Új Barázda, 1936. július (18. évfolyam, 25-26. szám)

1936-08-02 / 25. szám

2 zik. Az elv az, hogy a kiadott export­­engedély senkire át nem ruházható és ebben csak az részesülhessen, aki saját maga foglalkozik exporttal. Az a rengeteg visszaélés és panasz, ami az ily vásárlások során napról-napra felmerült, nagyon is szükségessé tette, hogy az eladó gazda védelem­hez jusson. A kamarák törekvése és feladata semmi más, minthogy ezek­nek a visszásságoknak gátat vesse­nek, a gazda rovására történő nyere­­ségtúlzásokat korlátozzák és lehetővé tegyék, hogy az eladó az őt igazságo­san megillető értékesíési árhoz jus­son. Ez a munka nem más, mint a gazdának a saját ügyében való köz­vetlenebb beleszólása, fokozottabb ha­tásköre, tehát hathatósabb érdek­­védelme. Ez két évvel ezelőtt a ba­­romfi-exportvásárlásokkal, majd az idén télen a németországi hasított sertésexsporttal indult meg. Az irá­nyítás és az ellenőrzés mindkét eset­ben a mezőgazdasági kamarák kezé­ben volt. Most ez a munkakör örven­detesen kibővült s ezzel az érdekkép­viselet más téren is erőteljesebben tudja szolgálni a gazdaközönség ér­dekeit. ÚJ BARAZDA 1936 augusztus 2. vasárnap A szegedi szabadtéri Játékok Minden jel arra mutat, hogy valóban különleges eseménye lesz a nyári sze­zonnak a szegedi ünnepi előadások há­rom produkciója. A nyilvánosság már régen fölismerte annak művészeti, kul­turális jelentőségét,­­hogy „Az ember tragédiája" a szegedi Dóm­ téren hozzá­férhetővé válik a legszélesebb tömegek számára, akik páratlan keretben, örökké emlékezetes színpadi hatások között hall­gathatják meg Madách Imre „politikai és társadalmi világdrámájának" halha­tatlan költészetét. A szegedi előadások­nak ezt a középpontját fonja most kö­rül két remekmű premierszámiba menő első szabadtéri bemutatása,­­ a­ „Bi­záncának és a „János vitézinek gaz­dag és mozgalmas előadása. Az utazási irodák egymásután jelentik, hogy mind­három előadásra nemcsak az autósok egész tömege indul útnak, de a nagy­­közönségnek azok a rétegei is, amelyek föl akarják használni a rendkívüli ví­zum­mentesség és a határtól való féláru utazás lehetőségét. (Az előadások már augusztus 1-én kezdődtek, ide m­ár jú­lius 25-től érvénybe lépnek az utazási és vízumkedvezmények. A­­vízumigazol­­vány háromhónapos tartózkodásra szól, a határt legkésőbb augusztus 16-án kell átlépni, ekkor még el lehet jutni a sze­gedi játékok utolsó előadására, a „János vitéz" harmadik estéjére. Háromszor há­rom előadás teszi ki a szegedi progra­m­­mot: aug. 1, 2, 4. Tragédia, aug. 8, 9, 11. Bizánc, aug. 14, 15, 16. János vitéz. A külföldi sajtó olyan érdeklődést ta­núsít a tavalyi és a két év előtti euró­pai siker után, hogy Szegednek az idén különleges intézkedéseket kellett ten­nie a nemzetközi sajtó kiküldötteinek fogadására. A szegedi „Festspiel“-ek va­ló­ban ünnepnapjai lesznek Szegednek,­­ a Dóm-téri események közé gazdag és ér­dekes látnivalókat dolgozott ki a sze­gedi Idegenforgalmi Hivatal. Az egyik legérdekesebb és legvonzóbb különleges­ségnek ígérkezik az alföldi cigánylakoda­­lom bemutatása az összes cigányzeneka­rok közreműködésével. Motoros és vitor­lázó sportrepülők­­bevonásával országos jellegű repülőnapot szerveznek, valamint autó- és motoros csillagtúrát szegedi vándordíjért. Augusztus 5-én a Kereske­delmi Testületek tartanak országos érte­kezletet Szegeden, 2-án pedig országos újságíró-napot rendeznek, amelyet 1-én nagyarányú éjféli gardenparty előz meg az újszegedi rózsaligetben. Két érdekes és különleges kiállítás is hozzájárul az idegenek számára csoportosított prog­ramút változatosságához, 1-je és 16-a között Mezőgazdasági Gyümölcskiállítást rendeznek, az új Iparcsarnokban pedig az összes művészek részvételével képző­művészeti kiállítás nyílik meg. Gondos­­kodtak arról is, hogy az idegenek szá­mára modern, nyitott autócartok álljanak rendelkezésre a külföldön mindenütt ál­landóan használatos autókörséták ré­szére szakszerű vezetők kalauzolása mel­lett. Naponta zenés hajókirándulásokat rendeznek a Tiszán a Boszorkány-sziget­től követve a tiszai halászok útját. Az idén megnyitott modern városi strand­fürdőn, vidám, szórakoztató események­kel várják az idegeneket, akik az augusz­tusi melegben a legjobb tengeri plage emlékeit kapják meg a tiszai és a ma­rosi homokon. A város több pontján nyilvános séta-hangversenyek jelzik Sze­ged ünnepét, ezen kívül pedig autós és autóbuszos kirándulásokat állítottak ösz­­sze a jellegzetes szegedi tanyavilágba, a sziktengeren létesített halastóra, vala­mint Tápéra, az ezeréves „örök faluba". Éjjeli halászat a Tiszán, kulturális és látványos szórakozások várják a kirán­dulókat, akik egy nagy és felejthetetlen produkció részesei lehetnek a szegedi Dóm­ téren. ­ Meghalt Anglia legvitézebb katonája. A napokban 76 eszten­dős korában meghalt Anglia egyik legvitézebb katonája, Tomas Ward. Az ősz veterán még a szudáni had­járatban Kitchener lord alatt szol­gált, később a búr háborúban mint őrmester, megkapta Anglia legna­gyobb katonai kitüntetését, a Vik­tória keresztet. A világháború ki­törésekor álnéven, festett bajusz­­szal jelentkezett a sorozó bizottság előtt, letagadott életéből húsz évet, végigharcolta a világháborút és újabb kitüntetéseket szerzett. A hadastyánt katonai pompával he­lyezték örök nyugalomra. Önmagát támogatja, íja az ifj­aa Básznát Madrid­ és a vidék köszön­ meg és fakadt az összeköttetés Mola tábornok főhadiszállásának rádiójelentése szerint az ellenfor­radalmi csapatok most már telje­sen körülzárták Madridot. A fő­városba vezető utak között nincs egy sem, amely ne a felkelők el­lenőrzése alatt állna. Madrid és a kormány birtokában levő többi vá­ros között megszakadt az összeköt­tetés. A sevillai rádió éjfélkor két je­lentést adott. Az egyik megerősíti Huelva város bevételét és közli, hogy a bevonult nemzeti csapatok rengeteg muníciót zsákmányoltak, továbbá kiszabadították a fogságból azokat a fasisztákat, akiket a kor­mánycsapatok tíz nappal ezelőtt börtönbe vetettek. A másik jelentés arról szólt, hogy Franco tábornok repülőgépen visszatért Tetuanba, a marokkói főhadiszállásra. Franco Sevillában hosszas tanácskozásokat folytatott vezérkarával. Az értekez­let megállapította a további hadmű­veletek rendjét. A washingtoni külügyminiszté­rium az éjjel a madridi amerikai nagykövetségtől táviratot kapott, amely a vörös kormány győzelmi jelentéseivel szemben a Madrid tel­jes körülzártságáról szóló ellenfor­radalmi jelentést látszik megerősí­teni. A távirat szerint a spanyol kormány hivatalosan közölte az amerikai nagykövetséggel, hogy a ma, csütörtökön indítani szándéko­zott nemzetközi vonat indulását bi­zonytalan időre el kell halasztani, mert a kormánynak egyelőre nem áll módjában biztosítani a külföldi alattvalók akadálytalan elszállítását a kikötővárosokba, ahol azután ha­jóra szállhatnának. Londonban nagy izgalmat keltett az a hír, hogy a spanyol kormány lefoglalta a Kanadai Királyi Bank, továbbá az Angol-Délamerikai Bank és a newyorki National City Bank barcelonai fiókjait és elkobozta egész pénzkészletüket. A bankok kérésére az angol és amerikai kül­ügyi hivatalok sürgős kérdéseket intéztek Madridhoz ez ügyben, melyre még nincs válasz. difilyen a munkások és kereskedelmi alkalmazottak Helyzete Oroszországban A közelmúttban volt az egyéves fordulója annak, hogy az orosz szov­jetköztársaságban az élelmiszer jegy­re történő vásárlás rendszere meg­szűnt, hogy a munkásságot jegy he­lyett ismét pénzzel fizették és így most megvan a lehetősége annak, hogy a munkabéreiket a fennálló élel­miszerárakhoz arányosítsuk. Az orosz lapok most egymásután közölnek erre vonatkozó statisztikai kimutatásokat, innen vesszük ,a következő érdekes adatokat. Megjegyezzük még, hogy a jegyrendszer­­megmaradt a szövet­anyagok, cipők és sárcipők kiutalásá­nál, illetve forgalmánál és a szabad­­forgalom a lakásoknál nem állott még helyre, olcsó lakást rendszerint csak protekciós megbízható pártembernek utalnak ki. Mit vehet a szovjet­ munkás havi átlagos 184 rubel keresetéből? A hi­vatalos szovjet élelmiszerár-kimuta­tás szerint a kenyér kg-ja 0.60—1.50 rubelbe kerül, marhahús kg-ként 4— 12 rubeles, cukor 3—4, vaj 13—15, tej 1.50—2, burgonya pedig 0.50 ru­beles áron kerül a piacra. Ha ezeket az árakat a budapesti élelmiszer­paritásra átszámítjuk, kiderül, hogy 55—60 jó magyar pengőből vásárol­hat a budapesti munkás ugyanannyi élelmiszert, mint amennyit a szovjet­­paradicsomban élő munkás 184 ru­belért. A szovjet­ kimutatás szerint egy személynek minimálisan 110 rubelre va szüksége egy havi élelmi­szer ellátására. Mi történik akkor, ha a munkásnak családja van; ha — mondjuk — csak ketten vannak, ak­kor is 228 rubelre van szükségük csak az élelmezésre a 184 rubeles át­lagos keresettel szemben. (A szovjet­statisztika szerint minden keresőre 1,7 nem kereső esik!) A szovjet­ statisztikák azzal büsz­­­kélkednek, hogy a munkások élet­nívója javult, keresete emelkedett. A kereset valóban emelkedett, ezzel azonban egyáltalában nem párhuza­mosan,­­hanem sokkal nagyobb mér­tékben drágultak az élelmiszerek. (A húsnál például csaknem 11-szeres a drágulás.) Azért, mert az egész iparosodás a szovjetorosz­ parasztok számlájára történt és annak ellenére. I Pénzintézetek Országos Biztosító Részvénytársasága Budapest, V., Sas-utca 3. szám (Intézeti Székház). Telefon: 18-08-30,­­38-39. Minden vidéki városban fiókok!

Next