Új Barázda, 1936. február (18. évfolyam, 2-6. szám)

1936-02-09 / 2. szám

1936 február 9. vasárnap d­l BARAZM Megkezdődött a téli olimpiász A sportbarátok minden négy év­ben nagy várakozással tekintenek az olimpiász felé. Ezen a négy évenként megismétlődő sportver­senyeken mérkőznek meg egymás­sal a sport minden ágának a mű­velői, s az olimpiai versenyeken, melyeket minden alkalommal más országban tartanak meg, sok di­csőséget szereztek magyar bajno­kaink. Kardvívás, torna, vizipoló­­ban vezetünk évek óta, s hisszük, hogy bajvívóink az idei olimpiá­­szon is megtartják a régi bajnok­ságokat. Csütörtök délben nyitották meg a téli sportok versenyét, ünnepé­lyes keretek között, melyen Hitler kancellár is részt vett. 28 nemzet lobogóját tartották a zászlótartók s a 28 versenyző nemzet színei kö­zött ott látjuk a mi piros-fehér­­zöld színeinket is. A csapatok felvonultak a dísz­páholy előtt. Amikor az utolsó csapat is helyére került, Hitler vezér és kancellár az olimpiászt megnyitottnak jelentette ki. Sza­vaira taps és éljenzés volt a fele­let. Majd amikor minden elcsende­sedett, ágyúdörgés és katonazene hangjai mellett emelkedett fel az árbocokra az olimpiai versenyeken résztvevő nemzetek színei. Bizakodva nézünk a most megin­duló játékokra, ismét egy alkalom, hogy fölényünket megmutassuk a világnak. Borzalmas gyilkosság egy tiszamenti községben Letartóztatták a meggyilkolt két leányát A Tisza melletti Aradács község-­­­ben ágyában fekve, vértbefagyva ta­lálták Járosi Sándort, a Tiszai Ár­­mentesítő Társulat gépészét. A sze­rencsétlen embert álmában támadta meg gyilkosa, fejszével többször a fejére sújtott és teljesen szétron­­csolta a koponyáját. A gépésznek több értéktárgya is eltűnt. Ebből a nyomozó csendőrök arra következtettek, hogy rablógyil­kosság történt. Őrizetbe is vettek egy fiatalembert, aki azonban alibit igazolt. Kihallgatták a gépész két leányát, a 20 éves Járosi Máriát és a 16 éves Erzsébetet. Az idősebb leány holmijai között egy levelet találtak, amelyből kide­rült, hogy a­­budapesti Ganz-Danu­­t­ius-gyár egyik tisztviselője udvar­ volt neki és feleségül akarta venni, apjuk azonban elutasította a buda­pesti kérőt, aki nagyon indulatosan válaszolt erre az elutasításra. A csendőrség megállapította azt is, hogy a két lány a gyilkosság előtti éjszakán érkezett Aradácsra Nagy­­becskerekről, ahol különben állandóan tartózkodnak. Tanúk vallották, hogy Járosi Mária és apja közt a kérő elutasítása óta gyakoriak voltak a nézeteltérések. A csendőrség, miután a gyilkosság körülményeit nem sikerült tisztázni, a két leányt őrizetbe vette és a sza­badkai fogházba szállította. A sza­badkai ügyészség pedig elhatározta, hogy sürgősen megkeresi a budapesti rendőrséget, hogy Járosi Mária vőle­gényét hallgassa ki. Kémkedési ítéletek A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A m. kir. honvédtörvény­szék idegen államok javára el­követett hűtlenség, illetve kém­kedés bűntette miatt 1. Szabó Istvánt hatévi fegy­házra, nyolcévi hivatal- és jog­vesztésre, valamint Nógrád vár­megye területéről való kitiltásra, 2. Vidákovics Jánost ötévi fegy­­házra, tízévi hivatal- és jogvesz­tésre, valamint Pécsről és a jugo­szláv határsávból való kitiltásra, 3. Brosch József­né született Vallovics Mária csehszlovák ál­lampolgárt négyévi fegyházra, hatévi hivatal- és jogvesztésre, végül Magyarország területéről örök időre való kitiltásra, 4. Szántó Józsefet háromévi fegyházra, nyolcévi hivatal- és jogvesztésre, valamint Budapest és Pest vármegye területéről való kitiltásra, 5. Tomanek Jenőt háromévi fegyházra, hatévi hivatal- és jog­vesztésre, 6. Vallasek Margitért háromévi fegyházra, hatévi hivatal- és jog­vesztésre, 7. Hoffmann Ferencet három­évi fegyházra, ötévi hivatal- és jogvesztésre, valamint Pécsről és a jugoszláv határsávból való ki­tiltásra ítélte. Valamennyi ítélet jogerős. •a HÍREK — Megay Meissner Károly or­szággyűlési képviselő, az ismert közgazdász, az elmúlt napokban „Németország közgazdasági és pénzügyi helyzete" címen igen ér­dekes előadást tartott, melyen a kaszinó tagjai és a különböző tár­saskörök vezetői szép számmal vettek részt. A széleskörű szak­tudással és sokoldalú gazda­sági tapasztalatokkal felépített előadás a megjelentek­ kö­zött élénk tetszést váltott ki. Kör­­ner Géza ny. rendőrtanácsos, ka­szinói elnök mondott köszönetet Megay Meissnernek előadása meg­tartásáért. — Mezőgazdasági kamarai értekezlet a földművelési miniszternél. Darányi Kál­mán földművelésügyi miniszter kama­rai értekezletet tartott, amelyen a föld­művelésügyi minisztérium vezetői és az országos és kerületi kama­rák kiküldöt­tei vettek részt. Az értekezleten a me­zőgazdaság aktuális kérdéseit vitatták meg. Kecskemét meg akarja védeni barack­­pálinkáját. Kecskemét város vezetősége lépéseket tett az illetékes hatóságoknál, hogy a „kecskeméti barackpálinka" meg­jelölést csak a valóban kecskeméti ba­rackból párolt és ellenőrzés mellett ké­szült szeszre lehessen alkalmazni. Kéri a város a hamisítványok üldözését, mert a kecskeméti­­barackpálinka kivitele ör­vendetesen fellendült s a lakosságnak nagy érdekei fűződnek a pálinka presztí­zsének megóvásához.­­ Nevek helyett számokat kaptak a magyar utak. A kereskedelem- és köz­lekedésügyi minisztérium az országuta­kon való könnyebb tájékozódás miatt megszámoztatta az ország összes útját s a műu­tak mentén a jelzőtáblákat most rakják le. Ezután az autóvezető nem té­vedhet el, csak rátekint az autóstér­képre s máris tisztában van, merre jár anélkül, hogy kérdezősködnie kellene. Különösen a külföldieknek jelent ez nagy könnyebbséget, mert a jelzőtáblák ma­gyar szövegét nem értették eddig, de a számok közt el tudnak igazodni. Az 1-es számú útvonal Budapest—Bécs lesz, 2-es Budapest—Losonc, a 3-as Budapest— Gyöngyös, a 4-es Budapest—Debrecen, a 6- os Budapest—Szekszárd—Mohács, a 7- es Budapest—Nagykanizsa, a 8-as Bu­dapest—Székesfehérvár —Tapolca—Nagy­kanizsa, a budapest—szeged—horgosi út­vonal az 5-ös számot kapja majd. A számtáblákat egykilométeres távolságok­ban fogják felállítani az országutakon. Tervbe vették azt is, hogy a táblákon jelzik majd azt is, hogy milyen városok és nagyobb községek következnek és mekkora távolságra található autószol­gálat.­­ Katonai lóvásár Debrecenben. A magyar katonai lóvásárló bizottság folyó hó 27-én délelőtt fél 9 órai kezdettel Deb­recenben a lóvásártéren pótlovakat vásá­rolt. Főképpen tüzérségi hátas- és imál­­háslovakat vett a bizottság, az előbbie­ket 550—600 pengő, az utóbbiakat 400 pengő körüli árban. — Haza jöttek Oroszországból. Zirc­ről jelentik: Nádasi János bőrgyári munkás 21 és felesége Vogl Erzsébet 18 év után 16 éves fiukkal és 9 éves leá­nyukkal a napokban visszajöttek az asz­­szony szülőföldjére, Pénzeskutra. Az orosz határon elvették pénzüket, utazási jegyet váltottak nekik egészen Zircig és hideg ételekkel is ellátták őket. Magya­rul beszél az egész család, de tudnak németül és oroszul is. Elrettentő dolgo­kat mesélnek az ottani állapotokról. Templom sehol sincs. Kávét, amíg ott voltak, sohasem ettek s a nép a legna­gyobb nyomorban, úgyszólván rabszolga­ságban sínylődik. Boldogok, hogy haza­jöhettek. — Gazdanap. A pápai mezőgazdasági szakiskola gazdaköre 1936. évi január hó 26-án Gyomoré községben tartott 3 hetes gazdasági tanfolyam bezárása alkalmá­val gazdanapot tart. Program: Ünnepi szentmise, a hősök emléktáblájának meg­koszorúzása, udvarszemlék, ebéd, a gaz­dakör helyiségeiben vándorgyűlés.­­ A Külkereskedelmi Hivatal export­­naptára megjelent. A Külkereskedelmi Hivatal a múlt évben a magyar export­cikkek minél hathatósabb külföldi propa­gálása érdekében exportnaptárt adott ki és azt a magyar exportőrök útján a vi­lág minden részében eljuttatta azokhoz a kereskedelmi érdekeltségekhez, amelyek magyar árucikkek vásárlásával, illetve forgalombeahozatalával foglalkoznak. A magyar exportnaptárnak már az elmúlt évben nagy sikere volt, éppen ezért a hi­vatal az idén is kiadta az 1936. évre szóló exportnaptárt. A naptárban a mű­vészi felvételeik egész sora mutatja be azokat a magyar mezőgazdasági és ipari exportcikkeket, amelyek standard minő­ségükkel meghódították a világpiacokat. — Családja iránti kötelessége a dohá­nyosnak, hogy megvédje egészségét. Ezt akkor teszi legjobban, ha „FECSKE" szivarkapapírt és hüvelyt használ, mely hosszú évtizedes tapasztalatok alapján a legkitűnőbb anyagokból készül és egész­ségre ártalmas anyagot egyáltalán nem tartalmaz. — Be kell jelenteni az eladásra szánt sertéseket. A Sertésértékesítési Bizott­ság a sertésárak egyenletes alakulásának biztosítása céljából a ferencvárosi sertés­piac felhajtását hosszabb ideje szabá­lyozza és gondoskodik arról, hogy a fel­hajtás a kivitel és a belföldi szükséglet igényeihez alkalmazkodjék. Ebből a cél­ból a következő héten eladandó sertések számát 8 nappal előbb valamelyik ferenc­városi sertésbizományosnál vagy a Ser­­tésértékesítési Bizottságnál (Budapest, V., Rudolf-rakpart 6) be kell jelenteni. Az idejében be nem jelentett sertések felhozatala azzal a kockázattal jár, hogy a sertések nem kerülhetnek eladásra, ha­nem a beküldők veszélyére és költségére a következő hétre visszamaradnak.­­ Szőlővesszőt csak engedéllyel szabad árusítani. Úgy a nagyobb szőlőtelepe­seknek, de a kisgazdáknak is, akik a piacon saját termelésű szőlővesszőiket árulni akarják, engedélyt kell szerez­­niök az árusításhoz, mert enélkül bünte­tésnek teszik ki magukat. Az engedélyt az­ árusítás előtt 30 nappal kell kérni a borászati felügyelőségtől. — Kádárok a kádárfa behozataláért. Miután a hazai termelés a kádárok által használt fának alig 10—15 százalékát fe­dezi és így a kádárok túlnyomórészben külföldi fára vannak utalva, a Magyar Kádáriparosok Országos Egyesülete fel­­terjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez és kérte, hogy a kádárfa behozatalára irányuló kérelmeket enge­délyezze. A rézgálic idei ára. A földművelésügyi minisztérium befejezte az 1936. évre szükséges, mintegy 100 ezer méter mázsa rézgálic árának megállapítására vonat­kozó tárgyalásokat. A rézgálic idei gyári ára mázsánként 47,50 pengő, a fogyasz­tási ér pedig 51 pengő lesz. — A magyar cukorgyárak — a gyer­mekért. A Zöldkereszt mozgalom kéré­sére a magyar cukorgyárak elhatározták, hogy két hónapon át teljesen ingyen lát­nak el 160.000 arra szoruló szegény gyer­meket cukorral. Örülünk ennek a hírnek, mert százezer magyar gyermeknek leg­alább átmenetileg megédesítik az életét.­­ A Hangya központ tavaszi forgalom­­emelési versenye. A Hangya központ ve­zetősége tavaszi forgalomemelési versenyt rendez. Erre a célra 1400 pengős érték­ben 14 díjat tűzött ki. Díjazásban azok részesülnek, akik 1936 február, március és április hónapjaiban a forgalom eme­lése tekintetében a legszebb eredményt érték el. I. díj: 400 P, II. díj: 300 P, III. és IV. díj: 200 P, V—XIV. díj : 50 P , 500 P. A pályázatok beküldésének határideje június 15. A pályázatnak tar­talmaznia kell a három hónap forgalmát, összehasonlítva az 1934. év megfelelő hó­napjainak forgalmával. Fel kell tüntetni a január és május havi forgalmat is, annak igazolására, hogy a forgalomemel­kedés nem hullámzó. Fel kell tüntet­üi a pályázatban a forgalomemelés körülmé­nyeit, a tagok és a község lélekszámát, továbbá, hogy milyen konkurrencia mel­lett érte el a szövetkezet az eredményt. Természetesen veszteséges kalkuláció mellett a forgalomemelkedés számításba nem jöhet. Hisszük, hogy a Hangya-köz­pontnak ez a pályázata is éppen olyan általános érdeklődést fog kelteni s olyan eredményt fog hozni, mint a központ el­múlt évi versenye, melynek jelszava: „Legtöbbet a fogyasztóért." — volt. — Az Északpestvármegyei Gyümölcs­ös Szőlőtermelők Egyesülete Budapesten Eszterházy­ utca 3. szám alatt tartja elő­adásait minden délután 5 órai kezdettel. 1936 február 10-én : „Gyömölcsfavirágok megtermékeny­ülése". Február 11-én: „Gyakorlati aclimatermesztés". február 12- én: „A szilvatermesztésről". Február 13- án: „A kajszibarack gyakorlati ter­mesztése". Február 14-én: „A homoki szőlőgazdálkodás" címmel. — Ausztria retorziója Románia ellen. Románia nemcsak Magyarország felé állította le a tengeri kivitelt, hanem Ausztriába is. Indokolásul többek között azt­ a vádnak hangzó állítást terjeszti, hogy a két ország csak azért vásárolt Romániából tengerit, hogy azt nemes­valutáért adja tovább. Ebből természe­tesen egy szó sem igaz, mert például Magyarország még mindig kevesebb ten­gerivel rendelkezik, mint amennyire szük­sége van, ellenkező esetben nem vásárolt volna ugyancsak nemes valutáért La Plata tengerit. (Amíg azonban mi csak tudomásul vesszük Románia önkényes intézkedéseit, addig Ausztria máris eré­lyes retorziót alkalmazott, így megtil­totta, hogy gyapotfonalat, úgy mint idáig, sklíringen keresztül schillingért ad­janak el Romániának. Ezt az első lépést hír szerint további erélyes intézkedések fogják követni.

Next