülő gyönyörű tájról. Érdekes megemlíteni, hogy zsebéből soha sem hiányzik a kis angol-magyar szótár, amelyből magyarul tanul. Péntek délután sétahajózásra indult a Du­nán. Környezetének elragadtatással nyilatkozott a napfényes Buda­pestről. A trónörökös egyébként egy hétig marad Magyarországon és ezúttal a vidékre is ellátogat. Első útja a Ba­­latotthoz vezet. Felhívás a Magyar Nemzeti Szocialista Párt tagjaihoz és lapunk almihoz! Két hónappal ezelőtt Festetics Sándor gróf Vezértestvérünk nagy anyagi áldozatok árán lehetővé tette, hogy a Nemzeti Szo­cialista mozgalom szolgálatába állítsa lapunkat, az „Új Barázdát". Vezértestvér ezzel a ténykedésével Vezérhez méltó kötelességét tel­jesítette mozgalmunkkal, pártunkkal és a magyar Nemzeti Szocialista eszmével szemben, így lehetőségét adta annak, hogy immár az egész országra kiterjedő mozgalmunk minden Magyar Nemzeti Szocialista testvére, ha térben és időben távolságok is választják el egymástól, most máig a sajtón, az „Uj Barázdán" keresztül találkozhasson azért, hogy gondolataikat megismerjék, eszméiket kicseréljék és az együvétartozás gondolatát erősítsék. Ez röviden lapunk, az “Uj Ba­rázda" feladata. De, hogy lapunkat továbbra is megtarthassuk, ezenkívül terjedelmét növelhessük, továbbá szellemi nívóját emel­hessük, szükséges az, hogy a Vezértestvér nagy áldozatkészségén felül most már a párt tagjai, mozgalmunk érdekében, mint a lap előfizetői is mellénk álljanak, hogy ezzel lapunnk anyagi függetlensé­gét és fenntartását biztosítsák. Mert bizonyára nem kell hangsú­lyoznunk, hogy lapunk nem azok közé a sajtóorgánumok közé tarto­zik, amelyek részben a kormánytól, kartelektől, bankoktól, avagy egyéb tőkéscsoporttól kapnak támogatást, hanem kizárólag magyar Nemzeti Szocialista tábor tagjai áldozatkészségéből összeadott fillé­rekre van utalva és így egyedül csak azokra támaszkodhatik. Ez adja lehetőségét annak, hogy lapunk teljes függetlenségét meg­őrizze, hogy ezáltal a Magyar Nemzeti Szocializmus végső győzelmé­nek kivívásában közreműködhessen. Ehhez kérjük Testvérek a Ti támogatástokat. Bátorság! „ÚJ BARÁZDA" szerkesztősége és kiadóhivatala Kérjük a t. előfizetőket, hogy előfizetési díjaikat posta fordul­tával megküldeni szíveskedjenek. Kiadóhivatal Nem állhat­juk meg szó nélkül... hogy megbotránkozásunknak ne adjunk kifejezést az ázsiai állapo­tok miatt, amelyek fővárosunk­nak kellős közepén, a Teleky-téren uralkodnak. Itt t. i. a magyar munkásság legkiválóbb anyagát, a kubikos munkásságot találjuk, akik munkát vállalni jönnek fel a fővárosba, és amíg nem tudnak elhelyezkedni, Budapest közepén, a legimpozánsabb temető előtt, a Teleky-téren Isten szabad ege alatt ütik fel tanyájukat. A szé­kesfőváros vezetőségének már ré­gen kellett volna gondoskodni arról, hogy ezek a derék mun­kások, míg munkát nem kap­nak, fedél alá kerüljenek. Nappal még csak eltengődnek-tengődnek, de hogy éjszakát is kénytelenek fedél nélkül ószeres bódék egeszei alatt meghúzódva eltölteni, mint valami ázott, kivert kutyák, ez egyik legnagyobb szégyene Buda­pest szociális vezetőségének. Szé­kesfővárosunknak, amely évtize­dek óta annyi sok új intézményt létesített és díszes épületekre mil­liókat áldozott, kötelessége lett volna, hogy a mezőgazdasági munkásság ezen páriáit emberhez méltó helyhez juttassa, hogy megütközésünknek ne­ ad­junk kifejezést a belvárosi keres­kedőknek azon a lázas sietségén, amellyel kirakataikat igyekeztek átrendezni arra a hírre, hogy a velszi herceg fővárosunkba érke­zik. Mintha kicserélték volna minden belvárosi üzlet kirakatát, egyszerre magyarrá lett ott min­den, hogy felhívják a figyelmét a rokonszenves angol trónörökös­nek. A sok eldugott, lenézett „magyar“ portéka egyszerre elő­került a fiókok aljából. A keres­kedők előtt azonnal becsülete lett minden kis árunak, levelezőlaptól kezdve papírvágóig, ami a ma­gyar nemzeti jelleget magán vi­seli. A velszi herceg most példát ad annak, hogy kell a kereskedel­met nemzeti alapokra, fektetni. Mert őt csak az érdekli, ami ma­gyar áru. Ami nemzetközi, azt észre sem veszi. Nekünk is követ­ni kellene a jó példát... úr. Weekend­házat rajz és minta szerint legolcsóbban 160 pengőtől. — Ajtót, ablakot 26 pengőért. „HUNGÁRIA" Budapest, V . Váci­ út 34 és Zápolya­ u. 27—29. sz. SIPKOVICS DEZSŐ Épület-, mű- és tűzhelylakatos Budapest, VII., Rottenbiller­ u. 42. Tűzhelyek, kályhák, esslingeni faredőnyök, vasredőnyök, nap­ellenzők és szellőztetők készítését, javítását olcsón vállalom

Next