Új Barázda, 1936. július (18. évfolyam, 24. szám)
1936-07-05 / 24. szám
4 nem foglalkozik. Ez eddig a hűtőházak propagandaanyaga volt, 5. az Erjedéstani Intézet az egyes gyümölcsök különböző konzerválási lehetőségét vizsgálja. Az egyes állami szervek és a magánérdekeltségek között nincs meg a kérdés fontosságát megkívánó összhang. A magyar gyümölcstermesztés fontossága megköveteli, hogy részletkérdésekkel foglalkozó összes hivatalos szerveket egy új, hatalmas intézetbe tömörítse a földművelésügyi miniszter, amelyben egységes vezetés mellett folytatódna az egyes ágaknál megindult kutató és gyakorlati munka. Ez könnyen végrehajtható, mert a megszabott költségvetési keretek között az új intézet folytathatná működését. Az új Intézet hatáskörébe tartoznék: a) a gyümölcsfajták helyes kiválasztása, a fajták helyes megjelölése; b) a növényvédőszerk hasznos és káros hatásának kivizsgálása. A hatóanyagok mennyiségének megállapítása. Kikutatása annak az időpontnak, amikor a legcélszerűbb az egyes permetezések végrehajtása. c) Új növényvédőszerek forgalombahozatalára nézve javaslattétel. Csak olyan növényvédőszert szabad engedélyezni, amelynek alkalmasságát 3—4 évi laboratóriumi és gyakorlati tapasztalat igazolja; de a növényvédőszereket gyártó vállalatok szakemberei résztvennének az egyesített Intézet munkájában, mert szükséges, hogy az elméleti szakemberek a gyakorlati szakemberekkel karöltve dolgozzanak; e) az új Intézet feladata lenne megállapítani, hogy az egyes gyümölcstermesztési körzetek talaja milyen műtrágyát kíván. Nem szabad megelégedni csak a gyárak adataival; f) a tárolási és hűtőházszempontokat is az új Intézet állapítaná meg; gyakorlati tapasztalat alapján állítom, hogy Csikéria és Laky-telep környékéről származó arany parménalma sokkal eltarthatóbb, mint az ország más vidékéről származó arany pár mén.) Megállapítaná, hogy a kereskedelmi forgalom számára mely gyümölcsfajták a legalkalmasabbak. A külföldi piacokat figyelné és az ott végbemenő eseményekről tájékoztatást adna. Még nagyon sok e tárgyat érintő kérdéssel kellene ennek az Intézetnek foglalkozni. Fontos lenne, hogy az elméleti szakemberek, a gyakorlati szakemberekkel és kereskedőkkel együttműködnének. Félő, hogyha az Intézet felállításával sokáig késlekedünk, a gyümölcstermesztés terén is lemaradunk a világversenyben és itt állunk majd hatalmas arányú termésünkkel. Nem lesz elegendő fogyasztópiacunk és ezért csak potom pénzért kell majd odaadni kitűnő gyümölcseinket. Amerika és itt Európában Németország, Anglia és újabban Bulgária is felállított hasonló Intézetet, ahol a tudományos és gyakorlati emberek serege dolgozik és igyekszik az értékesítési elsőbbséget megszerezni. Az utolsó pillanat elérkezett. A versenyen felülálló magyar gyümölcs jövője érdekében sürgősen cselekedni kell! H. 1. A tengeri, vagy kukorica művelésénél a szokásos eljárás az, hogy kikelése után hamarosan megkapálják és amikor 30—10 cm magasságot elér, jó magasan feltöltögetik s ezt azzal indokolják, hogy a szelek nem tudják olyan könynyen meghajlítani, vagy megdönteni. A töltögetés azonban teljesen szükségtelen és fölösleges eljárás, amelyre a kukorica egyáltalában nincs rászorulva, sőt művelése szempontjából inkább hátrányosnak mondható. Másképp áll a helyzet a burgonyánál, mely a földszintéhez közel hozza és neveli gumóit s ezeket bizonyos földréteggel vastagítani indokolt. Ma már vitán felül áll az a szabály, hogy a kukoricát igenis indokolt minél több kapálásban részesíteni, ellenben töltögetni teljesen felesleges. A gyakori kapálással a talaj nedvességét tároljuk, illetve tartjuk vissza, a töltögetéssel pedig annak kiszáradását elősegítjük. Egyébként is a kukorica gyökérzete amúgy is megtartja függőleges helyzetben a növényt és vetőgéppel vetettük a kukoricát, így annak szokásos sortávolsága 60 cm. Körülbelül ugyanez az eset áll akkor is, ha eke után vetjük minden harmadik fordításba. Amint a kukorica kikelt, könnyű fogassal azonnal fogásoljuk meg: ez a munka mindig pótol egy kapálást. Ezután körülbelül két hét múlva adunk neki egy jó rendes kapálást, akár lókapával, akár kézi erővel. Mikor már körülbelül 40 cm-re megnőtt a kukorica szára, megkapáljuk rendszeresen és jó mélyen s ezután már töltögetni nem kell. Ha azonban a kukorica sima művelésére határoztuk el magunkat még annak elvetése előtt, akkor az eljárás a következő : Aratás után a tarlót sekélyen megbántjuk, hogy a gyomok magvasabban őszig jól kicskázhassanak. Ősszel rendes, mély őszi szántást adunk a földnek. Ha a talaj esetleg trágyát kíván, szántás előtt adjunk jó istállótrágyát és szántsuk azt jó mélyen őszi szántással le. Kora tavasszal fogasoljuk meg a földet és a kukoricának elvetése előtt sekélyebb vetőszántást adjunk a földnek. Ezután hengerezzük el simára és most már a 60 cm-es sorjelzővel hozzuk meg a sorokat, lehetőleg egyenes vonalban, először hosszában, azután keresztben, úgy, hogy megkapjuk pontosan minden fészeknek helyét, ahová a magot vetni kell. Azután a magvetők munkája következik. A munkás kötényében viszi a válogatott, jóminőségü kukorica vetőmagot s az előminkás hangosan kiáltja: egy, erre minden munkás kapájával 6—8 cm mély gödröt vág; az előmunkás kettő kiáltására két-korona szem magot dob a fészekbe s a három kiáltásra lábával, vagy a kapával be is fedi földdel a magot, így halad a munka előre, mig a földnek végére nem érnek; ezután meg fordulva, folytatják a munkát visszafelé. Amikor a kukorica már szépen és hibátlanul kikelt, első munka a talajnak könnyebb fajta fogassal a megfogásolása. Ezután 4—5 nap múlva lókapával megkapáljuk először hosszában, azután keresztben. Ezután következik az egyezési munka, vagyis a kikelt kukoricából minden fészekben egyet hagyunk meg, a ta többit kigyomláljuk; a meghagyott szál mindig a legszebb legyen a fészekben és már most kapával megporhanyítjuk földjét tövénél, ott, ahol a lókapa kapálatban részt kihagyott A lókapával való művelést, illetőleg kapálást ezután ismét folytatjuk hosszában és keresztben, amíg csak a kukorica címerét nem kezdi hányni. Ekkor a kapálási munka már be is van fejezve. Az ily módon művelt kukorica hozama körülbelül kétszerese annak, amit teremni szokott a régi kapálási és töltögetési eljárás mellett. HASZNOS TUDNIVALÓK A kukorica sima művelése IJMMZM 1936 július 5. vasárnap A szürke taxi vezetősége értesíti a né.közönséget, hogy folyó év junius hó 28-tól kezdődőleg a régi öt négyes telefonszám megváltozott és ettől a a naptól kezdődőleg a szürke taxi telefonszáma: 22-22-22 Gazdasági hírszolgálat Különösnek tűnik fel, hogy valahányszor a földmivelésügyi minisztérium a gazdasági hírszolgálat keretében termés jelentéseit kiadja, nyomban követik más jelentések, melyek rendszerint az ország termelési átlagát sokkal jobb színben igyekeznek beállítani, mint azt a hivatalos jelentés teszi. Hogy ezek a különfutó termelési jelentések minő tendenciákat szolgálnak, azt a termelő gazdáknak magyarázni nem szükséges. Végső kihatásuk az értékesítés berkeihez vezet, a kereskedelemre kedvezőbb árak kialakítására és alátámasztására. Most is egymás után jelennek meg ezek a magángazdasági hírszolgálatvállalatok híranyagai és igyekeznek a búzatermést rekordtermésnek feltüntetni, aminek nyomában aztán olvashatjuk a tőzsdei jelentéseknél, hogy a búza ára nyomott, a búza ára csökken, a búza iránt nincs érdeklődés. Hogy aztán a búzára rozsda jött és a károsodások folytán a sok vidék meghűlt tábláiból az eredetben tervezett rekordtermésnek 50 százalékra csappannak, arról sehol egy hajszálnyi említést se hallunk. Mi lesz aztán az ilyen hírszolgálatnak az eredménye mindjárt aratás után, azt mindnyájan elgondolhatjuk, így lett a gazdasági magánhírszolgálat szervezete a gazdák akasztókötele. Gazdasági szervezeteinkben sürgősen beszéljünk erről az újabb stílusú hadjáratról és alakítsunk ki közvéleményt, hogy a gazdasági termelés kizárólagos hírszolgálatát csakis a földmivelésügyi minisztérium láthassa el és semmiféle más magánvállalat és hogy a gazdasági hírszolgálat a földmivelésügyi minisztérium fennhatósága alatt minél tökéletesebben lássa el feladatát, abban az ország minden gazdasági szervezete vállaljon szerepet. Gazdakörök és minden más gaz-dasági szervezetek álljanak résen és amikor a tendenciózus gazdasági ma-gánjelentések végigkürtölik az ország közönségét, azonnal rektifikálják a jelentést a való állapotokra. A tollnak nagy hatalma van és ma már nemcsak az ekeszarván kell tartanunk kezünket, hanem a céltudatos és hamisítatlan hírszolgálatot adó pennán is. A gazdaszervezetek elnökei arravalók, hogy nyomban védelmi álláspontra helyezkedjenek,ha bármi oldalról és bármi célból a gazdasági érdekeket támadás éri. Ma igen súlyos támadás homloktüzében állunk a magángazdasági hírszolgálatok vállalataitól! Éber fülekkel és szemekkel kell figyelnünk, hogy a termelés érdekvédelmét úgy láthassuk el, amint azt a mai modern piacok dzsungelje megköveteli. Gál Imre. Pályázatok Pénzügyminisztérium három II. oszt. altiszti állásra. Beadási határidő július 14. Pénzügyminisztérium nyolc kisegítő altiszt. Határidő július 15. Sopron városnál egy tűzoltói állás. Határidő július 20. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium három II. oszt. altiszt. Határidő július 12. Külügyminisztérium egy II. oszt. altiszt. Határidő július 25. Állami Pénzverő Intézet egy II. osztaltiszt. Határidő július 25. Fémjelző és Fémbeváltó Hivatal egy II. oszt. altiszt. Határidő július 26. Központi Statisztikai Hivatal egy II. oszt. altiszt. Határidő julius 25. Állami nyomda egy szakmunkás. Hastéridő julius 26. Debreceni Egyetem egy kisegítő szolga. Határidő julius 27. Műegyetem Budapest egy II oszt altiszt, négy kisegítő altiszt. Határidő julius 30. Szegedi Egyetem egy II. oszt, négy kisegítő altiszt. Határidő július 15. A kérvényekre, ha nincs szegénységi bizonyítvány, 2 pengős, a mellékletekre 50 filléres okmánybélyeget kell ragasztani. Részletes felvilágosítást előfizetőinknek válaszbélyeg ellenében meg-, küld az „Új Barázsa“ kiadóhivatala. A búza törzsgombája A búzának egy sajátságos gomba* betegsége, a törzsgomba (Ophibolus graminis Sacc.) elég gyakran elő szokott fordulni s miután ez barna, sőt fekete színben jelentkezik, a gazdák rendszerint fekete rozsdának szokták nevezni. A törzsgomba által megtámadott búzaszál legalsó részén, a talajtól az első bütyökig jelentkezik eleinte, ahol is a szár megbarul és a hüvelylevelek elhalnak. A szárnak megbarnulása többféle fokozatot tüntet fel, aszerint, hogy a betegség kisebb vagy nagyobb fokú és hogy előbb vagy később jelentkezik, így néhol csak sötétbarna foltok láthatók, máshol már a búza szára az alsó bütyökig egyenletesen barna, sőt némely esetben egészen fekete, kivált az, alja szinte fénylő fekete is. Ha az ilyen megtámadott búzaszárat nagyítóüveggel, még inkább mikroszkóppal vizsgáljuk, felismerjük rajta a gombákat, melyek a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot az anyanövénytől vonják el, amelyen élősködnek s felhasználják életnedvét és igy beteggé téve annak szövetét, képtelen életműködésének megfelelni, minek következtében a búza elszárad. Normális, száraz időjárás mellett nem okoz nagy károkat a törzsgomba- Rendszerint egyéb körülmények hozzájárulnak, amelyek az illető növény ellenállóképességét meggyengítik, így a sok eső, az ezzel rendszerint együttjáró rozsda, továbbá a búza megdőlése, mind olyan körülmény, amely már magában is erős próbára teszi a búza szervezetét s így az elgyengült növényen a törzsgombák teljes mértékben tudnak érvényesülni és romboló hatásukat kifejteni. A törzsgomba terjedésére jellemző, hogy az mindig fol Irógépei irodájába, üzletébe, otthonába, legolcsóbban Édes és Décsynél vehet. Írógép karbantartás, javítás, alkatrészek és kellékek nagy raktára. Akácfa utca tizenhárom. Tel.: 442-24.