Új Barázda, 1936. november (18. évfolyam, 29. szám)

1936-11-22 / 29. szám

2 A BARÁZDA ■HHMPOHaiK)ét 1936 november 22. vasárnap. Két fillérrel drágább lett a kenyér A budapesti sütők ipartestülete hivatalosan bejelentette, hogy szombattól kezdve a kenyér­árakat a pékek a barna „nép­­kenyér“ kivételével az egész vonalon két fillérrel felemelik. Ez az áremelés, amely a városi fogyasztóközönséget kellemetlenül érinti, nem jött egészen váratla­nul, mert a pékek már több, mint egy hónappal ezelőtt is hangoztat­ták, hogy a lisztárak rohamos emelkedése előbb-utóbb a kenyér drágulását fogja maga után von­ni. A helyzet valóban az,­­hogy a lisztárak ma mázsánként 6 pengő­vel magasabbak, mint az év elején voltak. Ma a malmok a lisztet 37.50 pengős kétnullás alapon szá­mítják, szemben a tavalyi 33.75 pengős mázsánkénti árakkal. Időközben a kenyér ára keve­set változott, mert az egyéb fontos nyersanya­gok között van olyan is (burgo­nya), amelynek mostani ára ala­csonyabb az ével­eji, vagy a ta­valyi áraknál. A kenyérárak sajnálatos fel­emelése ismét időszerűvé teszi a kenyérárak kérdésének megvizsgálását, amely egyrészt a malmok árpoli­tikájával, másrészt az adózatlan liszt fogyasztásával függ össze. A nagymalmoknak évek óta nem volt olyan kedvező kiviteli kon­junktúrájuk, mint az idén, de sajnos, javuló üzlete­r­edm­ényeik­ből nagyon keveset juttatnak a hazai fogyasztásnak és gyak­ran a búza drágulásánál gyor­sabb ütemben emelik az ára­kat. Másrészt viszont kétségtelen az is, hogy a városi lakosság — amely a kenyérdrágulást meg­fizeti — túlságosan nagy terhe­ket visel, mert a mai rendszer mellett lehetséges az is, hogy egyes helyeken adózatlan liszt ke­rül forgalomba. A­ móri bortermelők borértékesítő szövetkezetet alakítanak Mór nagyközség szőlőbirtoko­sai borértékesítő szövetkezet léte­sítését határozták el. Külföldön is jóhírnévnek örvendő móri hegyi­­termésű „Ezerjó" fajborok ex­portja évek óta csak nagyon kis keretek között mozog. Ez évben mintegy 60.000 hektoliter bort szüreteltek a móri hegyekben és abból a szüret alkalmával csak nagyon csekély mennyiség, mint­egy 2000 hektoliter talált vevőre, a többi 58.000 hektoliter eladatla­nul fekszik a gazdák pincéjében. A kereslet hiánya miatt a szüret kezdetén kialakult 28 filléres mustárak rohamosan zuhantak, anélkül, hogy az alacsony árakon az eddigi vevők megvennék a bo­rokat. Mór község bortermelőinek leg­­­­jobbjai állanak a szövetkezeti­­ mozgalom szolgálatában, az elő­­­­készítés munkálatait Abele József­­ szőlőbirtokos vezetésével Krár János, vitéz Farkas József, ifj. Mergl Ferenc és Frey József gazdák végzik; a megalakulás esetére a szövetkezet kereskedel­mi vezetésére sikerült egy hosszú évtizedekre menő tapasztalattal rendelkező borkereskedelmi szak­embert megnyerni. A szövetkezet­­ iránt a szőlősgazdák körében­­ nagy az érdeklődés. A Tiszaj­obb­par­ti Kamara mezőgazda­­sági munkásakciój­a A Tiszajobbparti Gazdakamara kerületében a mezőgazdasági munkások helyzete nem a leg­­rózsásabb. A munkások téli el­látása átlag csak 50—60%-ban látszik biztosítottnak, mert a csa­ládfő nyári aratási és cséplési ke­resete átlagosan 4,6 méter­mázsa vegyes terményre tehető. Ezen terménymennyiség 30 szá­zalékban gazos és így a keres­mény az elkövetkező téli szükség­let kielégítését akkor sem bizto­sítja, ha figyelembe vesszük azt, hogy az idei burgonya- és répa­keresetből származó jövedelem több volt, mint az elmúlt eszten­dőkben. Az élelmezésnél súlyo­sabb a ruházkodás és téli fűtés kérdése, mert hiszen ezeknél a munkáscsaládoknál találhatók az úgynevezett sokgyermekes csa­ládanyák, akiket gyermekeiket ruházni nem képesek és­­hason­lóan nem képesek részükre télen meleg szobát sem biztosítani. A Tiszajobbparti Mezőgazda­­sági Kamara a beérkezett adatok alapján terjedelmes átiratban kérte az Országos Mezőgazdasági Kamarát, hogy sürgősen járjon el a felvidéki mezőgazdasági munkások jövő évi kora tavaszi — közmunkák útján való — fog­lalkoztatása érdekében a föld­művelésügyi kormányzatnál. A kamara Abaúj-Torna vármegyé­ből 85, Borsod megyéből 48, He­ves megyéből 64 és Zemplén me­gyéből 15 községben kérte a ta­vaszi közmunkák megindítását. Nincsen elég tanító a Nyírségben! Szabolcs megye közigazgatási bizottságának ülésén Tesléry Ká­roly tanfelügyelő bejelentette, hogy az iskolákban a tanév kez­detén feltűnően nagyarányú a mulasztás. Az ismétlő és gazda­sági továbbképző iskolákban a tanköteleseknek csak egész kis töredéke jár tanításra. Egyik hozzászóló felpanaszolta, hogy nincsen elég tanító a Nyírségben és az illetékes hatóság nem gon­doskodik elegendő tanerőről. Szá­mos olyan iskola van Szabolcs megyében, ahol egy tanítóra 150—160 tanuló esik. Ez magá­ban lehetetlenné teszi a lelkiisme­retes és eredményes tanítást. HÍREK — Feltárják Zsigmond király miskolci dézsmapincéit. A jó szü­­­rét után alaposan megteltek a Miskolc-környéki borpincék és az állami i borpincészet hordóóriásai is. Heteken keresztül szállítottak a gazdák kocsikon, autókon az új termést és a pincészet kilométer hosszú emeletes alagutsorában ma már 26.000 hektoliter új bor vár vásárlóra. Ez a pince külön­ben Miskolc egyik nevezetessége, valamikor Zsigmond király dézs­­mapincéje volt. Valószínűleg rej­tett alaguzsorai is vannak, amelye­ket a régebbi időkben elfalazta­k. Kovács Miklós, a pincészet agilis igazgatója, a közel­jövőben fel­tárat­ja a most még csak sejtett pincej­áratokat és reméli, hogy értékes leletekre bukkan.­­ A népmozgalmi statisztikai adatok szerint az 1936. év har­madik negyedében 13.843 házas­ságot kötöttek, az élveszülöttek száma 48.239 volt, meghaltak 30.693-an, a természetes népsza­porodás 17.546 lélekszámot tett. Az előző év július—szeptemberi időszakában a természetes nép­szaporodás 16.174 lélekszámot ért el.­­ A külkereskedelmi forgalom mérlege az 1936. év első kilenc hónapjában 38,3 millió pengős aktívummal zárult az előző év megfelelő időszakának 31.7 millió pengős kiviteli többletével szem­ben. A behozatal értéke 267.4 millió pengőről 321.8 millió pen­gőre, a kivitel értéke pedig 299.1 millió pengőről 360.1 millió pen­gőre emelkedett.­­ Magyarország állatállomá­nyának az 1936. évi tavaszi állat­­összeírás szerinti adataiból lát­juk, hogy legfontosabb gazdasági állataink közül, a juhokat kivéve, 1936-ban mindenütt állomány­­csökkenés mutatkozik. Ez a csök­kenés azonban csak a sertések számánál jelentős, ahol a tavalyi 3 millión felüli létszám 21­2 mil­lióra esett vissza, ami körülbelül megfelel a tavalyelőtti állapot­nak. Az ország juhállománya ugyanekkor mintegy 120.000 da­rabbal szaporodott. MEGHÍVÓ az Uj Barázda lakpiadó rt. buda­pesti cég által folyó évi december hó 3-án délután 6 órakor a rész­vénytársaság hivatalos helyisége­iben (V., Markó­ u. 7., I. em. 6.) megtartandó rendkívüli közgyűlésre. Tárgysorozat: 1. Uj igazgatósági tag megvá­lasztása. 2. A felügyelőbizottság kiegé­szítése. Mindazon 1. részvényesek, kik a közgyűlésen jelen lenni és szava­zati jogukat gyakorolni kívánják, tartoznak részvényeiket a közgyű­lés megtartását megelőzően há­rom (3) nappal a részvénytársa­ság pénztáránál (V., Markó­ u. 7., I. em. 6.) letétbe helyezni. Az Igazgatóság. Felelős szerkesztő és kiadó: Buday Béla dr. Szerkeszti: Horváth József Kiadja Az Új Barázda Lapkiadó Rt. Europa irodalmi és nyomdai részvény­társ­ulás (igazgató: Schm­idek Tibor dr.) Budapest, VI., ó-utca 12. szám.

Next