Új Barázda, 1935. december (17. évfolyam, 50. szám)

1935-12-29 / 50. szám

2 alantas feljebbvalójának tartozik, hanem arról a szervilizmusról, amelyet álltalába­n a hatalmon le­vők követelnek, vagy tűrnek meg működési körükben és amelynek következtében a függő viszonyban levő ember szégyenletesen meg­alázkodik, hizeleg és feladja em­beri méltóságát. Jellemző, hogy ezek a potentátok rendszerint más erejére, hatalmára és vagyonára támaszkodva követe­lik meg a szégyenteljes szer­­vilizmust és az ilyenek ki­felé még alkalmazottaik vagy tisztviselőik hűséges szeretetével is képesek dicsekedni. Pedig iga­zán természetes, hogy ez a hűség és szeretet nem őszinte. Ti maga­tok is többször láthatjátok az életben, hogy az ilyen potentátok közbecsülése és tisztessége csak hatalmuk végéig tart és a hata­lom megszűnése után rendesen azok fordulnak ellenük, akik ad­dig legjobban hízelegtek nekik. Az Isten nem akarja a szolgasá­got, melyet az emberek gonoszsá­ga tart fenn a földön. — Krisztus meghozta számunk­ra a mennyei szabadságot és éne­keljük az angyalokkal: „Dicsőség mennyben az Istennek!" — A leg­szebb karácsonyi kivánságunk az legyen, — fejezte be beszédét a főpásztor — hogy bár a földön is mielőbb megvalósulhatna az emberek boldogsága és békessége a nagy Felszabadító, a bethlehemi Jézus szándékai szerint. UJBARAZDA 1935 december 28. szombat Karácsonyi kegyelem... A szent ünnepek alkalmából a régi szokásokhoz híven, a Kor­mányzó Úr legmagasabb elhatá­rozása folytán kegyelmet adott egyes, csekélyebb jelentőségű bűn­cselekmények, de főleg politikai természetű bűncselekmények miatt elítélteknek, hogy ezáltal javítson, de egyben, hogy gyakorolja is a szeretet ünnepén a gyengébb mó­don elítéltekkel szemben államfői jóságát. ., A kegyelmi rendelet már meg is jelent a lapokban és közzétet­ték, kikre vonatkozik annak lénye­ges tartalma. A rendelettel kap­csolatban egyes politikai pártok és azok vezérei nyomban bírálatot is mondottak, mert a rendeletben foglalt azon intézkedéssel kap­csolatban, hogy a rendelet a vá­lasztással kapcsolatban felmerült bűncselekményeket és választás során elítélteket is mentesíti a büntetés kitöltése alól — egyedül a magyar kit. felelős kormányt teszi felelőssé, mert az ilyen hasonló rendelkezéssel útját lehet állni minden választási visszaélés megtorlásának, amint ez ezúttal így történt. Nyugodtan basáskod­­hatnak a választások során a vi­déki kiskirályok, mert ha el is ítéli őket a bíróság, a kormányzat gondoskodhat róluk kegyelmi úton való megszüntetés és pertörlés formájában. Az ilyen első támadás a kor­mányzat ellen Eckhardt Tibortól eredt, akinek politikájá­val ugyan nem értünk egyet, de ezúttal fel­tétlenül mellé állunk és igazat adunk neki, mint aki megenged­hetetlennek és szokatlannak tartja a kormányzat részéről a büntető­jogi következmények alóli szaba­dulásnak ilyen mesterkélt és be­állított módját. Nyilatkozatában egy pozitív eredményt is mutat, amikor is egy vidéki főjegyző fur­lasztási visszaélés miatt súlyosan elítéltetett, aki egyidejűleg kije­lentette, hogy nem törődik a bíró­sággal, úgy is amnesztiát fog kapni. Így azután a választások során elfajulnak a visszaélések és jog­talan erőszakoskodások, mert a kormányzat behozta a választási vétségekkel kapcsolatban az eset­leges elítéltetések esetére is a mentesítést. Hasonlóképpen nyilatkozott az amnesztiáról még Rassay Károly is, aki ugyancsak súlyosan elítéli a kormányzat ezen, az ország al­kotmányosságára terhes intézke­dését, mert valóságos melegágya lesz a legközelebbi választás a tör­vénytelenségeknek, melyeket maga a kormányzat véd és tesz lehetővé. Azt hisszük, ha összeül a Ház legközelebb, ezen amnesztiarende­letből igen heves összecsapások lesznek a kormány és az ellenzék részéről, ami ismét nem szolgálja a nemzet egyetemes ügyét és az egyébként is már elkeseredett közvéleményen nem jó vért szül, főleg, ahol olyan sajnálatos esetek történtek, mint az endrődi sortü­­zek esetében. .. Hitler második tár­gyalása az angol nagykövettel A párisi Oeuvre jelentése sze­rint, Berlinben és Londonban megerősítik azt a hírt, hogy Phipps angol nagykövet másod­szor is megbeszélést folytatott Hitler kancellárral. A második megbeszélésen Hitler kétoldali légi egyezmény megkötését javasolta. Egyelőre azonban még nincsenek értesülések arról, hogy Hitler mi­lyen feltételekhez köti az új egyezmény megkötését. Dr. Goebbels: „Kommunizmus álarc nélkül“ Napokban jelent meg Goebbels dr., német propagandaügyi mi­niszternek, a nürnbergi birodalmi pártnapon elmondott beszédének magyar fordítása, a „Kommuniz­mus álarc nélkül" címen. Legna­gyobb meglepetésünkre a fordí­tást Németországban készítették el magyar nyelvre. Az igen érdek­­feszítő és a magyarságot közelről érdeklő beszéd egyes kiemelkedő részleteit itt adjuk: „Amidőn Németország a nem­­zetiszocializmus jegyében meg­tisztulva és egyesülve a hasonló csoportok élén felvette a küzdel­met a világ bolsevizálása ellen, tisztában van azzal, hogy ezzel nemzeti célján túl világküldetést tölt be, melynek sikeres végrehaj­tásától függ a kulturépek sorsa. Mi, nemzetiszocialisták, átlátunk a bolsevizmuson, megismerjük minden álruháján és álarcán ke­resztül. A mi szemünk előtt jel­mez nélkül, meztelenül, a maga teljes hazug könyörületességében áll. Ismerjük teóriáját, de ismer­jük a gyakorlati kivitelét is. Kendőzetlen és minden vonásá­ban pontos képet akarok itt a bolsevizmusról adni, megdönthe­tetlen és elvitathatatlan tények­kel bizonyítva, abban a remény­ben, hogy, ha még egy szikrája az észnek és világossága a gondolat­nak megmaradt a világban, úgy az államok és népek borzalommal eltelve, ennek az akut veszedelem­nek leküzdésére összefognak. Példákat akarok itt idézni, hogy a kommunista propaganda és teória eszközeit és gyakorlatát Oroszországban és Oroszországon kívül megismertessem, olyan pél­dákat, melyek jellemzők, de ame­lyekhez még ezer mást hozzáte­hetnék, melyek mind a maguk egészében leleplezik borzalmas arcát ennek a világbetegségnek. Egyes gyilkosság, túszgyilkos­­ság és tömeggyilkosság azok az eszközök, amelyeket a bolseviz­­mus előszeretettel használ, hogy a propagandája elé kerülő akadá­lyokat elhárítsa. Németországban 300 nemzeti­­szocialista esett az egyéni kom­munista terror áldozatául. 1930 január 14-én lőtte le a kommu­nista Höhler Albert a félig nyi­tott ajtón keresztül Ebstein Sally és Kohn Elsa zsidók segítségével Horst Wesselt lakásában. 1931 augusztus 9-én Berlinben a Bü­­low-téren két rendőrkapitányt, Anlauf-ot és Lenck-et hátulról le­lőtték. Ez a gyilkosság Neumann Heinz és Kippenberger kommu­nista vezérek fölbujtására történt. Neumannt röviddel ezelőtt Svájc­ban útlevélkiihágás miatt letartóz­tatták. A német kiadatási kére­lemnek a svájci hatóságok azzal a megokolással, hogy „politikai bűntényről van szó", nem adtak helyet. Ezek csak egyes példái a kom­munista egyéni terrornak, me­lyet kiegészít az elmúlt években elkövetett túszgyilkosságok . 1919 április 30-án a müncheni Luitpold gimnázium udvarán 10 túszt, közöttük egy nőt, lőttek le hátulról a kommunista-terrorista Eglhofer parancsára a zsidó szov­jet kiküldött Levien, Levine-Nissen és Axelrod közreműködésével. A holttesteket a felism­erhetetlen­­ségig megcsonkították és kira­bolták. A zsidó Kun Béla, akit valóban Kohn Áronnak hívtak, bolsevista uralma alatt Budapes­ten 1919-ben 20 túszt gyilkoltak meg. Spanyolországban az októ­beri forradalom alatt, mint azt a kommunista vezér, Garcia, a Ko­­mintern 1935 július 31-iki kon­gresszusán kifejezetten hangsú­lyozta, „kommunisták vezetése alatt" Oviedóban 8, Turónban 17 foglyot lőttek le, 38 foglyukat pe­dig egy kommunista támadás vé­e­del­mére a Pelayo kaszárnyában a lázadók éle előtt sorakoztattak fel s dobtak a sortűz áldozatául. Félelmes és borzalomkeltővé válik ez a véres lista, ha a kom­munista tömeggyilkosságok majd­nem hihetetlennek látszó szám­adatait hozzávesszük. Klasszikus példa a párisi komm­ün 1871-ben, melyet Marx Károly olyan szen­vedélyesen ünnepelt , melyet a mai szovjet, mint példáját a világ­­forradalomnak, dicsér. Az áldoza­tok száma meg sem határozható. Kun Béla, a zsidó csekatag ha­­sonló értékű kísérletet vitt véghez 1922 júliusában Krímben, ahol 60—70.000 embert lövetett agyon. Ezeket a kivégzéseket legnagyobb­részt gépfegyverrel hajtották vég­re. Az alapkai városi kórházban 272 beteget és sebesültet cipeltek ki hordágyon, s mint azt a vörös­­kereszt hivatalos jelentése Génf­ben bizonyítja, lőttek agyon a kórház kapuja előtt. A zsidó Kun Béla 133 napig tartó magyaror­szági rémuralma alatt számtalan embert gyilkoltatott meg, akikből hivatalosan 570 nevet tudtak ösz­­szeállítani. Tsiangkaicsek, a kínai marsall, 1934 novemberében kö­zölte, hogy a kommunisták Kiangsi tartományban 1.000.000 embert öltek meg és 6 millió em­bert fosztottak ki teljesen. Mindezen véres és borzalmas események koronája azonban az a tömeggyilkolás, amely Szovjet­­oroszországban folyik."

Next